Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-05 / 287. szám
t i 196?. december 5, TOLNA MEGYEI NEPÍlTSAG Tapasztalatok a gépjárművek műszaki szemléjén Két novemberi délután mintegy másfél száz gépjárművet vonultattak fel a bizottság előtt. A kitűnő szakemberekből álló bizottság, szigorúan ragaszkodva a rendeletekhez, nem volt elnéző. Igen sok motorkerékpárról, személy- gépkocsiról és teherautóról kellett a rendszámot levenni. A forgalomból való kitiltás okai könnyen megszüntethetők. Csupán a tájékoztatóban előírt forgalombiztonsági előírásoknak kell a járműnek megfelelni. Még pontosabban: a járműnek olyan állapotban kell a vizsgabizottság elé kerülni, mint ahogy a KRESZ a közúti forgalomban részt vevő járműveket kötelezi. S ha valaki a KRESZ szerint szereli fel járművét, nem kell attól tartania, hogy leveszik a rendszámot. A próbaszemlék A novemberi kétnapos „próbaszemlék” azt bizonyítják, hogy a járműtulajdonosok nem készültek fel. A KRESZ előírja, hogy az első irányjelző lámpának vagy fehérnek, vagy sárgának kell lenni. Tehát — például a régi típusú Warszava-kocsinál — nem jó az olyan jelzőlámpa, amelyik tíz centiméternél közelebb van a lámpához, különösen nem fogadható el, ha fehér színű a jelzőlámpa bórája, és az égő is fehér színű. Ilyen lámparendszert szembejövő forgalom esetén nem lehet megkülönböztetni. Tapasztalat, hogy a tompított fényt kibocsátó lámpatestet nem vízszintesen szerelik. S ezért a féloldalt *áAló lámpa tulajdonképpen soha nem tompít, mert „félreflek- tor” állásban van minden kapcsolás esetén. A rosszul bekötött lámpa — sajnos ilyen rengeteg van — sem felel meg. Előfordul, hogy „keresztbekötik” a lámpákat, s így amint az egyik lámpa reflektorozik, a másik tompított fényt bocsát ki, ha biluxol a vezető, akkor fordított helyzet áll elő, tehát mindenképpen rossz az ilyen lámpabeállítás. A kocsik jelentős részénél a reflektor túlságosan magasra van emelve. így, ha tompított fénnyel közlekedik, akkor is vakítja a szembejövő forgalmat Az irányjelzőkkel kapcsolatban követelmény, hogy a „pislogás” se ne túl sűrűn, se ne lassan történjen. Az természetes, hogy a hátsó lámparendszer bármely üzemállásában a villogó irányjelzőnek működni kell. A hátsó világítással kapcsolatban van olyan tapasztalat, hogy a régebbi gyártmányú kocsik — például Skoda 1100 — szélességjelzésre alkalmas lámpája nagyon bent van, tehát nem a valóságos kocsiszélességet mutatja. Ez is hiba. Hibának számít, ha a rendszámtáblát nem eléggé láthatóan világítja meg a kis wattszámú égő, avagy a rendszámtábla beállítása miatt nem jut rá fény. Ez főleg a motorkerékpároknál és a Volga típusú kocsiknál tapasztalható. A motor- kerékpárok esetében a kis wattszámú égő alkalmazása a hátsó világításnál, szinte gyakorlat. Természetes, hogy az alig pislogó, s gyenge fényű lámpát a bizottság, de a KRESZ sem fogadja el. Némely kocsin található hátramenettel kapcsolható, hátra világító lámpa. Ez csak akkor fogadható el, ha valóban a sebességváltó hátramenet-állásban világít, ha a lámpa rossz, le kell szerelni. Ugyanez áll a ködlámpákkal kapcsolatban is. Itt követelmény, hogy a reflektornál alacsonyabban legyen felszerelve, azonkívül amennyiben két ködlámpát alkalmaznak, úgy a kettő közötti távolságnak minimum hatvan centiméternek és a két ködlámpának azonos típusúnak kell lenni. Ellenkező esetben a rendszámot leveszik a járműről. Á fénykürtök tapasztalatai Érdekes tapasztalatok vannak a fénykürtökkel kapcsolatban. Csak az fogadható el, amelyik a tompított fény bekapcsolása esetén működik. A más módon bekötött fénykürt alkalmazása tilos. A tehergépkocsik világításával kapcsolatban megfigyelhető, hogy a lámpatestek nincsenek megfelelően rögzítve, a motor járásától a lámpa elrázódik, s itt is megfigyelhető, hogy a foncsorozott tükör a vízszintes állásból elmozdul. A pótkocsik vontatására is alkalmas gépeknél természetes követelmény, hogy mind a gép, mind a vontatmány világítása megfelelő legyen. A lábbal működtethető fékeknél sokkal kevesebb a hiba, mint a kézi fékeknél. A motorkerékpárok legtöbbjénél az első fék szinte használhatatlan. Követelmény, hogy a fék-kar ne érje el a kormányt fékezéskor. A lábféknél: hirtelen fékezésnél se következzék be szakadás, tehát a szerelvénynek épnek kell lenni. A gépkocsik lábfékénél pedig azt nem fogadják el üzembiztosnak, amelyre többet kell „rápumpálni”. A fékpróba kiterjed mind a lábbal, mind a kézzel működtetett fékekre. A követelmény, hogy csússzon a kerék. A régi kocsiknál — főleg a Skoda, Moszkvics — gyenge fékhatású a kézifék. Legtöbb esetben a fékhatást el lehet érni, ha fékpofákat új ferodóval látják el. Sajnos, előfordult motorkerékpároknál, hogy a fékkar átfordult erőteljesebb fékezésnél. A prizmáikkal kapcsolatban igen sók vita van. Akkor sem felel meg Elkészült a kollcktivszerződés-tervezet a Szekszárdi Nyomdában. A tervezetet lesokszorosították és minden dolgozó kapott egy példányt, hogy tanulmányozza át és a szerződés aláírása előtt tegye meg észrevételeit. Képünk: A pvc-üzemrészben szétosztják a szerződéstervezetet, a prizma, ha az gyári, amennyiben nem haladja meg az öt centiméter átmérőt. A Warszava — régebbi típus — prizmái kicsik. Az a követelmény a motorkerékpároknál is, hogy a prizma a fényt kellően visszaverje. A Volga típusú gépkocsik prizmája ugyan nem éri el a kívánt átmérőt, mégis elfogadja a bizottság. Egyébként ez a „megalkuvás” azután sok vitára ad alkalmat, hisz az üzletekben vásárolható kisméretű prizmák fényvisszaverő tulajdonsága is megegyezik a Volgáéval, de ez utóbbit nem fogadják el. A futó művektől az a követelmény, hogy jó úttartók legyenek. Csapágy, kormányösszekötő rúd, stb. kotyogása, már hibának számít. Különösen a Moszkvics gépkocsik első csapágyai hibásak. A GAZ 69 terepjáró kocsiknál pedig a kerékösszetartással van sok baj. Hiba, amikor a jármű gumiján nem látszik a „profil”. A járművek gumiköpenye miatt csak egy-két esetben kellett határozatot készíteni a kocsi forgalomból való kivonására. Tehát ez is bizonyítja, hogy van lehetőség a rossz gumiellátás ellenére is megfelelő mi- nűségű, futófelületű köpeny beszerzésére. A bizottság gondolt arra, hogy a szemle miatt ne történjék az üzemek termelésében fennakadás, így a szemlére való behívás gondos körültekintéssel készült. Egyébként a gépjárművek szemléjére, amikortól folyamatos lesz a munka, január elején kerül sor. Március közepéig' az autókat vizsgálj ák,. majd ezután — a jó idő beálltával — kerül sor a motor- kerékpárok szemléjére. Szólni kell azonban arról is, hogy a bizottság hogyan működik. Véleményünk szerint alaposan, körültekintően látják el igen fontos munkájukat a bizottság tagjai. Kifogásolni lehet, hogy túlságosan a szemre, a tapintatra szorítkoznak. Nincs elegendő műszer (fényszóró, futómű stb. vizsgálat) a bonyolultabb vizsgálati dolgok elvégzéséhez. Hiba, hogy az AKÖV-nek olyan műhelyében folyik a járművek szemléje, ahol egyébként termelőmunka folyik, így zavarja a járművizsgálókat a műhely munkája, ugyanakkor nem a munkafegyelmet erősíti az a tény, hogy a szerelők félórákat ácsorognak a vizsgáló bizottságok körül. Minden bizonnyal e két nap után, a sorozatos vizsgálatok megkezdésénél, e tapasztalatokat is hasznosítják. Tulajdonképpen nincs arra mód, hogy a gépjárművek szemléjével kapcsolatos minden kérdésről írjunk. A főbb dolgokra kitértünk. Szándékosan nem szóltunk a járművek festéséről, hisz a jó ízlés nem engedi, hogy ütött, kopott járművel egyáltalán közlekedjünk az utakon. Nem írtunk az okmányokkal kapcsolatos teendőkről, hisz azoknak annyira nyilvánvalóan „üzemképes” állapotúnknak kell lenniük, hogy ennek hiányában még az útra sem hajthatnak ki. Az is természetes, hogy a forgalmi engedély adatainak egyezni kell a motoron lévő számokkal, illetve a jármű tulajdonságaival. Még két hónap van vissza a gépjárművek műszaki szemléjéig. A kétnapos tapasztalatok felhasználásával talán nyugodtabban nézhetünk a januári szemlék elé. Bízunk abban, hogy a járműtulajdonosok, a vállalatok gépjárműelőadói, a járművezetők figyelmesen tanulmányozzák a szemlékkel kapcsolatos értesítéseket, tudnivalókat. S akkor nem kell olyan szomorú statisztikát kiállítani, mint most volt, a kétnapos novemberi ..próbaszemléken”.- PjKI MIT TUD? a szekszárdi déli kertvárosi óvodában Vexető: Udvardy Attiláné Újsághír: Angol gyermekorvosok körkérdést Intéztek több ezer 6—8 éves iskolás gyermekhez. Vizsgálatukból kitűnt, hogy a gyermekek 70 százaléka nem tudta, mi édesanyja keresztneve és úgy válaszolt, hogy „anyu neve anyu”, s nem tudta azt sem megmondani, hogy milyen színű édesanyjuk haja és szeme. Amikor megkérdezték tőlük, hány éves a mamájuk, átlagosan tíz évvel többet, mondtak. Óvónő: — Gyerekek, figyeljetek most ide, nagyon érdekes játékot fogunk játszani, olyat, amit a tévében is láthattok. Ki tudná megmondani, ki az az okos gyerek; hogy miért kell jónak lenni? Gyerekek: — Azért, mert akkor anyukánk vesz nekünk játékot, meg szép ruhát. (Varga Pisti.) — Azért, mert a Mikulás hoz nekünk ajándékot. (Lehr Attila.) — Akkor az óvó néni is szeret. ■— Azt mondjátok meg nekem, hogy ha sétálunk az utcán, a fáknak most van-e levele? — Nincs. — Miért nincs? — Mert lehullott — Azért, mert ősz van. —■ Nyárón sincs levelük? — De igen. — Azért, mert hideg kezd lenni. (Bognár Gyöngyike.) — Azért, mert fúj a szél és lefújja. — Azért, mert hideg van. — Azért, mert fúj a szél. — Azért, mert hideg van és fúj a szél és lefújja. — Ősszel milyenek a levelek? — Sárgáik. — Olyan, hogy aprók. — Megszárad és össze lehet morzsolni. — Miért esik az eső? — Azért, mert fúj a szél. (Braun Manci.) — Azért, mert hideg van és tél van és már... — Azért, hogy a virágok ne száradjanak ki. — Azért, mert elmegy a felhő. — Mert bemondják a rádióban. (Lehr Attila.) — Miért esik, más hogy gondolja? — Azért, inert akkor nincs jó levegő. — Télen eső helyett mi esik? — Hó. — Honnan esik a hd? — A felhőből. •— Miért esik? — Mert tél van. *— Mi lesz a hóbot? — Hóember. — Eső. — Jég. — Elolvad, víz lesz belőle. — Hol dolgozik az apukátok, ■meg tudjátok-e mondani? — Moziüzemi Vállalatnak — Az enyém a Postán. — És tudjátok-e miért dolgozik az apukátok, van-e abból az embereknek haszna? — Azért, mert leveleket visz és újságokat. — Szükségük van erre az embereknek? — Igen. Kell az újság. — És mit csinálnak a postával? — Bedobják a postaládába. — Elolvassák. — Miért dolgoznák az emberek? — Azért, hogy legyen pénzük. —• Hogy legyen ennivalónk. — Mert dolgozni köll. — Azért, hogy legyen sok pénz. — Azért, mert akkor anyukánk fog venni ruhát és cipőt a sok pénzből. — Azért, hogy az anyukánk tudjon venni ruhát meg cipőt. — Azért, hogy kapjanak fizetést. — Mivel nemsokára télapóünnepély lesz, megkérdezem, miért is várjuk az ünnepélyt? — Nem tudom. (Faludi Évike.) — Azért, mart játékot hoz a télapó. — Hogy hozzon nekünk a télapó csomagot. — Azért, hogy a csomagban hozzon nekünk fügét. — Hogy legyen mogyoró. — Azért, hogy legyen csoki. — Ki az a télapó bácsi, hon- nét jön, hova megy? — A kisházikóbóL — Az egy rendes bácsi, csak felöltözött. (Bregovies Gyuri.) — Rendes bácsi. — A boltból jön a télapó bácsi. — Jégpalotából jön, — Meseországból. — Ha kiosztotta a sok-sok ajándékot, utána hova megy, mi lesz belőle? — Rendes bácsi. (Ozank Panni.) — Visszamegy és akkor megint megtölti a puttonyát és megy másik óvodába. — Felöltözik rendes bácsinak. — Utána hazamegy, levetkőzik. — Dolgozni is fog? — Nem fog dolgozni, mert olyan kicsit öreg. Nyugdíjat kap. — Mit fog mégis csinálni, unalmában? ■— Lefekszik, mert fáradt, — És mikor eszik? — Ebédet majd akkor főz, ha nem lesz álmos. — Az öregeknek még a kertben is kell dolgozni. —- Hazamegy a télapó és megtölti a puttonyát, elmegy a másik óvodába. — És utána mit csinál? — Akkor újra hazamegy, lefekszik. — A télapóünnepély után a fenyőfaünnepélyt miért várjátok? — A Jézuskától kapunk ajándékot. (Varga Pista.) — Meg játékokat, meg kisautókat. — A fenyőfát honnan hozzák? — Az erdőből. — Kik? — Bácsik. — Hogyan kerül a szobába? — Úgy, hogy berakják. — Ki rakja be? — Aki ott lak. — Nem maguk rakják, a télapó. — Ki díszíti? — Az anyukánk rs szokta. 1967. november 30-án.
