Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-01 / 284. szám

Kosárlabda Négy vidéki és két budapesti csapat az Országos Ifjúsági Kupa döntőjében Horgász télen A Magyar Kosárlabda Szövet­ség december 27. és 31. között Diósgyőrben rendezi a női Or­szágos Ifjúsági Kupa döntőjét, amelybe négy vidéki és két buda­pesti csapat jutott. Ezek: Budapesti Pedagógus, MTK, Kecskeméti Dózsa, Szigetvá­ri Vörös Meteor, Szolnoki Vörös Meteor és a Szekszár­di Vasas. A döntőbe jutott csapatok mindegyike komoly értéke a ma­gyar kosárlabdasportnak, szinte a legjobb nevelő egyesületeknek KERÉKPÁR Át Sz. Spartacus a I . osztályban A napokban tették közzé az idei országúti versenyek összesí­tett eredményét. A bajnokság III. osztályából a Szekszárdi Sparta­cus és a Kiskunfélegyházi Vasas csapata (az előbbi 244 ponttal, az utóbbi 205 ponttal) a II. osz­tályba kerültek — mint csoport­elsők. A Magyar Kerékpáros Szövet­ség hivatalos közleményéből ki­tűnik az is. hogy a Spartacus 244 pontjával a II. osztályban az idén az első öt csapat között le­hetett volna végezni. A szekszár­diak szereplése igazolja a ko­moly fejlődést, előrelépést. Az idén, igaz, hogy kevesebb volt a győzelmük, de mindig az élen, a középmezőny előtt értek célba. Ez viszont pontverseny szempontjá­ból eredményes. Az országban a Szekszárdi Spartacus kerékpáros­szakosztálya a legidősebbek közé tartozik. Már csak a pécsi és a Szekszárdi Spartacus működik eredményesen és versenyszerűen az országban a szövetkezeti csa­patok közül. A szakosztályvezetőség jövő évi versenyeken is szeretne jól helyt­állni. Harmincnégy országúti ver­senyen kell eredményesnek lenni ahhoz, hogy esetleg ismét előre, magasabb osztályba, az NB I B- be kerülhessenek. számítanak. Megállapíthatjuk, hogy nagyon erős mezőny gyűlt össze, melynek az MTK eddig minden évben szereplője volt. 1965-ben bajnokságot nyert, ta­valy pedig harmadik volt. Az együttesben találjuk a magyar női mezőny egyik legmagasabb já­tékosát, Nagy Máriát. Az MTK most is komoly eséllyel indul. A Budapesti Pedagógus először jutott be a döntőbe. Egységes, ütőképes gárdával rendelkezik, köztük a 190 centiméter feletti Mancherral. A Kecskeméti Dózsa nagyszerű játékosanyaga egyik várományosa a bajnoki címnek. Több ifjúsági válogatott és kerettag alkotja a csapatot: Szabó, Szeles, Kövesi. Magyar. A szigetváriakat nagyon jól is­meri a szekszárdi közönség. A szimpatikus és az NB II. megnyerésével most NB I-be jutott gárda erőssége közé tartozik az ifjúsági válogatott Pákozdi és Jusics, de a többi­Mozgalmas volt a szerda délután a megyei labdarúgó-szövetségben. Először az NB-s csapatok vezetőive' történt megbeszélés, a tartalékcsapa­tok szerepeltetésével kapcsolatban. Ezen a dombóvári VSE, a Dombó­vári Spartacus, a. Szekszárdi Dózsa, valamint a Máza-Szászvári Bányász képviseltette magát. A Bonyhádi Va­sas telefonon közölte; nem indít tartalékcsapatot. Vigh János, a szövetség főtitkára ismertette a szövetség tervezetét a tartaiékcsapatokkal kapcsolatban, melynek célja, hogy a Jövőben egyik bajnokságban se szerepeljen tarta­lékcsapat, ők külön Játsszanak egy­más ellen. A Máza-Szászvári Bányász képviselője örömmel fogadta a ja­vaslatot, hiszen — mint mondotta, — tartalékcsapatuknak a megyebaj­ek is sokat fejlődtek az utób­bi esztendőben, nagyon egysé­ges csapatnak számítanak. Először szerepel az OIK-on a Szolnoki Vörös Meteor csapata. Azt tartják, hogy az egyik leg­jobb vidéki együttes, amit bizo­nyít az is, hogy a Budapesti Elő­re legyőzésével jutottak be a döntőbe. A Szekszárdi Vasas másod­szor került a döntőbe. 1965- ben ötödik lett a csapat. Az idén a Budapesti Központi Sportiskola legyőzésével sike­rült a döntőbe jutás, ami már egymaga is szép fegy­vertény, A szakosztályon belül úgy ítélik meg a helyzetet, hogy a döntők mérkőzései újabb fejlődési lehetőséget adnak a csa­pat tagjainak. Heti öt edzéssel készülnek a szekszárdi­ak a nem éppen könnyű feladat­ra, a helytállásra. A csapat tag­jai: Geiszhauer, Schmidt I., Tu- rányi I., Prantner, Harsányi, Sík, Vadócz, Scherer, Szűcs, Németh. nokság nem felelt meg minden szempontból. nem beszélve arról, hogy 50 ezer forintba került az utazás. Ezért támogatta a főtitkár elgondolását. A Spartacus képvise­lője szerint is Jobb a tartalékbajnok­ság, hiszen így többé-kevésbé egy­formán képzett játékosok lépnek pá­lyára, kevesebb lesz a sérülési lehe­tőség. A Dombóvári Vasút vezetői Is olyan útmutatásra küldték el kép­viselőjüket, hogy lehetőleg olyan csoportba osszák a csapatot, hogy az utazás ne legyen körülményes, vonattal könnyen megközelíthető' le­gyen, mivel tavaly a megyebajnok­ságban szereplő tartalék- és ifjúsági csapat utazási költsége túlhaladta az NB II-esét. A Szekszárdi Dézsa kép­viselője azonban sokáig kardoskodott a megyei B mellett, végül ő is be­látta, hogy jobb, ha egyforma ké­pességű csapatok találkoznak, csak azt kérte, olyan legyen a létszám, hogy egész évben biztosítva legyen a foglalkoztatás. A szövetség főtitkára ígéretet tett a négy csapat képviselőjenek, hogy a napokban felveszi a kapcsolatot a Bajai MTE NB Ill-as csapatának ve­zetőjével, hogy ők is szerepeljenek a Tolna megyei tartalék-bajnokságban, szóba kerülhet ezenkívül, hogy a Szekszárdi Vasas Is indít egy csa­patot. így hat csapattal négy forduló­ban húsz mérkőzést tudnának Ját­szani. A megyei szövetség elnöksége ezt követően ült össze, ahol több fontos határozatot hozott. így például el­fogadta azt, hogy a Jövő évi baj­nokságban a tartalék csapatokat külön csoportba osszák, és ennek irányí­tását lebonyolítását a Dombóvári Járási Labdarúgó Szövetségre bíz­zák. Határozat született a megye­bajnokság létszámáról is. Ezek sze­rint csak egy csapat esik ki -- Hőgyész —, míg feljut — az eredeti versenykiírás alapján — a megyei B első és második helyezettje. A megyei B-esoportból nem lesz ki­eső. viszont feljut a megyei II. osz­tály I. és II. helyezettje: Várdomb, Kölesd, Kéty. Döbrököz. A másod­osztályba feljutó csapatok (járási bajnokok) ügyében a közeljövőben dönt a szövetség. Döntés született a jövő évi bajnok­ság kezdésével kapcsolatban is. Ezek szerint a megyebajnokság kezdési időpontja március 10. Ökölvívó­bainokság A megyei ökölvívó-szövetség de­cember 3-án. vasárnap délelőtt 10 órától Szekszárdon, a Soós Sándor Művelődési Ház nagytermében ren­dezi a serdülő és ifjúsági korú ököl­vívók bajnokságát. Ezen a Má.*a- Szászvári Bányász. a Bonvhádi Spartacus, a Punnföldvári Vörös Lobogó és a Szekszárdi Dózsa ver­senyzői vesznek részt. Beköszöntött a hideg idő. Mind több horgász ,, akaszt ja szőre hor­gát”. Azaz a figyelmes, előrelátó horgász nem akasztja szögre, ha­nem a téli hónapokban folyama­tosan megvizsgálja horgászfelsze­relését’ és azokat a javításokat, amelyhez nem kell szakember, el­végzi. Leggyakrabban a bot rongálódik, megreped, eltörik. Ragasztott bo­toknál igen fontos a jó és sértet­len lakkozás. Vizsgáljuk meg, hogy a lakkozás nem sérült e meg, mert a lakk nem dekoráció, hanem a ragasztóányagot védi. Ahol a lakk leverődött, jó minő­ségű csónaklakkal pótoljuk. Ha pedig a ragasztás sérült meg, bíz­zuk a javítást szakemberre. Fontos a nád botok újra lakko­zása is, mert a lakkozott nád sok­kal tartósabb, a víz nem fér hozzá. Ha a told ócsövek kotyogna!:, bontsuk le a csöveknél alkalma­zott kötéseket. A csöveket kívül, belül tökéletesen tisztítsuk meg. Ezt követően a bot végére a cső helyére, csavarjunk végig selyem­szálat vagy selyemzsinórt. Kehjük be ragasztóanyaggal, amely lehet enyv. vagy műgyanta ragasztó. A hüvelyt melegítsük fel és úgy húz­zuk fel a botra, aztán hűtsük le. A hüvelyt ne szegecseljük a bot­hoz, mert ezzel csak a botot gyengítjük. Ha a ragasztóanyag megkötött, következik a csőcsatlakozó elkö­tése. Ez úgy történik, hogy a se- iyemszál csavarását a csövön kérd­jük egy cm mélységben, és foly­tatjuk a boton szintén kb. egy cm-ig. A kötésit azonnal lakkoz­A halak éhsége Van kapás, nincs kapás, eszik a hal, nem eszik a hal — ez á gyakori horgászkérdés. A horgá­szat sikere tehát a halak étvágyán alapszik. Mitől függ a halak étvágya? A háziállatoknál ez a kérdés nem merül fel; ha nem betegek, ét­vágyuk általában egyenletes. A halaknál azonban a hőmérséklet szabja meg, mekkora az étvá­gyuk, Az összes többi tényező, például a víz oxigéntartalma, a légnyomás, a természetes táplálék mennyisége, az egészségi állapot ilyen szempontból nem nagyon lé­nyeges. A hajak testhőmérséklete — mint minden hidegvérű állaté — követi a környezet hőmérsékletét. De a víz hőmérsékletétől függ szív­verésének a száma, oxigénfogyasz­tása. élénksége és anyagcseréje is. Az emésztés is változik a viz hő­fokával, ez kémiai okokra vezet­hető vissza. Az emésztés ugyanis nagyon bonyolult, összetett bio­kémiai folyamatok sorozata. Már­pedig hidegben a vegyi reakciók lassabban játszódnak le, mint me­legben. A hidegben lelassult élettani működés miatt a halaknak keve­sebb tápanyagra van szüksége, Figyelem zuk át csónaklakk&I úgy, hogy a lakit a selyemszálak közé Is be­hatoljon. Ezt követően az egész botot új­ra lakkozzuk át több rétegben, egy-egy rétegnél mindig várjuk meg a száradást. Természetesen a botot lakkozás előtt vizes ruhává! tökéletesen tisztítsuk meg. Lakkozásnál használjunk finom szőrű ecsetet, mégpedig úgy, hogy a lakkba mártott ecsetből kinyom­juk a légbuborékókat, és a lak­kot egyenletesen, esurgásmentesen kenjük fel a botra. A lakkozott botot akasszuk fel pormentes helyre J—i napig, ugyanis a csdnaklakknak ez a száradás! ideje. Egy és más A tudomány a csukát helyéhez ragaszkodó, nem vándorló halak közé sorolja. Nagy feltűnést kel­tett ezért egy amerikai tudós be­jelentése, amely szerint az általa megjelölt egyik csukát 15 hónap­pal később a kihelyezés helyétől a folyó kanyarulatait is figyelem­be véve 1930 km-rel távolabb fog­ták ki. • Egy angol horgász fenekező- készségére 4-es horgot erősített és kenyérgalacainnal pontyra hor­gászott. Meglepetésére a kenyérbélre egy 13,5« kg-os csuka kapott, amelyet hosszas fárasztás után ki Is fo­gott. és a hőmérséklet mint melegben, teste kevesebb energiát fogyaszt. Ez az oka. hogy ilyenkor alig táplálkozik. Nyáron viszont^ a hal szervezete fokozot­tan működik, az intenzív anyag­csere táplálékkeresésre Ösztönzi a halakat, nagy területeket úsznak be és minden útjukba eső táplá­lékba belekóstolnak. Hidegben természetesen nemcsak a táplálékfelvétel csökken, hanem lassul az emésztési folyamat is. A kutatók röntgenfelvételek se­gítségével győződtek meg erről. Megállapították, hogy halaink emésztési idejében — éghajlati körülményeink mellett — a téli­nyári Időszak folyamán — 5—10 napos különbségek is adódnak. A teljesen üres gyomrú ragadozó- halak például nyáron naponként, télen pedig 5—10 naponként táp­lálkoznak. A pontynak 26 C fokon 4.5 óra, 10 C fokon 17 óra az emésztési ideje. A ponty — nem úgy mint a ragadozók — folyamatosan táp­lálkozik. Melegben sokat eszik és ha hideg idő köszönt be, hirtelen abbahagyja a táplálkozást. Mindezek ismeretében tehát nem „rejtélyes’' jelenség a halak sze­szélyes étvágya, a horgászkapások kiszámíthatatlan gyérülése vagy ■H ÉLMÉNYEK-ÉRDEKESSÉGEK Az utolsó kocsit lekapcsolták Paár József (Kurd) öt-hat éve, hogy a Dombó­vári Vasút mérkőzésén mű­ködtem, Dudás István simon- tornyai és az azóta elhunyt Söllei János tamási játékve­zető kollégáimmal. A mérkő­zés után — a vonat indulá­sáig — közel egy óránk volt, ezért a restibe mentünk, né­hány falatot enni. Nehezen teltek a percek, míg végre megszólalt a hangosbemondó: „K eszőhidegkút—Simontornya felé beszállás”. Mindhárman erre a vonat­ra vártunk, egy irányba utaz­tunk. Mivel ezen a vonalon elég gyakran utaztam, tud­tam, hol áll a szerelvény és még én javasoltam, hogy szálljunk az utolsó kocsiba, ott kevés az utas. Tényleg kevesen voltunk, mindössze hárman, így senki nem zavart bennünket, rész­letesen értékeltük a mérkőzé­sen történteket, majd, amikor ebből a témából kifogytunk, újabb élmények kerültek elő. De a vonat csak nem akart elindulni. Meg is jegyeztem: — Úgy látszik, ma késünk. Talán már harminc perccel is tűi voltunk az indulási időn, amikor bejött egy vas­utas, és megkérdezte: — Hová utaznak? — Simontornya felé. — Akkor várhatnak még — és kajánul mosolygott hozzá. — Dehát miért, valami baj van, nincs mozdony, vagy mi az oka? — kérdeztük ijedten. — Nincs mozdony, mert az már fél órával ezelőtt, a sze­relvénnyel együtt elment. A hangosbemondó ötször-hatszor is közölte, hogy az utolsó ko­csit lekapcsolják, abba ne szánjanak. Mit tehettünk mást, ismét a restibe mentünk és csak az éjfél körül induló vonattal utazhattunk haza. Azóta min­dig megkérdezem, ha utazom: az utolsó kocsit nem kapcsol­ják le? Váltalatok, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, ktsz-ek ! A Csepel Autógyár 1967. IX. 10-től kezdődően elfekvő készleteiből (kereskedelmi áruk saját termék regje anyagból) elárusítást rendez Bp. XIII., Béke tér 9. sz. alatt, szombat kivételével mindennap 9—13 óráig. Telefon: 409-912, 409 -913, 409-914. ,i4> Csak Hőgyész esett ki Fontos döntéseket hozott a megyei labdarúgó-szövetség elnöksége szaporodása.

Next

/
Thumbnails
Contents