Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-09 / 291. szám

4 TOT VA WFRVFT VBPÜJgAG 196'?. december ff. &\fV„l/\AE RÁD TO- j0w RÖK , AZT MONO- |, JA A SEREGEK 'ura, és füstté j ÉGETEAA szeke- í REtr. OROSZLAbh I KÖLYKEIDET KARC k EMÉSZTI MEG,.,* KEPREGENYVA.LTOZAT: SARLÓS ENDRE Gerstein államügyész halkan füttyentett egyet amikor a jelentés végére ért, s elolvasta, hogy Candy Mossier mi okból utazott Georgiá­ba. Az autószerencsétlenség, ugyanis csak on­nan visszatérőben .történt vele. Georgiában meglátogatta b "yját, Witt Weatherby-t. Bör­tönben. Bátyja ugyanis börtönben volt, élet- hossziglanra elítélve. Gyilkosság miatt. — Lám, már van egy gyilkos ebben a csa­ládban — jegyezte meg Gerstein, s tovább ol­vasta a jelentést. Egy évvel később Mosslerék Chicagóban örökbe fogadtak négy gyermeket a gyilkosságért élethossziglani, börtönre ítélt Leonard Glenn gyermekeit. Magukkal vitték őket houstoni vil­lájukba. Candy Mossier Houstonban is többször össze­ütközésbe került a törvénnyel, többször foglal­koztatta a hatóságokat. Egy alkalommal tagja volt az esküdtbíróság­nak. A bíróság gyilkossági ügyet tárgyalt. Egy építőmunkás volt a vádlott, az volt a vád élle­— 19 — ne, hogy meggyilkolt egy fiatal házaspárt. A rendőrség derekas munkát végzett, s vitatha­tatlanul bebizonyította, hogy ő a tettes. Még a védői sem vonták ezt kétségbe. Már-már íté­lethozatalra került sor, amikor Candy Mossier felállt a helyén s felkiáltott a tárgyalóteremben: — A vádlott ártatlan. Engem kényszeríteni akarnak, hogy megszavazzam a halálos ítéletét! Kitört a botrány. A tárgyalás félbeszakadt. Uj esküdteket kellett kinevezni. A vádlottat halálra ítélték, s mivel a felső bíróság is jóvá­hagyta az ítéletet, kivégezték. Candy Mossier a kivégzés naojáig minden követ megmozgatott a halálra ítélt gyilkos érdekében. 1962-ben újra összeakaszkodott az igazság­ügyi hatóságokkal. Egy feltételesen szabadon bocsátott elítélt ellen kihágás miatt eljárás in­dult, s emiatt le kellett volna töltenie hátralé­kos büntetését. Candy Mossier azonban sofőr­nek alkalmazta az illetőt, s ügyvédei megaka­dályozták letartóztatását és bebörtönzését. Röviddel később Candy Mossier a nyílt utcán arcul ütött egy rendőrt, mert az figyelmeztet­ni merészelte fiát gyorshajtás miatt. Mindezek után férje meggyilkolása után Can­dy Mossier körmönfont ügyvédeinek segítségé­vel meggátolta, hogy Texas állam hatóságai Miamiba, a gyilkosság színhelyére szállítsák unokaöccsét és szeretőjét, a gyilkosság gyanúja alatt letartóztatott Melvin Powerst, eltüntette leányát Ritát, az egyik legfontosabb tanút, ő — 20 — maga pedig idegösszeroppanásra való hivatko­zással szanatóriumba vonult. — Ez a nő azt hiszi, hogy rá nem érvényesek a törvények — szögezte le az államügyész a részletes jelentés áttanulmányozása után. — Ezek után joggal feltételezhető, hogy szerepe volt férje meggyilkolásában. Csakhogy a feltételezés még nem bizonyíték. Candy Mossier közben megjátszotta az üldö­zött ártatlanságot. Sajtóértekezletet hívott össze szanatóriumi betegszobájába, s elmesélte élet- történetét. Elmondta, hogy egy mormon püspöknek az unokája, s gyermekkorában, hét fivérével és két nővérével boldogan élt szülei farmján. Meg­rázó szavakkal ecsetelte, hogy nyolcéves korá­ban elvesztette anyját, valamivel később gyer­mekbénuláson esett keresztül és csak tizennégy éves korában tanult meg újra járni. Emiatt ta­nulmányai is megszakadtak és nem jutott to­vább az elemi iskolánál. Tizenöt éves volt, amikor apja újra megnő­sült, s elhagyta őket. Attól kezdve ő vezette a háztartást. Tizenhét éves korában fivérei fele­ségül adták egyik barátjukhoz. A. Norman Johnsonhoz. A házasság nem volt boldog. Két évvel később magához vette két gyermekét, s a legjobb barátságban elvált férjétől. New Orleansba költözött, fotomodellként ke­reste kenyerét, majd gyermekruhaszalont nyi­tott. — 21 — FINNORSZÁG! ÚTINAPLÓ (2.) Merre tartanak rokonaink? Közismert, hogy Suomi kapita­lista ország, de ismerjük, hogy itt sem mozdulatlan a társadalom. Sőt, hogy az új kormány ez év májusában a népi erők nagy vá­lasztási győzelme nyomán hiva­talba lépett, reálisabbá vált a ha­ladó erők reménysége. Négy párt koalíciója — Centrum Párt, szo­ciáldemokraták, a szociáldemok­rata ellenzék és a Finn Nép De­mokratikus Uniója — a 200 man­dátumból 152-vel rendelkezik. Ez a baloldali győzelem a finn ka­pitalizmus nagy veresége volt! Áz autó olcsó, az élelem drága Ami szembetűnő, hogy sok ko­csi fut a finn utakon, mintegy 650 ezer, tehát 8,5 emberre jut egy autó, köztük csaknem 100 ezer Moszkvics, de minden modern nyugati kocsi is megtalálható. A Moszkvicsok viszonylag nagy szá­ma jelez valamit. A finn külpoli­tika egyik vonását, amiről • dr. Risto Hyvärinen, a külügyminisz­térium fiatal munkatársa beszélt, s ez a Paasiviki—Kekkonen-vonal néven ismeretes a világban: jó és baráti kapcsolat minden néppel, de mindenekelőtt a Szovjetunió­val. De az autóról, meg az élelem­ről volt szó. Nos, az autó viszony­lag olcsó, rengeteg az autószalon, akinek van pénze, nyomban meg­vásárolhatja. Az élelem viszont igen drága, s általában a megél­hetés: lakás, a fontosabb szolgál­tatás stb. Tehát a mostani balol­dali kormány — amely az előző jobboldali kormányok 15 év alatt elrontott gazdálkodását örökölte — nincs könnyű helyzetben. Az államkassza üres, főleg belföldön a finn államháztartás eladósodott, jelentős az inflációs tendencia (a kenyér ára két év alatt kétszere­sére nőtt, de a bérek korántsem követik az áremelkedést.) Mégis a finn dolgozó tömegek bizakod­nak az új kormányban — amely­ben 18 év után ismét részt vesznek kommunista miniszterek is. Erősödő egység A finn szociáldemokrácia min­den szocialista pártnál jobban fel­ismerte az élet realitását. S ezért történt, hogy a Szocinform római kongresszusán bejelentették, hogy rendezni szándékoznak kapcsola­tukat a szocialista országokkal és a szocialista országok munkás­pártjaival. De magában Finnor­szágban még a munkáspártok pártközi együttműködése — talán a finn—magyar barátsági hét kö­zös rendezését kivéve — nem igen alakult ki, csak kormányközi együttműködés van. De remélhe­tő, hogy a progresszívebb törek­vések is utat törnek. A finn belpolitika mozgásában természetesen az osztálystruktúra változása tükröződik. Finnország a háború előtt tipikusan paraszti ország volt, de a jóvátétel során kialakult a hajóipar, megerősödött a vegyipar, korszerűbbé vált a pa­píripar, s ma a kereső lakosság 43—44 százaléka munkás, az al­kalmazottakkal együtt 63—64 szá­zalék, s már csak 27 százalék a paraszt. A szakszervezeteknek 600 ezer tagja van, jelentős erő, de még nagyobb lenne, ha nem len­ne három részre szakadva. A finn társadalom progresszív fejlődésé­nek tehát egyik döntő előfeltéte­le a szakszervezeti egység, mely azonban a jobboldal ellenállása miatt még hosszú harc eredménye lehet. Mint említettem, a mostani finn baloldali kormány komoly gondokat örökölt, de néhány kér­désben máris előrehaladt. Nemrég fogadták el az új nyugdíjtörvényt, előkészületben van az oktatási re­form, hogy a mai bonyolult isko­larendszer helyébe bevezessék a 9 osztályos általános iskolát. De még csak a politikai hatalom van a kormány kezében, a gazdaság­ban a monopóliumok dirigálnak — és szabotálják a kormány hala­dó politikáját. A finn dolgozó tö­megeknek még kemény harcot kell vívniok a finn és nemzetkö­zi kapitalista monopóliumokkal. Itt is az ifjúságé a jovo Paasio miniszterelnök a finn— magyar barátsági gyűlésen külö­nös hangsúllyal beszélt a finn if­júságról, mint amelytől függ az ország perspektívája. De csak ké­sőbb értettem meg, hogy ez a kér­dés is rendkívül bonyolult. Felületes benyomásra — csak a szakállas, meglehetősen topis, mi­niszoknyás, különcködő ifjoncok nagy száma alapján — az hihető, hogy a finn ifjúságot megrontot­ta a kozmopolitizmus. Nos, bizo­nyára az ilyenek száma sem ke- 'vés. De a különcködés, kapitalis­ta országban a kozmopolitizmus sem csupán negatív jelenség, ha­nem ebben tiltakozás is van a fennálló tőkés rendszerrel szem­ben. Mert amikor az amerikai im­perialisták vietnami agressziója ellen tiltakoztak Helsinkiben, ezek között a világos fejű fiatalok között is igen sok volt a szakállas, farmernadrágos és miniszoknyás fiú és leány. Mindez azon múlik, hogy a kormányon lévő baloldal tud-e olyan modern programot adni a finn fiatalságnak, amelyet megért és amit magáévá tesz? Te­hát a finn ifjúság döntheti el az ország további előrehaladásának sorsát. A kapitalizmus hatalma szilárdul-e meg, vagy előrelép az ország a szocializmus felé? A mai kormány sok kezdeményezése ezért számunkra, szociálista or­szágok számára is rokonszenves. 20 százalék fölé nem! Ez a finn monopolburzsoázia jelszava. Azaz nem szabad, hogy Finnország külkereskedelmében 20 százalék fölé emelkedjék a szocialista országokkal való keres­kedelem jelenlegi aránya. A kor­mány legvilágosabban látó tagjai viszont látják a szocialista orszá­gokkal való kereskedelem hallat­lan előnyét. Az országban mun­kanélküliség van, eddig 70 ezren dolgoznak Svédországban, család­tagokkal együtt ez a szám 300 ezer lehet. Az alkalmazottal: 1,5 százaléka munkanélküli. S mit hoz a jövő? A kapitalista renddel járó létbizonytalanságot.. Mint a lapok hírüL adták, a finn kommu­nista pártküldöttség moszkvai út­ja talán elősegíti, hogy a Szovjet­unióba is mehessenek dolgozni finn munkások. A megoldás kul­acsa azonban az országon belül van. Élénkebb gazdasági kapcso­lat minden szocialista országgal, élénkebb gazdasági fellendülés. Reméljük, növekszik a finn im­portban jelenleg csak 0,4 százalé­kot kitevő magyar export aránya is. Mindebből az utcán szinte sem­mi sem látszik, de a finn dolgo­zókkal és politikusokkal beszél­getve, ez a társadalom felszínén lévő téma. (Folytatjuk) Rácz Lajos Következik: Ami az utcáról nem látszik.

Next

/
Thumbnails
Contents