Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-24 / 304. szám
TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1967. december 21. 1 4 Bízzunk — de ellenőrizzünk isi Negyedmilliós kárt okoztak a Hídépítő bűnözői — Negyvenhárom személy ellen indult eljárás (Társadalmi tulajdon sérelmére bűnszövetségben elkövetett sikkasztás, orgazdaság, hűtlen kezelés, stb. miatt eljárás indult Gér- nyi Lajos építésvezető és 42 társa ellen. A nyomozás még tart. A letartóztatott személyeket nem tartották indokoltnak tovább íogva tartani, mert az alapvető bizonyítás befejeződött, nem áll fenn annak a veszélye, hogy as illetők megszöknek). * Az eljárás befejezés előtt áll. A rendőrségi szakembereknek sok-sok munkát adó, bonyolult bűnszövetség tagjai rövidesen a bíróság elé kerülnek. Az eddigi megállapítások szerint negyed- millió forint van a 43 terhelt, illetve gyanúsított számláján. A terheltek eddig 34 ezer forintot önként befizettek a kár megtérítésére. A bűn eszkalációja Négy éve kezdte működését Szekszárdon Gérnyi Lajos. Akkor kezdődött ez a páratlan bűnügy. A szálak elvezetnek messzire. De a központ Gérnyi volt. Hogyan lopták a nép vagyonát? Elvtelen gazdasági kapcsolatokkal kezdődött. A Hídépítő Vállalat szekszárdi kirendeltségén jól dolgoztak. Évről évre kifogástalan eredményekkel rukkoltak ki. jelentős nyereséget értek el. Elismerő levelek tucatjai bizonyítják, a Hídépítő Vállalat szekszárdi építésvezetősége jól látta el feladatát. Nem kellett nagy erőfeszítést tenni, hogy bizalmába férkőzzön mindenkinek az építésvezető. Kapcsolatot keresett a vállalatokkal. társadalmi, gazdasági szervek vezetőivel, és kereste azokat a személyeket, akik majd alkalmasak lesznek a pénzszerzésre. Először a kurrens építőanyagok kölcsöne hozta szorosabb kapcsolatba egyes vállalatokkal. Ha hiányzott valahol cement, betonacél. fűrészáru. csak Gér.tyihez kellett menni Gérnyi mindig adott kölcsön. Papírt is adott róla, de amikor az áru visszaért, ha egyáltalán visz- szaért, a papírt megsemmisítették. Ha pedig akkor ért vissza az áru. amikor már megvolt a leltár, — a cementet, s más anyagot el lehetett adni. Először csak egy tételt. Néhány mázsát, azután tehergépkocsiszám. Hogyan történt az eszkaláció? Egy alkalommal a város vezetői arról beszélgettek, hogy a Mészáros Lázár utcába autópárkí- rozót kellene építeni. Gérnyi ingyen megcsináltatta. Máskor a szakszervezetnél készíttetett járdát. Azután az ipari szakmunkásképző iskolában sportpálya építésére került sor... És számlát, elszámolási felszólítást soha senki nem kapott. Gérnyi abban bízott, mellé állította e munkákkal azokat, akik őt hivatottak ellenőrizni. Természetes, hogy ennél a vállalati kirendeltségnél ezek után igen sokan loptak. Ha a szállítási előadónak a sógora „megrendelt" két mázsa cementet, akkor azt mondta Táskái — az egyik főbűnös: „Emberek öt mázsát vigyenek, három nekem is kell.” A szállítómunkások feltettek hat mázsát, hogy nekik is legyen egy kis „buznyákuk”. ne csak a főnököknek. Ha negyven mázsa cement kellett, elbírt az autó ötvenet is ... És soha nem derítette fel senki a sok-sok lopást, Pedig mindenki szeme láttára történt. Tehették, mert itt még az alapvető szállítási elszámolás sem volt meg. Csak a műszakilag előírt anyagszükségletet helyezték kiadásba. S mindig maradt annyi, hogy „érdemes” volt áruba bocsátani. Mert volt, aki érdeklődött az „áruért”. És amikor a vállalati kölcsönökből folyó pénz kevés volt. más üzlet után kellett nézni. Maszek útépítések Egy út építése egy birkapaprikásért. mert akkor az kellett. Fiktív számlák tömege könnyítette munkájukat. A vízgazdálkodási társulat betonacélt „vásárolt”. A fiktív számlát Gérnyiéknek egy fmsz-es boltos adta, s erre fizetett a társulat Gérnyiéknek több mint hétezer forintot, egy tételben. A főraktáros két kereskedelmi leltárhiány után, bírósági ítélettel, büntetését az egymilliónál többet érő raktárban töltötte. Hiába mondja most Simon főraktáros: „Kényszerítve voltam, az első hat hónapot kibírtam, de már előttem ment az üzlet, először tíz forinttal vittek bele, s úgy, hogy azt mondta Gérnyi, egy jó üzlet után: „így kell ezt csinálni, itt van ezerötszáz forint, úgy is kevés a fizetése”... És Simon eltette a pénzt. És eltették zsebre mindazok, akik valamilyen formában elkötelezettjei voltak Gérnyinek. Azok, akik heteken át a „Garay összes helyiségében” a bandavezérrel együtt ittak, ettek, dáridóztak; soha nem jutott eszébe senkinek, hogy miből bírja ez az ember ezt a nagy költekezést. Az elvtelen gazdasági kapcsolatok nemcsak a kölcsönzésben merültek ki. Ha kellett. embert és gépet adott Gérnyi — bérbe S nem riadt attól sem vissza, hogy a menetlevelet meghamisítsák. Nem vezették a szállítási okmányokat, a munkahelyeket nem terhelték a kiszállított anyagokkal ... A vállalati belső ellenőrzés lényeges dolgokat soha nem tudott feltárni. Talán érthető is, hogy a mindig jól dolgozó részlegnél nem is mertek keresgetni, mert ha néhány forintos hiányt észleltek, azonnal olyan levelet kaptak Gérnyitől, hogy kioktatva érezhették magukat, mi jogon szólnak bele egy olyan becsületes ember tevékenységébe, miért zaklatják holmi néhány forintos tételekért, amikor a »vállalatnak milliós nyereséget produkált. Az igazoló jelentések hangja már sejtethette volna, hogy valami baj van Gérnyiék körül. íme egykét mondat az igazoló jelentésekből: „A túlzott bürokratizálás elveszi a lényeget. Nem lényeges, hogy feltüntessük, hol használjuk fel az anyagot, mert előfordul, hogy másutt kell beépíteni. Kivételesen' küldök a Walkyd felhasználásáról egy képet. A festéket a Béri Balogh Ádám hídra használtuk fel. A képen a világos színű festék a Walkyd. Egyébként ez egy történelmi hely, itt fogták el Ádi bátyánkat.” Másutt pedig így ír. amikor 168 forint kártérítést javasoltak Gérnyitől levonni: „Egyébként a megterhelést szíveskedjenek a zürichi, vagy a New York-i bankba utalni, de van egy számlám Rió de Cegléden is a bankban. Ez utóbbi megterhelésétől szíveskedjenek eltekinteni, mert ezen a számlán nincs egy árva buznyák sem.” S minden valószínűség szerint ekkor is, amikor momentán „buznyák” hiányában szenvedett, lehordta raktárosát, hogy miért nem szervez üzletet... „Amikor nem ment a bolt, Gérnyi mindig jött, és ledorongolt. Ha sikerült eladni valamit, s volt pénz, kaptam én is. és volt másnak is. Akkor Gérnyi soha nem bántott. Kérem, én mindig attól féltem, hogy az utcára tesz, ha nem lopok neki.” Gérnyi gondoskodott arról, hogy elhallgattassa embereit. „Ez az én prémiumom" állított meg nem egyszer munkásokat, kisebb vezetőket az udvaron, építkezéseken és minden bizonylat nélkül száz-kétszáz forinttal kötelezte maga mellé ju- talmazottait. Gérnyi most áldozatnak tartja magát. „A gazdasági konjunktúra áldozata vagyok” — mondja. S nem ismeri el, hogy bűnéért elsősorban ő felel. Azt mondja, szüksége volt a sok pénzre, mert bárhonnan jöttek ellenőrizni, tárgyalni, reprezentálni kellett... Reprezentálni a lopott anyag árából... A Gérnyi ügy még nem ért véget. Még folyik a nyomozás. De rövidesen az ügy bíróság elé kerül. Fény derül akkor nem csak a negyedmillió forintos — vagy több? — kártételre, sikkasztásra. Azok a kapcsolatok — vállalatokkal, anyagbeszerzőkkel, tsz-vezetőkkel. műszaki tisztviselőkkel, maszek házépítőkkel — is napfényre kerülnek, amelyek lehetővé tették, hogy negyedmilliót orozzon el félszáznyi tolvaj. Az „üzletfelek" mentegetik magukat. Jelentős mennyiségű — több száz mázsa — cementet, sódert, betonacélt, s más anyagot már visszaszállítottak a hídépítőkhöz. Azok, akik Gémyivel együtt ittak, most elhatárolják tőle magukat. Azok, akik nem kértek számlát, amikor a dózer bérben dolgozott számukra, azok, akiknek a hídépítő emberei ingyen dolgoztak, akik birkapaprikással traktálták a mindig készséges Gémyit. most hallgatnak. Várják, ők is mikor kerülnek sorra, hogy számon kérjék tőlük: miért társultak a bűnnel. Gémyiben — az építésvezetőség jó munkája nyomán — mindenki megbízott. De kevesen és nem hatásosan ellenőrizték. Ezért lophattak negyedmilliót a Hídépítőügyben szereplő személyek. PÁLKOVÁCS JENŐ Vidfím év vége a Sió-csárdában I 1967. december 31-én, 20 órakor műsor, tombola, malacsorsolás g Fellépnek! Szegedi László táncdalénekesek Nemeth Edit Szécsi János magyarnóta-énekes Speciális csirkekészítmények, malacpecsenye minőségi fajborok. Nyitva: hajnali 5 óráig. Asztalfoglalás: Sió-csárda (Tel.: 129—89) Belépődíj: 10,— Ft. Mindenkit szeretettel várunk! (260) Felhívás A Szekszárd—öcsény Tsz-közi Vadásztársaság — engedéllyel — a 30-as számú vadászterületének Hidaspetre, Benczevölgy, Jobb- Balparászta völgyek, Palánki hegy Csötönyivölgy keleti része, Porkoláb-, Iván-, Gyűszűvölgyek, Bődéi hegy. Sió melléki kubikok, Jó- zsefpuszta, Tibótai homokbánya környéke, Pacsirtadomb, Raguza-, Mályva-, Tatás-, Ludasdűlők, Kisbáta folyó melléke: Töröksziget, Palánk téglagyár környéke; Gábormajor, Kendergyár, Ózsákpuszta, kis-Duna felsőrész, Bélsőlegelő, tejesszögi, sármezei rész, Ö- és Ujberek, Soványtelek, ebesi dűlő dúvaddal fertőzött részein 1968. január 5-e és március 10-e közötti időszakban strichnin méreggel dúvadmérgezést eszközöl. A vadásztársaság felhívja az érdekelteket: a mérgezett területeket táblák jelzik; MÉRGEZETT ANYAG! — abból elhullott dú- vad ÉRINTÉSE HALÁLOS! Ezeket elvinni, feldolgozni nem szabad. A hozzá nem értő, szakszerűtlen kezelés (pl. nyúzás, preparálás) éleveszéllyel járhat! Ez idő alatt elhullva talált háziállatokat (kutya, macska) mérgezettnek kell tekinteni, érintésük tilos! Javasoljuk az ebek megkötését, így megelőzhető azok elkóborlá- sa, esetleges pusztulása. Az elhullva talált tetemeket Steiner János (Szekszárd, Csatár 60. sz.) & Kosztolányi József (Öcsény, Paprikaszállás) vadőröknek és Bősz József vadászmesternek kérjük bejelenteni. (Öcsény telefon: 14.) (271) Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat felvételre keres építőipari nehéz- és könny «gépkezelőket, motor- szerelőket, géplakatost és hegesztőt valamint építészmérnököt irányító-tervező munkakörbe. Jelentkezni lehet: Szekszárd, Keselyűsi út 6. (258) «jJ® Autósok figyelmébe! A kötelező gépjármű-szavatossági biztosítás 1968. első félévi díja január 1-én esedékes. Felvilágosítást, befizetőlapot az Állami Biztosító fiókjai adnak. (266)
