Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-05 / 287. szám

1967. december 5. fOLNA MEGYEI JÍÍPŰJSAö 3 Illúzióit és realitások latban egyebek között a piaci mechanizmust említhetjük. A fix-, a limit- és a szabadáras termékek köre, aránya a piaci mechaniz­mus, a piac értékítéletének érvé­A gazdasági életnek is van- ségi színvonalat s azokat az ob- ugyanis magunk dönthettünk, jä. nak fontos esemenyei, dá- jektív adottságokat és probié- hogy a reformot miképpen — lép­tumai. Ilyen például 1946. au- mákat, amelyek hazánk népgaz- csőzetesen, vagy egyidejűleg — C végül, de nem utolsó sor­gusztus 1-e, amely valóban ha- daságát 1967-ben jellemzik. Az vezetjük be, a reform-hatások fo- ^ ban még egy fontos ténye­tárkő, hiszen a forint bevezeté- is nyilvánvaló, hogy a reform kozatosan történő érvényesülése zö- igaz. hogy a reform szabályo­sének napja két ellentétes jelle- megvalósításának kezdeti idő- azonban olyan következmény, zói és ösztönzői kérlelhetetlenül gú gazdasági időszakot választ szakában — s ezúttal nemcsak amely független a bevezetés mód- és önműködően hatnak, ám a el. Bár az elmúlt két évtized- 1968-ra gondolunk — még alig játók gazdaságirányítás komplex rend­ben gazdasági életünknek más vehetjük számításba az új gaz- gz elsősorban azzal függ össze, szerét az emberek valósítják meg. kiemelkedő eseményei és ered- daságirányítási rendszerben rej- hogy a gazdasági folyamatoknak Az idei évben megjelent mecha- ményei is voltak — pl. a terv- lő lehetőségeket, gazdasági fej- idő-vetülete is van. Példaként a nizmus-határózatok csaknem min- gazdálkodás meghonosítása, a lődésünket elsősorban az eddig beruházásokat említjük. A nem- den gazdasági tevékenységet, szocialista termelési viszonyok ismert objektív adottságokra kell zetj iövedelem evaranodását nem funkciót — az exportot és az im- megteremtése^ előbb az iparban, alapoznunk. mértékben az határozza meg portot’ a Pénzforgalmat és a bank­maid a mezogazdasagban — ez Az utóbbi évek adataiból ki- eKoe az lar 'za meg’ hitelt, a termékforgalmazást, a utóbbiak már nem kapcsolhatók indulva az ipari termelés fejlő- mennyire hatékonyak korsze- tényezőst, a gyártmány- és gyár- egy-egy dátumhoz, mert több désének nagyjából azonos — rűek és gazdaságosak — a beru- tásfejlesztést — új módon szabá- If*8 taitÓ folyamatban ér- évente 6—7 százalékos üteme házások. A reform keretében lyozták. Némi túlzással azt mond- , előd tok meg. ítélhető reálisnak. Nemzeti jö- olyan beruházási rendszer lép hatnók- hogy a gazdaságirányítás Az új esztendő első napja bi- védelmünk nagyobbik hányadát amp,vtói a közeazdasáei Új rendslerében minden gazdasá­zonyos vonatkozásban ezúttal is nz ‘Par állítja elő, az ipari fej- ’ . ® „ gi szervezetnek és vezetőnek mó­elhatárolja a múltat a jövőtől, lődés 6—7 százalékos mértéke a logika alapján a beruházások mu-. dosuj a feiacjata Alapvetően meg­Ismeretes, hogy a szocialista or- nemzeti jövedelem, a fogyasztás szaki-gazdasági hatékonyságának .. szagokban napirenden szerepel és a felhalmozás alakulását is javulása várható. Ez a reform-ha- t0 “ iranyito es irányitott a gazdasági reform. A legtöbb automatikusan előirányozza”. h . beruházások szocialista ország — pl. Bulgá- Ennek figyelembevételevei a tas azonban csak a beruházások ^ ria, Csehszlovákia és a Szovjet- nemzeti jövedelem 1968-ban vár- üzembe helyezése után érvénye- áry_ ^ lacJ icapCsoiatokban jut unió — fokozatosan, több lép- hatóan 4—5 százalékkal gyarap- sülhet. Köztudott, hogy a beruhá- osőben vezette be, valósítja meg szik. Utalnunk kell azonban a z£Sok átfutási ideje még eszmé- az új gazdaságirányítási rend- mezőgazdasággal kapcsolatos bi- „ Ezzel szemben Magyar- zonytalansági tényezőre: az álla- nyl körülmények kozott is eszten­dőkkel mérhető. De nemcsak a gazdasági szervezetek kapcsolata, a vállalatok együttműködése az kifejezésre. Módosul a vállalatok, s azokon belül az egyes részlegek feladata is. S hadd folytassuk a sort a különféle funkciókkal, a szert. Ezzel szemben Magyar ország a reform komplex rend- gon felüli vagy a gyenge ter­ffb^v-1nna^ HVf-wenT<jRRre^' ”** az ipar «-edményét - az beruházásoknál, hanem az egysze- íe”6zés -tartalmi változásaivá, az Ä £ élelmiszeripar révép - és a '««„Tf új esztendő első napja azonban nemzeti jövedelem alakulását p ... p vei, s az új tennivalók — például csak a gazdálkodás és az irá- fel- és lefelé egyaránt korrigál- c* fények szerinti átalakítása, új nyitás módszerei tekintetében hatja. (1965-ben pl. az ipari tér- termékek bevezetése, a meglévő jelent határkövet; ez a dátum a piackutatás, az árupropaganda előtérbe kerülésével. Aligha azt jelzi, hogy megkezdtük a me!és 5’ 3 nemzeti jövedelem gyártmányok minőségének javítá- kétséges> hogy tízezreknek - ve­reform koncepcióinak, „játék- azonban a gyenge termés miatt sa IS 'gye em e e venn_1’ zetőknek és beosztottaknak, mű­szabályainak” gyakorlati alkal- csak 1 százalékkal nőtt, míg hogy a gazdasági cselekvés az idő- szaki £s gazcjasági szakemberek­mazását. 1966-ban az ipari termelés 7, a hen realizálódik. nek _ kell megtanulniok az új T ehetnek, akik olyan illú- nemzeti jövedelem pedig — a 'Természetesen az sem mellé- mechanizmus követelményei sze- ziókat dédelgetnek, hoev vártnál nagyobb termés követ- A",—„ „ — „.„r 1968. január 1-e után minden keztében egycsapósra másképpen megy, a ketjett) reform hatóerői azonnal műkö­désbe lépnek s rövid idő alatt látványos gazdasági eredménye­ket produkálnak. Aligha kell bővebben bizonyítani, hogy a gazdaságirányítási rendszer nem Sazdasagi reformját, s mi sem ter- választható el a gazdasági „ma- mészetesebb, hogy annak eredmé- t.ériától”. Az új gazdasági nyei is fokozatosan jelentkeznek. kés tényező, hogy a re- rint dolgozni, amelyhez bizonyos 6 százalékkal emel- form egyes elemeinek hatóerejét, idő mindenképpen elengedhetet- működési terét kezdetben szándé- len. Elöljáróban már említettük, kosán korlátozzuk. Ezzel kapcso- Garamvölgyi István Felavatták a dunaszentgyörgyi művelődési otthont Szombaton este ' felavatták a dunaszentgyörgyi művelődési otthont, amelyet a tanács, házi brigádja épített. Az 1 . milliós költség zömét a tanács fedezte községfejlesztési alapból. A mű­velődési otthon r|-gyterme 250 férőhelyes, beépített ' színpad van, de egyéb helyiségekről — szakköri szoba stb. — is gon­dolkodtak. A szombat esti . ünnepségen Molnár Imre népfrontelnök kö­szöntötte a részvevőket, majd Varga István, a járási tanács vb-elnöke mondott ünnepi be­szédet. Az új létesítményt. Rózsa Julia a község vb-elnöke adta át Sebestyén Istvánnak, művelődé­si otthon igazgatónak. Az ün­nepség keretében az építők közt jutalmat osztottak ki. Csereüdültetési tárgyalások A napokban négytagú küldött­ség járt az NDK-ból Szekszárdon. A küldöttség a Kari Marx stadti tanács képviseletében érkezett a Tolna megyei Tanácshoz, hogy csereüdültetésről tárgyaljon. Ök harminc személyt szeretnének a fadd-dombori víkendtelepen üdül- tetni, ennek fejében pedig Tolna megyéből az Elba-vidéki hegyek­ben üdültetnének néhány csopor­tot. Ilyen tárgyalások folynak a ju­goszláviai Becse városának veze­tőivel is. A jugoszlávok az abbá- ziai tengerparti üdülőjükben tud­nának fogadni Tolna megyeieket. A csereüdültetés rögzítésére Cse- kei Gyula és Ranga Ferenc a na­pokban Becsére utazik a Tolna megyei Tanács képviseletében. hogy a legtöbb szocialista ország fokozatosan valósítja meg Tanácstitkárok Balatonföldváron mechanizmus természetesen örök- A hatóerők fokozatos kibontako- li és átveszi a meglévő gazda- zása azonban a magyar reform sági alapanyagot, azt a fejlett- megvalósítását is jellemzi. Arról Hatmilliós beruházás a szekszárdi tejüzem bővítésére Amikor hét-nyolc évvel ezelőtt Szekszárd határában megkezdték az egykori csendőriskola épületé­nek átalakítását tejüzemmé, napi húszezer liter tej feldolgozására számítottak. így alakították ki az üzem kapacitását. Ma már ennek több mint kétszerese érkezik be naponta Szekszárdról és a kör­nyező községekből. Nem ritka — nyári fő idényben — az olyan nap, amikor 60 000 liter tejet kell fo- godni és feldolgozni. Vajból pél­dául több, mint kétszer annyit gyártanak, mint a berendezés „papír szerinti” kapacitása. Egy­részt a megnövekedett — és ál­landóan növekvő — tejmennyiség teszi szükségessé a szekszárdi tej­üzem bővítését. A másik ok a lakosság növekvő igénye. A tej­termékek választékának bővíté­sét ugyanis éppen a szekszárdi üzem szűk kapacitása akadályoz­za. Nincs például hely egy tej­palackozó berendezés elhelyezésé­re, nem tudják hova tenni a kakaófőző berendezést. Kényte­lenek primitív módszerrel, kézi erővel tölteni a palackokat. Szá­mos tejterméket, főként a rövid szavatossági idejűeket, mint a kefir, yoghurt — nem tudnak helyben előállítani, már pedig ezeket nemigen lehet nagyobb tá­volságról szállítani, mert közben megromlanak. Az üzemet hatmillió forintos beruházással bővítik. Építenek egy 700 négyzetméter alapterü­letű csarnokot — a csarnok vas­szerkezetét már be is szerezték Dunaújvárosból — ennek elké­szülte után pedig felújítják a ré­gi épületet is. Az üzem kapacitá­sa ezáltal oly mértékben megnő, hogy minden különösebb nehéz­ség nélkül feltudja dolgozni a város ég a környék gazdaságaiból érkező tejet, el tudja látni a vá­rost és környékét különféle, friss tejtermékekkel. A beruházást a jövő évben kezdik meg és az új csarnokban már termelni akarnak az év végén. Magyar pártküldöttség Ausztriában Bécs (MTI). Az Osztrák Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának meghívására hétfőn Becsbe érkezett az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tanulmányi küldöttsége. A delegáció tagjai; Biszku Béla, a Politikai Bizott­ság tagja, a Központi Bizottság titkára, Somöskői Gábor, a Köz­ponti Bizottság tagja, a SZOT titkára* Kovács Antal, a Vas megyei Pártbizottság első titká­ra és Garai Róbert, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője. A küldöttséget hétfőn délután az OKP Központi Bizottságának székházában üdvözölték, majd megkezdődött az eszmecsere a magyar vendégek és az OKP Politikai Bizottságának delegá­ció mm, A megye tanácstitkárai Bala- tonföldváron háromhetes tanfo­lyamon vesznek részt. Ilyen témakörök szerepelnek a tanfolyamon: A tanácsok helye a proletárdiktatúra rendszerében, a tanácsok, tanácstagok, tanácsi bizottságok munkája, tanácsren­delet alkotása, tanács- és vb­határozatok, a vb-tagok jogai, kötelességei a szervezés és veze­tés pszichológiai kérdései, a me­zőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatás új községi felada­tai. a községi tanácsok és szer­veinek közoktatási, népművelési feladatai, a községi tanácsok egészségügyi és szociálpolitikai feladatai, a munkaerő-gazdálko­dás, a polgári és családjogi tör­vényből eredő titkári teendők, tanácsi iratvédelem, iratkezelés, közszolgáltatás, ellátás, kislakás­építkezés, a tanácsok helye és szerepe az új gazdaságirányítás! rendszerben, a tanácsok pártirá- nyítása és megannyi más téma. E meglehetősen sok témakörből előadások hangzanak el, konzul­tációkat, csoportos foglalkozáso­kat tartanak. Még figyelemmel kísérni is sok mindezt, hát még elmélyült Is­mereteket szerezni valamennyi­ből három hét alatt... Egyébként ez a tanfolyam — éppúgy, mint az előző tanácsi tanfolyamok — azt igazolja, hogy semmiképpen sem volt igazuk azoknak, akik az új gazdasági mechanizmus elveinek felületes ismerete alapján a tanácsi mun­ka és a közigazgatás gyors el­sorvadására számítottak. Inkább növekszik a szerepük. Az viszont igaz, hogy ez a növekedés egy­ben nagyon sok módszerbeli vál­tozást is jelent, mert hiszen a megváltozott körülményeknek megfelelően kell a tanácsoknak is dolgozniok. Sőt ezen belül a titkárok szerepe különösen sokat módosul. Nem véletlen, hogy a titkárok most ugyan Balatonföld- váron vannak, gyakorlatilag, de minden gondolatuk a községükkel kapcsolatos. Amikor elhangzik valamilyen előadás, azt már ele­ve a községük speciális adott­ságainak mércéjén keresztül ér­telmezik. Hallgassunk meg néhány tit­kárt, hogyan is tükröződik náluk a tanfolyam és az új gazdasági mechanizmus. Pelcz Mihály tamási titkár: — Sok újat hallottunk a tanfolyamon. Eddig sem értünk rá unatkozni, de ezután még úgy sem. Hogy egyebet ne mondjak, a nagyobb hatáskör több munkát. felelősséget je­lent, de ugyanakkor nem a létszámnövelésen van a hang­súly, hanem a felkészültség nö­velésén, az áldozatosabb mun­kán. Itt van például a költség- vetés és általában a gazdálko­dás. A nagyobb jogkör semmi­képpen sem azt jelenti, hogy lapátolják majd a pénzt a ta­nácsnak, hanem azt, hogy min­den fillérért jobban meg kell dolgoznunk, mint eddig. Sok minden persze még nem tisz­tázódott, csak körvonalakban ismerjük a várható intézkedé­seket. De nem szabad elfeled­kezni arról sem, hogy az új gazdasági mechanizmus azt is jelenti, hogy nem rágnak min­denkinek mindent a szájába, esetleg nem lesz minden benne a körlevelekben, hanem a ta­nácsi vezetőknek önállóan kell majd feltalálniok magukat az adott körülmények közt. Szegvári János dunaföldvári titkár: — A várható új fejlemények közvetlenebbül szolgálják a községek érdekeit is, mert több múlik majd a helyieken, azaz rajtunk. Éhl Henrik pálfai titkár: — A tanácsnak most már ré­sen kell lennie. Most készült el az egyik létesítményünk. A kivitelező készre jelentettei s kérte, hogy vegyük át, ami még nem kész, majd utólag el­végzik. Csakhogy mi ismerjük az ilyen dolgokat, sok helyen volt már ilyen ígéret, ezért mi azt mondtuk, hogy előbb csi­nálják meg, elvégre azért fi­zetünk. Az embernek nagyon meg kell gondolnia, hogy a község nevében mibe megy bele, mit fizet ki. sokkal job­ban, mint eddig. Többen, így például Kovács Lajos dunaszentgyörgyi, Nagy Fe­renc várdombi, Komlósi János, szálkai, Schmidt Antal bátaszéki titkárok, felvetették a tanácstit­kári funkció módosításának szük­ségességét. Hangsúlyozták, hogy az új gazdasági mechanizmus egyben a szocialista demokratiz­mus további fejlesztését is ered­ményezi majd. De ebből az is kö­vetkezik, hogy a titkárok a vá­lasztásoknál nehéz helyzetbe ke­rülhetnek. A hivatali hatáskörük olyan, hogy nagyon sokszor ne­met is kell mondaniok, azaz nép­szerűtlen feladatokat is végre kell hajtaniok, mert ha például két szomszéd összeveszik a tyú­kok miatt, az már mint hivatalos ügy a titkár elé kerül. Óhatat­lan, hogy az embernek haragosa is legyen, aki esetleg az egész választókörzetet ellenünk tudja hangolni. Könnyen kibukhat a titkár, még akkor is, ha a lakos­ság túlnyomó többsége elégedett a munkájával. Ezért azt javasol­ják, hogy a titkári funkciót a választás helyett kinevezési ala­pokra kellene helyezni. A bonyhádi járás két tanács- titkára, Zsók Ambrus és Mátis Ferenc egy más jellegű dologra hívták fel a figyelmet. Mint mondották, a tanfolyam rendkívül jó azért is, mert legalább meg­ismerik egymást és kicserélhetik tapasztalataikat. Mindenütt van valami hasznos, amit nem árt másutt is figyelembe venni. BODA FERENC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents