Tolna Megyei Népújság, 1968. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-02 / 27. szám

1968. február £„

TOT,WA MW.TEí WEPOJS/ÍG

5

Próbaszerű tünemény? Fényképekkel illusztrált cikkben számoltam be lapunk 1967. június 28-i számában, a KPM Autóközlekedési Vezérigazgatóság műszaki fejlesztési osztálya által kikísérletezett újításról: a televízióról a szekszárdi MAVAUT-pályaudvaron. Az illetékesek tájékoztattak, és azt is elmondták, hogy több millió forint helyett mindössze . . köze! 259 ezerből. valósulhatott meg az új tájékoztatási forma, amely . pillanatnyilag Közcp-Európá- ban egyedülálló..

Tegyük hozzá: Szekszárdion is, de nem egyedül, hanem többedma- gukkal állnak a készülékek. Alinak, vagyis hosszú hónapok óta nem működnek, pedig felszerelésüket: . országos szinten kísérték várakozó figyelemmel' \ így írtam, afrogy idézem, nekem is így mondták annak idején. Most jogosan teszem fel a kérdést:

— Miért nem működik a televízió?

Streer Ádámné vezénylőtiszt:

— Nem vagyok, ebben a kérdésben illetékes. Talán bent a főnökségen, vagy jobban mondva, a vezérigazgatóságon. Ez olyan próba volt, tetszik tudni, olyan próbaszerű tünemény. . . Talán Király elvtárstó! tessék érdeklődni Budapesten. . .

Nem nyomoztam. Ki a felelős, hogy nem szerelik le a készülé- keket, ha ne-x s.k’ru.t a )üs.i.et? Kit vonnak felelősségre, hogy „közel 250 ezer forint ' nem segítette a korszerű utastájékoztatást? — Ennek: eldöntése nem az én feladatom. Azt, hogy sötét Képernyőjével,, az inasom előtt ott díszelegnek ezek'a drága pénzen felszerelt televíziók, mindenki látja. De kineK szúr szemet?

iML I.-Kilencmilliót e* mázniuk

Azzal kezdem, hogy nem is 9 tniliio forintot, hanem ennél jóval többet, ennyit csak az IBUSZ keretében. A Tolna megyei IBUSZ-iroda múlt évi bevétele 9 millió forint volt a' valutaforgalmat nem számítva. Ebből 1,8 millió forintot tett ki a belföldi társasutazásokra befizetett osz- szeg. a külföldi társasutazásoké 2 milliót, ezenkívül igen jelentős volt az egyéni utazás is külföldre és hazánk nevezetes fajaira egyaránt. A nagy utazási lázat szépen illusztrálja az is, hogy a valutaforgalom elérte a 4 millió forintot.-r- Hova, merre utaztak Tolna megyéből? — kérdeztük Bíró István hivatalvezetőtől.

— Keletre és nyugatra egyaránt. Sőt tengerentúlra is jó néhányan kértek útlevelet.

Az IBUSZ Tolna megyéből 246 autóbuszt indított, csaknem százzal többet, mint 1966-ban. Több különvonat is vitte a kirándulókat Tolna megyéből.

— Melyik korosztály utazik legtöbbet?

Erre a kérdésre Kerekes Ferenc vezetőhelyettes válaszolt:

— A fiatalok, ezen belül is főként a diákok. Majd minden iskola szervezi a kirándulásokat. A most következő tavaszi szünetre már 8 autóbuszt lekötöttek.

Természetesen mindenkit érdekel, hogy mit hozott az új esztendő a turistautazási lehetőségeket illetően. Ezzel kapcsolatban Bíró István a következőket mondotta:

— Némi változás van. Egyes esetekben növekedett a költség, de más téren lehetőség nyílott olyan szervezési variációkra, amelyek viszont jelentős költségmegtakarítással járnak az utazók részére. Az utazási lehetőségek skálája tovább bővült. Ez évben is szervezünk a Szovjetunióba külön vonatot. Foglalkozunk egy dunai hajókirándulással is. Az a tervünk, hogy Tolna megyéből különhajót indítunk külföldre. Meggyőződésünk, hogy az idei év további fellendülést hoz.

B.

A magasabb követelményeknek

manfnifiilli Befejeződött megyénkben

MCHBEBCIbBI ■■■ a honvédelmi szövetség

új szervezeteinek létrehozása

A Politikai Bizottság múlt év júniusi határozata megszabta a honvédelmi nevelés új feladatait. Ezt követően a kormány hozott határozatot, amelynek értelmében a Magyar Honvédelmi Sportszövetséget Magyar Honvédelmi Szövetség néven kellett átszervezni, áz új, magasabb követelményekhez jobban igazodó szervezeti felépítéssel. Az átszervezést február 1-ig kellett befejezni. A Magyar Honvédelmi Szövetség megyei titkárával. Lantos Ottó alezredessel arról beszélgettünk, hogyan zajlott le ez a munka Tolna megyében. .

— Az átszervezés 1967. november 16-án kezdődött meg, a megyei értekezlettel, majd ezt követték a járási értekezletek. A november 25-től január 21-ig terjedő időszak alatt zajlott le az alapszervezetek átszervezése, az új szervezet szerinti klubok létrehozása. 138 helyen tartották meg a záró taggyűléseket. Megszűnt több olyan, kis létszámú alapszervezet, amelynél nem voltak meg a további működés alapfeltételei, — ezek tagsága más, nagyobb klubokba olvadt be. Ugyanakkor új klubok alakultak,

— Elmondhatjuk azt, hogy az átszervezést nagy érdeklődés kísérte. Dombóvárott. a MÁV-nál, Bölcskén, Nagydorogon, Pálfán, Dalma,ndon, Szakoson, Tengeli- cen, Lengyelben, a Bonyhádi Zo- máncgyárbán százon felül volt a résztvevők száma. Ezeken a helyeken számbelileg is erős, életképes- klubok alakultak.

— Általában milyen klubok

alakultak? ,

— Legtöbbnyire lövész-és tar- talékc-s-klubok. Ezek létrehozására különös gondot fordítottunk. mert a szövetség előtt álló feladatok megoldása elsősorban ezeknek tevékenységétől függ. Lövészettel, lövi képzéssel minden MHS-a.la pszervezet foglalkozott, megfelelő számban Rendelkezünk olyan szakemberekkel, akik alkalmasak a klubok--munkájának irányítására.

— Milyen lehetőségek vannak újabb, főleg technikai klubok létrehozásához?

— Az eddig alakult klubokon kívül újak szervezése is folyik, és mindenütt lehet szak-klubokat alakítani, ahol erre megvan a ’ehetőség: tehát rádiós-, modellező-, vízi- és egyéb technikai '-lubek létrehozására. Pálfán, és Kan^c-on hangzott el hasonló kívánság a fiataloktól — a tanács, a termelőszövetkezet, illetve a gazdaság vezetői ígéretet is tettek az anyagi támogatásra. Egyébként minden - klub önállóan gazdálkodhat saját anyagi eszközeivel, pénzbevételeivel, önállóan határozza meg a tagság a tagsági díj mértékét, az abból, illetve más bevételből beszedett összeg teljes egészében a klubnál marad. Magyarkeszin például havi tíz forintos tagsági díjat fogadtak el.

— Az eredményes működés egyik feltétele, hogy rendelkezésre álljanak megfelelő helyiségek, a különböző oktatásokhoz, foglalkozásokhoz. A kormány utasította a tanácsokat, vállalatok, más állami szerves vezetőit, hogy megfelelő helyiségeket bocsássanak a szövetség rendelkezésére. Erről milyen tapasztalatok vannak?

— Bátaszéken önálló, új helyiséget kapott a szövetség. Tevelen egy klub működik, de a tanács, a pártszervezet ígéretet tett, hogy később alakuló kluboknak is helyet biztosít. Döb- röközön már eddig is volt megfelelő hely, de itt is adnak helyet újabb kluboknak. Hasonló a helyzet Pálfán, Bölcskén, több helyen most folyik a technikai klubok helyiségigényének megoldása. Van, ahol a KIS? és a sportkör közreműködésével oldják meg a helviséagondokat. Szekszárdon most indult meg nagyobb arányú építkezés, itt a megyei központ bővül úgy, hogy megfelelő helyet kaD a gépkocsivezető-oktatás, a rádiós-, a modellezőklub. A városban ezenkívül korszerű, harminc lőállá- sos lőtér is épül, még az idén. Hasonló elhelyezési feltételeket teremtünk a későbbiekben a járási székhelyeken, majd a na- gvobb községekben.

— A párt és a kormány határozata, illetve a szervezeti szabály alapján, a klubok munkáját kinevezett titkárok irányítják, választott klubtanács közreműködésével. Az átszervezés során kerültek-e új erők a vezetésbe?

— Igen. Mégpedig elég szép számmal. A klubtitkárok kinevezéséhez figyelembe vettük a pártszervek, a helyi pártszervezetek javaslatát. Az új vezetők képesek lesznek elvégezni a rájuk váró feladatokat. A községekben, üzemekben megalakult klubok titkárainak mintegy fele fő-, vagy középiskolát végzett, és ehhez hasonlóan, közel ötven százalékuk tartalékos tiszt, tiszt- helyettes. A másik ötven százalék nagy része az egyéb tartalékos állományból kerül ki. A szabályzat szerint a nagyobb taglétszámmal, nagyobb anyagi, technikai eszközökkel rendelkező klubok, titkárainak részére havi tiszteletdíjat lehet adni. Ezzel a lehetőséggel élni is fogunk, természetesen a végzett munka figyelembevételével.

— Végezetül; hogyan sikerült az átszervezéssel egyidejűleg átállítani a klubokat az új feladatokra?

— Azt tapasztaltuk, hogy a mozgalmi, a kiképzési, a sportfeladatokban nem következett be visszaesés, sőt, fejlődés van, mert megszűntek azok az ellentmondások, amelyek a honvédelmi nevelés újabb, nagyobb feladataid gátolták az MHS keretében. Most több a lehetőség arra, hogy a tagság az igényének jobban megfelelő klubban foglalkozhasson. Megteremtődtek a kedvezőbb lehetőségek a honvédelmi nevelés nagyobb feladatainak elvégzésére, az ifjúság katonai szolgálatra való felkészítésére, az utóképzésre és arra, hogy a lakosság nagyobb, szélesebb rétegének tegyük- lehetővé a honvédelmi ismeretek elsajátítását. Ezt szolgálja a tag- szervezés is, amelyet a klubok önállóan végeznek, illetve amelyet a szabályzat a titkárok egyik fő feladatává tesz.

BI.

Honfoglalás Gyula jón

Huszonnégy lány és fiú lakik itt a gyulaji kollégiumban a múlt év szeptembere óta. Többségük cigány. Itt élnek pedig hivatalosan még nem létezik a kollégium. Igaz, a járási tanács már 120 ezer forintot fordított az építkezésre, a gyulaji általános iskola költségvetéséből pedig 50 ezer forintot adtak az épület rendbe hozására, berendezésére, — de hivatalosain csak az 1968—69-es tanévben költözhetnének ide a gyerekek.

Burgonya köszönömre

— Nagyon várjuk azt az időt — mondja Gyenei István, a gyulaji általános iskola igazgatója!, aki jelenleg a kollégium igazgatását is magára vállalta —. amikor hivatalosan is elismerik a kollégiumot. Akikor külön, önálló költségvetése lesz, s nem kell annyit fondorkodnunk, mint most.

Jeleleg ugyanis Gyuláján hivatalosan csak napközi otthon működik. A konyhán főznek ebédet és készítenek uzsonnát, a reggelit meg a vacsorát pedig úgy kalkulálják ki, szinte a semmiből.

— Úgy tudunk létezni, hogy sok-sok segítséget kapunk és kaptunk már eddig is. A termelőszövetkezet burgonyát és sárgarépát adott köszönömre. így kaptunk máshonnan kiselejtezett ágyakat, pokrócokat, lepedőket is. A faddi és a hőgyészi nevelő- intézet mindenféle gyerekruhával

sietett segíteni bennünket így aztán megvagyunk valahogy.

Villanybojler és hálóing

A gyerekek nagyon szeretnek itt. Szombatonként, hétfőn reggelig hazaengedik őket Voltak már, akik kijelentették, hogy va>- sárnapra is maradnának inkább a kollégium falai között Pedig ez ideig csak amolyan szükségmegoldás volt, ahogy éltek. Az ebédlőt használták tanulószobának. Hideg vízben mosdhattak, s a hálókban is olyanok voltak a körülmények, hogy lehetetlenség volt rendet tartani. Előfordult, hogy két testvérnek C9ak egy ágy jutott

Még egy sízombatot és egy vasárnapot kell csupán kivárni és hétfőtől megváltozik minden. Most adják át a kollégiumnak azt a részét amelyben a fürdőhelyiség és a hálótermek vannak.

Itt már parkettás a padló, cserépkályha fűti majd a szobákat villanybojler ontja a meleg vizet a zuhanyozó rózsáiból és a mosdókagylók fölötti csapokhóL Mindenki kap olyan ruhát amit csak alvásra használhat. Az itteni gyerekeknek hálóingük még sohasem volt! A cipőket a folyósón kell hagyni, csak papucsban szabad a hálószobába menni, és az iskolatáskákat sem szabad az ágyra lódítani. Mindenkinek külön szekrénye lesz, odákinn a folyosón.

Beköltözni az új részbe, valóságos honfoglalás számba megy a gyerekeknél, s nagyon várják a pedagógusok is.

Érdemes

— Szükség van egyáltalán. • arra az egészre ott?

— Megéri?

Ilyen és hasonló kérdések özönét szegezték már Gyenei Istvánnak.

— Én általában rosszallóan fogadom az ilyen kérdéseket. S azt szoktam elmondani válaszul, hogy itt a faluban néhány cigánycsalád olyan házat építtetett, hogy bárki megirigyelhetné, hogy az épület a falu díszére válik. És olyanok, akik becsülettel dolgoznak a termelőszövetkezetben, szép számmal vannak. S hogy mennyire érdemes törődni velük, azt majd úgy huszonöt, harminc év múlva mérhetjük le igazán. Akkor, amikor ezek az általános iskolába járó kollégisták már gyerekeket, saját gyerekeiket nevelik. Vajon mi marad meg bennük abból, amit mi itt igyekszünk megtanítani nekik? Bízom benne, hogy nem lesz hiábavaló a mun kánk;

— Egyet azonban már most is

mondhatok. Kár. hogy nem előbb alakult ez a kollégium. Néhány eszes, jófejű cigánygyerek, ha már az alsóbb osztályokban is kollégiumban élhetett volna, sokkal jobb eredménnyel végezné a nyolcadik osztályt. M, É,

1 ukor

felnőtteknek

Szidják őket, okkal, ok ^ nélkül. Nem mindig kizárólag ők a hibásak.

Fiatalok között jó.riam a napokban Szekszárdon, a városszéli építőipari munkás- szálláson. Tizenhat esztendejéhez mérten■ jól megtermett ■fiatalember szólított meg. Azzal kezdte, kapóra, jött ive ki az újságíró.

Társával egymás szavába vágtak, úgy mondták el panaszukat. Másodéves ipari tanulók. Érdekli őket választott szakmájuk, és panaszuk szerint, nem biztosítanak nekik elegendő lehetőséget. A szekszárdi panelházak fűtésszerelési munkálatainál dolgoznak. Attól tartanak, hogy nem tudják megtanulni a három év ellenére sem a szakma csínját-bínját.

Amikor nevüket kérdeztem, egyikük határozottan megtagadta a választ, míg a másik' így felelt: „Csak a nevünk nélkül".

Mi ez? Már ők is?

Vitába keveredtünk.

— Miért nem■ akarják megmondani a■ nevüket? — kérdeztem.

— Hogyisne! Hogy aztán nekünkessenek! — így as egyik.

— Volt már példa, aggályaikra?

Nagyon akartak bizonyítani. Erősen törték a fejüket, gondolkoztak, ám hiába. Ennyit mondtak:

— Nálunk, nem. Nem tudunk róla. Mondták a felnőttek.

TJa nevüket nem is, „informáltságuk’’ okait és forrását firtattam volna. Hiába erőltettem, csak' a felnőttek véleményére utaltak.

Nem ismerős a jelenség?

Intézzék mások, de nélkülünk. Személyes tapasztalatuk ugyan nincs, de szajkózzák azt, amit valahol, valakiktől hallottak.

Ezek a fiatalok vajon miért feledkeztek meg életkori sajátosságaikról? Féligazsággá vált így szavuk, de még a kérésük is. Hol, kiktől és miért vették át ezt, qz if jaktól szokatlan óvatossá„ got?

Másról van szó. Nehezén, fogadható el vita nélkül á náluk tapasztalt hatás. A mentalitás ellen, a. kiállás hiánya miatt, emelünk szót. Ezekbe a munkásfiatalokba akarva-akaratlan beléjük oltódhat az a. fajta tulajdonság, amire éppen nem. szeretnénk nevelni a felnövekvő nemzedéket. A nevük elhallgatásának ötlete nem ;pattanhatott ■— nem is pattant — saját agyukból. A felnőtté válás nagy igyekezetében gondolkodás nélkül utánoztak. Ritkán mutatható ki ennyire a kapcsolat, hogy nem saját tapasztalatuk, hanem mások szarra „tanította’’ meg őket e kettős játékra.

íme, a felelőtlen szóbeszéd is hatással bírhat. Nehogy aztán felnőtté válásuk után — ad abszurdum — mereo- keverőkké, névtelen levélírókká váljanak... A példa ugyan szélsőséges, de nem lehetetlen a vázolt kép. Bízzunk elkerülésében, de tegyünk is érte valamit. Formálásukért. felelősséggel, tartozunk.

®

Szidják őket, de sok *“' esetben nemcsak oka hibásak. Gerincesebbek lehetnének. De esetünkben ezek a fiatalok a felnőttek elé tartották a tükröt. Nézzenek bele, ismerjenek magukra, akiket illet.

Ha kissé leegyszerűsítünk, olyanok a fiatalok, amilyen a példa, amilyenné a ráhatások formálják őket. H. E.