Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-25 / 20. szám

Fehér olimpiák A Vili n-vári olimpiai játé­** ' iu' kok esztendejében rendezték az első téli „ötkari­kás” versenyt. Már 1908-ban Londonban is szerepelt a prog­ramban korcsolya verseny, de ba jnokokat akkor még nem avat­tak. Hosszú sportdiplomáciai csatározás után — az észak- európai országok ugyanis heve­sen ellenezték, mert féltették hagyományos téli versenyeik si­kereit —, 1924-ben a francia- ' országi' Chcmonixban kezdődött a fehér olimpia története. A leg­több győzelmet az észak-európai országok szerezték: Norvégia 4, Finnország 4 aranyérmet. Ez is hozzájárult ahhoz hogy ezután már nem ellenezték a téli olim­piát. Négy esztendővel később Sv:'4 .-ban, £t.. Moritz-bnn ren­dez V: meg a nagy versenyt. Itt a norvégek hat bajnokságot ry tsk. Megszerezhették volna a hetediket is, mert esélyesek voltak a in 000 méteres gyors­kor ?°ol vázáéban. de hirtelen meg- cr' bü’t az idő, n jég elolvadt és ezt a versenys"' not nem fejez­hették be. Á téli olimpia leg- ffV/.-.ycsebb bajnokságát K'rada jéakorongasapata aratta: 88 gólt lőtt és egvet sem 'kapott. 10”2-ben az Egyesült Államok vät’rlta n téli olimpia megren- de-ését. Kihasználva a hazai pá­lya előnyét, 6 aranyérmet nyer­tek, őket követték a norvégek, három első hellyel. A vigaszt számukra Sonja Hennie győzel­me jelentette, aki újra meg­nyerte a női műkorcsolyázást. Itt volt a téli olimpia első ma­gyar sikere: Rotter Emília és Szollás László a harmadik he­lyet szerezte meg a páros mű- korcsolyázásban. 193G-ban Sonja Hennie így nyi­latkozott, amikor megérkezett Garnvsrh-Partenkirchenbe, a ne­gyedik téli' olimpia színhelyére­— Olyan, mintha tegnap nyer­tem volna a második arany­érmet. Nem érzem az idő mú­lását. Újra indult és harmadszor is győzött. Megismételte 19?2-es telL-dtirényét a Rotter—Szollás kettős is, mert megint bronz­érmet nyert, Norvégia 7 arany­éremmel vissz?szerezte a hege­móniát, mögötte a rendező Né- mrto-'-zé'/ következett, három lQlft.hin óira a svájci St. IVlO-Dan Moritz v61t a fe­hér olimpia színhelye. Újra be­bizonyosodott, hogy a hazai pá­lya r-agy előny: Svájc ugvanis három aranyérmet nyert. Négy esztendővel később a téli olim­pia egvkori leghevesebb ellen­zője: Norvégia vállalta a rende­zést. Versenyzői kilenc első he­SPORTH1REK A Szekszárdi Városi TS mel­lett mű&iidd sakkszövetség feb­ruár u-ín és azt követően min­den hétfőn Itt óra 30-tól ren­dezi a városi serdülő fiú és leány egyéni bajnokságát. A *ej_ só korhatár 14 év (1954-ben szü­letettek). A versenyt a közal­kalmazottak klubjában (Várközj tartják. * A Nggy many oki Brikett megye- bajnoijsugban szereplő labdarúgó­csapata január 2ü-án, vasárnap 14 óraicor íogadja a Komlói Bányász NB I. B-s labdarúgócsapatát elő­készületi mérkőzésre. Komló csa­pata ezúttal adja vissza a nagy- niau., okiak január 21-i látogatá­sát. * Szakszóidon a városi üzemi ko­sár..... ..u-^ujnokság első forduló- jáne_v ereaményél: Műszergyár— Ha-..ki Technikum 23:22 (17:14). Lop. óbb uobók: Palotás 11, illet­ve be amid t 10, öregfiúk—Köz- gazdasági Tehnikum 61:29 (32:0). L. d.: Kardos 31, Németh 12, li­léivé Klikk 13. Január 27-ón, szombai.on a Műszergyár—Köz- gazdasági Technikum mérkőzés 15, az Öregdiák—Palánk! Techni­kum mérkőzés 16 órakor kezdő­dik. * A közelmúlt napokban tar­tó., a u kritikai TeFinelőszövci- keüti Sportkör közgyűléséi, melyen Méhes János, a Szek­szárdi 3C rási TS elnöke, vala­mim a község gazdasági és tár- saualtni vezetői is részt vettek. A közgyűlés megválasztotta a háromtagú vezetőséget, mely­nek elnöke Sipőcz Pál lett. A terv szerint labdarúgó-, sakk- és női kézilabda-szakosztályi működtet a sportkör. A járási TS-elnök ígéretet tett, hogy a közeljövőben egy sakkmester- jelek segíti az újonnan ala­kult sakkszakosztály tagjait tudánik gyarapításában. A Felsőnánai Termelőszövetke­zeti Sportkör labdarúgócsapata v — mint erről már hírt adtunk — a megyei labdarúgó-bajnokság II. osztály nyugati csoportjába nyert beosztást. A . felsőnánai Egyetér­tés Termelőszövetkezet ígéretet tett, hogy a jövőben minden tá­mogatást magad a sportkörnek. Elsősorban vidéki vsakra biztosít gépkocsit. A. közsk i tanács — mi­vel a ' ruúgócsapat magasabb osztályban szerepel — 2000 forint­ról 5000 forintra emelte támoga­tását. A Paksi Kinizsi Sportkör el­nöksége elfogadta azt a javas­latot, mely szerint az idén olyan bérletet bocsájt ki, mellyel a sportkör valamennyi sportren­dezvényét látogathatják. Előze­tes tervek szerint a bérlet mindössze 100—120 forintba ke­rül. lyet szereztek, és Oslo főleg H. Andersent ünnepelte, aki egye­dül három aranyérmet nyert, mert gyorskorcsolyázásban ver­hetetlen volt. Az 1952-es téli olimpia magyar sikere: a Nagy­testvérpár bronzérme a páros műkorcsolyázásban. 1956-ban az olasz Cortira d’ Ampezzo várta a világ legjobb téli sportolóit. Itt jelentek meg először a szovjet versenyzők, akik 6 arany, 4 ezüst és 6 bronz­éremmel a nem hivatalos pont­verseny élére kerültek. 1960-ban az Egyesült Államok volt a rendező. A nyolcadik téli olimpia újdonsága: női gyors­korcsolyázó verseny is szerepelt a programban. A szovjet Szkob- likova két győzelemmel tért ha­za az Indián Asszonyok Völgyé­ből, Squaw Valley-ből. A legutolsó téli olimpia szín­helye Innsbruck volt. Az osztrá­kok óriási összegeket költöttek az előkészületekre, de nem bán­ták meg, mert Toni Sailer sízés­ben három aranyérmet nvert. (Azután ő is követte Sonja Hen­nie példáját, és film.szereoet vállalt). Most Grenoble rf“rjav^ újabb teli olimpia résztvevőit. Február hatodikén, de Gaulle jelenlétében gyullad ki a fran­cia Alpokban az, olimpiai láng. Az államfő részvétele az ün­nepségen. jelképezi, hogy a nagy verseny sikere „francia nemzeti ügy”. Február 7 és 17 között sí­zés, mű- és gyorskorcsolyázás, szánkózás, bob, jégkorongozás és biatlon (futás, lövészet) szerepel a programban. Magyar szem­pontból a legérdekesebb szám február 7-én és 10-én lesz. Ek­kor lép Almás.sy Zsuzsa, a Gre- ncble-i fedett csarnok jegére, a női műkorcsolyázás kötelező és szabadon választolt számában. Ö ugyanis a magyar olimpiai csa­pat egyetlen tagja, ski nemzet­közi viszonylatban is szerepet játszhat. <n. k. Az elveszett futballcsapat Fehér László (Szekszárd) A ádázai Bányász Sportkör meghívta a Szekszárdi Törek­vés labdarúgócsapatát, úgy aiígusztus végén, egy barátsá­gos mérkőzésre Mázára. Ez pontosan húsz éve történt és aki ismeri az akkori viszo­nyokat — iionatközlekedésí —, az megérti az alábbi történet fanyar humorát. Mint vasutascsapat, sport­kocsin utaztunk Máza-Szász- várra. Mivel a szekszárdi vas­utas sportvezetők nem tudtak velünk egyenruhás vezetőt küldeni, ezért a csapat szer­tárosát, Atlasz Józsi bácsit bízták meg ezzel a teendővel. Délelőtt indultunk Szekszárd- ról és minden bonyodalom nélkül ebéd után már Máza- Szászvárott voltunk. Sportko­csinkat egy mellékvágányra tolták, és mi elmentünk a kö­zeli pályára a mérkőzést leját­szani. Utána a mázai sport­vezetők meghívtak bennünket vacsorára, melyet sportbál kö­vetett. Jól éreztük magunkat és örömmel vettük a meghí­vást, hiszen volt időnk, csak a hajnali órákban jött vonat, ami kocsinkat Bátaszéken át Szekszárdra viszi. Szóval a bál tíídn visszamentünk a vasút­állomásra és lefeküdtünk a kocsiba. Valamennyien jót aludtunk, és már erősen sütött a, nap, amikor Piskor Kálmán kinézett, majd felkiáltott: — Ja), de ismerős a táj! Gyerekek, nézzetek ki, hol va­gyunk tulajdonképpen? Az ablakhoz mentünk és va­lamennyiünknek ismerős volt a táj. De ez érthető, hiszen könnyen elolvastuk az épület­re függesztett táblát: Máza- Szászvár. Azonnal felkeltettük Atlasz Józsi bácsit és magyarázatot kértünk tőle. Ijedten kapott fejéhez és felkiáltott: — Jaj, elfelejtettem bejelen­teni az állomásfőnöknek, hogy a hajnali vonat után kapcsol­janak bennünket. Az irodában sajnálkozva közölték: csak a déli órákban lesz olyan vonat, mellyel ko­csinkat továbbítani tudják Bátaszékig. Beletörődtünk sorsunkba, vi- 1 szont egyre ékesebbek lettünk. Végül is néhányon elmentek a boltba, majd a piacra, ahoii- nan felpakolva érkeztek visz- sza. így már éheznünk sem kellett. Viszont idegesített bennünket, miként magyaráz­zuk meg munkahelyünkön a késést. A déli órákban csakugyan jött egy vonat, mellyel Báta­székig vittek bennünket. Ott újabb néhány óra várakozás következett és így csak este érkeztünk Szekszárdra, ahol így fogadtak bennünket: — Végre megjött az elve­szett csapat. GRISA — a tizenöt éves tudós Valóságos szenzációként hatott a lett fővárosban, Ri­gában nyáron megtartott VIII. összoroszországi általános algebrai tanácskozáson az a beszámoló, amelyet Grisa Csudnovszkij, egy 15 éves kijevi iskolás terjesztett elő. E. Plo&in professzor, a fizikai-matematikai tudományok doktora azt mondotta, hogy Grisa Csudnovszkij „rend­kívüli jelenség a matematikában”. Grisa hosszú idő óta súlyos betegségben szenved. Kö­rülbelül két évig fel sem kelhetett ágyából. Most már járkál, bár nem könnyen, de látogatja az iskolai órákat. Apja Volf Csudnovszkij, a mechanika és épületszer­kezeti tudományok ismert szaktekintélye, professzor, több főiskolai tankönyv szerzője. Anyja, Marija Csudnovszkaja hosszú ideig a Kijevi Építészeti Főiskola tanára volt, anyagszilárdságtant adott elő. Fia betegsége miatt kény­telen veit otthagyni a főiskolát. Bátyja, David, a kijevi egyetem matematikai szakának harmadéves hallgatója. Grisa maga a 131-es iskola nyolcadik osztályába jár, fe­kete szemű, vékony kamasz. A város központjában laknak. Lakásukban könyvtár, külön íróasztal mindenkinek. Az asztalokon könyvek, tu­dományos folyóiratok orosz és angol nyelven, a felső ma­tematika különböző területéről. A fiúk jól tudnak ango­lul és ismerik a külföldi szakirodalmat is. — Hogyan kapott kedvet Grisa a matematikához? — A bátyja az oka — válaszolták. Grisa Csudnovszkij otthon (Fotó: V. Kolinyko APN) Grisa bátyja három évvel ezelőtt iratkozott be az egyetemre és asztalán megjelent egy csomó matematikai tankönyv, folyóirat, cikk. Grisa ezekben a napokban ágy­ban fekvő beteg volt. A könyvek egymás után kerültek hozzá. Matematikai érdeklődése, elemző gondolkodás- módja valahogy szinte váratlanul nyilvánult meg. Grisát érdekelte a felső algebra. Bátyja azóta'az őt érdeklő mun­kákat hazahozza. 1 — Hogy eredhetik meg, hogy Grisa ilyen sokat dol­gozzék? — kérdeztem édesanyját. — Hiszen az ő egészsé­gével. . . — Megpróbáltuk elszedni tőle a könyveket és a füze­teket, de el lehet-e verni a gondolkodás képességét? Rá­jöttünk, hogy ami örömet szerez neki, az nem gyengíti, ha­nem segít leküzdeni a betegséget. Tavaly augusztusban Moszkvában volt egy felső mate­matikai kongresszus. Anyja ekkor érően konzultációra vitte Moszkvába Grisát. Moszkvában bemutatták Szergei Eogalovszkijnak, az ivanovoi matematikusnak, a fizikai— matematikai tudományok kandidátusának. Azóta is leve­leznek. A professzor javasolta, hogy Grisa próbáljon meg­oldani néhány bonyolult, tudományos feladatot. Az egyik téma éppen az volt, amelyről a rigai általános algebrai ta­nácskozáson beszámolt. Grisa Csudnovszkij tudományos munkája B. Plotkin professzor szavai saerirt eléri a kend'dái'ri dirszertáeió -'ínvonalát. Ugyan-sál; í—órra értékelte a dolgozatot Vik- r Gluskov akadémikus. §t Kijevi Kibernetikai Intézet ■’zgatója is.

Next

/
Thumbnails
Contents