Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-13 / 10. szám
1968. Január 13. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAO 3 Az új földtörvény és a megyei feladatok Beszélgetés Vajda Istvánnal, a megyei földhivatal vezetőjével Az országgyűlés őszi üléssza kán új törvényt alkotott a földről. A bevezető indoklás szerint: „A földtulajdon és földhasználat egységének megteremtése és fokozatosan a termelőszövetkezeti földtulajdon létrehozása a szocialista mezőgazdaság továbbfejlesztésének, különösen a termelőszövetkezetek gazdasági önállósága megszilárdításának fontos előfeltétele. Ez alapot nyújt a személyi földtulajdon és a földhasználat, valamint a zártkerti földek, továbbá a nagyüz emileg nem hasznosítható földek tulajdonának és használatának olyan rendezésére is, amely egységes elvek alapján biztosítja a közérdek és az egyéni érdek összhangját”. A törvény január 1-én lépett életbe. Ezt megelőzte számos intézkedés, amely megteremtette a törvény végrehajtásának feltételeit. Vajda Istvánt, a megyei földhivatal vezetőjét arról kérdeztük, hogyan készültek fel a megye különböző szervei ennek a hosszú Időre szóló törvénynek a végrehajtására. — Először is, az állami, párt- és tömegszervezeti vezetőkkel megyei, majd járási szinten tanácskoztunk, majd a gazdasági vezetők részére tájékoztatókat tartottunk, azért, hogy egységes álláspontot alakítsunk ki, egységesen értelmezzük a törvény rendelkezéseit. Majd pedig — mivel a földhivatalokra hárul a rendezés súlya — az egész apparátus részére egyhetes, bentlakásos tanfolyamot tartunk február 5—10-e között. Itt a légaprólékosabb részletekbe menően feldolgozzuk a törvényt, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelatet. — Milyen más intézkedések történteli? — Mivel a törvény elsődleges célja a földtulajdon és földhasználat viszonyainak rendezése, szükségessé vált : tényleges helyzet felmérése, rögzítése Ezért a megye minden községében rendezni kellett először is a földnyilvántartást. Ez a munka a megye száznyolc községéből eddig hetvennégyben fejeződött be. — Milyen képet ad az eddigi felmérés? — Meglepő. Vagy talán nem is annyira meglepő. .. Az eddig kialakult adatokból viszont világosan látszik, mennyire szükség volt az új földtörvény megalkotására. A 74 község adatai szerint a termelőszövetkezetek közös használatában 231 000 hold föld van. A földtulajdonosok száma 46 000, ebből csupán 22 264 a tsz- tag. A tsz-tagok tulajdonában 113 400 hold föld van, tehát kevesebb, mint a földterület öt ven százaléka. Országos méretekben is hasonló a helyzet. Gyakorlatilag a termelőszövetkezeteknek több földjáradékot kell fizetni a kívülállóknak, mint saját tagjaiknak. — És általában, kik a kívülállók? — Ipari munkások, tisztviselők alkalmazottak. Sokan közülük már hosszú évek óta még csak közelében sem laknak a földtulajdonuknak. — Hogyan intézkedik a törvény a kívülállók tulajdonában levő föléé Ürül? — A törvény erejénél fogva 1969. január 1-től szövetkezeti tulajdonba kerülnek, kivéve, ha a tulajdonost eddig az időpontig termelőszövetkezeti tagként felveszik. A föld árát a szövetkezetek öt év alatt kifizetik, ez gyakorlatilag nyolcvan forint lesz aranykoronánként. — Miután január elsejével megszűnt a pártoló tagság, mi lesz a sorsa a pártoló tagok tulajdonában levő földeknek? — A földtörvény ebben kapcsolódik'az új tsz-törvényhez, A pártoló tagoknak nyilaikozmok kell a megfelelő határidőig: belépnek-e rendes tagként, vagy sem. Amennyiben a szövetkezet felveszi őket, a föld a tulajdonukban marad. Ha nem, akkor egy hold kivételével a többit át kell adniok a szövetkezetnek, a kívülállókéhoz hasonló feltételek mellett. — A törvény arra is lehetőséget ad, hogy tsz-tagok adják el földjüket a termelőszövetkezetnek? — Igen. A legszigorúbb önkéntesség alapján. A föld értékét a tag és a szövetkezet közös megegyezéssel állapítja meg. viszont az összeg nem haladhatja meg a kívülállóktól megvásárolt íöld árának kétszeresét. Ehhez kapcsolódik az az intézkedés, hogy a termelőszövetkezeteknek most, az év első negyedében el kell készíteni a tényleges tagnévsort, ennek alapján rendezik a járási földhivatalok a tényleges tulajdonviszonyokat. Ezt azért kell nagyon pontosan és ala_ posan elvégezni, mert később már nem lesz lehetőség korrekcióra. — Mi lesz a sorsa a termelőszövetkezeti használatba kényszerhasznosítással került földeknek? — Az olyan földek esetében, amelyek 1964. Után kerültek ily módon a szövetkezetek használatába, ha a tulajdonos közben igényt tart rá, megfelelő feltételek mellett tulajdonba veheti. Ha három év elteltével nem jelentkezik a tulajdonos, a termelőszövetkezeté lesz, mert a törvény szerint a szövetkezet tulajdonába került, bármilyen jogcímen van is a tsz használatában. — Milyen intézkedésre kerül sor a zártkertekkel kapcsolatban? — A zártkerti tulajdonjogi, használati viszonyok rendezése eléggé bonyolult feladat lesz. Az itteni viszonyok rendezése politikai előkészítést is kíván, csak ott lehet elvégezni, ahol erre a politikai-gazdasági feltételek megteremtődtek. Az idén mindössze egy községben, Pálfán rendezzük a zártkerti viszonyokat. Az erre vonatkozó rendelkezésekéi a legszigorúbban kell értelmezni, mert a rendezés után kialakított zárt- kerthatárokat később már nem lehet megváltoztatni. A törvény értelmében a rendezés során meg kell határozni a tulajdonosokat megillető személyi földtulajdon mértékét. Az ezt meghaladó területet a tulajdonos választása szerint zártkerten kívüli földdel kell kicserélni, vagy pedig kötelezni kell a többletterület meghatározott időn — egy éven — belüli elidegenítésére. Pálíára azért esett a választás, mert politikailag, gazdaságilag is egységes falu, az itteni rendezés tapasztalatid t később jól hasznosíthatjuk majd. — A törvényj.végrehajtása során az állami, a szövetkezeli érdekeket egyeztetni kell az egyéni érdekekkel. A feladatunk az, hogy ezt a törvényesség legszigorúbb értelmezésével valósítsuk meg. BI. Zajlik a Duna Paksnál Fotó: Bakó Jenő Kolbászkóstolás. Főtt kolbász tormával. Hát ezt nem kell kidobni a kutyának. Egyszer volt egy keverék far- kaskutyó.nk. Rétest sütött a szomszédasszony, hátul a kemencében. Azt mondja a lányának, eredj, nézd meg a rétest. Visz- szamegy a leány, hogy hol a rétes. Hol lenne, hát a kemencében. Ott ugyan nincs! Szóval mind eltakarította a kutyánk. Csak azt nem értem, hogy tudta olyan melegen beenni. Sötétedik, a Bartinát ismét körülveszik a fényfüzérek. Besózzuk a húst. Tudjátok, a .. .-nők korán meghalt az ura, aztán egyedül nevelte a fiait. Amikor már nagyok lettek, nem bírt velük. Elküldi őket kaszálni a rétre. Kimennek. Azt mondja az egyik gyerek, te, jobb lenne most aludni egyet, akkor nem kell délben. Igazad van. Jót aludtak, elheverték az egész napot, nem is kaszáltak. Harmadnap reggel mondja nekik az anyjuk, most már meg kell forgatni azt a szénát. .. Hogy meg kell forgatni. .. azt a szénát. Vajon az evéstői, vagy inkább a nevetéstől kezd fájni az arcizom? A Sógor tud legjobban nevetni, az egy-két első fogával. Nem vagyok benne egészen biztos, hogy egy foga van-e ott elöl, vagy Kettő. Hiába, a kadarka tüzes bor. Az ötödik étkezés következik, a vacsora. Fehér abrosz, tányérok, vörös és fehér bor. Húsleves. Főtt hús, kétféleképpen elkészített tormával. Töltöttkáposzta. Sült kolbász. Igen, enni kell. Pecsenye. A disznótoros vacsorát végig kell enni. Hurka. Kétféle sütemény. Az egyik mézes-tejfölös... Mézes- tejfölös-csodálatos... Csodálatos- mézes-tejfölös... Vörös és fehér. .. A jajgató Marist mondd el! .. Szóval, ez a Maris egy kicsit meg volt huzatva, de a lakodalmakba azért elhívták, segített főzni, mosogatni. Egyszer reggel az utcán jajgat. De nagyon ám! Hogy jajjajjaj, és fogja a hasát. Hát teveled mi történt? Lakodalomban voltam és nagyon jóllaktam. Jaj jaj... Vacsora után tv-nézés. Jajjaj. GEMENCZI JÓZSEF Előkészítik a 44 órás munkahetet: Az idei műszaki fejlesztés a vállalatiknál •• Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt, Szabópál Antal elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A lejárt határidejű vb-határoza- tok -megtárgyalása után a műszaki fejlesztés és szervezés célirányossága a vállalati saját beruházási, valamint állóeszköz-fenntartási alapokról szóló napirendi pontot vitatták meg. A műszaki fejlesztés jellegéből következik, hogy egyes feladatok több éven keresztül valósíthatók meg, a vállalatok fejlesztési forrásait több évre lekötik, hatásukat fokozatosan fejtik ki és a megvalósított műszaki fejlesztés az elért színvonalon a következő évekre is kihat. A vállalatok kialakították az idei és a következő évekre szóló műszaki fejlesztési céljaikat. Különösen azokat, amelyek megoldása állami támogatást igényel, a megyei tanács kereskedelmi osztálya a vállalatokkal egyeztette és ennek megfelelően alakította ki. A műszaki fejlesztési célok kifejezik a gyártmány- fejlesztésből eredő kínálat növelésének, a technológia fejlesztésének és a technikai színvonal emelésének követelményeit. A fejlesztések megalapozzák a munkatermelékenység további emelését, hozzásegítik a vállalatokat a 44 órás munkahétre való áttérés megalapozásához. a jövedelmezőség biztosítására. valamint emelésére mutatnak. A műszaki fejlesztési célok megvalósítása a vállalatok részéről nélkülözhetetlen keresletet jelent a beruházási javak iránt, melyek a vállalati gazdálkodásra, és a fogyasztás kielégítésére hasznosak. A megvalósításukkal együtt jár, hogy a vállalatok fejlesztési alapjaikat — középlejáratú hitelfelvétel szándékával együtt — koncentrálják. Az árutermelés körében gazdasági egyesülések, társaságok létrehozásának szükségessége nem merül fel. A divatáru, a textil- és bőrruházatnál a szolgáltatás és árutermelés különválasztása nem időszerű. Legjobb a vevő döntésére bízni, hogy iparcikkel, vagy egyedi megrendeléssel kívánja igényét kielégíteni. A vállalatok vidéki üzletei nem is bonyolítanak le megfelelő forgalmat. így például a kihasználatlanság és veszteségtényezők miatt a Tolna megyei Textilfeldolgozó Vállalat hőgyészi mérték utáni üzletét is kívánatos megszüntetni. Ezzel szemben a személyi szolgáltatás ellátása terén a megye telített. A vas-műszaki, műszeripari, építőipari szakmákban a javítások iránt az igények a keresleti tevékenység kiterjesztését, színvonalának fejlesztését indokolják. A fejlesztés céljára megoldásként kínálkozott, hogy a megye székhelyén«, több, tevékenységben rokon vállalat által — koordinálható beruházás keretében — közös üzlethelyiség létesítésére, társulást hozzanak létre. Az érintett vállalatok az ipari osztály kezdeményezését elutasították. Az igényeknek megfelelő szakmákban az év eleji irányító, szervező munkában különös figyelmet fordít az osztály a tevékenység ki- terjesztésére, egyes vállalatok működési területének kiszélesítésére, másoknál bizonyos, eddig nem végzett szolgáltatás bevezetésére. A minisztériumi irányítás alatt álló vállalati gyáregységek fejlesztése, az ipar területi arányos elhelyezkedése miatt, a népgazdaság érdeke. A megyében az ipar színvonalának emelését segíti elő, a foglalkoztatást növeli. Erre is nagy figyelmet kell fordítania az illetékes tanácsi szerveknek. E napirendi pont után a végrehajtó bizottság a következő tanácsülés anyagát tárgyalta meg, majd a bejelentések megvitatásával ért véget az ülés.
