Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-03 / 286. szám

TOLNA MEGYEI VÉPÜJSAG 1967. december 3« Gondolkodásra adtam a fejem. Elgondolkodtam pél­dául a régi mondás igazságán, mely szerint így következ­tetett a régi ember a létére: „Gondolkodom, tehát vagyok". Akkor így volt még. Most gondolkodás nélkül is vannak emberek, de még milyen pozíciókban! Én most gondolkodom, mert jön az új mechanizmus, amelyben állítólag nem lehet gondolkodás nélkül megélni. Egyelőre még csak edzek, mert ugye ebbe • is bele kell jönni. Edzőpartneremül Emil Krotkijt választottam, aki bölcs gondolatokat közölt velem. A gondolatok tehát tőle származnak, a többi az az enyém. — Minden márvány tömbben egy szobor van elrejtve. Csak ki kell tudni onnan emelni. Mi jut erről eszébe, Hári bátyám? — Egy másik mondás! Az, hogy könnyebb egy már­ványtömbből embert faragni, mint az élő emberből. — Az őszülés ellen a legjobb szer a kopaszodás, — Meg a nyiratkozás ellen is. — A készruhaüzletnek kicsi volt a bevétele: a vásárlók nem voltak megfelelő méretűek. — Szekszárdon is találkoztam olyan, nem megfelelő méretű emberrel, aki Bajára ment, hogy megfeleljen a ruhaipar méreteinek. — Lassan adta fel a reményt, mint a pincér a tálat. — Szent igaz! — Semmiért sem vállalt felelősséget. Ha azt mondta, hogy a Föld forog, mindjárt hozzátette: „Kopernikus sze­rint". — Ha valami másról volt szó, akkor azt mondta: a ren­delet szerint. — Annyit ivott mások egészségére, hogy tönkretette a sajátját. — Ki? — Valaki Nem mindegy az magának? — Nem bizony. Azt hittem, hogy a rendeletes ember. — Látom, Hári bátyám, kezd már gondolkodni. Akkor mondja meg nekem; miért van az a, hogy az ehető gomba elrejtőzik, a mérges pádig mindig szem előtt van? — Ez nemcsak a gombák esetében van így. — Amikor azt mondják, hogy semmi sem tartós, ami homokra épült, én a piramisokra gondolok. — Én nem. — Hát mire? — A mai épületek egy részére. ■— Ezek is homokra épültek? — Nem, de be fogják bizonyítani, hogy nem mindig tartós az sem, ami nem homokra épült. Ezzel a napi edzés véget ért. Hogy jobban fejlesszem gondolkodási készségemet, né­hány házi feladatot is adott az edzőm. A feladat az volt, gondolkodjam el bizonyos kérdéseken és közöljem■ vele az eredményt. Én elgondolkodtam. Az első gondolkodási témám a következő volt: Ha valaki már annyi p énzt sikkasztott, hogy gondtala­nul, munka nélkül üldögélhetne, miért akar mindenáron gépkocsiba ülni a börtön helyett, ami olcsóbb és biztonsá­gosabb is? A másik gondolkodási témám: Ha már nem hiszünk abban, hogy a felhők feletti kék­ségben istenek laknak, miért hiszünk abban, hogy min­denki kisisten, aki tolóablak mögött ül? A harmadik gondolkodási témám a legnehezebb: Ha a nők tudják, hogy Éva-kosztümben a leg kedveseb­bek a férfiaknak, mégis miért költenek olyan sok pénzt ruházkodásra? A negyedik gondolkodási témám: Miért van az hogy egyes emberek úgy élnek, mintha már életükben holtak lennének, mások pedig haláluk után is élők maradnak? , Az ötödik gondolkodási témám: Miért van az, hogy az ember soha sem tudja pontosan, mikor kezdődik a szerelem, és miért tudja pontosan, hogy mikor ér véget? A kérdésekre a választ a szerkesztő úrra, meg az ol­vasókra bízom. Én eléggé elfáradtam abban is, hogy ki­másoltam ezeket a gondolatokat innen-onnan. Mert én gondolatot csak lopok. Miért? Erre meg tudok válaszolni: Ha megkérdik, honnan van­nak ezek a furcsa nézeteim, egyszerűen rákenem az ille- ! ékesekre. Ezzel zárom soraimat. Tisztelettel: = A “ íme, egy eredeti íelhöfotó. A ten-“ tS gerpart és a folyómeder vonalait aS Z szemléletesség kedvéért megvasta-Z Z tu urnák. A fehér foltok a felhők,Z Z a kép mezejében lévő keresztek aZ — helymeghatározást segítik. A képZ “ szélén látható csík grafikusan áb-~ ~ rázolt kettes számrendszerű kód.— ^Megfejtése megadja a fotó elkészít- — lésének idejét és a pontos koor-“ Z dinátákat. Itt — Az antenna „megtalálta” a mű­“ holdat. Je iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimiiiiiH FELHŐ FO TOK — FENTRŐL Hűholdak segítik a magyar meteorológusokat | Hiába kérdeznénk meg az Or­szágos Meteorológiai Intézet munkatársaitól, hogy milyen lesz az idei tél időjárása? Ki­térnének a válasz elől, mondván, hogy tudományos módszerekkel lehetetlenség 48 óránál hosszabb időtartamra prognózist adni. A technika legújabb vívmányai azonban segítik á meteorológu­sokat — ezt tapasztalhattuk az intézet pestlőrinci aerológiai ál­lomásán, ahol egy érdekes új berendezéssel ismerkedhettünk meg. KÉPES HÍR A KÖZEL-KELETRÖL Az intézet kertjében egy mű­szerkocsi áll. Tetején forgatható antenna. Az épület egyik helyi­ségében telexgép kattog. A pa­píron - értelmetlennek tűnő szám­sorok olvashatók. Egy amerikai meteorológiai műhold pályaada­tait közli a nemzetközi számító­központ. A Föld köi*ül keringő szputnyik jelenleg a Földközi­tenger felett száguld, fedélzeté-. ről automatikus fényképezőgép objektívja szegeződik a Földre. Ezt a felvételt várják a mű­szerkocsiban. Még van néhány perc a vétel megkezdéséig, így kísérőink el­magyarázhatják a berendezés működését. A műhold automatikus készü­lékei éppen úgy továbbítják a felvételeket a földi figyelőállo­másoknak, ahogyan például egy riportkép eljut Párizsból az MTI szerkesztőségébe. Felbont­ják a képet részletekre, és azt rádióhullámok segítségével ki­sugározzák. A földi vevőberen­dezés ha antennája segítségével a közölt adatok alapján „elkap­ja” a szputnyikot, akkor képes a fénykép vételére. Elérkezett a bekapcsolás pilla­nata. Lámpák villannak, s ezek jelzik, hogy a rádió- és a tele- foto berendezés működni kezd. Három perc telik el, s a kép már ott van a vevőberendezés kazettájában. Néhány percet vesz igénybe az előhívás és a szárítás, amelyet a gép automa­tikusan elvégez, aztán kihull a fénykép, amely alig néhány perccel korábban készült tőlünk több ezer kilométernyi távolság­ra. AKÁR EGY TÉRKÉP Az intézet munkatársaira ez már nem hat az újdonság ere­iével. Néhány hete végzik már a próbafelvételeket. Ez a kép elég éles, láthatjuk rajta a Ní- lus-delta jellegzetes vonalait, a Sinai félszigetet, a Földközi­tenger délkeleti részét, s az af­rikai partvonal kontúrját. Az Akabai öböl egy részét fehér foltok takarják: a foltok éppen azok a felhők, amelyeket a meteorológusok éppen „keres­nek”. A felhők állásából, sűrűségé­ből sok mindenre tudnak követ­keztetni. A felhőrétegek helyze­te, s többek között a földközi­tengeri felhőzet jelentős mér­tékben befolyásolja hazánk idő­járását. A műholdakról készített felvételek a meteorológiai inté­zet központjába kerülnek; ott rajzolják az elérhető legponto­sabb meteorológiai térképet; eh­hez természetesen más adatokat is felhasználnak. Kísérőink többször is elismét- lik, hogy ezek a felvételek ma­gukban. nem sokat érnek. Me­teorológiai célokra csak sok más adat együttes értékelése esetén használhatói?. — Nézzék azt a léggömböt! —■ mutatnak egy hangárszerű épü­let felé, ahonnan éppen most hoznak ki egy ballont, amelynek vékony kötelére dobozhoz ha­sonló készüléket erősítettek. A hidrogéngázzal töltött ballon, ahogy elengedik, sebesen gyor­sulva emelkedik a magasba. Rá­diószondát visz magával, amely­nek műszerei 30—40 kilométeres magasságban végeznek mérése­ket. Néhány éve még ez is új­donságnak számított, de ma már naponta két ilyen szondát bocsátanak fel. így lesz hamarosan a műhol­dak felhőfotóival is. Adataikat mór most felhasználják a napi meteorológiai jelentések készíté­séhez, s elősegítik n repülés biztonságát is. D. B. I.

Next

/
Thumbnails
Contents