Tolna Megyei Népújság, 1968. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-24 / 46. szám

1968. február 24.. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 r Uj alapokon a községfejlesztés Nem kidobott pénz — Az új gazdasági mechanizmus éreztette-e hatását az idei költségvetés elkészítésénél? — Elsősorban a fejlesztési alap összege vál­tozott. Eddig a lakosságnak minden községfej- lesztésre fizetett forintja után az állam 60 fillér támogatást adott évenként. Személyenként ez éves viszonylatban 300 forintos hozzájárulás mellett 180 forint többletet jelentett. Ehelyett az idén a tanácsokat illeti az ipari üzemek, vál­lalatok kommunális adója — mondja Bér dl József, a Dombóvári Járási Tanács vb-titkára. — Ennek azonban csak egyetlen községünkben. Dombóváron van jelentősége. A járás kilenc kisebb községében nincsenek olyan üzemek, amelyek kommunális költségei pótolnák a hi­ányzó állami támogatást... — Ez a községekben negatív előjelű változást okoz? — Bizonyos mértékig igen. Tavaly már el­készítették a községi tanácsok ötéves távlati fejlesztési tervüket. Ebben szerepel a járási be­ruházásokhoz való hozzájárulásuk is. Kórházat, nővérotthont, diákotthont építünk, az ő támo­gatásuk nélkül nem haladhatnánk előre. A jelenlegi községi tanácsüléseken többnyire meg­értik, hogy nem nélkülözhetjük, az állami tá­mogatás hiányában sem, a járás fejlesztésére szánt községi hozzájárulást. — Mit sorolhatunk a kedvező jelenségekhez? — Az önállóság növekedését. A községi ta­nácsok az idén saját szempontjaik alapján szer­vezik meg a községekben folyó munkákat, lehetőségeiket figyelembe véve gazdálkodhatnak az eddig meghatározottan elkölthető pénzössze­gekkel. A megfelelő anyagi alap már rendelke­zésünkre áll. Az ügyes munkaszervezés bér- fejlesztési lehetőséget is jelent számukra. A gazdasági mechanizmusról — A tűzrendészetben is jelen­tős változást hozott az új gazda­sági mechanizmus azzal, hogy az üzemek, vállalatok önállósága megnőtt. Megjegyzendő azonban, hogy ez hatásában lehet kedvező — és ennek kell lennie —. de lehet kedvezőtlen is. — Kedvező, hogy a fejlesztés­re fordított anyagi erőket most már a helyszínen, a vállalat szükségleteihez mérten, maguk a vezetők szabják meg. Azelőtt ugyanis csak tervet készítettek, s annak elfogadása a felsőbb szer­vektől függött, akik sok esetben javítottak is az üzemek, vállala­tok elképzelésein. — Kedvezőtlen lehet a hatás, ha a vállalatok a rosszul értel­mezett takarékosság címén elha­nyagolják a tűzrendészet! beru­házásokat. Ha úgy gondolják, „évek óta megvoltaik a hiányzó felszerelések nélkül, mégsem tör­tént baj, megleszünk ezután is.” Az ilyen nézeteket szerencsére befolyásolni tudjuk ellenőrzése­ink során. '— Attól is tartunk, hogy egyes vezetők csak a termeléssel tö­rődnek, s minden egyebet, így a tűzrendészeti előírások betartá­sát is elhanyagolják. Határozott állásfoglalásunk — s ezt szeret­nénk, ha mindenütt saját érde­kükben megértenék —, hogy nincs és nem is lehet külön ter­melés és külön társadalmi tulaj­don védelem. A társadalmi tu­lajdon védelmének ugyanis szer­ves része a tűzrendészetről váló gondoskodás. E kettő elválasztha­tatlan egymástól. — Úgy gondoljuk,, egyre töb­ben megértik, hogy a tűzrendé­szetre fordított összeg nem hiá­bavaló kiadás, a biztonságos ter­melés és jövedelemszerzés egy­mástól elválaszthatatlan fontos feltétele — közölték a tűzrendé­szet megyei parancsnokságán. A filmek nagyon drágák \AZlll U*ctJ, 1 ntr £,1 LU J-'rv w.uwwi 19. wntgjti a 11 iva *♦ A jó szakemberre mindenütt szükség van További egyszerűsítéseket is várunk A szervezés időszaka A módszerek változnak Az eddigi intézkedésekről Ne ugorjunk fejest a Dunába ! Birtalan Józseffel, a szekszárd postahivatal vezetőjével csak es: tanácskozás szünetében sikerül szót váltani. Az első kérdésre mo soiyogva válaszol: — Két hónap után korainak tar tóm még az új gazdasági mecha nizmussal kapcsolatos tájékozó dást. Kevés dologról számolható] be határozott formában. A múl héten részt vettem Pécsett, pos taigazgatóságunknak egy olyan ér tekezletén, ahol végre, először mióta az új gazdasági mechaniz musról beszélünk, konkrét dől gokat is hallottam. — Továbbadta már az ott hal lottakat? — Termelési tanácskozáson is mertettem a dolgozókkal, hog: milyen feladatokat ró ez az é' ránk. — Újabbakat a tavalyinál? — Nehéz erre válaszolni, hí szén a munkánk évről évre ke veset Változik. Levelet, csomago nálunk adnak fel az emberek nem viszik el nagyobb távolsá gokra. Mégis, nagyon sokat je lent, hogyan fogadjuk a hozzám érkezőket. A pénzbevételeink munkánktól is függnek. — Ez a bérednél is új lehető ségeket jelent? — Az idén először, amennyibe] eredményeink lehetővé teszik, bér fejlesztésre fordíthatjuk bevétele ink egy részét. Erre szeptember nél előbb nem kerül sor, addigr, már kialakul, hogy mit várha mnk az évtől. Ne ugorjunk fe jest a Dunába, ezt Pécsett is ki han ffsúlvozták. Nem tudom, azt is az új gaz­daságirányítási rendszer számlá­jára lehet-e írni, hogy az idén befedik a szekszárdi kertmozit, A filmeket kedvelő közönség mindenesetre nagy örömmel fo­gadta a tervet, és a leendő tetőt, amely alatt az időjárásnak fity- tyet hányva élvezhetjük majd a vetítést, a jobbnál-jobb filmeket. Mert az már valóban az új gaz­dasági mechanizmus hatása, — a Tolna megyei Moziüzemi Vál­lalat főkönyvelőjének mondása szerint —, hogy az eddiginél sok­kal több jó filmet Láthatunk majd a szekszárdi moziban. — Csak most nyílt lehetőség a műsor javítására? — A lehetőség már korábban is volt. csak anyagi fedezet hi­ányzott hozzá. A felemelt hely­árakért természetesen jobb. ér­dekesebb filmeket kell adni a közönségnek, s ezt meg is tud­juk tenni, mert a lényegesen megnövekedett filmkölcsönzési díjak összegéből a legjobb kül­földi filmeket is megtudja ven­ni a MOKÉP. — Ez pénzkérdés? — Elsősorban. A jó filmek na­gyon drágák, de amint említet­tem, ezután majd több pénz jut rá. Igyekszünk a közönség ked­vében járni, ezért kerül tet'ő alá a kertmozi is. De nemcsak a ma­gunk érdekét tartjuk szem előtt, mert a nézőtérrel együtt a szí- padot is befedjük, így annak sem lesz akadálya, hogy mosto­ha időben színházi előadást tart­sanak. — A tervezett összeget sikerül beszednünk a mozijegyek árábó annak ellenére, hogy — remél­jük átmenetileg — csökkent £ mozilátogatók száma. Egyéb tér reink is vannak. Szervező ellen­árt kívánunk alkalmazni, akinél íz lesz a legfontosabb dolga, hogj 1 közönséggel tartsa a kapcsola­tot. Figyelemmel kíséri a na­gyobb filmszínházak műsorát, ar­ról értesíti az érdekelteket. A 'ilm témájától függően felkeres: íz iskolákat, vagy termelőszövet- cezetéket, felhívja a figyelmei -gy-egy érdekesebb alkotásra Egyszóval: nem elég a jó műsor ?gy kis reklám is kell hozzá — nondta a vállalat főkönyvelője ’’■J'ilzt 'J á — Az új gazdasági mechaniz­mus általános kérdéseiről egy elő­adás kertében beszélt a tantes­tület előtt, még a téli szünidőben Vári György, a DÉDÁSZ igazga­tója. Azóta az iskola pártszer­vezete foglalkozott részleteseb­ben a témával. Napjainkban pe­dig az osztályfőnöki órák kereté­ben beszélgetnek tanárok és diá­kok az új mechanizmus őket köz­vetlenül érintő és érdeklő prob­lémáiról. Scherer Sándor, az S05. számú Ady Endre Szakmunkásképző In­tézet nevelési igazgatóhelyettese mondja el az új irányítási rend­szer okozta iparitanuló-iskolai gondokat. — A gazdasági irányítás új rendszere olyan kategóriákat he­i- lyez előtérbe az üzemekben- mint: termelékenységfokozás- nyereség, haszon, kifizetődő ter- 1 mékek gyártása... Ezeknek a- problémáknak az előtérbe kerü­- lése összeütközést jelent a fiata­- lók beiskolázásával, továbbkép­- zésével. Megváltozik az üzem ■ profilja, s ez maga után vonja- esetleg a szakmunkásgárda ösz­- szetételének megváltoztatását is- Ez az oka, hogy sok esetben te­szik fel a kérdést a tanulók: va­1 jón biztosítva van-e az elhelyez­- kedésük, amikor végeznek annál ■ az üzemnél, amellyel a szerző­dést megkötötték? — Mi Ilyenkor a pedagógus válasza? — Az új gazdaságirányítás rendszer nagyobb feladatot ró t tanulóra, nagyobb követelmény: állít eléje. Kiváló mesterembe­rekre, fegyelmezett munkások« van szüksége az üzemnek. A jc szakemberhez ragaszkodik ai üzeme, s ezentúl anyagilag ii jobban dotálja azt, akit univer­zálisan tud minden munkánál használni. S ha mégis megszűn­ne a munkaviszony, jó szakem- bér mindig el tud helyezkedni másutt is. előtt kezdtük a szervezését, és máris 220-an jelezték a részvéte­lüket. — Milyen újdonságokat vár­hatnak az idén az utazni vágyók? — Belföldi útjaink szokott for­máin változtatunk. Tanulmány­utak szervezését kezdtük meg. Már tárgyaltunk a Hőgyészi Ál­lami Gazdasággal. Az ország kü­lönböző részeiről érkeznének ide tsz-tagok, állami gazdasági dolgo­zók. A gazdaság fogadná, ven­dégül látná őket. Kitűnő lehető­ség lesz ez a más tájakon élőik­nek egymás munkájának megis­merésére. — Szervezési módszereik azo­nosak a tavalyival? —• A szervezés időszakát éljük, most kell a leglényegesebb vál­tozásokon gondolkodnunk, ettől függ az év végi eredményünk is. SOK KUUQiai uunaK megváltoz­tak az idén a költségei. A szek­szárdi IBUSZ-iroda vezetőjét, Bíró Istvánt kérdeztük meg, ho­gyan befolyásolta ez a jelentke­zéseket? — Különösebb gondot nem okozott, már tavaly előtt is emel­tedéit egyes útjaink ára. Az idén lényegesen magasabbak a szállo­daköltségek. ezt is figyelembe vették, amikor az utak ártáblá­zatát összeállították. Sokféle oka van a külföldi utak árváltozásá­nak, de tudni kell azt is, hogy némelyik utazás olcsóbb lett. — Például? — Különvonatot indítunk a agnagyobb melegben Mamaiába, 1 tengerpartra. Közel 200 fo­rinttal kedvezőbb költségekkel a tavalyinál. Talán ezzel magya­rázhatjuk, hogy egy hónappal ez­— A népművelésben — legalábbis nálunk *— mindeddit semmiféle hatását nem érezzük az új gazdaságirányítási rend szernek. Igaz, a mi helyzetünk roppant sajátos, éppen csal szükségmegoldásként működünk ■— mondja Csíkos József, a dóm bóvári járási művelődési ház igazgatója. »— Nincs szükség a művelődési ház munkájára? — Dehogynem. A szükségmegoldást úgy értem, hogy mi tu lajdonképpen nem is művelődési ház hanem vegyesvállalat va­gyunk. Az épületben székel még a kiegészítő parancsnokság, < bank, nekünk alig jutott valami helyiség. Azt is inkább raktár, nak nevezném, mint művelődési háznak. El lehet képzelni, mi­lyen munkát tudunk végezni. ■— Hogy telt az első két hónap ilyen körülmények között! — Erre csak azt tudom mondani, hogy különösebb újdonsáf nélkül. Az állami dotáció is megmaradt, így lényeges változói nem következett be. — Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése nem igény, li a népművelés módszereinek megváltoztatását? — Igen, a módszerek azok, amelyek már a közeljövőber, megváltoznak. A művelődési intézményeket működési körnél megfelelően sorolják be. Ez annyit jelent: a kis településeken nem lesznek „hagyományos” művelődési házak, hanem úgyneve­zett klub-könyvtárakat alakítanak ki, amelyek a mikro-telepü- lések szórakozási, kulturális igényeinek sokkal jobban megfelel­nek. A nagyobb lélekszámú településeken változatlanul a mű. velődési házak lesznek hivatottak n szórakozásról népműve­lésről gondoskodni. Megváltozik a járási művelődési házak mun­kájának jellege is: ezuvn módszertani kór-romként fog dol­gozni, irányítja, figyelemmel kíséri 0 járás kulturális intézmé­nyeinek programját, népszerűsíti, széles körben ismerteti az új. eredményes módszereket. tési munkából a községeknek Nyilvánvalóan ott a helyszínei gyorsabban, s így hatásosabba: el lehet intézni például azoknál a felelősségre vonását, akik el mulasztották a kukoricaszár vá gását. De a fakivágási engedély lyel kapcsolatos visszaélések a legeltetési szabályok megsérté se is, az engedély nélküli épít kezések felfedezése is könnyebb gyorsabb a helyszínen. — És még egy, nem is elhanya golható szempont — mondja. — Ezzel sok-sok munkaórát taka ríthat meg a lakosság. S ez nép- gazdasági érdek is. Az elmúl évben nem egészen 300 tárgyalás tartottunk különböző szabálysér tési ügyben. Ha durván számít juk is, ez annyit jelent, högy 1 járás területéről — egy-egy mun. kanapot elveszítve — legalábt 300—800 embernek kellett Szék- izárdi'a beutazni. De nem lehe :sak kettesével számolni a be hívottak számát, hiszen legutóbt is Bátáról egy ügyben 10-en vol­— A gazdasági irányítás re­formjáról munkánkkal kapcsolat­ban — mondja Szűcs Jánosné a Szekszárdi Járási Tanács sza­bálysértési előadója — még nerr sokat tudunk. Gondolom azért mert az új szabályozásról még csak a hónap közepén tárgyall az országgyűlés jogi bizottsága így eddig elmaradt tájékoztatá­sunk is. A várható változtatás nagyon aktuális, hiszen a mun­kánk alapját adó szabálysértési kódex még 1961-ben jelent meg — Napvilágot látott már né­hány rendelkezés, amely a mi munkánkkal is kapcsolatos. Két­száz helyett 71 fajta hatósági bizonyítvány kell. Sokakat érde­kel közvetlenül például, hogy el­törölték a piaci árusításhoz eddi': megkívánt termelői bizonyít­ványt. — De további egyszerűsítése­ket is várunk. A végrehajtandó egyszerűsítési rendeletek megál­lapításához a mi segítségünket is kérték a felsőbb szervek. — Én például összeállítottam, mit kellene leadni a czahálveér­ós a gazdasági irányítás átfogó reformja — s az eddigi intéz­kedések” címmel. Ezt az előadást Pallóik Andor, a megyei pártbizottság munka­társa tartotta mindkét helyen. Az előadások felkeltették a hall­gatóság érdeklődését, állandóan kérdésekkel ostromolták az elő­adót. Többek között megkérdez­ték, hogyan alakulnak a szolgál­tatások milyen lesz az állami tá­mogatás a társas-, vagy családi ház építése során. De számos kérdés és hozzászólás tanúsko­dott arról, hogy a résztvevők tudják, a nagyobb lehetőségek­hez nagyobb fegyelem több és A 'Hazafias Népfront városi bizottsága a tél folyamán hét előadásból álló ' sorozatot indí­tott a Béri Balogh Ádám és a Jóreménység Tsz-ben. Az érdek­lődési körnek megfelelő, legfon­tosabb problémákat tűzitek eze­ken napirendre, összekötve a népfrontválasztásá előkészítő munkáival. Amint Eszenyi Antalné, a népfront városi titkára elmon­dotta, az előadások mindkét he­lyen népes hallgatóság előtt, nagy érdeklődés mellett zajlot­tak le. Jelentős szerepet kapott külön is az előadássorozatban a gazda­sági mechanizmus reformjának

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents