Tolna Megyei Népújság, 1968. február (18. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-23 / 45. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPtJSÁG IÍ>G8. február 23. Tanácsi építőipar—1968 EG/ «33OLY A KQTYVHAtG jutott:CH/z/sr/AAr a£c- KAJ°TA GÉ PPrSZTOC YA't- I és A reGYVttí AGYA- \ j VÁC A rcöojd Xya'gott. AZTAru.,, . . ___________________AZ> \ E J2D&T és t£V£T£7T^ A Kí.ón -és vETzejréx:- J2A61Í- íZa,e>TZ-U^A'-r. /=A'- TZAOTAtU £-LAJyÚJT&Z&d ds EUAT/OMTA A2. A20/A. Az óceánok és a föld kincseskamrái AZ 1968-AS ÉV a tanácsi vállalatoknál is sok. újat fog hozni. Vállalatunk tevékenységi köre vállalkozási partnerei nem ' változnak, viszont a tárgyalások, az elvállalandó munkák rangsorolása . új szempontok szerint történik. Nem arról van szó, hogy a vállalat — amely a megyei tanács felügyelete alatt áll — a jövőben anyagi előnyökért inkább vállal jobban jövedelmező vállalati és tsz-munkát; mint tanácsi megbízatásokat, hanem arról, hogy jobban el fogja várni a tanácsi beruházásoknál is a megfelelő előkészítést, megalapozást, reális határidőket a gazdaságos kivitelezés érdekében. Terveink szerint ez évben vállalatunk termelési volumene az elmúlt , évhez viszonyítva körülbelül tíz százalékkal emelkedik, azonban jelen időszakban is tárgyalások folynak több építtetővel, hogy együttműködéses alapon újabb nagy létesítmények indítására nyíljon lehetőség. Ha az előkészítő tárgyalások sikerre vezetnek, az előzetes terveinkben szereplő 10 százalékos termelésemelkedés lényegesen nagyobb lesz és a vállalat által végzendő munkák összetétele is kedvezőbbé Válik. A több termelés és gazdaságosabb munkavégzés érdekében több olyan intézkedést tettünk, ami 1968-ban emeli munkánk hatékonyságát, növeli a vállalat jövedelmezőségét. Átszerveztük, megerősítettük és önelszámolóvá tettük a vállalat gépészeti osztályát. Olyan elszámolási rendszert vezettünk be, amely a réginél jobban ösztönöz a gépek kihasználására, és lehetővé teszi géptípusonként a költségek mérését, ellenőrzését. Nagy kapacitású gépeink gazdaságos kihasználása érdekében a szezon- időszakban minimálisan két műszakban fognak dolgozni: Még az első félévben létrehozzuk a vállalat műszaki tervező csoportját, amelynek az lesz a feladata, hogy a helyi és vállalati igényeknek és lehetőségeknek leginkább megfelelő kiviteli terveket készítsen. Ez az intézkedésünk hosszú távra szól, az elkövetkező évek jobb eredményeit kívántuk vele megalapozni. A mélyépítő részleget a vállalati átlagnál gyorsabban fejlesztjük. Az 1967. évi 11,7 milliós termeléssel szemben ez évi tervünk 16 millió forint. A fejlesztéssel főleg a szekszárdi utak. közművek építése gyorsul meg. Január 1-ével átszerveztük a vállalat műszaki osztályát. Az új rendszerben az előkészítő építésvezetők egy-egy terület önálló gazdái, az előkészítés ösz- szes művelete a megbízás fogadásától a szerződéskötésig, az ő kezükön megy keresztül, egyszemélyi felelősei egy-egy munkának. Megszigorítjuk a vállalat belső ellenőrzését: a belső ellenőrzés megerősítése, a, kollektív szerződés vonatkozó fejezetei egy- egyaránt a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmét szolgálják. Jelenleg van folyamatban egy olyan intézkedés kidolgozása, amely az anyagkészletek csökkentését, az anyaggazdálkodás megjavítását, célozza. A VALLALAT VEZETŐSÉGE elkészítette az évi terveit, megtette a szükséges intézkedéseket a gazdaságirányítási rendszer reformjával kapcsolatban. Sok olyan tényező van azonban, amely komoly szerepet játszik a vállalat jövedelmezőségében, de vállalaton kívüli célokra vezethető vissza. Ezek közül legfontosabb az anyagellátás. Szinte minden évben valamilyen jelentős anyagból hiánnyal küzdött a vállalat (1967-ben például vasanyag-ellátási zavarok voltak), ami felborította az üzemterveket, többszöri felvonulást, rohammunkát tett szükségessé, határidő-elcsúszást, kötbérekből és szervezetlenségből eredő többletköltségekben jelentős anyagi veszteségeket okozott a vállalatnak. Néhány szakmában (ács, vasbetonszerelő) létszámhiány hátráltatta a munkák befejezését. Amennyiben ezen a téren nem lesznek 1968-ban súlyosabb problémák, előzetes számításaink szerint a vállalat 3—5 millió forint nyereséggel fogja zárni a reform első évét A vállalat ez éyben dolgozóitól is többet vár el, mint az elmúlt évékben. Tudatosítani kell a dolgozókkal, hogy többletjövedelem, nyereségrészesedés csak több és jobb munka, takarékosabb anyagfelhasználás, jól szervezett fuvarok, jobb gépkihasználás mellett lehetséges. A vállalat a prémiumok, jutalmak és nyereségrészesedés felosztásának módját, feltételeit döntően a nyereség tömegéhez való hozzájárulás arányában differenciálta, érvényre juttatva azt az elvet, hogy a személyi részesedés emelésének egyetlen útja és forrása a válla-' lat jövedelmezőségének növelése. LÄSZLÖ ISTVÁN igazgató Aki évszázadokkal megelőzte kora technikáját XJjabb, rendkívül értékes adatok kerültek elő Leonardo da Vinci technikai zsenialitásának bizonyítására. Most dolgozzák fel azt a 700 oldalnyi rajzot és vázlatot, amely 300 évig kallódott a madridi Spanyol Nemzeti Könyvtárban. Több, jegyzettel ellátott rajzot találtak például golyós- és gördülő-csapágyakról, amelyekről eddig azt hitték, hogy ameifjkai találmány, az 1920-as évekből. A Kaliforniai Egyetem szakértői, akik a Leonardo da Vinci-anyaggal foglalkoznak, egy amerikai magazinban megjelent cikkben kifejtik: a lelet „további feldolgozása alapján valószínűleg módosítani kell a mechanikai felfedezések eddig elismert kronológiai sorrendjét”. A tudósok az utóbbi években végzett kutatások alapján egyre több bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a tengernek, mint gazdasági tényezőnek, milyen fontos szerepe van a világ számára. Nem szólva az emberi táplálkozás szempontjából fontos kincseiről, sem a köztudottan nagy olaj- és urántartalékokról, a tengerek vizében sók formájában oldott ’ állapotban százmil- liárd tonna bróm, kétbillió tonna magnézium, valamint tízmilli- árd tonna arany, ötszátsbillió tonna ezüst rejtőzik. Becslések szerint hatvan különböző vegyi anyag lenne kisebb-nagyobb mennyiségben kivonható a tengervízből, ha sikerülne gazdaságos hatásfokkal működő technikai eljárást kidolgozni. Ez olyan feladat azonban, amelynek megoldása a jövőre vár. Ugyancsak megoldásra vár a tenger alatti olajforrások kiaknázása, továbbá azoknak az „ércdomboknak” a hasznosítása, amelyekben rendkívül sokféle fém található, például elsősorban mangán, nikkel, kobalt, réz és vas. .. . Vajon mit csinál most Colette, gondolta, igazán profán eszmetársítással, egy párizsi táncosnővel kapcsolatban. Ezzel még beszélt is, mielőtt elutazott... Nagy reccsenés!... Most újra lekapja a puskát, és a sarok felé fordul. Azután döbbenten áll meg. Egy sötét tárgy zuhan feléje... A vállát érte az irtózatos ütés, pedig a fejének szánták. Előredöfött, de levegőt ért a szurony. Közben Galamb is kivülesett a fénykörön, és a kilencedik halott második irtózatos ütése sem találta a fejét, csak vállon sújtotta. Fájdalom hasított a karjába, kiejtette a fegyvert és most már tudta, hogy a harmadik csapással szemben védtelen. De nem! A harmadik ütés nem csapott le, mert... .. .Valahonnan Galamb háta mögül két lövés dörremt! Nyílt a mosókonyha ajtaja, és a kilencedik halott kiugrott, menekült... Ott futaz árnya a mezőn. Galamb, bár a válla és a jobb karja bénultan sajgott, egy kézbe fogva fegyverét, utána rohant ... „Trará! Trará!” Az őrség a lövés hallatára riadót fújt. És nyomban utána a vezénylő altiszt harsány hangja süvöltött fel az éjszakában. — Fegyverbe! A sötét mezőn vagy harminc lépéssel Galamb előtt futott a támadó. Csak az árnyéka látszott. Ahogy az erőd felé ért, tétovázás nélkül átvetette magát az alacsony kőkerítésen ... A kilencedik „halottat” elnyelte az éjszaka sötétje. Mire Galamb visszatért a faltól, az elhagyott mező benépesedett. Jött az őrség acetdlénlám- pákkal és futólépésben, lövésre készt fegyverrel, jött egy csomó altiszt, rohanva csatolták a derékszíjukat, és ugyancsak jött a kapitány néhány tiszt kíséretében. Latouret őrmester rohant legelői, és a legvéresebb ütközetben kellemesebben érezte magát, mint pillanatnyilag. Az őrmester nagyot kiáltott: — Vigyázz! A mosókonyhába kirendelt poszthoz értek, aki sapka nélkül áll. és a bal kezében fogja a fegyvert. — Közlegény! — Alázatosan jelentem: körülbelül tizenöt perccel ezelőtt valaki rám támadt a sötétben, egy kemény tárggyal többször megütött, és elszaladt. — Eltalálta, mikor utána lőtt’ — Nem lőttem utána. •— Hát ki lőtt? — Még valaki volt a mosókonyhában elbújva. — A kutyafáját! — sziszegte fogai között a kapitány, mert ennyi botrányos rejtelem és disznóság egy kaszárnyában példátlan volt — Alázatosan jelentem, őrmester úr, a posztóié fickó félt, és megrendezte ezt a heccet a lövöldözéssel. Ez az alak amúgyis megszökött, dacára annak, hogy én pártfogoltam. Alattomos, gyáva és színlelő... „A körösztanyád” — gondolta Galamb. Az egyik tiszt hajlott Latouret véleménye felé. De mielőtt folytathatta volna a vizsgálatot, olyasvalami történt, amitől a kapitány jobban megrémült, mintha a nyolc halott egyszerre felkelt volna, hogy még egy pipadohányt elszívjon ezen a világon. Ugyanis a kapuőrség altisztjének harsány hangja ismét belerikoltott az éjszakába: — Fegyverbe! Fegyverbe! És felharsant a trombita, de nem riadót fújt, hanem sorakozót! .... Ez egy feljebbvaló érkezését jelenti! A városparancsnok volt! Cochran táborszernagy, amikor meghallotta a riadót, ezer átkot ordítva ugrott ki az ágyból, hogy „ez a szemétdomb, ez a gyarmati hadsereg szégyenfoltja, hát mi ez, kérem?!... Előretolt helyőrség a sivatagban?!... Ez nem Oran volna? A legfelsőbb katonai törvényszéknek és a gyarmati hadsereg hadfestparancrnkságának a székhelye? Na váriatok! Na várjatok, ti bohém, katonaruhába bújtatott civil isták...” Ilyeneket lihegett, miközben magára kaokodta az uniformisát, és a felesége sírva kérte, hogy ne izgassa fel magát.