Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-21 / 301. szám

I plsiS ? 7 T é Az NB il-ben szerzett tapasztalatokat hasznosítani szeretnék a máza-szászváriak Hogyan érczie magái a Szovjcinnióhan ? ló kezdés után visszaesés — Csak a hajrában sikerült a bentmaradást biztosítani — Tervük: a csatársor megerősítése Az NB in. megnyerése után a Máza- Szászvári Bányász Sportkör vezetősé­ge mindent elkövetett, hogy csapa­tát megerősítse. Ez töb-bé-kevésbé si­került is, melyet kéthetes harkányi alapozás követett. A vezetőség tudta, hogy a tavaszi szezonban jól kell szerepelni ahhoz, hogy Ősszel nyugod­tan játszhasson a csapat. A kezdet jó is volt, hiszen t- meglepetésre — a Bányász a harmadik forduló után a bajnoki táblázat élén volt. A negye­dik-ötödik forduló után — még a já­tékvezetők szerint is — a Bányász nyújtotta a legjobb csapatjátékot. Ez azonban gyenge vigasz volt, mert a tavaszi forduló végén 20:22-es gól­aránnyal a 12. helyen állt a csapat. Az őszi forduló első mérkőzésén a Pécsi Ércbányászt fogadta Máza- Szászvár. A hazaiak hiába voltak nagy mezőnyfölényben, nem tudtak gólt rúgni a pécsi csapatnak, akik a tavaszi vereségért mindenáron tör­leszteni akartak. (Gólnélküli eldöntet­lennel ért véget a találkozó). Nagyka­nizsán a szokott stílusban játszott a csapat, de hiába arattak nagy közön­ségsikert, 2:l-re kikaptak. ICövetkező vasárnap bizakodva várták Dombó­vári;, de a vártnál nehezebben, csak keservesen sikerült 2:1 aranyú győ­zelmet aratni. Az őszi forduló első öt mérkőzéséből három pontot szerzett a csapat, de ami a legnagyobb baj volt. a csatárok mindössze négy gólt lőttek. Ekkor már látszott, hogy a gólszegénység még nehéz perceket okoz a csapatnak. A PVSK elleni ha­zai pályán elért O:0-as. döntetlen még kétségesebbé tette a csapat helyzetét. A Kaposvári Kinizsi elleni jó játék­kal erősítette a csapat helyzetét, majd hazai pályán, biztosan verték a MÁVDAC-ot. A Bányász-csapatnak volt olyan mérkőzése is, ahol taktikai vereséget szenvedett. így például Veszprémben teljesen védekező taktikát dolgozol ki Palatinusz edző, annak ellenére, hogy ezen a mérkőzésen a Bányász volt az esélyes, mégis 3:0~as veresé­get szenvedtek. Ismét sorsdöntő hazai mérkőzés következett, a Zalaegersze­gi Dózsa ellen. A játékosok kissé könnyen vették a mérkőzést, és ez közrejátszott, hogy Zalaegerszeg 1:0-ra tudott győzni. A Zalaegerszeg elleni mérkőzés után a szakvezetés beszélt a játékosokkal, és kialakult a vélemény, mely egy­öntetű volt: a lehetetlent is meg keli próbálni. Hogy az edző nyugodtabb légkörben dolgozhasson, az* elnökség hozzájárulásával maximális segítséget kapott minden vonatkozásban. Ismét sorsdöntő mérkőzés következett, de a csapat ezúttal sem tudta nyújtani, amit vártak tőle, így 2:0-ra alulma­radtak Fűzfőn. A Kaposvári Táncsi- csőt viszont következő vasárnap Szászvárott 3:l-re legyőztek, de még mindig nem kerültek el a kiesők zó­nájából. A bajnokság befejezése előtt két fordulóval 24 ponttal (két ponttal a Pécsi Ércbányász mögött) 14. volt a csapat. A hátralévő két mérkőzés a Győri Dózsa és Sopron volt. A baj­nokcsapat ellen a Bányász-játékosok óriási erőbedobással küzdöttek és megkísérelték a lehetetlent, ami sike­rült is, 1:0-ra legyőzték a bajnokot. Emellett két-három biztos helyzete is volt a csapatnak. Lélektanilag nem volt nehéz felké­szíteni a csapatot Sopron ellen, sőt a csatársort még erősíteni tudták Szöllősivel. Végig fölényben játszott a Bányász-csapat és győzelmével si­került kiharcolni a 12. helyet, ami a bentmaradást jelentette. A bentmaradást sikerült kivívni, s ebben nagy része van a szakirányí­tásnak, az edzőnek, a szakosztályve­zetőnek és az egész elnökségnek. Va­lamennyien óriási munkát vállaltak. Edzéseken és értekezleteken * játé­kosok hangulatának helyes irányba terelése volt a cél. Szinte külön-kü- lön minden játékosra megszabták a feladatokat mérkőzésenként. A Máza-Szászvári Bányász Sportkör vezetősége az idei bajnokságban szer­zett tapasztalatokat a következő baj­nokságban hasznosítani akarja. Már készülnek a tervek: így többek között a csatársort szeretnék megerősíteni, hogy a megye sportját méltón képvi­selhessék az NB II-ben. Ismervén a Bányász Sportkör vezetőségének lel­kiismeretes és hozzáértő munkáját, bízunk abban, hogy ez eredmények­ben is megmutatkozik. Ökölvívás Horváti! és Eigenbrót második lett a ül. osztályú egyéni bajnokscéon Budapesten, a Jégszí,iházban ren- között. Horváth magabiztosan kéz- j.öVt. Második mérkőzésén J.’lgenbrfet deijte a Magyar ökölvívó Szövetség deli, de a második menetben egy Horvátlital kellett volna, hogy talal- az országos III. osztályú egyéni baj- váratlak íelütésbe beugrott és ettól kozzon, de a Budapesti Előre ver- nokságot, melyen a Szekszárdi Dó- kezdve nem tudta nyújtani jó for- senyzője látta Eigenbrót előző napi. zsa két versenyzővel képviseltette máját. Szoros küzdelem után a pon- fölényes győzelmét és nem állt szo- magát. Papírsúlyban Horváth, váltó- tozók a Vasas Dinamó versenyzőjét rítóba. így a szekszárdi versenyző súlyban Eigenbrót lépett szorítóba. hirdették győztesnek. így Horváth a jutott a döntőbe, ahol Pu skással. a Rózsa, aki légsúlyban indult volna, második lett. Budapesti Építők sportolójával mér­nem vehetett részt a bajnokságon. Váltósúlyban Eigenbrót, a Buda- között. Eigenbrót átvett» ellenfele munkahelyéről nem engedték el. pesti VSC versenyzőjével, Pünkösdi- dulakodó stílusát és fogí sért meg- Papírsúlyban hét Induló volt. vei került össze. Eigenbrót balegyene- intették. A második mem tben, újabb Horváth, a Szolnoki MÁV verseny- selvel szerezte pontjait. A második Intést kapott, majd a mérkőzés- zőjével, Matuskával került össze a és a harmadik menetben tovább erő- vezető Eigenbrótot lelrptette Iga' selejtezőben. Horváth a tőle - meg- sített és jó érőbeosztásával győ- Puskás mögött második Jett. szokott módon, erőteljesen kezdett ..... —■ é s néhány ütésváltás után jobb­egyenesétől Matuska a padlóra ke­rült, a mérkőzésvezető nyolcig szá­molt rá. A kővetkező percben Hor­váth úlabb ütései után M-atuskát sé­rülés címén leléptették. így Hor­váth győzött. Az elődöntőben (más­nap) Horváth az újpesti Farkassal mérkőzött. Az első menetben Hor­váth ellenfele kifárasztására töre­kedett, ami sikerült is. így a máso­dik és a harmadik menetben nagy fölényre tett szert és biztosan győ­TORNA Szekszárdiak nyerték a serdülő csapatbajnokságokat Szekszárdion, a szakközépiskola szárúi Vörös Meteor egyedül indult, tornatermében rendezte a Tolna me- a lányok csoportjában mindössze há­gyei Tornász Szövetség a serdülő rom szekszárdi csapat akadt, s küz­zött. A döntőben Horváth a Vasas I tornász csapatbajnokságot. A ver- delmükből a Szekszárdi Balassa Já­Dinamó versenyzőjével, Kissel mér- | senyen a fiúk csoportjában a Szék- nos Kórház együttese került ki győztesen. Eredmények: Lányok: . összetett csapatbajnokság: Bajnok: Szekszárdi Balassa János Kórház A- csapata (Annók, Sátorhegyi, Lőrincz, Kalmár, Kalicza, Tóth) 179,70 pont, 2. Szekszárdi Központi SE (Ottová­nyi, Galló, Csillag, Poltura, Hero- nyányi, Miglinczi) 172,80, 3. Szék* szárdi Balassa János Kórház B-esapa- ta (Gyugyi, Fáik, Halmos I, Hal­mos. II, Zsedényi, Runyai) 166,10 pont. Felemás-korlát:, l. Balassa Kórház A-csapata 44,40, 2. Szekszárdi Köz­ponti SE 42,95, 3. Balassa Kórház B- csapata 38,75. Gerenda: 1. Balassa Kórház A­csapata 45,35, 2. Balassa Kórház B- csapata 43,30, 3. Szekszárdi Központi SE 42,45. Talaj: 1. Balassa Kórház A-csapata 45,05, 2. Szekszárdi Központi SE 42,70, 3. Balassa Kórház B-csapata 42,65. Ugrás: 1. Szekszárdi Balassa Kór­ház A-csaoata 44,9. 2. Központi SE 44,7, 3. Balassa Kórház B-csapata 41,40 pont. Fiúk: összetett bajnokság: Bajnok a Szekszárdi Vörös Meteor SE (Bara­bás, Szente, Szabó, Kovács, Kolum­busz, Sólyomvári) 264,80 pont. Rész- eredmények: Korlát: 44,55. Nyújtó: 44.35. Lólencés: 45,05. Talaj: 43.10. Lóugrás: 45.40 pont. Hegyen-völgyön át Mórágyra Patyi Miklós (Őcsény) Labdarúgócsapatunk 1963- mórágyiak vártak bennünket, ban az összevont járási baj- de nem a hegy felől, hanem nokságban szerepelt. A tava- az országút irányából. Az szí fordulóban Mórágyon kel­lett mérkőzést játszanunk. Alt­egyik szurkoló megkérdezte: — De miért az öregfiúk csa­kor még nem voltunk abban patát hozták el? a szerencsés helyzetben, mint ^ kérdés nem volt alapta- ma, hogy szombaton bejelent- jan> hiszen három idős játé- jük; vasárnap hány órára kér- kOSUnk is volt. Hegedűs és jük a tsz-gépkocsit és az idő- Szabó akkor már negyven év ben előáll. Akkor a közeli körül járt, míg Fóris, a kapu V'rt'TQÓnohhn horálcnárval. 7nesz- n*AAiz^i~ ^a* /íz a*„,^7* n/Tn községekbe kerékpárral, mész szebb vonattal utaztunk. védőnk már 43 éves volt. Ma­gyaráztuk, ők állandó tagjai A mórágyi utazás előtt is ^csapatunknak és nem az öreg­tanulmányoztuk a menetren- fiúk, alkalmi együttesében sze­det, de csak Bátaszékig volt repelnek. vonat, onnan csak gyorsvonat­A fárasztó gyaloglás után tál tudtunk volna tovabbutaz- nem von nehéz a mórágyiak ni, de az nem állt meg Móra- nak 4:2-re legyőzni bennünket, gyón. Ebből azonban nem esi- Hazafelé már vonattal jöttünk, náltunk nagy ügyet elhata- a közel Háromkilométeres ráztuk: Bataszekrol gyalog u£a£ az állomásig két óra alatt megyünk Mórágyra. Az első £e£(^;: meg. Nagyon fáradtak kilométerek meg gyorsan fogy­tak, de az ötödik, hatodik ki­lométernél már nagyokat só­, Teztüktgyrtástárloká éJüZk töríénetet akik ugyan végig_ | mé0 oda? Persze közrejátszott tam’ h°aV | az is, hogy nagyon elfarad- \ lünk, mert toronyiránt, he- £ gyen-völgyön át mentünk. A pedig így volt. voltunk. A közelmúltban a fiatal já­tékosoknak elmondtam ezt a összemosolyogtak. Ma már nehéz ezt elhinni. \ nepujsa« loiouppj e 1. Catania—Modena 1 1 2. Lazio—Pisa i 1 3. Lecco—Foggia i 2 4. Livorno—Novara X 1 5. Messina—Verona 1 1 6. Monza—Bari 1 X 7. Padova—V enezia 1 1 8. Perugia—Catanzaro X 1 9. Potenza—G enoa 1 X 10. AC Reggiana—Palermo l 2 11. Bolzano—Udinese X 2 12. BieJlese—Alessandria l X 13. Pavia—Prn-Patrja I X Pőtmérkőzéspi: • 1*4. Monfalcon''-—Vorbania ­1 2 15. T egnano - Marzotto l 1 IC. Como—Piacenza 1 1 Szeretnénk tudni, hogyan érezte magát a Szovjetunió­ban? Tartott élménybeszámo­lókat? Ha igen, hol és milyen hallgatóság előtt? Hogyan nyi­latkoztak az ön által elmon­dottakról a hallgatók? Milyen kérdéseket tettek fel? Mi iránt érdeklődtek a legjobbban? A kérdéseket írásban juttat­ta el a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság megyei titkára, Scherer Sándor az októberben a Szovjetunióban járt béke­vonat utasainak. A vélemény- kutatásra azért van szüksége a megyei MSZBT-nek, mivel 1968-ban is tervezik hasonló különvonat indítását. Az idei tapasztalatokat felhasználva, a tanulságokat levonva szeret­nék a következő utat megszer­vezni. A kérdésekre pedig rövide­sen megérkeztek a válaszok. Van, amelyik írógéppel ké­szült, mások gondosan meg­rajzolt, kerek gyöngybetűket vetettek papírra, s sokan resz­kető kézre valló, öreges ákom- bákomokat küldtek el. A so­rok őszinték. Szinte csoportok­ra lehetne osztani a válaszo­kat, aszerint, ki melyik kér­désre ad feleletet a felsoroltak közül. Érdemes végigolvasni néhányat a jellemzők közül. 1. „Miként éreztem magamat a Szovjetunióban? Igen remekül. Sokszor hallottam a szovjet emberek kedvességéről és ven­dégszeretetéről, s ezt most magam is igazolni tudom. Kijev és különösen Lenin­grad csodálatos város. Meg­csodáltam Leningrád mű­emlékeit, nevezetességeit. En­gem minden érdekelt, amiről szó volt, amit megmutattak kísérőink” — írja dr. Lencsés Gyula, a megyei tanács osz­tályvezetője. 2. „Nagyon kedves jelenetnek voltam szemtanúja” — írja Schiszler György, a Dálmandi Állami Gazdaságtól. —■ „Meg­ismerkedtünk egy szovjet fia­talemberrel, aki 1966-ban sze­relt le, miután Magyarorszá­gon, Debrecenben katonásko­dott. Járt Szekszárdon is va­lamikor. S meglátszottak rajta a „debreceni évek”, — tudott egy kicsit magyarul. Nagy örömmel szegődött mellénk kí­sérőnek Moszkva utcáin, áru­házaiban, látszott rajta: szív­ből boldog, hogy magyarokkal találkozott.” 3. „Munkatársaim főleg a ke­reseti viszonyokról, a külön­böző cikkek árairól, az építke­zésekről, azok stílusáról és üte­méről érdeklődtek tőlem. Sok kérdés hangzott el, amely a szovjet ember magatartásáról, vendégszeretetéről és életszín­vonaláról tudakozódott. Igye­keztem mindenre feleletet ad­ni. Köszönöm, hogy kérdése­ikkel megkerestek, ha lehet, 1968-ban is szeretnék elutazni a Szovjetunióba” — fejezi be levelét a dombóvári Tumri József. 4. „Összevont párttaggyűlésen tartottam községünkben, Teve­len — írja Jándi József tsz- elnök — élménybeszámolót. A hallgatóság szinte mindenről érdeklődött. Igyekeztem fele­letet adni. A tsz-tagság is sok mindenről kérdezgetett utam- mai kapcsolatban. A kérdések zömét azonban válasz nélkül kellett hagynom, mivel azok a szovjet kolhozok eredményei iránt érdeklődtek, s a vonat utasait ilyen helyekre nem vit­ték el. Termelőszövetkezetünk­ből a jövő évben is legalább két-három dolgozót szeretnénk elküldeni jutalomból a Szov­jetunióba.” 5. „Miután az embereket sok­kal jobban érdekli a szemtanú elbeszélése, mint a film, vagy a sajtó, talán sokkal színesebb leírása, úgy érzem, élménybe­számolóimon sikerült hallgató­ságomat arra a meggyőződésre juttatnom, hogy a Szovjetunió óriási lépésekkel halad előre, a technika és a tudomány fej­lesztésében, az életszínvonal növekedésében. Számomra kü­lönösen impresszionáló volt ° műemlékvédelem igen magas foka” — olvasható dr. Sudár Gézának, a megyei kórház or­vosának levelében. 6. „A Szovjetunióban nagyon- nagyon jól éreztem magam. Régi vágyam teljesült ezzel az utazással. Most 41 éves va­gyok, és ez volt életem első külföldi útja — írja Molnár András, a zom bad term elő- szövetkezet párttitkára. — Ha­zaérkezésem óta a tsz-ben négy csoportos beszélgetésen, a községben pedig egy isme­retterjesztő előadás keretében számoltam be élményeimről.” + Tolna megyéből közel há­romszázan utaztak idén az MSZBT é$ az IBUSZ szerve­zésében indított békevonattal a Szovjetunióba októberben. Kijev, Leningrád, Moszkva ut­cáit járták a megye termelő- szövetkezeteinek, intézményei­nek, üzemeinek dolgozói. Mindannyian élményekben gazdagon tértek haza. Lelkes beszámolóik hatására már most egyre többen várják, hogy az 1968. évi különáonat utasai között legyenek. MÉRY ÉVA Érdekes előadások A mázai kultúrotthon kultúrne- Az áprilisi előadás során Indiá- velési bizottságának legutóbbi val ismerkednek meg az érdek- ülésén elhatározták, hogy „Né- lődők. Az előadások előtt a má- pek. szokások, művészi emlékek” zai általános i-,kólában a kérdé- címen előadássorozatot indíta- ses országról ki mit túri v- sunyt rak. Az első előadásra március rendeznek. Az előadás okai min­dégén kerül sor. A téma: Korea, den esetben filmvetítés követi.

Next

/
Thumbnails
Contents