Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-20 / 300. szám

I 1961?. december 20, TOT,NA MFGYF1 NÍ?Pt\TSAG 5 _ iiismiimiiiiiiiiiigiiiiaiiiiiiiiiniiim; 1 A brasznojarszki I gépgyártók ■j» Az SZKD—5-ös „Szibirják” ga- S bonabetakarító kombájn a krasz- 5 nojarszki gépgyártók „gyermeke . 25 Hosszas próbák után javasolták S sorozatgyártásra. Ezek a próbák a. «■ Altáj-vidéken, a Volga mellékér. « Kazahsztánban és HLubányban foT: SS tak, ahol a Szovjetunió tervező- ■» irodáinak nyolc kombájnja „ver « senyezett”, azonos körülménye' “ között, továbbá új kombájnok a: S NSZK-ból és Belgiumból. A „Sz- 5? bírják” valamennyi alapvető minő­id; ségi index tekintetében győzedc; « meskedett. « A szériában gyártott SZK—4-ee « kombájnnal szemben az új gépne:- « két cséplődobja van, vagyis a kr “ lászokat kétszer csépeli. “ A kombájnt két változatban 1-:’ “ vitélezték. Csekély átszereléssel r;" " betakarítására is felhasználhat.' 25 Ebben az évben a „Szibirják”-o- « állami’ag kipróbálják ennek a kuT S turnövénynek betakarításában is. « A képen: ez SZKD—5-ös „Szibir “ .iák” korr’ összeszerelése ? S kras2íno*ar«-~ kombájngyár kísér 22 leti műhelyében. Foto: V. Saposnyikov iíiiiiiiiiiiiiii&mimiiiimmiiiimimin A nagyszünet utolsó perceihez közeledik. A szekszárdi Garay gimnázium folyosóján fázósan húzódnak össze a diákok. Nincs olyan zaj, mint máskor, a köze­ledő félév a szüneteltet is meg­csendesítette. , *Találomra választunk ki a har­mincnégyes létszámú negyedik Á osztályból nyolc diákot, akikkel elbeszélgetünk: mit várnak ettől a félévtől? A bizonyítványuk alapján, ki, hogyan akarja tó­vá4 • hképezni magát ? A legjobb tanulók a jelenlevők közül: Nagy Valéria, Török Má­ria. Csak néhány tizeddel marad el a félévi eredményük a jeles­től. A leggyengébb diák eredmé­nye közepesnél valamivel jobb. A félévi jegyeikkel szigorú önkri­tikusok: — Közepes képességű osztály vagyunk — mondja egy barna hajú kislány. Sok okunk nincs a büszkeségre. — Ki, hol akar továbbtanulni? „Jogi egyetem.4 Közgazdasági. Kozmetikust pálya. Tanítani sze­retnék. Talán tiszti iskola.” — röpködnek a válaszok. Gyors összesítés: három tanár-, két jo­gász-, egy közgazdász-jelölt, egy jövendőbeli kozmetikus, és egy katonai pályára készülő ifjú áll előttem. — Négyes bizonyítványok, és egyetem. Nem túlzás? — A lehetőség adott. Nem sza­bad úgy nekiindulnunk: nem si­kerülhet. A felvételi vizsga ered­ménye és az érettségi még javít­hat az esélyeinken. — Mi változtathatja meg a félévi eredményt? — A dolgozatok. Sajnos, ked­CSAK A vezőtlenül. Ilyenkor írunk a leg­több tárgyból röpdolgozatot, és ilyenkor rontunk a jegyeinken. Képzeletben már a szünidőt él­vezzük és sajnos lazítunk. — Tudtommal, az egyetemi felvételnél számít a félévi ered­mény is.'. — Megkérdeztem a fizikata­nárnőm. Ű azt mondta, az érett­ségi a fontos. De most már úgyis mindegy. — Mindegy? — Javítani már nem tudunk. — Pedig mindenki tudta, hogy ettől a félévtől sok függ ... — Én nem — tiltakozik egy fiú. — Ugyan Pisti. Emlékezz rá, tavaly az év végén még azt is összesítették, hogy milyen az eredményünk a felvételi tárgyak­ból. — Persze, hogy tudtuk, én leg­alább is ezért hajtottam teljes gőzzel — mosolyog egy platina- szőke, szemüveges kislány. — A félévi eredmények ezek szerint már rögzítettek ... — Sajnos. többnyire. De év vé­géig még javíthatunk. — Mi lesz, ha nerrj, sikerül az egyetemi, vagy főiskolái félvétel? — Akkor is megpróbáljuk. Sze­rintem mindenkinek kötelessége, hogy a képességeinek megfelelő pályán próbáljon elindulni. En­gem például a magyar és a tör­ténelem érdekel. Nem hiszem, hogy műszaki emberként hasz­nálható lennék. — De mint történész, esetleg igen. — Tanítani szeretnék... — Vitatkozhatunk. Ha a har­mincnégyes osztályból minden jelentkező bekerülne az általa vá­lasztott egyetemre, talán a Pécsi Tudományegyetem jogtudományi karának egynegyedét ez az osz­tály alkothatná. Nem inkább most kellene reálisabb vágyakon gondolkozni, reálisabb terveket kovácsolni? — Nem. Ha nem sikerült az egyetem, akkor sem fogunk el­keseredni. Számolunk a kudarc­cal, de ha már tizenkét évig ta­nultunk, akkor megpróbáljuk : úgy megalapozni az életünket, hegy azzal kesőbb is, elégedettek lehessünk. — Ennek egyetlen feltétele diploma? — Ha sikerül, inkább az... Meg kell kísérelnünk. Előttünk a lehetőség. De most már sie­tünk. A következő órán matema­tikából dolgozatot írunk... M. L Miniszteri utasítás a Munka Törvénykönyvének építőipari végrehajtásáról Az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter kiadta a Munka Törvénykönyvének az építő­iparra, az építőanyag-iparra és a kommunális ágazatra vonat­kozó végrehajtási utasítását. Az új rendelkezés többek kö­zött lehetővé teszi hogy a mun­kaidő csökkentése Után idény­munkarendre térhetnek át az építkezések, az építéskiszolgáló részlegek és segédüzemek, a tégla- és cserépipari bánya-, nyersgyártó és szárítóüzemek, a kő- és kavicsipari bányák, va­lamint az ÉVM építőipari szál­lítási vállalat fuvarozási dolgo­zói. A ledolgozandó éves munká­ul népi ülnökök továbbképzése Nincs olyan vállalat, intéz­mény, ahol he folyna valamilyen szakmai továbbképzés. Ugyanez tapasztalható bírósági berkek­ben is. Mivel joggyakorlatunk egyik jellegzetessége a dolgozók köréből választott ülnöki rend­szer, természetesen nemcsak a bírák továbbképzésével törőd­nek, hanem az ülnökökével is. Erre most különösen nagy szükség van, mert az új gazdasági me­chanizmus bevezetése sok tekin­tetben új és növekvő feladatot jelent részükre is. Ahhoz, hogy munkájukat jól el tudják látni, megfeleljenek a választók bizal­mának és a törvényes kötelezett­ségeiknek, egy sor új ismeretet kell elsajátítanak. A Tolna megyei népi ülnökök továbbképzésével kapcsolatban a következőket mondotta dr. Prant- ner József, a Tolna megyei Bí­róság elnökhelyettese: — A népi ülnökök téli tovább­képzési idénye december 21-én kezdődik. Erre a bíróság és a TIT közös rendezésében kerül sor. A megyében több mint 200 járási és 60 megyei népi ülnök van jelen. Egy részük már ré­gebbi ülnök, s most ismét meg­választották, egy részük pedig új. A mostani továbbképzés azonban egyaránt érinti mind- annyiójukat, hiszen az új gazda­sági mechanizmusra való fel­készülésről van szó. A tovább­képzés sikeréhez kívánatos len­ne, ha az érintett üzemek, hiva­talok is megadnák a kellő se­gítséget. Mivél a népi ülnököket választották, célszerű, • ha az üzemekben, hivatalokban is fi­gyelemmel kísérik munkájukat, és annak a jó elvégzéséhez szük­séges továbbképzéssel is törőd­nek. Elkészült a továbbképzés prog­ramja. A tematika szerint dr. Szily László megyei bírósági el­nök, dr. Szigeth Ferenc járás­bírósági elnök, dr. Deák Konrád megyei főügyészségi csoport- vezető ügyész dr. Farkas László, megyei bírósági elnökhelyettes, dr. Blaskovich István megyei bírósági bíró, dr. Prantner Jó­zsef, megyei bírósági elnök- helyettes, dr. Zsámár Györgv. megyei bírósági tanácsvezető bíró, dr. Horváth P-éla. járás­bírósági tar bíró és dr. Tóth László üsvvéd tartanak elő­adást a különböző témakörökből. idővel tehát úgy gazdálkodhat­nak, hogy a fő idényben hosszabb napi munkaidőt határoznak meg, mint a munkára kevésbé alkal­mas évszakban. A heti munka­idő azonban nem haladhatja meg a 48, illetve az egészségre ártalmas munkakörökben a 44 órát. A vállalatok választhatnak majd a munkaidő-beosztás kü­lönféle módozatai között. A szo­kásos szabad szombatos munka­idő-beosztáson kívül sor kerül­het a hat munkanapos héttől eltérő más beosztásra is. Az új rendelet lehetővé teszi azt is, hogy karácsony és újév között — ha a kieső időt pótolják — év végi termelési szünetet tart­sanak a vállalatok. Az építke­zések dolgozói és a kommunális szolgáltató Vállalatok kőműves, ács, tetőfedő, tetőbádogos, park­éra tő és útkdrbantartó munká­sai pedig hatnapos téli pótsza­badságot kapnak, ha rendes évi szabadságukat is télen veszik ki. A rendelet melléklete szerint több mint 40 munkakör dolgo­zóit illeti meg 3—9 naoos egész­ségügyi pótszabadság. Ezeknek a dolgozóknak és az egészségi ár­ulom miatt csökkentett munka­időben foglalkoztatott munkások­nak a túlmunkáért a szokásos­nál is nacvnbb pótlékot kell fi­zetni, (MTI) Öregasszony nem vénasszony Hideg van, de a piac most is élénk, népes. Az egyik asz­tal körül három asszony to­porog. Egy sióagárdi menyecs­ke, egy szekszárdi középkorú, meg egy öregasszony, aki ugyancsak a szekszárdi áru- felnozatalt képviseli. Megállók előtte, kérdezem, hogyan bírja ezt a hideget. — Most jöttem — mondja —, még bírom. De látja, hogy dugdosom a kezeimet. — Érdemes kijönni ezzel a kis fokhagymával? — Ötvenöt éve idejárok. Nem volt nekem könnyű fia­talabb koromban sem. Jó uram volt. Szerette a bort, a kártyát, meg a más asszonyát. Dolgoztam eleget. Más házak már elsötétedtek sokszor, ami­kor én elkezdtem etetni. Reg­gel meg akkor keltem, amikor még átfordulnak az emberek a másik oldalukra. A piacra nem is tudtam mindig elhozni a fölösleges terményeket, ak­kor elrohadt. Most meg itt va­gyok ebben a bűnbánó tsz- ben. — Az melyik? — A Béri Balogh. — Miért nevezik így? — Fene tudja. Két hé. meg egy á. De nincs is nekem már bűnöm, nincs mit megbánni se a tsz-nek, se nekem. A gyóntatószékben már meg se ismernének. — Mit kap a szövetkezettől? — Nyolcszáz öl háztájit és az idén kaptam ajándékba egy mázsa búzát. Ez még nem volt sose. Meg kapom a 260 forin­tot. De nem ebből élek. Ki­vettem felesbe egy szőlőt, ta­nyával együtt. Ott lakom kint a tanyánál. — Szőlőt munkál felesbe? — Munkálok. — Hány éves? — Hetvenöt — Csak nem azt akarja mondani, hogy kapál? — Dehogynem. Csak perme­tezésre fogadok napszámost. A napszám elég sok, fél napra 60—70 forint. Tavaly elugrass- tottam egy permetezést, elug- rott a bor is. — Azért megéri a küszkö­dés? — A fejadag megvan. Most is hizlaltam három disznót, kettőt eladok. — Az ura halála óta nincs senkije? — De van egy lányom. Épí­tettünk házat is. Én egyedül akarok élni, akkor tudom, hogy a magam gazdája va­gyok. Azért is nem mentem férjhez még egyszer, ötven­éves voltam, amikor özvegy lettem, de azt mondtam, ha egyedül vagyok, nem mondja senki, miért ezt főzted, vagy miért azt. Ha akarok. főzök, ha nincs kedvem, nem főzök. — Nem hideg as a tanya? — Hideg. Az a baj. Ott van a temető, fölött, az állami gaz­daságnál. — Ide a piacra most busz- szal jött? — Gyalog. Megtanultam spórolni az uram, halála után. Tizenegyezer pengő adósság maradt utána. Négy évig in­tézetben gondozták, azért ke­rült ilyen sokba. Lakhatnék a lányoméknál is, de még nem akarok. Munkálom azt a sző­lőt, amíg lehet. Csak most már kiérek mindenből. Ezt sem szomorúan mondja. Különös módon nincs benne semmi, amiért sajnálni kelle­ne. Azt lehet mondani: élet­erős öregasszony. Méth Mi- hályné a neve. (gemenczi)

Next

/
Thumbnails
Contents