Tolna Megyei Népújság, 1967. december (17. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-02 / 285. szám

t

I

4

TOtSTÄ MfiGtÜ NEPtJJSA©

1961. Secember 2;

1/VAE radtoRÖK, AZT AAONt>- |, JA A SEREGEK ' ’j URA, ÉS FÜSTTÉ

! égeted szeke- I REIT.OROSZlÁMS I KÖLT KEIDET KAM? ,1 EMÉSZTI /WEG.»

KÉPREGÉNYVÁITOZAT- SARLÓS ENDRE »

NÉGY NAPPAL A MAAALEJ ! F£lOj/tA'SA UtÁm AAtC - HAELT BEJ3&fs/&£i.rékZ. A AUsCÖA/lJS&e=S Jzaoi&A'- CAT JKZA'zAOt&ODF^A'- BA, Afscc urASrrAJrr

SZLOVÉNIAI

ózínföLiök

wwvwwwvw

A parasztgazdaságokban szaporodik a traktor, a motoros fűkasza, de láttam olyant is, hogy parasztportán a fűrészbakon keresztbe fektetett fát nem kézi fűrésszel nyiszikelték, hanem. gyorsjáratú kézi motoros- fűrésszel aprították. Egyre több a gép a földeken, csak az a baj, hogy ezek a gépek kis parcellákon dolgoznak, az év nagy részében állnak. Ez nem kifizetődő sem az államnak, sem a parasztnak. Jugoszláviában nagy eredményeket értek el a növény- necmesítők. Nálunk, Magyaror1- szágon, Tolnában, Baranyában és másutt az idén ismerték meg a szakemberek a jugoszláv hibrid kukoricákat. Jó termést adtak. Persze nagyüzemben, ahol mérnökök szinte mindent előre megterveztek, pontos időben vetettek, pontosan adagolták a műtrágyát. Ilyen kukoricát a jugoszláv kisgazdaságokban is termesztenek, tanfolyamokon tanulja meg a paraszt az új vegyszerek, műtrágyák használatát, a kis parcella mégis akadálya a nagyobb eredményeknek.'

Pártosfalván a szövetkezet vezetőivel beszélgettem. Megmutatták a magyar könyvtárat és arról beszéltek, milyen is az ő szövetkezetük. Tizenöt falu tartozik hozzájuk. Négyszáznyolcvan hold saját földjük van, 300 szarvasmarhát hizlalnak évente. Űk látják el az egyéni gazdaságokat műtrágyával, vetőmaggal, géppel. Van két kombájnjuk és kilenc traktoruk. Ezzel művelik a négyszáznyolcvan holdat és ezek dolgoznak a parasztoknak is. Szerződést kötnek az egyéni gazdákkal, akik így nekik adják el a terményeiket. Korábban csak nekik adhatták el, most bárkinek;. A szövetkezetnek is érdeke, hogy minél több teremjen a magángazdaságokban. A télen ezért hatvanórás tanfolyamon ismertették meg az egyéni gazdákkal a legújabb vegyszereket, termelési eljárásokat.

Hogy jobban elképzelhessük, korábbi magyar példát kell említenem. Valamikor a magyar földművesszövetkezetek is hasonló szerepet töltöttek be nálunk. Gazdálkodtak a tartalék földeken, vetőmagot szereztek be, traktorral bérmunkát is vállaltak... Csakhogy a mi földművesszövetkezeteinknek volt vegyes boltjuk, kocsmájuk is. A jugoszláv szövetkezetek mások. Az

említett tizenöt falu földművelői tagjai a szövetkezetnek, de a 480 hold szövetkezeti földet nem ők, hanem a szövetkezet alkalmazottai — összesen huszonnégyen vannak — művelik, a szarvasmarhákat is ők hizlalják. A közös föld, a hízott marha jövedelméből, a felvásárlás és az értékesítés közötti különbség hasznából vásárolják az új gépeket, újabb földterületeket, építkeznek, fizetik az alkalmazottakat.

A jugoszláv parasztok a technikát már elfogadták, az állattenyésztés új módszereit is, a közöstől egyelőre idegenkednek. Voltam a murska-sobotai, magyar nevén muraszombati mesterséges megtermékenyítő állomáson és kutatóintézetben. Itt törzskönyvezik az állatokat, a sertéseket is, pontos kimutatásuk ran arról, hogy a hozzájuk tartozó 88 298 hektárnyi terület egy-egy hektárjára 0,51 tehén összességében pedig 0,98 szarvasmarha jut. A parasztok jelenleg 33 új dinárt fizetnek az intézetnek tehenenként. Az intézet ebből fedezi a kísérleteket, ebből végezteti a mesterséges megtermékenyítést; ebből épít lakóépületet a városban, istállót az intézet területén. Harmincnégyen dolgoznak az intézetben, a munkát 1952-ben kezdték. Már az első évben tízezer tehenet vontak be a mesterséges megtermékenyítésbe. Jelenleg a tehenek 80,4 százalékát mesterséges úton termékenyítik meg, pedig a parasztok tehenenként 33 új dinárt, majdnem száz forintot fizettek eddig, és negyvenet fizetned hamarosan, mert az intézet nagy fába vágta a fejszéjét. Szeretnék elérni, hogy a tehenek már az első laktációban háromezer-ötszáz liter tejet adjanak négy százalékos zsírral. Jelenleg az általuk ellenőrzött összes tehén átlaga egy-egy laktációban 3500 liter, 3,9 százalékos zsírral. Huszonhét tehénen végeztek kísérletet és speciális takarmányozás mellett ezek a tehenek az első laktációban 3340 liter tejet adtak, 3,98 százalékos zsírral. Az eredmények biztatóak, de hosszú az út még a háromezer-ötszázig és a négyszázalékos zsírig. Foglalkoznak a parasztok takarmányellátásával is. Persze nem közvetlenül, tanácsokat adnak nekik, segítenek beszerezni nekik a különböző

tápokat. Azt mondják, van, aki Brazíliából hozatja a tápot, mert onnan olcsóbbat & jobbat kap.

A tudomány, á technika fejlődik. De fejlődésének, ha sokan nem is mondják, de érzik, hogy gátat szab a kisüzem. A tudomány, a technika fejlődése elkerülhetetlenül egyszer eggyé olvasztja a ma még szemnek szép, tarka mezőket.

Vannak nagyüzemeik, állami gazdaságaik is. Én a radgónai állami gazdaságban, a Kmetiski Kombinátban voltam. Korosec Pável agrármérnök, a gazdság igazgatója, miközben tájékoztatott, fel-felállt, mert csengett a telefon. Ötezer-ötszáz hektár a gazdaság területe: Kétezer hektár a szántó, háromszáz a szőlő, 179 a gyünjölcsös, a többi rét, legelő, meg erdő^ Sertéstelepükről 20 000 bacon sertés indul el feldolgozva — mert húsüzemük is van — külföldre, az ország különböző részeibe, s a gazdaság szállodájába. Igen, a gazdaság szállodájába. Szállodájuk van Radgónában, ebben a kis határvárosban, ahova Ausztrián keresztül érkeznek az észak-európai turisták. A szőlő termését is maguk dolgozzák fel pezsgővé. Saját pezsgőgyárukban. Százhúsz éves múltra tekint vissza itt a pezsgőgyártás, ezért nem csoda, ha évente 700 000 üveg pezsgőt készítenek, és ennek nagy része Angliába megy. Persze elsősorban a hagyományos pezsgőt, az üvegben érleltet szeretik külföldön is, Jugoszláviában is. Ez a pezsgőgyártás azonban egyre jobban sorvad. Az igazgató meg is mondja, hogy miért. Azért, mert az állam nagyon nagy forgalmi adót kér a hagyományos pezsgő után. Persze ebbe a pezsgőgyárak nem nyugszanak bele. Kérik, hogy az állam csökkentse a forgalmi adót. Hogy milyen sikerrel — az majd kiderül.

Ezerötszáz hektár saját erdejük van, de emellett ők gondozzák a környék ötezer hektárnyi magánkézben lévő erdejét is. Ők gondoskodnak a telepítésről, ők határozzák meg, hogy mikor

mennyit lehet kitermelni ezekből az erdőkből.

Szárítóüzemükben lucernalisz- tet készítenek.

És van egy Jugoszláviára jellemző üzemük is. Ez a kölcsönző üzem. Traktorokat, különböző mezőgazdasági gépeket adnak kölcsön a környék parasztjainak, ez az üzem látja el a parasztokat jó minőségű vetőmaggal, műtrágyával.

Nyolcszázötven ember -to'1 gozik átlagosan a gazdaságban. Tavaly a dolgozók havi átlagjövedelme, új dinárban hétszáz volt, az idén az igazgató véleménye szerint nyolcszáz lesz. Ez forintba átszámítva — természetesen turistaárfolyamon — 2100, illetve 2400 forint A dolgozók nagy része üzemi konyhán étkezik. Ezek csak külsőben hasonlítanak a mieinkhez, mert a gazdaság csak fűtőanyagot ad, edényt vesz, fizeti a konyhaszemélyzetet, ők biztosítják az épületet, a többit a dolgozóknak kell megfizetniök. Nincs más hozzájárulás.

(Folytatjuk.)

SZALAI JÁNOS

Jelenőn ^

a másik keniinensrttl

1965. július 22-én, egy csütörtöki napon Miami ismert amerikai fürdőhely repülőterén riporterek és fotóriporterek rohanták meg a Chicagóból érkezett léglökésas utasszállító repülőgépet. Érdeklődésük egy feltűnően szép. karcsú, ragyogóan /szőke nőnek szólt, aki ringó lépésekkel elsőnek hagyta el a gépet. Mosolyogva integetett az újságíróknak s éppen válaszolni akart kérdéseikre, amikor egy bőrkabátos férfi lépett elébe.

— Mrs. Candace Mossier? — kérdezte.

A nő mosolyogva bólintott.

— Barátaim egyszerűen Candynak szólítanak ■— válaszolta.

— Bűnügyi rendőrség — mondta a férfi komoly hivatalos hangon. — Letartóztatom, férje, Jacques Mossier meggyilkolása miatt.

A feltűnően szép, karcsú, ragyogóan szőke nő nem mosolygott többé.

*

Másnap reggel nagy szenzációja volt Amerikának. Az összes lapok első oldalon számoltak

be az esetről a következő címeken: Az év legszenzációsabb bűnténye — Borzalmas gyilkosság — A gyanúsított egy erotikus titkokkal övezett szépasszony, az áldozat Florida egyik leggazdagabb üzletembere.

Jacques Mossier neve nem először szeretjeit a lapok első oldalán. Az ő ötlete volt az úgynevezett YES bankok megalapítása. Évekkel ezelőtt a déli államok városaiban hatalmas falragaszok jelentek meg a következő szöveggel: „YES, nálunk annyi pénzt kaphat kölcsön, amennyire szüksége van!”

Az ötlet bevált. Bankja állandóan újabb és újabb fiókokat nyitott, milliói napról napra gyarapodtak. Ismerősei szerint mégsem volt pusztán hidegen számító üzletember. Nagyon szerette Candyt, második feleségét s nagyon szerette a gyermekeket, 1957-ben Chicagóban örökbe fogadott négy árvát.

Még egy kedvence volt; Rooky nevű kutyája.

>Szép feleségének, fogadott gyermekeinek és természetesen üzletének szentelte életét, egészen 1964. június 30-áig.

Ezen az éjszakán felesége felhívta a rendőrséget:

— Jöjjenek azonnal — mondta sírástól el- csukló hangon. — Meggyilkolták a férjemet.

Néhány perccel később rendőrségi riadóautók száguldottak Miamiban a Sunrise Drive sugárúton, s megálltak a 300-as számú épület előtt.

Síró gyermekek, vonító kutya és megtört asszony fogadták a detektíveket.

A nagy lakószobában, az ablak közelében,

— 2 —

nehéz függönnyel letakarva feküdt Jacques Mossier — félmeztelenül, holtan. Teljesen elborította a vér, a rendőrorvos sebtében 39 késszúrás okozta sebet számolt meg rajta.

Candy Mossier könnyező szemmel nézte az orvost. A fájdalom teljesen megtörte. Azt sem vette észre, hogy elfelejtette begombolni pongyoláját.

Hill rendőrőrnagy tapintatosan félrenézett, de kénytelen volt megállapítani, hogy Candy Mossier még mindig kívánatos asszony, habár túl van a negyvenen ...

— Kérem, küldje ágyba a gyermekeket — mondta.

Candy Mossier bólintott és kiment a gyermekekkel.

Közben az orvos befejezte a vizsgálatot.

Véleményem szerint hajnali fél háromkor következett be a halál — mondta szakszerűen. — Bizonyára a/késszúrások okozták. Azonkívül nagy seb tátopg a fején is, leütötték valamilyen tompa tárggyal. Lehetséges, hogy már ez is halálos volt.

— Küzdelem nyoma?

— Horzsolásra gondol? Ilyesmit nem észleltem.

Az orvos körülnézett.

— A lakásban is minden a helyén van, tehát a jelek szerint a gyilkosságot nem előzte meg küzdelem.

— Köszönöm — mondta Hill őrnagy. — Kérem, küldje be a fényképészt. Később tüzetesebben megvizsgálhatja a holttestet.

— 3 —