Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-30 / 307. szám

19C!. december SO' TOLNA MFC TFT NTPÜJ5AO 3 Miniszteri rendelet a mezőgazdasági üzemek állami támogatásáról és kedvezményeiről A szeptemberben kiadott kormányhatározat végrehajtási utasí­tásaként megjelent a pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter együttes rendelete a mezőgazdasági üzemek kedvezményeinek és támogatásainak rendszeréről. A rendelet közli az állami segítség formáit, a különböző anyagok vásárlására, a szol­gáltatásokra nyújtható engedményeket, a támogatásban részesülő mezőgazdasági építési és telepítési beruházásokat, stb. A miniszteri rendelkezés leglényegesebb vonásairól a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumban tájékoztatták az MTI munkatársát. iiiiHiiiiüiiimimiiuiiiiiimimimm Kiemelkedő sikerek 1 a véradónapon Jól sikerült véradónapot tar- E tottak csütörtökön Sióagárd E községben, hiszen a falu la- S kosságának nemesebbik felét ~ megmozgatta a nagyszabású r akció. Elismeréssel nyilaihoz- S tak, köszönettel nyugtázták az E eredményt a Tolna megyei " véradóállomás szakemberei. j-j Harmincegy és fél liternyi vért adott a lakosság. Sióagárdon az elmúlt esz- ~ tendei véradónaphoz viszonyít- E va közel háromszor annyian. ~ pontosabban kilencvenhatan — vettek részt vérük adásával a nemes akcióban. A vártnál ~ jobban sikerült mozgósítás S nagy hatással bírt a Siógyön- k gye Termelőszövetkezet tag- E jaira, közülük került ki a vér- — adók zöme. E Megértésre találtak Sió- s agán.I községben a szervezők- |~ nek az életet mentő vér gyűj- tését propagáló szavai és ér- E vei. Jelentős szerepe volt a £ sikerben a helyi vezetők pél- £ damutatásának is. E Dicséretükre váljék az em- s berségből jól vizsgázó sióagár- — di dolgozóknak. hogy a koráb- s ban tervezett húsz liternyi s vérrel szemben több mint — másfélszeres eredménnyel zár- ~ tak. E Jól vizsgázott a december ~ 28-i véradónapon a kilencven- ~ hat önkéntes sióagárdi véradó. j~ iiiiiiiiiiiimiimiiiimiiimimiimimi Az állami támogatás és kedvez­mény tulajdonképpen az árrend­szer kiegészítője, s egyben a gaz­daságpolitika hatásos eszköze- A gazdaságirányítás új rendszerére való áttérés szükségessé tette, hogy a különböző szektorokhoz tartozó mezőgazdasági üzemek gazdálkodási feltételei fokozato­san megközelítsék egymásét. A rendelet főként ezt, s az önálló vállalati gazdálkodás lehetőségeit kívánja biztosítani. Ezért — az egységes mezőgazdasági termelői árrendszerből kiindulva — január 1-től az ártámogatások és kedvez­mények általában azonosak az ál­lami gazdaságokban, a termelő­szövetkezetekben és az egyéb me­zőgazdasági szövetkezetek közös gazdaságaiban. Az intézkedés hangsúlyozza, hogy a támogatások és ked­vezmények rendszerének hosz- szabb időn keresztül változat­lannak kell maradnia, mert csak így fejthet ki kedvező hatást. A rendelet szerint a mezőgaz­daságban termelési célra felhasz­nált ipari eszközök, anyagok ára továbbra is ártámogatással csök­kentett. Az eddigi rendelkezés azonban annyiban módosul, hogy az ártámogatás mértéke cikkcso­portonként általában azonos. Az ipari anyagokra, eszközökre adott támogatás akkor is elszámolható, ha azokat a gyártó vállalattól köz­vetlen szerzik be. Egyes szolgálta­tások után is jár kedvezmény. A termelőszövetkezetek a mű­helyigényes, nagyobb műszaki felkészültséget igénylő javítá­sok díjából 50 százalékos ked­vezményt kapnak. Lényeges változás, hogy a díjked­vezmény akkor is jár, ha a javí­tást a szövetkezetek társulásai végzik. Az új szabályozás szerint is megmarad a beruházások tá­mogatása, a segítség mértéke azonban — a termeléspolitikai cé­lok megvalósítása érdekében — differenciált. Az állam nagyobb összegű támogatást ad például a belső fogyasztást és a fizetési mér­leget javító beruházásokhoz. Az eddigi férőhelyenként, ültetvé­nyeknél pedig a katasztrális hol­danként megszabott ártámogatást a jövőben egyszerűbb módon, a beruházások költségeinek százalé­kában állapítják meg. A rendelet a talajjavítások gaz­daságossága érdekében az üzeme­ket a megfelelő talajjavító anya­gok megválasztására ösztönzi, mivel az ingyenes juttatást meg­szüntette, s a támogatás mér­tékét az összes költség száza­lékában szabja meg. Az állattenyésztés, s különösen a szarvasmarhatartás fejlesztésé­re a beruházási kedvezményeken túlmenően egyéb ösztönző támo­gatást is nyújt az állam a terme­lőszövetkezeteknek. Népgazdasági érdek a háztáji gazdaságok szarvasmarha-ál­lományának fenntartása is, ezért ezek a gazdaságok — az állatforgalmi vállalattól 5000 forintos kedvezménnyel vásá­rolhatnak vemhes üszőt. A miniszteri rendelet meghatá- rozzá, hogy mely kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek milyen címen kaphatnak megkü­lönböztetett állami támogatást. A gazdaságok a támogatás összegé­ről az év elején értesülnek, s az összeget a termelésből származó árbevételhez hasonlóan használ­hatják fel' A közös miniszteri rendelet — amely január 1-én lép hatályba — végül Ismerteti az állami támoga­tások és kedvezmények felhasz­nálásának ellenőrzési rendjét és intézkedik a támogatás, a kedvez­mény megvonásának feltételeiről is. (Mm Félmilliós létesítmény — társadalmi munkával A társadalmi összefogás, a szabad idő közösségi szempont- ból igen értékes felhasználásának szép példáját mutatja a tűz­rendészet szekszárdi parancsnokságán történt építkezés. Az ered­mény egy hidegszertár. A szakvélemény szerint az alábbi képen is látható épületszámy a különböző anyagok 87 ezer forintos értéke mellett, a társadalmi munkával 600 ezer forint értékű lé­tesítménnyé emelkedett. Az építkezés előzményei még a távolabbi múltra nyúlnak vissza, Szekszárdon 1952-ben készült el a két emelet magas, négy szerállásos, modern laktanya. Ebben kapott helyet a tűz­rendészet megyei, járási és városi parancsnoksága. Akkor még ki­elégítette az igényeket. Azóta azonban a fecskendők száma megháromszorozódott, rá­esőt kaptak, nőtt a teherkocsik száma is. Mindezeket már csak az udvaron, a szabad ég alatt tudták elhelyezni. Ekkor vetődött fel a gondolat a szertárok bővítésére. Az égető probléma megoldására központi keret nem volt. így érlelő­dött meg a gondolat: társadalmi munkában oldják meg az épít­kezést. A megye és a város vezetői, a tűzoltók kezdeményezése mel­lé álltak. Két szanálásra szánt épületet kaptak a tűzoltók, ami­ket társadalmi munkában lebontottak, s így az anyag egy része már biztosítva volt. Maradt még a cement és más hozzávaló, amelyet az országos parancsnokság biztosított, látva az eredmé­nyes nekibuzdulást. A kiviteli terveket Molnár Mihály, a megyei tanács ÉKV- osztályának főmérnöke — a tűz rendészeti bizottság tagja — ké­szítette, s az építkezés során ő volt a tanácsadó is. Ide kívánkozik néhány név is. A főépítésvezetői feladatokat a megyei parancsnok, az építésvezetőit az ATCS vezetője látta el. A lakatosrészleget Török Sándor műhelyvezető irányította. Az asztalosmunkát Szőke Károly végezte. A kőművesek: Kovács Já­nos, Huber Sándor, Csonka Sándor, Ludvig János és Klem Jó­zsef tűzoltók voltak. A villanyszerelést Berek István végezte. De lehetne sorolni tovább a neveket, akik mind hozzájárultak a megvalósításhoz. A sikeres vállalkozás azonban áj tettekre sarkallja a társa­dalmi munkás tűzoltókat, (Ke) Vételkor rongy — eladáskor szőnyeg 0 Van-e kilométeres rádióhullám ? 0 Tegez-e az angol V 0 A posta sem akar lemaradni O Füstölgő fiist-vita Volt egy-két olyan vissz­hang. amire nem is számítot­tunk. Nem gondoltuk volna, hogy a folytatásos regényünk­ben is akad visszhangra találó dolog. Pedig akadt. Dr. Je­szenszky Andor kölesdi olva­sónk egy kivágott regényrész­lethez néhány soros meg­jegyzést is mellékelt. „Rövi­desen értesítelek, A1 — te­gezte le váratlanul Blaket.” Ezt a mondatot kifogásolja. Magyarul szabályos a mondat, csak egy a bökkenő: az angol nyelv nem ismer különbséget a tegezég és más megszólítás között. Köszönjük az észrevételt a regényíró nevében is. Váratlan volt a visszhang, legalább olyan váratlan, mint amilyen váratlan fordulat volt ez a letegezés a regényben. A másik váratlan visszhang a karácsonyi számunkban megjelent „Mit tudnak a marslakók a Földről?” című, a Magazin Polski című lapból átvett írásra jött. Küldője Gáldy Béla gyógyszerész, SZekszárd, Széchenyi u. 20. „Semmi bizonyíték nincsen, hogy a Marson értelmes lé­nyek élnek.. ." Ezt a cikk szerzője sem ál­lítja. Sőt, azt állítja, hogy nincsenek ott értelmes élőlé­nyek. Ha lennének, akkor olyannak látnák a Földünket, ahogy leírja. Ebben egyetértünk. „Kilométeres rádióhullámok­ról van szó... Ez technikai lehetetlenség!” Bizony az. Viszont ilyen lehetetlenség úgy jöhet létre, hogy vagy a fordító nem ismerte, hogy mi­lyen hosszúak a hullámok, vagy a szerkesztő nem vette észre. Ezt ma már nehéz kiderí­teni. Köszönjük a visszhangot, ígérjük, hogy ezt az észre­vételt nem a kilométeres hul­lámhosszon vettük. Precíz, pontos válasz a, pos­tától. November 19-én „A vá­ros fejlődik — a posta lema­rad” címmel cikket közöltünk. Ebben kifogásoltuk, hogy a posta nem vett részt a koor­dinációs értekezleten. Miért? „Szekszárd Város Tanácsa VB. 19—8/1967 szám alatt wa7 októ- «-* kele*f} » Pál mb. vb-elnök í?Jénekn. Szekszärd címre az alábbi értesítést küldte: táraoainirdnJ'Tanácsd VB- 19er■ november 15-i ülésén kívánja Vállalat* 1‘s3- "oSÍÍTcí5 Pontjaként a „Víz- és Csatornamű YiaIaSSÍ' ® Posta es a DÉDASZ vállalatok, programegyeztetése” című AŐt+Jn?iSZKéS«'ő A 1'^a'P}le.ndI előadói az érintett vállalatok igazgatói. beszámoló elkészítése előtt Hegyi Ferenc építési és közle- nnfí^n-t°lZtal^e^e^ 1967' november 1. és 4. között a válallati igaz- gatókat koordinácios ertekezleite hívja össze, amelyen a vb-vezetők X ’ vesznek. Az egyeztetett beszámoló anyagát november 8-ig g8ájP^ldanyban szíveskedjék leadni a Városi Tanács VB. titkársá­fenu- ltvfl no,vember 3-án érkezett a szekszárdi postahivatal- hoz, a hivatal meg aznap továbbította az értesítést Pécsre az igazgatóság címere, ahova november 4-én 16.25 h-kor érkezőit. a n°veJnber 1~4- közötti időre jelzett koordinációs megbeszé­lésen a pécsi postaigazgatóság már semmilyen körülmények között nem jelenhetett meg... 5-én távbeszélőn kerestük Hegyi Ferenc osztályvezető elvtársat. Távbeszélőn történt megbeszélés alapján Zd-cm, a tanácsülést megelőzően a postaigazgatóság képviselőt kül- Z’ 9 vízmű- és az útépítések adatainak beszerzése érdekében Ugyanis a fenti adatokat kívántuk a saját 1968. évi tervünkkel összehasonlítani, és felkészülni a november 15-d tanács- yliASre-:J£rTlze7}harmadikán kiküldöttünk jelentene, hógy a tanács­ülés időpontja megváltozott. 14-én lesz. Ez sem lett volna akadály, hogy részt negyünk a tanácsülésen, de én ebben az időben távol voltam, a műszaki fejlesztési helyettesem betegen feküdt otthon, az úgy intézésével megbízott beruházási osztályvezető pedig már aznap nem tudott másként intézkedni. Végtelenül sajnálom a tör­ténteket és nem szeretném, ha az ügyből kifolyólag olyan követ­keztetést vonnának le a szekszárdi elvtársak hogy a posta nem tekinti szívügyének Szekszárd város fejlődését. Garamvölayi Miklós ig. vezető. Reméljük, hogy ezt a távol­maradást senki sem értelmezi így, különösen akkor nem, ha az elkövetkezendő években tettekkel bizonyítják — a pos­ta valóban szívügyének tekin­ti Szekszárd fejlesztését. Egy csapásra két legyet ütött a MÄV Pécsi Igazgató­sága. Ez év október 24-én, majd december 12-én foglal­koztunk a dombóvári fűtőház levegőjének gázszennyezettsé­gével. r*Az elmúlt időszakban ez ügyben a helyszínen több vizsgálat volt. A vizsgálat megállapította, hogy több hibás, illetve már korábban szabályozott, de be nem tartott módszer következtében fordult elő a nagymérvű levegőszennyeződés. A helyszíni ellenőr­zéskor is előfordult, hogy még javítás alatt álló mozdonyba fűtöttek be, ami az egész mozdonyszint füsttel árasztotta el. Furcsa, hogy a helyi gazdasági és mozgalmi vezetők megtűrik a rendelkezések megszegését, ugyanakkor a levegő szennyezettségére panaszkodnak. Időközben a KPM. 1/7. Vontatási Szakosztálya — a dombóvári futóházi szakszervezeti bizottság panaszára — közölte a vontatási osztállyal, hogy a MÁV Közegészségügyi Intézet által mért és megállapított füstszennyeződés — figyelembe véve az esetenként füst koncentrációt is — szervezési intézkedésekkel megszüntethető. Ennek megtételére utasította a vontatási osztályt. November hónapban a Tolna megyei KÖJÁL is végzett ellen­őrzéseket és a mérések nem minden esetben érték el a MÁK érté­keket. Az esetenként előforduló — rövid ideig tartó — füstkoncent­ráció is alatta marad az ABEO II. függelék 2. pontjában közölt értékeknek. A fentiek alapján hozta meg az igazgatóság főorvos­helyettese, a 63/1954. KPM. és Eü. M. Utasításban rögzített jogánál fogva, a veszélyességi pótlék engedélyezési kérelemre az elutasító határozatát december 14-én ... A vontatási osztály időközben több rendelkezést adott ki a helytelen — indokolatlanul füstszennyeződést okozó munkamódszerek megváltoztatására. Szabó Tibor, az Igaz­gatóság vezetője. ’ A vita eldőlt. Füst volt, de nem akkora, amekkorának mondták. Hosszú vizsgálat eredményeként eldőlt a kér­dés, eldöntötték a műszerek, a szakemberek. Reméljük; hogy ezzel mindkét részről megszűnt a füstölgés, és a mozdonyok szabálytalan füstö­lése is. Utoljára hagytuk, bár nem utolsó kérdés, hogyan lehet valamit nyolcvan fillérért megvenni és 27,15 forintért el­adni? Erre a kérdésre keres­tünk választ december 22-i számunkban. A MÉH illetékes vezetői behozták az árjegyzé­ket, Megmutatták. Ők szabá­lyosan jártak el. Megnéztük az árjegyzéket. Az átvett áruk árainál nem szerepel szőnyeg, csak rongyhulladék, ez pedig kilónként nyolcvan fillér. Az eladási árjegyzék viszont már feltüntet szőnyeget és ennek ára 27,15 forint Hát így lehet. Átveszik rongyként, eladják szőnyegként. És az egészért csak annyit tesznek — néhány oldalt lapoznak az árjegyzék­könyvben. Csodás dolog ez a könyv. Csak lapozni kell és a rongyból szőnyeget sző. Egyébként mi változatlanul sokalljuk azt, amit ezen a la­pozgatáson a MÉH keres, a vállalat rovására.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents