Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-03 / 286. szám
396?. december 3. »OT/NA MEGVET NEPÜTSAC 3 Ki a felelős a felsőnyéki eladósodásért? Az elnök azt mondja: „Nem vagyok képzettHogy merte akkor elvállalni az elnöki beosztást ? Utólag derült ki, hogy milyen szerződések vannak, — állapítja meg az elnök. Ki kötötte meg a szerződéseket ? Talán valamelyik maszek cipészmester ? „Én is jobban odavágok az asztalra“. Attól tartunk, hogy az asztalcsapkodás nem sokat segít Felsőnyéken. Inkább azokat a klikkeket kellene végérvényesen félreállítani, amelyek hozzáértés nélkül birtokolják a tsz-ben a hatalmat. iiiillllllllllllllllllllllllllllllllllllllíT A Tamási Járási Pártbizottsá-S gon a következő tájékoztatást:: adják a felsőnyéki Egyetértés:: Tsz helyzetéről: E Igen súlyos gazdasági nehéz-E Bégekkel küszködik a szövetke-s zet. A banknál három, és fél- E millió forint a sorbaállás. Kü-;; lqnleges hitelként 750 000 forin-jjj tofr- vett igénybe a tsz és ahhoz,= hogy a szeptemberi munkabére-^ két ki tudják fizetni, 330 000 fo-= rint állami dotációt kaptak. Azs októberi munkabéreket már nem: tudták kifizetni. Újabb igénytz adtak be 287 ezer forintra. Mér-E leghiány várható. A tagság vé-E leménye az, hogy a vezetőket— mind le kell váltani, és i de gene-= két hívni a szövetkezetbe, más= helyről. Az elnöknek sajnos:: nincs véleménye. A múltkor egy= négyórás közös megbeszélésen s meg sem szólalt. A főkönyvelő^,,,,,,,,,,,, pedig ködösítve tálalja a dolgokat. A főagronómus azt mondo- gon kapott tájékoztatás alapján — Még nem tudom, de az biz- gatja: ez a gazdaság jó, sokat beszélgettünk velük, külön- tos, hogy mérleghiányos a szö- erősödött, a jövője meg van ala- külön mindegyikükkel. vetkezet. Ilyen tragikus helyzetpozva. Az irreális tervezés első- ben még nem voltunk. Két évsorban az ö munkája. Igen nagy Az elnök : vei, ezelőtt a jó kategóriába tarhanggal fogott az elgondolásai fi • • í u nijavúo-nLr tozott a felsőnyéki termelőszömegvalósításához. Egyedül intéz- 1S JODDan OflavagOK vetkezet kedett a legtöbb esetben, még az asztalra — ön szerint mik a legfőbb az elnök sem szólt bele alapve- okai a rossz gazdálkodásnak? tőén fontos ügyekbe. Tavaly — Elnök elvtárs, véleménye — Egyik oka, hogy minden ősszel olyan búzát is vetettek, szerint mi az oka, hogy ilyen agronómus csak egy évet töltött ami nem volt elég csíraképes, siralmas anyagi helyzetbe került itt. így gazdálkodni nem lehet. Ki- kellett szántani 178 holdat, a szövetkezet? — Vajon miért mentek el egy Kukoricát a szokásosnál jóval — Nem volt jó a terv. Nem év után? kisebb területen termesztettek, reális. Leginkább éjjel készült. — Van itt egy kis csoport A kiszántott búza helyére sem Én nem vettem részt benne, amelyik hangulatot kelt, lejárat vetettek kukoricát. Igen kevés mert nem vagyok képzett. Szá- akit csak akar. A pénzügyi ne- az abrak. Mégis 10 000 libát ne- mítottam arra, hogy a főagronó- hézségek egyik okát a tervezésveitek és ezt az állományt meg musnak harmincéves gyakorlata ben kell keresni, kellene hizlalni. Ha meghízlal- van. Jártunk az előző munka- — A tervet kik készítették? ják a libákat, jóformán nem helyén és ott nagyon dicsérték. — A főagronómus. marad abrakja a közös gazda- — Mi az iskolai végzettsége a — Az elnök szerint ketten késágnak. A főBgronómus hozatott főagronómusnak? szítették önnel, tíz mázsa halivadékot, amikor — Mezőgazdasági szakérettsé- — Igen, de én beteg voltam még nem volt halastava az gi, vagy mi... A Béla bácsi, mert má'réiUs 19-től október 15-ig és Egyetértés Tsz-nek. Egy pocso- csak így hívjuk, bízott is a terv ez alatt nagy változáson mert lyába rakták a halivadékot, va- végrehajtásában. át a terv. lami kacsafürösztőbe. Termé- — A szokásosnál mennyivel — Tudomása szerint • mi az szetesen elpusztult az ivadék kisebb területen vetettek kuko- iskolai végzettsége az agronó- egy része. Már a nyáron kezdte ricát? musnak? vizsgálni az ügyeket a járási ta- — Százötven holddal. — Középfokú mezőgazdasági nács, és a vizsgálat eredményét — Miért? iskolát végzett. Mellesleg mérátadta az ügyészségnek, az pedig — Nem jutott neki terület. legképes könyvelő is. később a rendőrségnek. De már — A kiszántott búza helyére — Mint szakembernek mi a az előző munkahelyén, Százha- mit vetettek? véleménye, hogyan lehetne kilálombattán is volt bírósági ügye — Szerződéses növényeket kel- bolni a bajokból? Réti Béla főagronómusnak. Olyan lett, .mert utólag derült ki, hogy — Ez borzasztó nehéz kérdés, dolgokat művelt, hogy nem is milyen szerződések vannak. Idáig azt hittem, hogy a forgóérti az ember. Még a nyáron — Konkrétan kik vettek részt alapban nagy tartalékok vannak, kért tájékoztatást a járási ta- a tervkészítésben? Úgy tájékoztattak, hogy nagy ná„ merőrazdasáei osztálya a — A főagronómus és a fő- növekedés történt az, állatnacs mezogazdasagi osztálya a könyvelő> tenyésztésben, de nem látok léPest vidéki járásbíróságtól. Ite- — a liha és a hal kinek az nyeges felfutást, let még nincs, legalább is nem ötlete volt? — Ki tájékoztatta így? tudunk róla. — A főagronómusé. — A főagronómus. A felsőnyéki szövetkezet egyéb- sz^^e váholásrf v^i S A főagronómus ként jó adottságokkal rendelke- a szövetkezetben? EffVÜtt sírok vacrv neveteV zik, de az is nagy baj, hogy Ré- — Nem is személyi változásra ^ ti Béla már sokadik agronómusa van szükség. Csak ezt az évet a tagsággal . , , . , . -v, heverjük ki, aztán jövőre majd a falunak. A mostam vezetők jot>ban megy £n ^ jobban oda- ~~ Mlért lesz mérleghiányos még mindig nem mondják él vágok az asztalra. Ennek az ag- ^ Egyetértés Tsz, amikor két őszintén a tagságnak, milyen ronómusnak nem rosszak az el- évvel ezelőtt még a jók közé helyzetben van a szövetkezet. Ha képzelései, csak egy kicsit előre- tartozott? ■ i usnmn'í látó és nagyon belenyúl a dől- Nem mernem állítani, hogy mi elmondjuk, a leváltás könnyű gokba mérleghiányos lesz. lesz. De kik legyenek azok az — Még egy kérdést szeretnénk Miből gondolja? idegenek, akik elmennek Felső- ■ feltenni: az elnök a főagronó- — A terv maga reális, csak... nyékre átvenni a vezetést? Ne- mus és a főkönyvelő fizetésének (Hosszú magyarázat követke- , . | - -f. T „,nSV emelését milyen szerv hagyta zlk a serteshizlalásról, „plusz hez kérdés. Kiss Janos elnök, jóvá? J “ sertések” beállításáról, takarRéti Béla főagronómus és Kiss _ Vezetőségi ülés határozata, mánykérdésekről, de kicsit ne- Sándor főkönyvelő egyébként — Megnézhetnénk ezt a' batá- héz megérteni.) jogtalanul nagyobb fizetést vett rozatot? — ... nyolcszáz hízott sertést fel egészen mostanáig, mint (Az elnök először nem vála- kell még leadnunk a sertések „ szolt, es később, ismetelt keres- itt allnak, legfeljebb száz maamennyi a szerződésben szere- re azt mondta, hogy nincs kéz- rád el januárra. A libákat meg pelt. A főagronómus például a nél ez a papír, elvitték a járás- kellene hizlalni, az kétmillió szerződés szerint 3700 forintot hoz más iratokkal együtt.) forint. kap havonta, de ezt az összeget ^ főkönyvelő * — Meghízlalják mind a tíz4100 forintra emelték fel január r-T • . ." ezret? »-« »váhagyi, „a- Úgy tájékoztátok, hogy... - ££^5*»kül, tehát szabálytalanul. A fő- — Mennyi a szövetkezet adós- — Úgy gondoltuk, hogy jövőkönyvelő elismerte, hogy jogta- sága, amit még az idén vissza re nem száz kilón felüli serté- lanul veszi fel a többletet és kellene fizetni? seket állítunk elő, hanem süldőírrórte visszafizeti — Hárommillió-háromszázezer két, mert ezekhez fele annyi abforint .a, sorbaállás a banknál. rak szükséges. így azért lesz taFelkerestük a szövetkezet ve- — Mik a kilátások: nagy mér- karmányunk. setéit és a járási pártbizottsá- leghiány lesz? •— A járási pártbizottságon Mit lehet és mit kell tenni az utolsó hónapban ? A MÁV Fatelitő Üzemi Vál’a- lat dombóvári üzeme vezetőjével, Somogyi Béla elvtárssal arról beszélgettünk, hogy mit kell tenni még az év utolsó hónapjában. S legfőképpen: mit lehet fenni, hogy az új gazdasági mechanizmus minél eredményesebben funkcionáljon. — Elsősorban az idei tervet kell részleteiben is megvalósítanunk. Az idei programunk 103 millió forintot ért. Decemberre ebből mindössze 3,4 millió forint teljesítése maradt. Úgy tervezzük, hogy éves tervünket december 20-ig teljesíteni tudjuk. És az év végéig elérjük a százöt százalékos teljesítést. — Milyen részfeladatok várnak még a munkásokra? — Jól befutott termékeket gyártunk. Ezek további készítése a program. Az eddigi tevékenységünk során, a iürészáruk termelése, a telítések a program szerint történtek. Gazdaságosan dolgozott üzemünk. Nagy szerepe volt ebben a kiváló eredmény elérésében a szocialista munkaversenynek. A feladatok ezután olyan jellegűek, hogy állandósítsuk az 1967-es tényeket, fenntartsuk a dolgozók lendületét, és ezt átvíve megoldjuk az 1968-as év nagy feladatait. — Várható-e változás wi üzem profiljában? — Tulajdonképpen nem. A továbbiakban is elsősorban a fatelítés a feladatunk, és különböző fűrészáruk készítése. A jövő évben annyiban lesz változás, hogy a MÁV nem köti le összes kapacitásunkat — lehetővé válik a MÁV-on kívül álló vállalatoknak parkettát és más anyagot készíteni. — Tehát erre akkor már most kell készülni. — Igen. Főleg az a cél, hogy az új helyzethez hozzászoktassuk a munkásokat. Legfontosabb lesz az új cikkre való felkészülés: jövőre ugyanis megkezdjük a rakodólapok gyártását és javítását. Decemberben fel kell erre készülnünk. Legyártunk 3 50 rakodólapot, s ugyanennyit kijavítunk. így ki tudjuk alakítani a gyártási technológiát, a íelszer- számozást el tudjuk végezni, és az emberek is jártasságot szereznek e fontos termék készítéséből. A jövő évben a MÁV-nak tízmillió forint értékű rakodólapot kell gyártanunk. De ha a kapacitást fokozni tudjuk, akár húszmilliót érő rakodólapot is készíthetünk. Tervezzük a parkettakészítő üzem szárítókapacitásának növelését is. Már készülnek ehhez a kivitelezési tervejk. Amennyiben az új üzemrészt munkába tudjuk állítani, akkor nagy mennyiségben vállalhatunk ÉVM vállalatoktól, illetve ktsz- ektől is különböző méretű és faanyagú parketta készítését. — Mi kellene még, hogy a jövő évi gazdaságos üzemeltetést elérhessék, illetve, hogy úgy dolgozzon a cég, ahogy az kívánatos volna. — Elsősorban érvényt kellene szerezni egy másfél éve hozott rendeletnek. Ez előírja, hogy minden felhasználásra kerülő fát tartósítani kell. Sajnos majd később, évtizedek múltán jövünk rá, hogy milyen kár volt ezt a jó rendeletet nem a teljes szigorral végrehajtanunk. Egyébként miután a mezőgazdaságnak mind több faanyagra van szüksége — beton szőlőgyámok helyett például akác oszlopokat kezdenek használni — lesz munkánk a jövő évben is. És abban is bízunk, hogy tevékenységünk gazdaságos lesz. Az idei göngyölített eredményünk éves viszonylatban 112 százalék lehetne, de segítettünk a társüzemeken és így jött ki a százöt százalék körüli éves teljesítés. — Es, ha ilyen jól dolgoztak az üzemben, számíthatnak-e a dolgozók nyereségrészesedésre? — Természetesen. Az előzetes adatok tizenkét napot ígérnek. De, hogy ez borítékba kerüljön, ahhoz még decemberben is úgy kell dolgozni, mint az év első tizenegy hónapjában.-PjReggel 6 órától este 20 óráig a lakosság szolgálatában a Bonyhádi Vasipari Ktsz rádió- és televíziójavító részlege. Telefonbejelentésre helyszíni javítások. Bejelentések felvétele: reggel 7-től du. 16 óráig. Telefon: Bonyhád 60. (77) azt mondják, hogy ha önök meghizlalják a libákat, a szövetkezetnek nem marad abrakja. — Hát... December 31-ig lesz abrak... — Miért olyan későn, a terv- készítés után derült ki, hogy milyen szerződések vannak? Az elnök szerint ezért nem vethettek a kiszántott búza helyére kukoricát. — Amikor idekerültem, senkitől nem kaptam semmit. Velem senki nem közölte azt, hogy milyen szerződések vannak. — Mikor került ide? — Tavaly októberben. — Mire alapozza azt a véleményét, hogy ez a gazdaság jó, sőt erősödött, amióta ön itt dolgozik? — Döntő, hogy a mi mezei leltárunk igen nagy emelkedést mutat... — Igazságosnak tartja, hogy bár a tagság jóval kevesebbet kap a tervezettnél, önök megkapják a magas fizetésüket, többet is mint amennyi a szerződésben szerepel? — Kérem... (Magyarázat a közgyűlés jóváhagyása nélkül fölemelt fizetésekről, de ez nem érv, kár idézni.) — ... Én együtt sírok, vagy nevetek a tagsággal. Azt tartom igazságosnak. • Ezt majd a tagság dönti el, hogy az elkövetkező időkben kivel hajlandó együtt sírni, vagy nevetni, s egyáltalán: hajlandó-e sírni. GEMENCZI JÓZSEF
