Tolna Megyei Népújság, 1968. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-22 / 44. szám

ÍSf.8. február 2S. Tfttffii WBETEI 3JWPJ9Ä® 5 Két levél és egy megjegyzés Levelet kaptunk az izményi Gá­bor Áron Termelőszövetkezet el­nökétől. Az elnök panaszolja» hogy az Asványolajforgalmi Vál­lalat nagy felárral rákényszerí­ti a termelőszövetkezetekre a göngyölegként használt vashordó­kat. Ha a tsz superdiesel motor­olajat vásárol, köteles megvenni hozzá a vashordót is, amiben az olaj van. Csakhogy ezért a vas­hordóért 474 forintot számol fel a vállalat. Ugyanakkor az azonos típusú használt vashordót a Nép­bolt Vállalat 177,30 forintért, az új hordót pedig 268,20 forintért árusította. Az Asványol^jforgal- mi Vállalat nemcsak, hogy drá­gábban adja a hordót annál, mint ahogyan az másutt kapható, ha­nem vissza sem váltja. A tsz-ek tehát kénytelenek minden eset­ben megfizetni a felárat. Mivel a vállalat monopolhelyzetben van, még csak nem is fordulhatnak máshova olajvásárlás ügyében, olaj nélkül pedig ma egyetlen gazdaság sem lehet meg. Az iz­ményi tsz elnöke sem azt nem tud­ja megérteni, hogy miért adják drágábban a hordót, sem azt, hogy miért nem váltják vissza, azaz, hogy a tsz-nek miért kell hordót vásárolnia, ha arra semmi szük­sége sines. Az ügyben természetesen eljár­tunk. Igaz, közben elég sok idő telt el. Az izményi tsz problé­mája még a régi mechanizmus­ban vetődött fel, az AFOR vála­sza pedig már az új gazdasági mechanizmusban készült el. <A válaszlevél dátuma február 9.) Az ember azt hinné, hogy — keres­kedelmi ügyletről lévén szó — az AFOR az új szellemnek meg­felelő, és a partner véleményét nagyon is - respektáló formában foglalkozik az üggyel. A levél szerint eniiea semmi nyoma. íme a levél idevonatkozó része: „A Diesel BS—2 jelzésű olajok fokozottabb minőségvédelme cél­jából felügyeleti hatóságunk, *• Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt úgy intézkedett, hogy ezt az új olajfajtát vissza nem vált­ható göngyölegben, darabonként 474 forintos áron kell a fogyasz­tók rendelkezésére bocsátanunk. Egyebekben ezen olajíajta árát és a külön felszámítható göngyö­legköltséget álhivatali ármegállapí­tás alapján alkalmazzuk. Válla­latunk a kőolaj forgalombahozata- la terén soha nem élt vissza mo­nopolhelyzetével, mint ahogyan T. olvasójuk írja, és minden te­vékenységében igyekszik a fo­gyasztók jobb ellátását és az ál­tala forgalomba hozott áruk mi­nőségvédelmét biztosítani. Kér­jük, fenti közlésünk alapján olva­sójuk részére a tájékoztatást megadni. Asványolajforgalmi Vál­lalat Áruforgalmi Főosztály.” A felsőbb szempontokra való rideg hivatkozás, és a partner *— a tsz —- véleményének a sem­mibevevése a levél tartalma. A tu­lajdonképpeni lényegre, hogy miért adják drágábban a hordót, mint másutt és miért nem vált­ják vissza, még csak nem is utal az AFOR. Viszont azt hangsú­lyozza, hogy nem él vissza a monopolhelyzetével. •. Ezt vi­szont legalább tízszer le kellett volna írni, hogy a tsz legalább egyszer elhiggye. •• EMBEREK, vagonok, gépek... A vasútállomás olyan, mint valami óriási átjáróház: emberek ezreit szívja fel, bocsátja ki. De nem csupán átjáróház, sokszor alkalmi szállás is: helyet ad át­utazóknak, azoknak, akik több órás várakozásra kényszerülnek. De másoknak is... Az állandóan mozgásban lévő, siető embertö­meg valóságos menedéket ad a kétes elemeknek. Egy-egy — ha csak néhány pillanatra Is — vi­gyázatlanul hagyott bőrönd, a nyitott szatyor tetején heverő pénztárca szinte kínálja magát kisstílű tolvajoknak, gyakorlott „zsebeseknek”. És bűnözésre csábítanak a va­gonszámra érkező értékes szál­lítmányok, legyen az akár élelmi­szer, ruhanemű, vagy traktor. Egy-egy szökésben levő bűnöző is a vonatokon utazó sokaság kö­zött próbál kibújni ideig-óráig a felelősségre vonás alól. De biztonságban egyik sem érezheti magát, legyen az alkal­mi tolvaj, vagy megrögzött bű­nöző. még ebben, a látszólag ol­talmat adó tömegben sem. Tu­lajdonképpen kellemetlen is le­het a számukra; soha nem tud­ják, mikor és honnan éri őket a leleplezés. Mert hiába próbálják kerülni az állomáson, a vasúton szolgálatot teljesítő, egyenruhás rendőrt.. . Azt nem tudhatják, mikor válik rendőrré valamelyik vasutas, vagy bármelyik, utasnak hitt állampolgár, felöltve a kék karszalagot. Az önkéntes rend­őrök megkülönböztető jelzését.,, A szekszárdi vasútállomás a bázisa annak a huszonegy tagú önkéntesrendőri csoportnak, amely Bátaszéktől Rétszilasig őr­ködik az utasok, és a sok száz vagonszám szállított anyagok, be­rendezések biztonságán. Teszik mindezt munkaidejükön túl, fi­zetés nélkül. A csoport vezetője Mészáros József. A szekszárdi állomás rak­tára a munkahelye. Felelősségtel­jes beosztása mellett — a kör­zeti megbízottal együtt — szer­vezi a szolgálatot, abból maga is részt vállal, intézkedik rendsze- résén. A napló adatai szerint január- ban 25 intézkedés fűződik a cso­■ port tevékenységéhez, szolgálatú- ' hoz. Ebben szerepelnek bűnözőit . ellen foganatosított eljárások, t ' vasúti szállítások ellenőrzése , azokkal kapcsolatos észrevételek , ^ Hepe Sándor önkéntes rend­■ őrnek valahogyan gyanússá váll ! egy „utas”. Igazolásra szólította , fel, és miután az sem oszlatta eú ; gyanúját, előállította. Itt derüli , tó, mennyire alapos volt a gya- | nú; B. F. faddi lakos korözée i alatt állt. Egy önkéntesrendor-csoport naplója VAN, de MÉGSINCS Hónapok óta hiánycikk Dóm- bú váró«, a táblaüveg. Némelyik bérházban már ott tartanak, hogy ideiglenesen bádoggal pótolják a kitörött ablakszemeket. Van pe­dig üveg, de hozzáférhetetlen. Bosszankodnak a vásárlók, de nyugtalanok a kereskedők is. Ki lehetne elégíteni az igényeket, de nem tehetik. Két vagonnyi üvegáru érkezett egymás után az fmsz címére, ez azonban ár hiá­nyában nem juthat el oda, ahol nagyon várják. Az első vagon Csehszlovákiából jött importot, még január 3-én kapták meg. Kirakták, beszállítot­ták a raktárba. Most ott tárolják és naponta várják a nagykeres­kedelmi vállalattól a számiát. Ar hiányában nem árusíthatják. Január 27-én aztán ismét újabb vagon üvegáru érkezett a dombó­vári szolgáltatási bolt címére, a helybeli vasútállomásra. Csodát csodájára tizenegy napon át otf rostokolt kirakatlanui az üveg áru, mert a feladó telefonon avi zált, hogy ne vegyék át a cí­mükre étkezett küldeményt. Ha csak egyedi lenne az üveg­árunál tapasztalt jelenség, akku.- is szóvá kell tenni, éppen azért mert nagyon hiányzik az üveg a magánosoknak és közületcknek egyaránt. De hasonlóképpen járt a bútor­üzlet is. Jó kereskedők lévén, at­tól tartanak, hogy átpártol a ve­vőkörük a könnyen megközelíthe­tő pécsi és kaposvári üzletekhez. A szükség törvényt ront nem ép­pen helyes elvét alkalmazva, s< gítettek magukon. A bútorboltba egyelőre úgy próbálják kitérje; . vevőkörüket megtartani, hog. hozzávetőleges árral árusítják b toraikat. Minden egyes eseito. egyezséget. kötnek a vevőv hogy utólag fognak egymással ti­számolni, amikor vagy a bőit fi zet vissza, vagy a. vevő adja i ráadást. Tudják jól 3. kereskedők hogy ez bizonyos ?okig zsákba macska, de érthető a szükség megoldás alkalmazása. Ugyanez — érthető okokból — nem teheti! viszont az üvegárunál a bolto sok. Dombóvár hagyományos keres kedelmi központ. Kereskedőik ms. is élelmességükről, jó beszerzé­seikről híresek. A visszásság nem őket terheli. Érthetetlen, hogy ha már egy szer elküldik az árut, miért nem szabják meg az árát? Erre a kei désre jelenleg a községben son' nem tud válaszolni. Valahol el­akadt az ügy. Gondjaikat jelezték az új gazdasági mechanizmus ér­verését élénken figyelő községi és járási pártbizottságnak is. Indokolt és jogos igényük a dombóváriaknak, hogy választ kapjanak. A náluk tapasztalt je­lenségre felhívjuk az illetékesek, elsősorban az Országos Anyag- és Arhivatal figyelmét, H. E. Az új hatvani kórház <r>3 ágyas, s kilenc osztályon kezelik betegeit. A mintegy százm'«5 í« ;ntos lie* uháziissal épült kórház azt is le- hetűvé tette, hogy a régi épületben baleseti sebészetet rendezzenek be, Hasonló „fogása” volt Radies a Istvánnak is. K. Piroska szegedi t lakos személyében rendőri fel- f ügyelet alatt állót állított elő, és i aki iránt „külön érdeklődést ta- 6 núsított” lakóhelye rendőrsége. r t A csoport tagjainak sokszor gyűlik meg a bajuk ittasan ga­rázdálkodó egyénekkel, akiknek x magatartása nemcsak megrőkö- " nyödést, hanem már riadalmat 1 kelt a jóérzésű utasokban. Mé- * szárcs József csoportvezető ilyen, botrányt okozó részegség, garáz- { daság miatt intézkedett B. Gy. , decsi lakos ellem. Eltávolította a i vasútállomás területéről, azonkí- j vül a feljelentést is megtette el- 5 lene. Hasonló sorsra jutott a vaj- tai S. M. is ... ( í — Sokszor tapasztaljuk, hogy a ] várótermet sokan éjjeli szállás- < ként használják fel — mondja , Mészáros elvtárs. — Sokan kény- i szerűségből, de — jó néhányon , azért, hogy kialudjék alkoholos mámorukat. És ha igazolásra szó- j lítjuk fél őket? Még nekik áll , feljebb... — Nincs lehetőség arra, hogy éjszakára lezárják a várótermet? — Nincs, mert ezt csaik akkor lehet alkalmazni, ha két vonat érkezése közötti idő hosszabb öt óránáL *«- : A szolgálati feladatok közé tar­tozik a vasúti szállítmányok el- 1 lenőrzése. — Gyakran tapasztalunk a • helytelen rakodásból származó : rongálódásokat, elsősorban a bú­torszállításoknál, be tanáruknál. Az elmúlt évben tizenöt esetben jeleztünk hasonló tapasztalatokat az illetékeseknek. Gyakran ta­pasztaljuk, hogy a külföldi gé­pek úgy érkeznek meg, hogy hi­ányzik róluk néhány, könnyen le­szerelhető alkatrész. Éppen teg­nap fordult elő, hogy egyik trak­torról hiányzott két macskaszem. Csoportunk tagjai — mert van­nak nagydorogiak, báitaszékiek is — már a közbenső állomásokon is ellenőrzik a szállítmányokat és jelzik az észlelt hiányokat. Külön feladat a balesetvédelem, hiszen az utasok fegyelmezetlen­sége, figyelmetlensége sok he­lyütt volt már súlyos, sőt tragi­kus kimenetelű balesetek oko­zója. — Hogy jó órában mondjam, Szekszárdan nem fordult elő mostanában hasonló eset. De sokban csökkentette a baleset- veszélyt a vízdaruk áthelyezése, úgy, hogy most nem fedi egy­mást két beérkező vonat. Ami gondot okoz az a lezárt sorom­pók melletti, közötti átjárás, fő­ként a Mátyás király utcában. A szabálytalankodókat elsősorban figyelmeztetjük, de ha indokolt, élünk a feljelentés lehetőségeivel is. A szekszárdi vasúti önkéntes rendőrcsoport már többször ka­pott elismerést munkájáért. Pád­dá Sándor, Hepe, Sándor, Bálind László, Matuz István, Murik Jó­zsef már közel tíz év óta vég­zik felelősségteljes társadalmi munkájukat védik az utasok biz­tonságát, a személyi és társadal­mi tulajdont... BI. A gazdátlan sóder 1 Kedvező vízállásnál a mado- ; csaiak lovas kocsival beállnak a Dunába. Itt megrakják a kocsit sóderral és hazaviszik. Baján a múlt hét közepén 12 uszály volt kirakatlan. Nem volt hely], ahol tárolják az építő­anyagot. A múlt hét közepén Gyéké­nyesről 500 tonna folyami kavics érkezett a szekszárdi pályaud­varra. A gierjeni községi tanács 500 köbméter sóder beszerzéséhez kérte Hunyadi Károly ország­gyűlési képviselő segítségét. A sóder üggyé vált A sóder egyik legfontosabb építőanyagunk. A múlt héten a szekszárdi építkezések többségén nem tudtak — a kedvező idő­járás ellenére — teljes kapaci­tással dolgozni, mert nem volt sóder; ilyenkor az épületek ala­pozása, egyéb betonozási mun­kák jó elfoglaltságot adnak az építőiparban. Nincs sóder. Szekszárdinak és környékének 1968-ban százezer köbméterre volna szüksége. Ebből 60 ezer az ÉVM Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnak, 40 ezer a ktsz-eknek, más építővállala­toknak. Az elmúlt évben a 11-es számú ' Autóközlekedési Vállalat megái - I lapodást írt alá a Fóka-val (Fo­lyamszabályozási és Kotró Válla­lat). Pakson több ezer köbméter sódert kitermeltek, majd Dom­bon, ban mintegy 10 ezer köb­métert raktak partra, de ez sem volt elég az igényekhez. A 11-es AKÖV próbált a hely­zeten legutóbb is változtatni. Megállapodást kötött a Vízügyi Igazgatósággal, hogy a Dunából száraz kotrással, nagyobb meny- nyiséget kitermelnek, s azt hoz­zák a városba, illetve az épít­kezésekre. A Vízügyi Igazgató­ság minden köbméter sóderért 10 forintot kór. Az AKÖV a faj- szi hajóállomás alatti partsza­kaszról tudna termeltetni sódert, de előbb egy kanalas kotrót, szállítószalagokat és egyéb bá­nyaművelő eszközöket keli be­szereznie. Megállapodtak, hogy Dombori és Fájsz között ismét üzembe állítják, a kompokat. Egy komp négy tehergépkocsit tud egyszerre áthozni. A kompdíj köbméterenként 10 forint. Számítsuk még hozzá a bányá­szati költséget, a fuvarköltséget, az AKÖV hasznát, és egyéb ki­adásokat Mire Szekszárdra ér, szinte alig lehet megfizetni. Nem volna jó megoldás, hogy az AKÖV berendezkedjen bá- nyászásám, hisz nem ez az el­sődleges feladata. De miután az építők nem tudnak dolgozni, és az AKÖV-nek is érdeke, hogy fuvarozzon, érthető, hogy keresi az alkalmat, hogy járműveinek munkát szerezzen. Nem lehet bizonyosan tudni, hogy Fájsz alatt mennyi sóder? lehet kitermelni. Egy biztos, hogj a „Fóka” szinte két-három nap alatt ki tudná bányászni az ősz saes mennyiséget, amelyre szűk ség van Szakszárdon és környé kén. A „Fóka” azonban igei­drága. A múlt évben még 24 fo­rintért „dobta” partra köbméte­rét. Idén már hatvannégyet kői­nek. A Magyar Hajózási Szövet kezet ugyancsak ennyiért vállal ná, de ez a szövetkezet ilyen nagy mennyiség kitermelésért nem tud vállalkozni. A „Fóka’ viszont 5 ezer köbméter alatt szó ba sem áll a rendelővel. Tehát, miután a „Fóka” drága, marad az egyedüli megoldási, a U-es AKÖV saját bányaművelése. Most hozzáfogtak ehhez a mun­kához. Valószínű, egy hét múlva — ha a Duna vízállása kedvező lesz — nem lesz hiánycikk a sóder. Az elmúlt hetekben megszapo­rodtak a feljelentések sóderlopásí ügyekben. A rendőrség nyomoz... Alacsony a Sió. Uszályokkal nem tudnak feljönni Szekszárdig. Százezer köbméter kellene az idén, csak Szekszárdon. Az épí­tők anyaghiány miatt nem tud­nak dolgozni. A sóderügynek nincs gazdája.

Next

/
Thumbnails
Contents