Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-28 / 23. szám

f&INA MEGYEI^ NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKASFART TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XVIII. évfolyam, 23. szám ÁRA; 1 FORINT Vasárnap, 1968, január 28. El Az elmúlt héten számunkra új, de rendkívül jelentős munka vé­gére tettünk pontot: lényegében befejeződött megyénkben a kol­lektív szerződések megkötése, s ma már mintegy 70 önálló ter­melő és gazdálkodó vállalatnál e belső törvény értelmében dol­goznak. A kisebb telephelyek, gyáregységek kollektív szerződé­se az anyavállalatnál készült, s ehhez néhány helyen a helyi sa­játosságokat figyelembe véve függelékeket készítettek. Ezek után nézzük meg köze­lebbről milyen tapasztalatokat — pozitív és negatív értelemben egyaránt — hozott a kollektív szerződések tervezetének össze­állítása, majd megvitatása. Az első és leglényegesebb, hogy a különböző létszámú munka- bizottságok által összeállított tervezet rendkívül nagy ér­deklődést váltott ki a dolgozók körében. Különösen tapasztalható volt ez az olyan helyeken, ahol kis kol­lektívák vitatták meg a terve­zetet. Az élelmiszeripari üzemek­ben a dolgozók mintegy 80—85 százaléka vett részt a vitákon, s többségük javaslatot, _ észrevé­telt is tett. A DÉDÁSZ-nál 70 százalékos volt a részvétel, s a dolgozók 40 javaslatot tettek, amelynek alapján az szb. 12 esetben módosította az eredeti el­képzelést. Nagy sikert aratott a Bonyhádi Cipőgyár kezdeménye­zése. ahol kérdőíveket osztottak szét a dolgozók között, s az így beérkezett javaslatok alapján ké­szült a kollektív szerződés. El lehet mondani, hogy a kollektív szerződés terveze­tének összeállítása, megvitatá­sa, valóban kollektív munka volt. A másik igén pozitív tapasz­talat, amelyről részletesen kell szólnunk, a szakszervezeti taná­csok, bizottságok tevékenységét illeti. Már a múlt év harmadik negyedében szakszervezeti kezde­ményezésre megindult az előké­szítő munka. Az SZMT és a megyebizottsá^pk több esetben tartottak segítő jellegű előadáso­kat, eligazításokat a szsakszerve- aeti tanácsoknak, bizottságoknak, így azután a legtöbb vállalatnál, üzemnél még a Munka Törvény- könyve megjelenése előtt meg­kezdődött a gyakorlati munka, az elképzelések, tervek összeál­lítása. Sokat segített a kollektív szerződések tervezetének összeál­lításánál az úgynevezett minta kollektív szerződés, amelyet szak­1967-ben a gazdasági élet min­den területén egyik legfontosabb feladat az új gazdaságirányítási rendszer 1968. január 1-ével tör­ténő bevezetésének előkészítése volt. Ennek hatása valamelyest az 1967. évi eredményekben is tükröződött. A gazdálkodásban új módszerek és szervezeti for­mák kialakulása kezdődött meg, tovább növekedtek a termelő­erők, a gazdasági fejlődés mér­téke az 1966. évihez hasonló volt. A gazdasági munka haté­konysága javult ugyan, de nem kielégítően. Egyes területeken nem sikerült létrehozni a szük­séges egyensúlyt. A termelés mennyisége, összetétele, néhány esetben p>edig minősége nem tet­te lahetővö, hogy megnöveke­dett import-szükségletünket tel­jes egészében fedezzük export­tal. Nem volt hiánytalan az •összhang a tervet meghaladó beruházási kereslet és a tér* jnelőeszközökkel' való ellátottság, az építőipari kapacitások között. A lakosság anyagi, kulturális és szociális ellátottsága jelentősen javult ugyan, néhány keresett cikkből azonban időnként hiány volt. 1967-ben a népgazdaság fejlődését, a lakosság anyagi és kulturális helyzetének alakulását a következő, főbb adatok jel­lemzik. NEMZETI JÖVEDELEM 1967-ben a gazdasági növeke­dés üteme gyorsabb volt a ter­vezettnél. A nemzeti jövedelem 1966-hoz képest előzetes számí­tások szerint — az előirányzott 3,5—4 százalékkal szemben —, kb. 7 százalékkal nőtt. A fo­gyasztás kb. ugyanúgy nőtt, mint a nemzeti jövedelem. A felhalmozás növekedése (az álló- alapok és a forgóalapok bővü­lése) ennél nagyobb arányú volt. Az év folyamán fogyasztásra és felhalmozásra együttvéve a nem­zeti jövedelemnél valamivel töb­bet fordítottunk. A különbözeiét behozatali többletből kellett fé­rjeznünk. • IPAR — ÉPÍTŐIPAR A szocialista ipar 1967-ben kb. 9 százalékkal termelt többet, mint 1966-ban. Ezen belül az állami ipar ugyancsak 9 százalékkal, a szövetkezeti ipar 16 százalékkal növelte termelését. Á termelés nö­vekedése nagyobb volt, mint az előző két évben (5, ill. 7 százalék) és nagyobb, mint amekkorával a terv számolt (4—6 százalék). A szocialista iparban foglalkoz­tatottak száma az elmúlt év fo­lyamán mintegy 50 000 fővel, több mint 3 százalékkal emelkedett. Az állami iparban 28 000 fővel, 2 szá­zalékkal, a szövetkezeti iparban 22 000 fővel, 12 százalékkal dol­goztak többen, mint egy évvel ko­rábban.. 1967-ben az állami iparban a munka termelékenysége kb. 7 szá­zalékkal volt magasabb, mint 1966- ban. A termelés növekedésének kb. háromnegyed része adódott a termelékenység növekedéséből. (Ez az arány valamivel kisebb volt, mint az előző évben.) Az év folyamán az ipari ter­melésből termelői célokra, fo­gyasztásra és beruházásra kb. 9 százalékkal többet fordítottak, mint 1966-ban. Az ipari termékek Zárszámadás Pincehelyen A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1967. évi fejlődéséről kivitele egy év alatt kb. 6 száza­lékkal emelkedett. Az előző évi­nél gyorsabban nőtt az ipari ere­detű termékek készlete. 1967-ben néhány fontosabb anyag termelése csökkent, illetve az átlagosnál mérsékeltebben nőtt. A gépipar termelése az ipari át­lagnak megfelelően emelkedett, a könnyűipar és a legtöbb fogyasz­tási iparcikk termelésének növe­kedése meghaladta az ipari átla­got. Az elmúlt évben a bányászat kevesebbet termelt, mint 1966-ban. A széntermelés 27 millió tonnát tett ki, fűtőérték alapján számít­va 8 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel azelőtt: A kőolajterme­lés lényegében az 1966. évi szinten maradt, a földgáztermelés 32 szá­zalékkal nőtt. A népgazdaság energiaszükségletének kielégítése érdekében jelentős mennyiségű energiahordozót hoztunk be. Az ország fűtőanyag-felhasználásán belül továhb nőtt a szénhidrogé­nek aránya. — A villamosenergia­termelés 1967-ben 12,5 milliárd kWh volt, 5 százalékkal több, mint 1966-ban. A kohászat termelése 1967-ben 6 százalékkal, az acél termelése 3 százalékkal, a hengerelt acél ter­melés mintegy 2 százalékkal emel­kedett. A kohászaton belül az alu­míniumkohászat termelése nőtt nagyobb mértékben. Egyes kohá­szati termékekből időnként az el­múlt évben is hiány volt. Az építőanyag-ipar 11 százalék­kal termelt többet, mint 1966-ban. Ezen belül a betonelemgyártás-kb. 21 százalékkal nőtt. A hagyomá­nyos építőanyagok termelése mér­sékeltebben emelkedett. Téglából 7 százalékkal, cementből 2 száza­lékkal termeltek többet, mint az előző évben. 1967-ben a vegyipar 13 százalék­kal növelte termelését. Marónát­ronból 6 százalékkal, személygép­kocsi-abroncsköpenyből 7 száza­lékkal, kénsavból 8 százalékkal, teherautó- és autóbusz-abroncskö­penyből 10 százalékkal, nitrogén- műtrágyából 12 százalékkal, szu­perfoszfátból 16 százalékkal ter­meltek többet, mint 1966-ban. A gyógyszeripar termelése 21 száza­lékkal nőtt, jelentősen emelkedett a gyógyszerexport is. A gépipar 1967-ben 9 százalék­kal termelt többet, mint 1966-ban. Jelentősen nőtt 1966. évhez képest a szocialista országokba irányuló gépkivitel, különösen közlekedési eszközökből. A tőkés országokba irányuló gépexport azonban 1967. év folyamán valamelyest csökkent. A könnyűipar termeléee 1967- ben 10 százalékkal volt nagyobb, mint 1966-ban. A felsőruházati cikkek termelése, valamint a ci­pőtermelés kb. 13 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. Jelentősen nőtt az év fo­lyamán a ruházati cikkek export­ja is. — A bútoripar termelése — az előző évi gyors fejlődés után — 1967-ben mindössze 3 száza-, lékkai emelkedett, A bútorbeho­zatal mintegy 50 százalékkal nőtt. 1967-ben az építőipar kb. 12 százalékkal termelt többet, mint 1996-ban. A termelés növekedé­sét a foglalkoztatottság 3 száza­lékos éis a termelékenység 9 szá- lékos növekedésével érték el. Az év folyamán átadott építmények költségvetési összege 14,5 száza­lékkal, az év végén kivitelezés alatt álló. építmények költségve­tési összege 9,5 százalékkal na­gyobb vplt, mint egy évvel ko­rábban, — 1967-ben az országban kb. 61 000 lakás épült, 6000 .la­kással több. mint 1966-ban. Az állami építőipar 13 százalékkal növelte lakásépítési tevékenysé­gét. MEZŐGAZDASÁG — ÉLELMISZERIPAR 1967-ben a mezőgazdaság össz­termelése valamivel nagyobb volt (Folytatás a 2. oldalon) Befejeződött a kollektív szerződések megkötése mánként ugyancsak a szakszer­vezet adott közre. A MEDOSZ megyebizottság területén például szinte mindenhol felhasználták a Biritói Állami Gazdaság minta kollektív szerződését, míg a Nép­bolt Vállalatnál éppen a KPVDSZ mintája alapján kezdődött meg az érdemi munka. A pozitívumokhoz tartozik, s feltétlen említést érdemel a gaz­dasági és szakszervezeti vezetők állásfoglalása a javaslatokat, ész­revételeket illetően. A DÉDÁSZ-nál például min­den véleménynyilvánítónak, ja­vaslattevőnek írásban vála­szoltak. Hasonló írásos válaszokat kaptak az építőipari vállalatok javaslat- tevői, véleményezői is. akár fel­használták a javaslatot, akár nem. Ez igen helyes módszernek bizonyult, mert a dolgozók, mint utólag elmondták „érezték, hogy az ő kollektív szerződésük készül”. A kollektív szerződések terve­zetének legélénkebben vitatott témái: a törzsgárda tagjainak és a kitüntetett dolgozóknak foko­zottabb megbecsülése, — Vendég­látóipari Vállalat —; a dolgozók­nak a részesedési alap felosztása szempontjából történő kategóri­ába való sorolás, — Simontomyai Bőrgyár, Bőrdíszmű, Bonyhádi Cipőgyár; — étkeztetési hozzá­járulás, — Paksi Konzervgyár, Simon tornyai Bőrgyár, Tolnai Se­lyemgyár —; és lehetne sorolni tovább. A viták során kialakított álláspontok alapján elmondhat­juk, hogy az egyes juttatások, vagy kifizetések szintjében nem ■történt csökkenés, sőt nem egy esetben még emelke­dett a juttatások, kifizetések értéke, összege. így például a Bonyhádi Sütőipari Vállalatnál a dolgozók javasla­tára az éjszakai munka fokozot­tabb megbecsülése érdekében az eddigi 20 százalékos pótlékot 23 százalékra emelték. Részben a rendelkezésre álló idő rövidsége, részben pedig a tapasztalat hiányának következ­ményeként természetesen hibák is előfordultak. így például több vállalatnál-----Hogy eszi Textil­f eldolgozó Vállalat stb. — első­sorban, a minta kollektívszerző- dés-tervezet alapján készítették el saját tervezetüket, s így abban számos helyi sajátosságot figyel­men kívül hagytak. A minta, mint ahogy a példákból jói érzé­kelhető, egyes helyeken valóban elősegítette a munkát, másutt azonban gátat szabott az önálló kezdeményezésnek. A szakszerve­zetek természetesen ilyen esetek­ben azonnal intézkedtek, s így sikerült elérni, hogy ezekben az üzemekben, ha később is, de ön­állóan láttak a munkához. A másik negatív jelenség tő­lünk független, hiszen elsősorban azokról a kollektív szerződések­ről van sz;ó, amelyeket az anya- vállalat kötött, s azt készen, mintegy tudomásulvétel végett megküldött a telephelynek, gyár­egységnek. Ezek amellett, hogy eléggé késve érkeztek, szinte tel­jesen figyelmen kívül hagyták a helyi sajátosságokat, amelyeknek most utólag függelékként való csatolása is természetesen késik. S itt már jelentkeznek az első problémák: a dolgozók munka­ügyi vitáinak eldöntésében, a Munkaügyi Döntőbizottság, a kol­lektív szerződés hiányában kény­telen a régi jogszabály szerint határozatot hozni. összegezve az előkészítés, és a vita tapasztalatait, elmondhatjuk, hogy a legtöbb helyen sikerült meg­valósítani az elképzeléseket. A kollektív szerződés valóban kollektív munka volt, s az híven tükrözi a két fél álláspontját. Az igazi tapasztalatszerzésre azonban a soron következő hónapokban kerül majd sor, akkor, amikor már a gyakorlatban kell majd al­kalmazni a kollektív szerződés egy-egy pontját. SZIGETVÁRI LÁSZLÓ Több mint 20 000 forintos átlagjövedelem i Központi fűtése* teremben tar i tották meg szombaton a pince ■ helyi Vörösmarty Tsz zárszámad : küldöttközgyűlését. A fűtőberen i dezés valamikor a budapesti Nem i zeti Színházban ontotta a melege az épület lebontása után a pince- helyiek jutottak hozzá. Sok tekintetben új- dolgokat Iá ) és hall az ember 1968 januárja : ban egy jó szövetkezet zárszámad- közgyűlésén. A falu régi arculat i lassanként teljesen megváltozil- Pincehelyen például most arról i- határozott a tagság színe-jav£ hogy legyen még egy elnökhelyel i tes, akinek feladata szinte kizárd- lag a szociális és kulturális ügye- irányítása lesz. Tavaly ötvene : mentek el Szegedre a pincehely i tsz-tagok közül a már világhír ; Szabadtéri Játékok egyik előadá , sára. Arról beszélt az elnök, Paló Tamás, hogy az idén már ner- kell kukoricát kapálni Pincehe ■ lyen, mégis minden eddiginél na ) gyobb terméseredményt várnai Nem 20—24 mázsát holdnnkéni : (májusi morzsákban számítva.- ■ hanem 34—38 mázsát. Az úgyne­- vezett intenzív kukoricatermesztés ) azért szükséges, mert a vetésterület növelése nélkül kell megteremteni a nagyará­nyú sertéshizlalás lehetőségét. Pincehelyen épül fel az or­szágban elsőként farostpanel- t elemekből egy nagy sertéste­lep, amelyben évenként ötezer 3 sertést tudnak felnevelni, meg- i hizlalni. . A községi tanácselnök emlékezte- 3 tett rá: körülbelül öt évvel ez- , előtt még azt sem akarták elhinni- a Vörösmarty Tsz tagjai közül so­- kan, hogy szalmát is tud osztani c a szövetkezet. Most úgy állnak, i hogy i bár 1964-hez képest rnegkét­5 szereződött a tagság jövedel­me (az egy dolgozó tagra jutó ? átlagos évi jövedelem 20 256 1 forint), mégis ötmillió forintot tudtak tartalékolni az idei esztendőre. . A traktorosok között 140 ezer fo- , rint prémiumot osztanak szét. Úgy , gazdálkodtak, takarékoskodtak üzemanyaggal és egyebekkel, hogi megteremtették a prémium lehe tőségét. Az egész zárszámadási be számoló, amelyet Palóc Tamás el­nök ismertetett, ilyen szemléié alapján készült. Nem mondott fö lösleges számadatokat, sőt még i felsoroltakért is elnézést kért, hí netán unalmas egy ilyen felsoro lás. A szövetkezet küldöttközgyű- lése (az égés? tagság nem férni el együtt egy teremben) azonbar nagyon is érdeklődik az ilyenfélf számok iránt. Megtanulnak a fa lusi emberek az egész falu mére­teiben számolni, gondolkodni. Ez bár nem egyik évről a másikn alakul ki, mégis új vonása egy j< zárszámadásnak, mint ahogy ú, arról beszélni, hogy a kukorica át­lagtermésé megközelítheti a 4( mázsát, vagy az, hogy 112 új tago vettek fel a pincehelyiek. György József, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztály- vezetője elismerését fejezte ki í pincehelyieknek a jó gazdálkodá­sért, az okos kezdeményezésekért G. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents