Tolna Megyei Népújság, 1968. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-17 / 13. szám
196Í. január I". TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG Foglalkoztatja az embereket iiHiimiiiiiiiiiimimiimimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiif Közérzet, rátermettség, politikai munka termelőszövetkezetekben Tóth József elvtárs a felelős politikai poszton dolgozó fiatal generáció képviselője: harmincle ét éves, s a Szekszárdi Járási Pártbizottság megbízott első üt kára. Főiskolát végzett ember, legutóbb négy és fél évig a KISZ Tolna megyei Bizottsága első titkára volt. Vele beszélgetünk. — A szekszárdi járás lakúinak jelentős többsége a termelőszövetkezetekből él. Teljesen érthető, hogy Tóth elvtárssa! a parasztemberek mostani közérzetéről szeretnénk beszélgetni. — A szekszárdi járás területén a munkaképes emberek több mint hatvan százaléka dolgozik a termelőszövetkezetekben. De ha a családok és az eltartók számát tekintjük, akkor a lakosság döntő többsége valamilyen módon feltétlenül érdekelt a termelőszövetkezetek eredményes, avagy eredménytelen gazdálkodásában, működőében. Arra gondolok, hogy az eljáró dolgozók felesége vagy gyermeke esetleg szintén valamelyik közös gazdaságban dolgozik. Közérzet? Ez most nagyon izgalmas kérdés. Mihez kell, megítélésem szerint, visszanyúlni ahhoz, hogy a közérzetről beszélgetni kezdjünk? Teljesen új .jelenségeket figyelhetünk meg, és a községekben főleg ezek foglalkoztatják az embereket és ezek határozzák meg az emberek közérzetét. Az új gazdasági mechanizmus az élet mindennapi részévé vált és nagy érdeklődés nyilvánul meg iránta., Ezen belül a szövetkezeti gazdák elsősorban az új . tsz-törvény, a földjogi törvény, s vállalatszerű és jövedelmező gazdálkodás kérdéseivel törődnek. Ez és az ebből eredő előnyök vagy esetleges hátrányok ál'nak az érdeklődés középpontjában. — Gondolom, Tóth elvtárs, a járási pártvezetést első helyen foglalkoztatja, hogy az új feladatokhoz, a megnovekedett követelményekhez adva vannak-e a termelőszövetkezetekben a személyi feltételek. — E kérdés elég diplomatikus, nevezzük nevén a gyereket. Úgy érzem, a kérdés arra vonatkozik, hogy rendelkeznek-e a termelő- szövetkezetek az új feladatok ellátásához kellő számban tehetséges, politikailag és szakmailag egyaránt képzett, Emberekkel? Szerintem első helyen a tagokról kell beszélni. A gazdák döntő többsége szorgalmas és tehetséges ember. Ez a legfontosabb, és ennek a megállapításnak az igazságát az eddigi fejlődés is.bizonyítja. Ha most Színvonalas politikai munkával sikerül elérni, hogy a tagok egyenként is át tudják tekinteni az új feladatokat és azok összefüggéseit — ami nem könnyű —, akkor az adott termelőszövetkezetnek jórészt máris nyert ügye van. Példa erre a tengelici tsz. Közgyűlés előtt megüzenték az elnöknek, vigyázzon, mert az emberek jól megfent késekkel és bicskákkal mennek a közgyűlésre. A tagságot ugyanis az izgatta, hogy az új minta-alapszabály az alapvető közérdek mellett kifejezi-e az egyéni érdeke-, két. Miután a közgyűlésen jól tájékoztatták a gazdákat, a tagok megelégedetten távoztak. Gondolom, kellően érzékelhető, hogy mit akarok én ezzel a példával kifejezni. — De most nézzük a kérdés másik részét. Szerintem is a megnövekedett feladatok, tennivalók ellátásának leglényegesebb feltétele a hozzáértő, rátermett párt- és gazdasági vezetés. Úgyszólván mindent az dönt el, hogy a vezetők mennyire tudnak a döntések meghozatala előtt mérlegelni, a közösség érdekeit szem előtt tartva, felelősséggel és hozzáértéssel dolgozni. Megítélésem szerint a szekszárdi járás termelőszövetkezeteiben a vézetők többsége alkalmas a megnövekedett feladatok ellátására. A szövetkezeti gazdák is fel :s merték, hogy milyen vezetőkre van szükség és a közelmúltban ennek megfelelően, jól választották meg Sárpilisen, Sióagárdon, Faddon, Medinán, Alsónánán és Decsen is a tsz vezetőit. Nem hagyhatom itt szó nélkül azt sem, hogy 1962-ben 3300 kataszteri holdra jutott egy főiskolát, egyetemet végzett szakember, jelenleg viszont 780 kataszteri holdra jut egy. De tovább megyek: 15Ó0 szakmunkás dolgozik ma a járás termelőszövetkezeteiben, s ez a szám is igazolja. hogy az új feladatok ellátásához a személyi feltételek adva vannak. Tóth elvtárs az eptyik mondatban úey fogalmazott: „A többség alkalmas”. Ez azt jelenti, hogy van egy kisebbség, amelyik alkalmatlan? — Igen, egyes esetekben a vezetőknél a fejlődésben az önképzés terén igénytelenség, elmaradás tapasztalható. De akad olyan is, aki más okok miatt v álhat alkalmatlanná. Azért, mert visszaél a tagok bizalmával, jogtalan anyagi előnyök szerzésére használja fel a beosztását, vagy kialakítja a haveri szellemet, a só- gor-komaságot. Számokat nem tudok mondani, azt azonban közölhetem, hogy etenyésző kisebbségről van szó, de mégis indokolt róluk beszélni. Ma már az alkalmatlan emberek mindegyike pótolható politikailag és szakmailag egyaránt jól képzett szövetkezeti tagokkal. De itt is differenciálni kell. Magyarán: óvakodni a meggondolatlan leváltásokról. Mi arra számítunk, hogy sok ember a felpezsdülő gazdasási és politikai é'et1 hatására indíttatva érzi magát. hogv felzárkózzon, hogy tanuljon. Mi ehhez minden segítséget megadunk. Más a helyzet a nem becsületes és ezért alkalmatlan vezetők esetében. Róluk a járási pártbizottságnak ugyanaz a véleménye, mint a becsületes szövetkezeti gazdáknak. — Tóth elvtárs. nem fórja zavarni a vezetői' biztonságút, hogy erről ilyen nyíltan beszélőnk? Sokszor rosszindulatból is ráfoghatják valakire, hogy . alkalmatlan, pláne most. hogy ez divat t? egy kicsit. — Káderpolitikánknak, a káde- Tok megítélésének pártunk által meghatározott elvei vannak. Mi nem engedünk teret a vezetők jogtalan és rosszindulatú lejáratásának. Legutóbb éppen Báta- széken és Öcsényben léptünk fel ez ellen határozottan és erélyesen. De itt jön a nehezebb kérdés. Az, hogy mi van az intriku- sokkal? Sajnos az intrikus legtöbbször láthatatlan, mert többnyire a háttérben marad, a becsületes embereket téveszti meg és azok álarcában jelentkezik. Megítélésünk szerint az intrikusok ellen a legjobb védekezés a nyíltság. az elvtársi, baráti iégfcör kialakítása és az egy nyelven beszólás. Adott esetben a vezetők is tehetnek arról, ha az intrikus- nak kedvez a légkör, a talaj. — A szekszárdi járásban is elö- fordult, hogy mesterségesen csökkentették az egy dolgozó tagra jutó részesedést, hogy . állami dotációt kapjanak. Mi erről a véleményé? — Teljesen egyedi jelenség volt. Szerintem napjainkban sokkal előbbre való, hogy most, a zárszámadások időszakában milyen politikai munkára van szükség. Az az általános tapasztalat, hogy a járás termelőszövetkezetei jó évet zárnak. Egyre inkább megmutatkozik az agrárpolitikai intézkedések számtalan előnye. Mindenesetre jobb lett volna, ha nincs a tavalyi aszály. De hát ézt nem tudjuk befolyásolni. Ez az első esztendő, amikor az új gazdasági mechan^mus viszonyai között tartják a termelőszövetkezetek a zárszámadást. A jövő szempontjából a kommunisták arra készülnek, hogy ösztönözzék a párton kívüli szövetkezeti gazdákat is és nyíltan tárják fel a gazdaság valóságos helyzetét. Azt akarják, hogy ne legyen talaja a „mindent kiosztani” felfogásnak, ellenkezőleg: képezzen valamennyi tsz megfelelő alapokat a vállalatszerű gazdálkodáshoz. — Nem félti, Tóth elvtárs a termelőszövetkezeti pártszervezetek népszerűségét attól, hogy a kommunisták esetenként a tagok pillanatnyi érdekei ellen beszélnek? Nem. Véleményünk szerint a pártszervezetek hivatása, hogy a közösség érdekét a tagok egyéni érdekeivel összekapcsolják. Ha most megnyirbálják az alapokat, akkor esetleg többet oszthatnak ugyan, de ez később visszaüt és ezt később a tagok ugyanúgy megsílylik, megérzik, mint a szövetkezet. A politikai munka fontos része, hogy ezt is megértsék az emberek. Egyébként elmondhatom, hogy ezt a téli időszakot politizálásra is felhasználják a termelőszövetkezetek. Széles körű politikai tevékenység folyik valamennyi közös gazdaságban a pártszervezetek irányításával, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak sokrétű közreműködésével. Az azonban gondot okoz, hogy a brigádvezetők közel fele nem vesz részt oktatásban. _ Közel fele? Mivel magyarázza a brigádvezetők meghökkentő érdektelenségét? — Tiszteletre méltó és áldoza- tos gazdasági munkát végeznek. Számszerűség tekintetében a legtekintélyesebb vezető rétegről van szól. Előfordulhat, hogy az elnök egész évben nem találkozik a taggal, de a brigádvezető minden nap találkozik vele. Nagyon fontos lenne tehát, valamennyi brigádvezető részvétele a politikai oktatásban, ahol a legégetőbb kérdéseket, összefüggéseket vitatják meg. De hát mi is lehet a távolmaradás oka? Gondolom, a napi munka még télen is leköti, erősen igénybe veszi őket. De gondolom, nagyobb lenne a részvételi arány az oktatásban, ha a pártszervezetek szervezettebben foglalkoznának a párton kívüli brigádvezetők politikai oktatásával is. — Bizonyára még sok hasznos és érdekes téma foglalkoztatja a szövetkezeti gazdákat. Ezért ami a terjedelem szabta határok miatt most kimaradt a beszélgetésünkből, azt égy másik alkalommal közöljük. Köszönjük a beszélgetést, Tóth elvtárs. Sz. P. Művészet és világnézet Több, mint kétszáz érdeklődő jelent meg hétfőn este a BM- klubban, ahol megtartották a Babits Mihály szabadegyetem művészeti tagozata második évfolyamának első előadását. Az évfolyam megnyitó előadásán részt vett Bokor József, a TIT országos művészeti választmányának főelőadója is. Dr, Prantner Józsefnek, a TIT megyei elnökének megnyitó szavai után, a szép számú közqnség előtt Bencze Gyula, a Magyar Képzőművészeti Főiskola főigazgató-helyettese tartott előadást Művészet és világnézet címmel. Az előadó azt fejtegette, hogy mi a művészet és mit jelent az a szó, hogy világnézet, s hogy a művészet elképzelhetetlen világnézeti meggyőződés nélkül. Hogy minden korszaknak minden társadalominak megvan, a maga művészete, amely kifejezi azokat a gondolatokat és törekvéseket, amelyek arra a korra, társadalomra jellemzőek. A mi korunknak is van, illetve lesz sajátos művészete. Még nem alakulhatott ki teljességében, mivel a társadalom is változóban, alakulóban van és a művészeti irányok a ma kifejezésformáit keresik. Előadása végén Bencze Gyula képekben mutatta be korunk különböző művészeti irányainak alkotásait. Az első előadás elméleti kérdéseket boncolgatott, amelynek fejtegetéseit és következtetéseit a szabadegyetem többi előadásain fel tudják használni a hallgatók. A Babits Mihály szabadegyetem második évfolyamára , 210 bérlet — 130 felnőtt és 80 ifjúsági — kelt el. A nagy fáradtságot, sók utánjárást igénylő szervezőmunkáért az idős nyugdíjas Pálföldi István érdemel, elismerést. A következő előadásra 22-én kerül sorv amikor levetítik a Kártyavár ' című új magyar filmet. Üj termék Bonyhádon A Bonyhádi Vasipari Ktsz már eddig is több infra-szárítószek- réayt készített el és szállított Ipari üzemeknek, sőt exportra is. Az idén új termékkel bővíti gyártmányainak választékát a szövetkezet, megkezdte a robbanásbiztos szárítószekrények gyártását. Az első már csaknem szállításra kész — Kiss Antal festő az „utolsó „simításokat” végzi rajta. A megrendelő, a Vaskohászati Ke- menccépííő Vállalat szakemberei már átvették és kifogástalan minőségűnek találták. A szövetkezet az év végéig további nyolc ilyen szárítószekrényt állít elő, ezekre már megkapta a megrendelést. Hamupipőkének könnyű dolga volt. Nem is azért, mert a galambok segítségére siettek a lencseválogatásnál, hanem, mert csak a hamuból kellett kiválogatnia az apró szemeket. Így aztán köny- nyen eljuthatott a bálba, éppen időben ahhoz, hogy belészeret- hessen a királyfi. De milyen a sorsa egy mai Hamupipőkének, — illetve háziasszonynak? Galambok semmiképpen nem igyekszenek munlcáját. megkönnyíteni. A hamuból szívesen kikapkodták a szemeket, de hogy abból a sze- méttengerből tisztítsák meg, amellyel összekeverve az üzletekben árusítják, azt már galambepéjük nem bírná ki. Hiszen a potom 22 forintért árusított lencse húsz százaléka nem ételbe való, legalább annyi benne a szemét. S nem is csak ez a bosszantó, de a? is, hogy úgy negyed- kilónyi megtisztításához több mint egy óra hosszára vau Továbbfejlesztik a Fővárosi Óra- és Ékszeripari Vállalat Szekszárdi Gyáregységét A Fővárosi Óra- és Ékszer- nyalás loljrt az iparági mimsz- . r Tr.„ . , ... téri um, a Fővárosi Tanács és a (patt Vállalat gyáregységének vállalat, valamint a Tolna me- Szekszárdra történő telepítésé- gyei Tanács között, hogy a fenéi .már az első szakasz meg- 1 építést tovább kell fejleszteni, valósulásának stádiumában tár- 1T"ní* a beruházás, mind pedig a foglalkoztatás tekintetében. Ezen állásfoglalás, illetve egyetértés alapján készítette el. a Fővárosi Óra- és Ékszeripari Vállalat a második szakasz beruházási programját. A beruházás révén a gyáregységet önálló díszműáru- és fémtömegcikkgyártó egységgé fejlesztik ki. A beruházás költségei elérik a 21 millió forintot. Ezzel 400 fővél emelkedik a foglalkoztatottság, tehát a második szakasz megépülésével a gyáregység dolgozóinak létszáma körülbelül 700- ra szaporodik. A Tolna megyei Tanács Végrehajtó! Bizottsága a Fővárosi Óra- és Ékszeripari Vállalat szekszárdi gyáregységének fejlesztését támogatja, és a beruházási összköltség 50 százalékával, 10,5 millió forinttal hozzájárul a fejlesztés megvalósításához. Az előjelek szerint az építkezést még ebben az évben megkezdik ée 1970-re fejezik be. szüksége a háziasz- szonynak. Melyik több gyerekes dolgozó nőnek van ehhez türelme és ideje? így a háziasszony nemhogy a bálba nem juthat el, de a vacsorát is képtelen időben elkészíteni. A magtisztító üzemek nem a legeredményesebben igyekszenek megkönnyíteni a háziasszonyok második műszakját. És valami baj lehet a minőségvizsgálattal is_ ahol az ilyen árut első osztályúnak minősítik. HAMUPIPŐKE ESETE 4 LENCSÉV
