Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-10 / 7. szám
3388. január SS. wntm wpfírm vmmm Kiállítás a szekszárdi múzeumban A Csatári Kerámiaüzem termékeiből Vasárnap délelőtt népművészeti keránnakiállítás nyílt a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum nagytermében. A kiállítás tablókon és vitrinekben, fényképfelvételekkel és eredeti alkotásokkal mutatja be a Tolna megyei népművészeti kerámia termékeit a hatezer évvel ezelőtti őstől napjainkig, a Csatári Kerámiaüzem termékéig. Megnyitó beszédet Steig István népi iparművész, a népművészet mestere mondott — Tolna megye területének több pontján található olyan kiváló minőségű agyag, gelencsérföld, amely igen alkalmas agyag- edények készítésére — kezdte Steig István. — Talán részben ez a természeti adottság játszott közre abban, hogy a megye területén évszázadok, évezredek óta kiváló minőségű agyagedényeik készültek és készülnek ma is. A megyei gölöncsérek azonban nemcsak jó nyersanyaggal, hanem kiváló művészi ízléssel, díszítőkészséggel is rendelkeztek a legrégibb idők óta. A megye őskori, korong nélkül készült edényei között éppen úgy előfordulnak európai hírű példányok, mint akár a közelmúltban elhunyt, vagy ma is élő mesterek készítményei között. — A középkor végétől a magyar kerámia-művességben megjelenik a már korábban a rómaiaknál is ismert színes mázdísz. A hódoltság idején a török fazekasok művészetével ismerkedik meg a Sárköz népe. Tőlük tanulják meg a tulipán, szegfű, gránátalma és forgórózsa alkalmazását, valamint a csorgatott mázas díszítési technikát. A XVII. század folyamán a felvidéki habán fazekasok szép, fehér alapszínű kékfestésű kerámiája is eljut erre a vidékre. Ilyen hatásokra fejlődik ki a sárközi kerámia néven ismert gyönyörű, 'örökös, mórágyi és szekszárdi terámia a XVIII. század folya- hán. — A magyar népművészet lágy múltú ágazata, a népi fazeTéli tanfolyam a tsx-tagoknak Eleget téve a jelentkező igényeknek, jelentős vállalkozásba fogott a Hazafias Népfront tamási járási bizottsága. A téli időszakban a járás 28 községében szerveznek előadássorozatot a termelőszövetkezeti tagság tájékoztatása és továbbképzése érdekében. Céljuk, hogy a helyi viszonyokra alkalmazva megismertessék a tsz-tagsággal a párt agrár- politikáját és az új gazdaságirányítási rendszer termelőszövetkezeti kihatásait. Hét előadást készít elő a járás 18 szakembere. A január második felében kezdődő kéthetes tanfolyamok tematikája elkészült Ennek keretében az alábbi témákról fog előadást tartani a mintegy negyven főnyi előadógárda. A mezőgazdasági ár- és pénzügyi reform, a falusi élet- és munkakörülmények alakulása, a termelőszövetkezeti földtulajdon és földhasználat rendezése, az anyagi érdekeltség fejlesztése, a járásban alkalmazott új termelési eljárások és a hozamot növelő módszerek, az új tsz-törvény és a tsz-demokrácia fejlesztése, valamint a mezőgazdasági szakmunkásképzés, a tsz-ek munkaerő-gazdálkodása A jelentős . társadalmi megmozdulással szervezendő tanfolyamokra — terveik szerint — meghívják a községi tanácstagoltat, ■egy-egy előadásra a termelőszövetkezetekkel közvetlen kapcsolatban álló vállalatok képviselőit is. A tamási járási népfrontbizottság kezdeményezése minden bizonnyal sikerrel jár. A sok községre kiterjedő, nagyobb szabású téli oktatás jó szolgálatot tehet a termelőszövetkezetek további politikai megerősödésének, ezzel együtt elősegít) a tsz-tag- ság jobb tájékoztatását, az aktuális teendők megivwerését mutatják be azt a kort, amikor a földfestókkel lealapozott felületre irókávai rajzolták a fedőmáz alatti mintát. A dunaföld- vári Török torony melletti ásatások során előkerült XVIIL századi edényeket is kiállították. Külön tárló mutatja be a habánok művészetét. A német telepesek margarétás tálai után a Tamás és a Steig fazekasdinasztia néhány jellegzetes, szép kerámiája is szerepel a kiállításén és a Csatári Kerámiaüzem termékeiből is kiállítottak néhányat. Látható a szekszárdi fazekasok legrégibb céhkönyve, amelynek egyik lapján Háry János neve is szerepel a fazekasok névsorában. Steig István figurája (Fotó: Bakó Jenő) Felkarolják a családfenntartó aavát Huszonkét esztendős múlt a fiatalasszony, amikor a két gyerekkel átmenetileg magára maradt. Éppen a karambol napján, május elsején töltötte be ötödik életévét a fiú, a nagyobbik gyerek. Zsolnai Miklós, a tamási téglagyár munkása ittasan ült külföldi testvér báty j ánaik autójába. és éjszaka megtörtént a baj. Elütött egy fiatalembert, majd az úttesten hagyta az agyrázkódást szenvedett áldozatot. Azóta felgyógyult már a fiatal férfi. A gázolót jogerősein myefél esztendőre ítélte a járásbíróság. Három hónappal ezelőtt magára marad kisfiával ée egy esztendős, beteges kislányával Zsolnai Miklósaié. Hogy a család ne nélkülözzön Az ártatlanok nem bűnhődhetnek, álljunk melléjük — döntöttek az üzemiek. A tamási téglagyár munkáskollektívája előtt •nem ismeretien a családfenntartó nőkkel való törődés. Először is munkát biztosítottak a szülési szabadságát töltő, kereset nélkül maradt asszonynak. Amikor a férj megkezdte büntetésének letöltését, az asszonyka is munkába léphetett — Számba vettük, mit tehetünk Amit tudunk, segítünk — mondja Varga György elvtárs, a téglagyár vezetője. Bekapcsolódik a beszélgetésbe a pénztárosnő is. A fizetésosztás szüneteiben ő is ejt néhány szót arról, mivel segítették az üzemben Zsolnai Miklós- nét. A helyi szakszervezeti bizottság segélyt adott. A gyár munkásai alkalmi fuvarral szállítottak a kis családnak gázpalackot, mikor esett a hó. Telt' ház volt a napköziben, de kivívták a gyerekek befogadását. Be-besagí- tettek munkatársnői helyette, amikor a csípőficamos kislánnyal ke1 lett Z-so’twinénak vesződnie. Tudják Zsolnáméról, hogy büszkesége nem engedi szívességet kérni. A téglagyár párttitkára a napokban felkereste Lukács Sán- domét, a nőtanács járási titkárát. Közbenjárását kérte, hogy az asz- szonyka mielőbb megkaphassa férje mostani munkája után a járandóságot. „Élelemben nincs hiányunk* Védőitalt — teát — főz éppen a vékonydongájú fiatalasszony az ebédlő melletti kicsiny helyiségben, amikor felkeressük. Alig kezdünk beszélgetni, pár percre betér hozzá egyik munkatársa. — Rózsikéin! Kérdeztem a postástól, nincs-e Leveled. Ma nem hozott. Majd visszajövök — mondja, máris magunkra hagy. Elmondom jövetelem célját. — Szép cselekedet volt agyár vezetőitől, hogy idevettek és éppen télire biztosítottak keresetet. Élelemben nincs hiányunk — kezdi Zsolna iné. — Másban hiányt szenvednek? — Tüzelőben. Venni sem lehet most szenet. Ha szűkösen is. de amúgy elég lenne a keresetem. Sok a fizetnivalóm. Ezer forintot keresek havonta, ebből 610 forintot kell törlesztenem az OTP- nél. Nehezen bírom, egyik részlettel elmaradtam decemberben. (Varga elvtárs, a gyár vezetője az imént elmondta, hogy volt mire felvenniük a kölcsönt, hiszen jó munkás volt a férfi, sokat keresett. A 8600 forintnyi kölcsönt akkor kérték, amikor náluk havonta háromezer körül is keresett Zsolnai Miklós.) Nagyon emberségesek hozzánk a gvárban, itt is lakunk. De ezen ők sem tudnak változtatni — mondja Zsolnainé, — Halasztást nem kórt? — Nem adnak, csaik etgy hónapot. Utána dupla összegeit kell törlesztenem. Csak a telet vészeljük át — sóhajtja. — És a sógora, a kocsi tulajdonos nem segít? — Családi dolgait nem szívesen teregeti ki az ember — próbál kitérni a válasz elől. Az idegenek segítenek * 3 — Tudja a sógora, hogy nincs itthon a családapa? — — Persze, de nem is ír. Nem várok tőle semmit. Szüléink meg idős emberek, nyugíjasok. Majd csak lejár az ideje és hazajön a férjem — felel. — Inkább az bosszant, hogy nem küldenek semmit az uram után. Nekünk pedig még kétszáz forint is sokat jelentene. Tehenészetben dogozik a «tógazdaságban. Amikor beszéltem a százados elvtárssal, ő azt mondta, hogy keresetének felét megkaphatja a család. Nem ertesn. Sehol semmi. Tavasszal és nyáron már könnyebb lesz, mert megindul a termelés. Szerencsére egészséges vagyok, nem restellem a munkát és akkor többet kereshetek — fejezi be bizakodóan a beszélgetést Amikor teheti, meglátogatja a férjét, lesd-várja leveleit. Nem említi neki a százszor végiggondolt karambolozást A rokonokra nem számít, de a gyán kollektívától, az idegenektől nagy segítséget kap a Zsolnai-család. A járási nőtanácsnál olcsó tü- zelőt^ próbálnak szerezni nekik. A nőtitkár levelet fogalmaz, hogy mielőbb küldjenek haza a férj keresetéből, mert sürgős szüksége lenne rá a családnak. Esetleg kérhetne most néhány hónapos türelmi időt Zsolnainé is az OTT* megyei igazgatójától.,. 3 Váratlanul, fiatalon a nyakába szakadt a családfenntartás gondja a tamási téglagyár mun- kasnojének. De erős tartású asz~ szony. nem hagyja el magát. A megértő társak segítségéved megerősödve kerülhet ki téli gondjaiból az akaratán kívül családfővé „előlépett” fiatál nő. A tamási téglagyár munkásnőjének esetében nem maradt írott mai ászt a családfenntartó anyák megkülönböztetését és kiemelt támogatását célzó új törvényünk. SOMI BENJÁMINNÁ Felvételre keresünk, villamosipari, vagy hőerőgépipari, gépipari technikumi végzettségű, ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező technikust vezető technikusi, vagy energetikus! munkakörbe. Jelentkezni lehet a megyei kórház személyzeti irodáján, Szekszárd. m) A Szakály Testvérek Építőipari Ktsz azonnali belépéssel felvesz ALUMÍNIUM-MUNKÁRA gyakorlott formáiét és magkészítőt Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés: Szekszárd, Rákóczi u. 15. (TI) A MEPMUVESZ1TI KERÁMIÁRÓL Steig István, népi iparművész, a népművészet mestere kasság és a sajátosan nemzeti jellegű művészi kerámia között — fejezte be megnyitó szavait Steig István — a kapcsolat olyan természetű, mint Bartók és Kodály zenéjében az általuk felkutatott ég a feledéstől megmentett népdalkincs és a feldolgozás között, amelyben a népdal eredeti jellege jut érvényre. A kiállítás bemutatja a fazekasak előtti periódust, a fazekas- korong megjelenésének időszakát, a középkori mázdíszes kerámiák töredékes darabjait, amelyek a török hódoltság alatt elpusztult sárközi helységek — Fehérvize, Ete — területéről kerültek elő. A hódoltsági török kerámiákat folyatott mázas tálak, kályhás zennek képviselik. Szép kerámiákon Kerámia a XVIII. századból
