Tolna Megyei Népújság, 1968. február (18. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-20 / 42. szám
Egy* bf> — Pácé ~ ~^r>r\(5 Ö 3 Vjfyn' TOISA MEGYEIW NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVIII. évfolyam, 42. szám ARA: M FILLER Kedd. 1968. február 20. Kormányküldöttség utazott Moszkvába Bukarest (Agerpres). A romániai közigazgatási reformtörvény életbe lépése alkalmából Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára Ploestiben beszédet mondott, amelyben külpolitikai kérdésekkel is foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a kommunista és munkáspártoknak, az antiimperialista és demokratikus erőknek szakadatlanul nő a befolyásuk és ez szükségessé teszi annak felkutatását, miképp valósítható meg harci egységük. Úgy véljük — mondotta —, hogy az egység feltétele a kommunista és munkáspártok közötti kapcsolatok helyreállítása, rendezése. Ceausescu kijelentette, hogy a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának elő kell mozdítania az együttműködés kibontakozását valamennyi párt, valamennyi antiimperialista erő között. — A Román Kommunista Párt elhatározta — folytatta a szonok —, hogy részt vesz a budapesti konzultatív találkozón, mert más pártokkal együtt elő kívánja mozdítani egy olyan világtanácskozás előkészítését, amelyet a legdemokratikusabb szellemben tartanának meg, és amely elvezetne a kommunista és munkásmozgalom egységének megszilárdulásához. ■— Véleményünk szerint — fűzte hozzá a továbbiakban —, a kommunista és munkáspártok közötti egységnek és együttműködésnek minden egyes párt erejének növekedésén, minden egyes párt sorai egységének szilárdságán kell alapulnia- Csak ezen az alapon biztosítható a kommunista és' munkásmozgalom szerepének növekedése. Az európai biztonság kérdéséről szólva Ceausescu új lépéseket sürgetett az európai államok közötti kapcsolatok javítására. Evégből szükséges, hogy minden állam, minden kormány az Európában jelenleg fennálló tényleges helyzetből induljon ki. Biztosítani kell a fennálló határok elismerését, el keli ismerni mindkét német államot. Ceausescu kifejezte véleményét, hogy a kis és közép országok egyre nagyobb szerepet játszanak a nemzetközi életben. Ezért lehetővé kell tenni, hogy aktív módon hozzájáruljanak a béke és a haladás ügyéhez és ne :sak a nagyhata’mak dö-tsenék a nemzelúözi kérdésekről Ceausescu a budapesti konzultatív találkozóról Szipka József beszéde a moszkvai tv-ben Moszkva (TASZSZ) Szipka Jósét, hazánk moszkvai nagykövete asámap televízióbe z'dében niitatta a húsz évvel ezelőtt láírt szovjet—magyar barátsági gyüttműködési és kölcsönös se- lólynyújtási szerződés jelentőseiét. A magyar nagykövet egyebek mellett hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar nép nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy a kommunista és munkáspártok konzultatív találkozóját Budapesten tartják meg. Olavi Salonen finn ipar- és keeskedelemügyi miniszter feleséivel és a kíséretében lévő ipari- areskedelmi szakemberekkel gyütt hétfőn délelőtt elutazott udapeströl. A Ferihegyi repülő- íren Nagy Józsefné könnyűipari üniszter búcsúztatta. Ott volt >. Raustila, a Finn Köztársaság udapestá nagykövete is., Olavi Salonen az MTI munka- írsának a következő nyilatko- atot adta: — Látogatásom nagyon jól si- erült. Sokoldalúan ismerkedhet- :m meg a magyar iparral, s megbeszéléseket folytathattam a ormány több tagjával. A finn és íagyar nép hagyományos barátágát eddig főként a kulturális ?rülétén ápoltuk most azonban apcsolatainkat gazdasági, keres- edelnrvi téren is fejleszteni kell. lnnék részleteiről folytattam tár- yalásokat dr. Biró József mi- iszterrel is, akivel megállapod- -ink. hogy szorgalmazzuk a szakin bér cseréket is. Nagyon jó és zámomra is elfogadható volt az i javaslata, hogy magas szintű iackutató csoport látogat el 'innországba és mi megadjuk a illetőségeket hogy az importban rdekelt cégekkel találkozzanak, lasznos kezdeményezés az is, ogy a magyarok Helsinkiben nűszaki napokat szándékoznak tartani, a gépipari termékek is* mertetésére. A miniszter a továbbiakban, megemlítette, hogy a székesfehérvári hűtőházban megtekintették a korszerű tárolási eljárásokat, meggyőződtek a magyar kertészeti termékek kiváló minőségéről, s ez is amellett szól, hogy ezek a magyar áruk bővülő piacra találnak Finnországban. A Székesfehérvári Könnyűfémműben meglepve látták az aluminium termékek széles választékát, annál is inkább, mert Finnországnak nincs saját alumínium- ipara és teljes mértékben importra szorul. — A Csepeli Pa- pírgyár különösön érdekelt bennünket — folytatta a miniszter — mert egyik gépsora Finnországban készült. Magyarország a továbbiakban is nagy gépvásárlóként jelentkezik Finnországban, a lábatlani papírgyár négy fi- nompapírgyártó gépiegységét is Finnországból rendelték. A magyar könnyűipari cikkek exportját — amint az a megbeszéléseken is szóba került — a finn bevételi vámok is hátráltatják. Úgy gondolom, ez olyan kérdés, amiről szintén tárgyalnunk kell és meg kell találni a módot arra, hogy kiegyensúlyozottak legyenek a finn—magyar k'-resko- delmi-gazdaráei kapcsolatok — mondotta. (MTI) Elutazott Budapestről a finn ipar-* és kereskedelemügyi miniszter hajtó bizottságának 33. ülésén. A delegáció búcsúztatására a ; Keleti pályaudvaron megjelent dr. Csanádi György közlekedés- 1 • és postaügyi miniszter, Gál Ti- i ■ vadar, a minisztertanács titkár- , • ságának vezetője és F. J. Tyitov, i a Szovjetunió budapesti nagy■ követe. (MTI) í i Apró Antalnak, a Miniszter- hí . tanács elnökhelyettesének vezeté- ; sével hétfőn kormányküldöttség K • utazott Moszkvába, a magyar— di szovjet gazdasági és műszaki tu- és i dományos együttműködési kor- v;- mányközi bizottság hatodik ülés- sá- szakára. Az ülésszak után Apró a Nagyirarrsú verseny körvonalai aont akoznak ki országszerte a »ldség- és burgonyatermesztő isz-ek között. Szerkesztőségünk- jen átnéztük a megyei lapok februári tudósításait, összegezek és értékeltük e termelési tu- iósításokban megbúvó informá- áókat, s arra a következtetésre ütöttünk, hogy az ország szá- nos gazdasága már most azon 'áradozik, hogy év közben tartós ás előnyös pozíciókhoz jusson a jiacokon. E témához kapcsolódra, ezúttal Nika Károly MÉK- gazgatóval és Bokányi József MÉK-föosztályvezetővel arról beszélgetünk, milyennek ígérke- nk a Tolna megyei tsz-ek ver- ienyképessége a zöldség- és bur- Sonyapiacon? * — Nika elvtárstól és Bokányi elv társtól most hallom, hogy február 27-én Budapesten . tartja a SZOVÉBT az első árubörzét. Úgy tekinthetjük, hogy ezzel a börzével kezdődik a zöldség-, a burgonyáéi a gyümölcspiacon is a vevők, az eladók újszerű kapcsolata? Itt dől el tehát, hogy milyen leltételekkel, mennyi árut kér a vevő és mikor, mennyi árut kínál az eladó. — Nagyjából igen. De mi most például úgy veszünk részt az első árubörzén, hogy burgonyából feladunk egy 600 vagon os biztos értékesítési lehetőséget, illetőleg előreláthatóan fel kell adnunk, mert nincs aki ezt a 600 vagon burgonyát megtermelje. Biztosra vesszük, hogy Szabolcs megye kapva kap az alkalmon, s hogy még jobban betörjön a piacra, ezt a 600 vagont is átvállalja. — Tolna megye termelőszövetkezeteinek ebből nyilván nem származhat kára. — Mi, a MÉK vezetői pillanatnyilag másként látjük a dolgot. De most az áttekinthetőség és a pontosabb megértés kedvéért, kezdjük talán ezt a témát a legelején. Az a bizonyos újszerű Kapcsolat nem az árubörzén veszi kezdetét. Mér tavaly ősz- sZel megkezdődött. Először mi arról tá.iéi|$zódtunk, hogy miből mennyit tudunk eladni: étkezési burgonyából például 1300 vagon, uborkából 140 vagon, sárgarépából 170 vagon, dinnyéből 150 vagon erejéig vannak biztos vevőink. összesen előre körülbelül 2500 vagon árut adtunk el. Itt következett a második lépiés, az, hogy megkeressük azokat a termelőszövetkezeteket, amelyek ezt a 2500 vagonnyi árut megtermelik. Szakmai nyelven, termékértékesítési szerződéseket kötöttünk a közös gazdaságokkal; a vevőkkel meg már előbb eladási szerződést. Most arról van szó tehát, hogy 2500 vagonnyi gyümölcsnek. zöldségnek és burgonyának a piaca biztos. — De az már nem biztos, hogy a Tolna megyei dinnye ugyanolyan kapós lesz, mint mondjuk a Heves megyei. Szóval itt kezdődik a versenyképesség. Nika elvtárs és Bokányi elvtárs hogyan látja, milyennek ígérkezik a Tolna megyei zöldség- és burgonyatcrmcsztő gazdaságok versenyképessége a piacon? — Ha nem is minden, de jóformán minden a termelőszövetkezeteken múlik. Maradjunk a dinnyénél. Ha mi két héttel később jelentkezünk az áruval, akkor a vevő értelemszerűen minket hátrább sorol. Akkor is hátrányosabb helyzetbe kerülünk, ha más megyék termelőszövetkezeteivel egy időpiontban jelentkezünk, de mondjuk a hevesi dinnye minősége jobb. — Egyáltalán felvehetik-e Tolna megye termelőszövetkezetei a versenyt, s ha igen, hol, milyen esélyekkel? — A megye természeti adottságai már eleve olyanok, hog> minden területen jó esélyekkel felvehetik a Tolna megyei termelőszövetkezetek az ország többi gazdaságával a versenyt Nenr akarunk előre inni a medve bőrére, de azt elmondjuk, hogj nemcsak felvehetik, de fel is vették. A műhelytitkokat nem áruljuk el, de azt nem tagadjuk, hogy nem szedéskor, hanem már most arra törekszünk a partner termelőszövetkezetekkel, hogy fej hosszal megelőzzük a2 ország többi gazdaságát. A diny- nye esetében, ha az idén is sikerül megtartani a versenyképességet, akkor az annyit jelent hogy kétszer annyit is el tudunk jó áron adni, mint ameny- nyit leszerződtünk. — 1300 vagon étkezési burgonyára lenne vevő és mégis mindössze kb. 700 vagon Megtermelésére var eddig vállalkozó. Ez azért minthj azt mutatná, hogy a termclöszö vetkezetek nem bíznak eléggt ezen a területen a versenyképes ségükben. Vagy Itt Inkább arró van szó. hogy a termelőszövetkezeteknek z burgonya nőm fizető- dik ki? — Nem ismerjük az igaz okokat. Talán inkább abban ke resendő a magyarázat, hogy au egy holdra szükséges vetőgumc ára 3000 forint, és ez száz hold ra vetítve már 300 ezer forint amit a zárszámadás terhére keile ne tartalékolni. Úgy látszik, soknál tartják. Viszont ha azt nézzük hogy burgonyából holdankén 10—12 ezer forintot nundenko: le lehet hozni, akkor sajnáljul a visszavonulást. Évek óta eze: vagonon felül adtunk el Buda pestre burgonyát. Ha most égj biztos 600 vagonos piacot fel adunk, akkor nem biztos, hogj jövőre vissza tudjuk szerezni Egy piacot megszerezni ével hosszú munkájával lehet, elve szítani viszont nagyon könnyű Ilyen szempontból származha kára Tolna megye termelőszö vetkezeteimek abból, ha Szabolc. még jobban betör a burgonya piacra Sajnos, mi erről a terű létről már amúgy is nagy mér tékban kiszorulunk. — Bizonyára itt nincsenek mei a feltételei annak, hogy verseny képesek legyünk? — Szó sincs róla. Éppen az a érthetetlen, hogy vá'tozatlanu rendelkezünk a jó feltételekkel és igazság szerint semmi nen indokolja a mi róvásunkra i többi megye térhódítását, mer Szabolcsban még mindig 10—li métermázsával alacsonyabb i burgonyarátkagtermés, mint ná lünk. Most mégis Borsod, ső Szolnok megye is megelőzi Tolnát. Az a Szolnok megye ahová nemrég még 100 vágói számra mi szállítottuk a burgo nyát. Nem tudott elegendőt tér melni, most «fcsoM. már eladó természeti adottságai sokkal kedvezőtlenebbek, mint a miénk. — Ezek szerint bele kell törődni abba, hogy burgonyából újabb jelentős értékesítési- lehetőségtől esünk el. — Mi nem szeretnénk belenyugodni. Jövő héten nagyszabású burgonyatermesztési tanácskozást rendezünk, ahol elmondjuk igen alaposan és nagyon részletesen mindazt, amiről vázlatosan itt is beszéltünk. A tanácskozásra meghívjuk dr. Réti Bélát, a keszthelyi főiskola burgonyaszaporító csoportjának vezetőjét. Szóval nem akarunk lemondani arról a 10—12 ezer forintos holdanként! bevételről, amit még ma is hoz a termelőszövetkezetnek a burgonya. — Van-e olyan ző d.égíéletég, ahol minden további nélkül teljes biztonsággal álljuk a piacokon a versenyt? — Igen, van. Az elmúlt években már kialakult az az értékrend, hogy Tolna megye uborkával például minden más megyét megelőz. Ugyanakkor, bár hangsúlyozzuk, adottságaink nagyon jók, Pest és Csongrád megye mindig megelőz bennünket újburgonyával. Mi lehet ennek a magyarazata? Megítélésünk szerint Csongrád és Pest megye termelőüzemeiben nagyobb a kockázatvállalási készség, hamarabb fel merik szedni az új burgonyát. Nálunk viszont gyakran előfordul, hogy a nagyobb súly- mennviség reményében, mire felszedik az újburgonyát, addigra nincs piaca. Várják, hogy a gumó nagyobb legyen. Holott külföldön rendszerint július 20-a, maximum július 30-a között lehet eladni legjobban. Ezért aztán előfordul, hogy a gumó ugyan megnőtt, csak éppen nem lehet már újburgonyaként eladni. — Mit mondanának még el a megye zöldség- és burgonyatermesztő tormc^iszövctkezeteinek idei, várható versenyképességéről? — Mi is látjuk, pontosabban, mi is tudjuk a különböző információkból, hogy valóban nagyiramú verseny körvonalai bontakoznak ki országszerte Ennek ismeretében arra törekszünk, hogy a mi üzleti partnereink ebben a versengésben folyamatosan jó helyezést biztosítsanak nr asiAmek. A gyorsaság és a minőség ma a legfontosabb feltétel. Ezt szem előtt tartva, mindent megteszünk már most annak érdekében, hogy ne minket előzzenek meg más megyék, hanem mi előzzünk más megyéket. — Köszönjük a beszélgetést! SZEKULITY PETER Kilátások Milyennek ígérkezik Tolna megye versenyképessége a zöldség- és burgonyapiacon?
