Tolna Megyei Népújság, 1968. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-15 / 38. szám

s 'S $68. február í3. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSA<3 — Üresen maradnak a jégver­mek? A jégvágás hagyományos időszaka szokatlanul enyhe volt. A február sem kedvezett. Ha to­vább tart a túl korai enyheség, akkor a földművesszövetkezeti jégvermek nagy része üresen ma­rad. Ezen a bajon a műjéggyá- rak majd csak segítenek. Sokkal aggasztóbb, hogy a „kutya nem eszi meg a telet”, s előfordulhat, hogy most tavasz van, de már­ciusban meg majd tél lesz. * — Száznál több termelőszövet­kezet hívta meg a Tolna megyei Népújság Szerkesztőségét a zár­számadó közgyűlésre. A szer­kesztő bizottság a Népújság iránt megnyilvánuló bizalomnak tekin­ti, s megköszöni a meghíváso­kat. Technikai akadályok miatt sajnos mindössze néhány zár­számadó közgyűlésre mehettek el a megyei sajtó munkatársai. A többi közös gazdaságot év köz­ben keresik fel, hogy ha meg­késve is, de eleget tegyünk vala­mennyi szíves invitálásnak. « — Egyetlen közös gazdaság, a Bzakcsi Uj Élet Tsz foglalkozik naposcsibe-keltetéssel és -eladás­sal Tolna megyében. A tsz tavaly . vásárolta a keltetőállomást, s ed­dig a téli szezonban 40 ezer na­pos csibét adott el, részben ter­melőszövetkezeteknek, részben háztáji gazdaságoknak. * — A Külkereskedelmi Minisz­térium jugoszláv tranzakciós ku­korica termelésében az idén is több Tolna megyei mezőgazdasá­gi üzem vesz részt. A hagy ter­mőképességű martonvásári és ju­goszláv egyszeres keresztezett hib­rid kukoricafajták vetésterületé­nek a növelésével 1970-re már 25—30 mázsás megyei átlagtermés elérése is lehetséges. 1963-ban 15,5 métermázsa, 1966-ban 20,1 mázsa volt a megye, termelőszövetkeze­teiben az átlagtermés. 142 ezer adatot dolgozott fel tavaly az a gépközporit, amely Tamásiban, a járás 13 termelő- szövetkezetének a könyvelését végzi. A Kapos—Koppány völ­gye Tsz-ek Területi Szövetsége 1968-ban a gépkönyvelő központ további bővítését javasolja a já- íás termelőszövetkezeteinek. Nag\j a csend A Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi felügyelője mondta a napok­ban; nagy a csend. Azt értik a felügyelők a csendes, nyu­godt légkör alatt, hogy semmi érdemleges esemény — sze­rencsére — nem történt. Mert mikor „hangos” a munkavé­delmi helyzet? Akkor, amikor telefonértesítés jön egyik, vagy másik üzemből, hogy baleset érte X. dolgozót. Ez mindig szomorú hír. Különösen, ha csonkulásos balesetről, halál­esetről érkezik a hír. És ma már mind kevesebb ilyen telefonértesítés érkezik az SZMT munkavédelmi fel­ügyeletére. Ezzel kapcsolatban eszünkbe jutna)c azok az erő­feszítések, amelyeket a szak- szervezet e fontos szervének munkatársai tesznek, immár tíz éve, mióta a munkavédelmi felügyelet Tolna megyében megkezdte működését. Kezdet­ben az adta a legtöbb teendőt, hogy megértessék a gazdasági és szakszervezeti vezetőkkel a munkásvédelem jelentőségét. Nehezen lehetett akkor hinni, hogy ilyen kedvező lesz a hely­zet Tolna megyében. Pedig mennyi akadékoskodó volt. Ha a felügyelő megjelent az üzemben, szükséges rossznak tartották, és a hibákat csak ímmel-ámmal hozták helyre. Azután kénytelenek voltak, ép­pen a munkások érdekében szigorúan fellépni — ha kel lett büntetni is, — hogy biz tonságos munkaterületet adj<■ nak. A •tán megfigyelh hogyan társadalmiasodott a munkavédelem. Karszalagos, jelvényes munkásvédelmi őrök jelentek meg az üzemben. El­mélyültebb lett a baleset- és óvórendszabály-oktatás. Mind tökéletesebbé váltak a beren­dezések, a balesetek száma egyre csökkent. Ma már ritka­ságszámba megy, ha ipari üzemben baleset történik. A mezőgazdasági üzemekben most kezdődik az a nagy mun­ka, amely az itt még gyakori baleseteket kiküszöböli. Külö­nösképpen a szállítás és az ál­latgondozás közben történt üzemi balesetek többsége sú­lyos kimenetelű. Éppen ezen a héten tartják igen fontos ta­nácskozásukat a mezőgazdasági munkavédelmi felügyelők. El­ső ízben kerül sor arra, hogy a termelőszövetkezetek bizton­sági megbízottaival tanácskoz­nak a balesetek csökkentésének lehetőségéről... S amint el­kezdődik az a szívós, sok-sok embertől áldozatos munkát vá­ró tevékenység, amely az ipari üzemekben már az élethez tartozik, akkor a mezőgazda- sági balesetek számának jelen­tős csökkenését is megfigyel­hetjük. Mert csak akkor lesz igazi csend az üzemi balesetek területén, ha a népgazdaság minden ágában ritkábbak lesznek a csonkulásos balese­tek, ha megszűnik ti közöny, ha a gazdasági és tömegszer­vezeti vezetők mindenütt azon munkálkodnak, hogy az embe­rek minél biztonságosabb kö­rülmények között dolgozhassa­nak. = Pí­térés nekik is jólesett volna már orábban is, mert azért a jó íunka nem most kezdődött. Ennek a gazdaságnak a föld- irülete háromnegyed részben omboldal. Tizenkét mázsás bú- a termést itt sohasem értek el. 'avaly 15 mázsa 40 kilót takarí- >ttak be holdanként és hasonló- n igen jók a terméseredmények rás növényekből is. A cukorre- a például átlagosan 223 mázsá- al fizetett, ami nem megveten- 5 eredmény, sokkal jobb adott- ágoklkal rendelkező gazdaság­án sem. különösen ha számi tás- a vesszük az aszályt. A ser- éstenyésztés és -hizlalás eredmé- iyei még jobbak a Kossuth _Tsz- >en. Egy kiló sertéshús előáilí- ási költsége az utóbbi két esz- endőben 15—16 forint volt. Igaz, ;hhez nagyban hozzásegített az 965-ben épített új sertéshizlalda, le a gondozók és a szakemberek munkája még többet jelent. Streicher Mátyás főagranómus zerint nem is a szakmai felké­zül tség a döntő egy ilyen szö­vetkezet eredményeinek az elérő­ében, hanem a lelkiismeretesség, t munka minősége. Ezen azt érti, togy ha nem ellenőriz, segít, izervez reggeltől estig, a szövet­kezeti vezető szakember, akikor bármilyen képzett Is, az ered- nény általában hiányos lesz. A rét év óta dolgozó főagronómue ss főállattenyésztő ilyen meg­gondolásból, ahogy mondani szokták, fáradtságot nem ismerve tevékenykedett. Az elnök véle­ménye megegyezik az övékével, bár a tagok munkáját semmivei sem tartja kisebb értékűnek. Sőt, így összegezi a tavalyi közös munkát: „Szeretnék minden em­berrel kezet fogni.” I Ezért hiányzott '■---------------------­-------- legalább e gy olyan felszólalás a zárszám­adó közgyűlésen, amelyben kife­jezésre jut az elismerés. Néhány számadat minden kom­mentár nélkül bizonyítja, hogy valóban megerősödött ez a szö­vetkezet: az egy szántóegységre jutó szövetkezeti bruttó jöve­delem 3027 forint, az egy dolgo­zó tagra jutó átlagos évi része­sedés 19 501 forint, a tartaléko­lás egymillió 162 ezer forint az idei esztendőre. Egy év alatt két­millió forint értékkel növekedett a szövetkezeti tiszta vagyon, ugyanez tagonként átlagosan tíz­ezer forinttal. Korábban szinte állandóan takarmányhiánnyal küszködött a gazdaság, most vi­szont a megnövekedett állatlét- számnaik is biztosítva van az egész évi takarmányszükséglete. A gyarapodást a tagok portá­ján is könnyű lemérni. Tavaly tíz új házat építettek teveli tsz- tagok, G. J. Szekszárd-Körzeti Sütőipari Vállalat felvételre keres: BÉRSZÁMFEJTŐT — közgazdasági technikumi végzettséggel, és gyakorlati idővel, — valamint GÉPKOCSISZERELŐKET, szekszárdi lakosok és 5—10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező előnyben. (184) Tamási Jellemző e kép Tamásira. A központi részen sorra bontják le a régi épületeket, helyet adva ezzel a« újnak. A Tolna megyei Építőipari Vállalat szakemberei megkezdték a> művelődési ház belső burkolását. A munkálatok előreláthatólag Bővül az Orion. A Tolna megyei Tanácsi Építőipari V művesbrigádja új szárnnyal bővíti a tavaly átadott Eotß; Bakó Meglepetés TEVELEN I A témához egyetlen r *-------------------------- ember I nem szólt hozzá. Az öreg Tinku : | György emelkedett csupán szó- I lásra, de ő is arról beszelt, hogy i nem törpevízmű kellene a falu- I nak, hanem fürdő. Mintha a ► kettő nem férne meg egymással. Z Az elnöki beszámolóról nem i mondtak se jót, se rosszat. Le- j hét. hogy ennek oka egyszerűen » a meglepetés. Tevelen ugyanis z sohasem ért el még ilyen jó I eredményt a szövetkezet. Egy t öregasszony, aki tsz-tag és rég- X óta a közösben dolgozik, lecsap­♦ ta a pénzköteget az asztalra, s Z azt mondta: ennyi pénzt még so­♦ hasem tartott a kezében. ♦ Tagadhatatlan, nagy volt a f meglepetés • a szövetkezet tagjai Z között. Az elnök sem azt vártai, ♦ hogy a beszámoló elhangzása Z után majd szakmailag elemzik az ♦ év gazdálkodását a felszólalók, i de kiegészítik és bírálják, és az ♦ elismerést is szívesen vette vol- Z na, akárcsak közvetlen munka- i társai, a főagranómus, a főköny­♦ velő és atz állattenyésztő. A két J gazdósz embernek különösen ♦ nagy a szerepe abban, hogy az ♦ 1967-es esztendő a jók közé x emelte a teveli Kossuth Tsz-t. ♦ Streicher Mátyás főagronómus és ♦ Schilli József állattenyésztő két X év óta dolgoznak ilyen beosztás- : ban. Ez a két esztendő nagy ug- X rásit jelent Tevelen. Jándi Jó­♦ zsef elnök tíz év óta vezeti a gaz- J daságot. Mostanáig többnyire ♦ csak azt érezte, „ütik őket”, ök ♦ ugyanis az utolsók között voltak X és tapasztalata szerint a szövet- Z keze ti mozgalomban általában J a legjobbakat mindig dicsérték J és a sajtóban is magasztalták, az utolsókat pedig ütötték. Az elis-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents