Tolna Megyei Népújság, 1967. november (17. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-09 / 265. szám

J/íehiv Szekszáiá^ Sgyetemi líönyvtái Pé';Sí • • iVonaidó: ele, Vinci v * psz. TOlfrA MEGYElm VILÁG PROLETABJAL EGTESOUEKt NEMIJSAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 265. szám ARA: 60 FILLÉR Csütörtök, 1967. november 9. Fél évszázad diadalünnepe Káprázatos Moszkva ragyogó napsütésben ünnepelte november 7-én . a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulóját. A mauzóleum tribünjén ott volt Leonyid Brezsnyev, Alekszej Ko­szigin, Nyikolaj Podgornij, az SZKP és a szovjet kormány több más vezetője, valamint a szo­cialista országok párt-, kormány- küldöttségeinek az ünnepre ér­kezett vezetői, köztük Kádár Já­nos. Pontban tíz órakor Andrej Grecsko marsall fogadta Jevge- nyij Ivanovszkijnak, a moszkvai katonai körzet parancsnoka első helyettesének, a díszszemle pa­rancsnokának' jelentését, majd a díszegységek megszemlélése után Grecsko marsall beszédet mon­dott. katonai díszszemle a Ezután megkezdődött a káp­rázatos díszszemle, amelyet Bu- gyonnij-ruhás ifjú dobosok ve­zettek be. Fiatal tisztek korabeli ruhákban kétszáz zászlót vittek, a szovjet hadsereg győztes csa­táinak emlékeit, majd matrózok követték őket, nyomukban lovas­csapat, géppuskás egység idézte a forradalmi harcok emlékét. Ezután a szovjet hadsereg kü­lönböző egységei vonultak fel, be­mutatva a legkorszerűbb fegy­vereket is. A több mint egy órán át tar­tó, nagyszerű katonai díszszemle után a forradalom veteránjai, a petrográdi felkelés résztvevői nyitották meg a moszkvaiak órá­kon át tartó, felejthetetlen fel­vonulását. Vörös téren szocialista ország és minden haladó ember közös sikere lesz — mondotta Kádár János. Fogadás a Kreml kongresszusi palotájában Az SZKP Központi Bizottsá­ga, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége és a Szov­jetunió minisztertanácsa kedden este a Kreml kongresszusi palo­tájában fogadást adott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának alkalmából. A fogadáson ott voltak az SZKP és a szovjet kormány ve­zetői, a szocialista országok párt­ós kormányküldöttségeinek ve­zetői és tagjai, közöttük Kádár János, az MSZMP Központi Bi­Kádár János nyilatkozata a moszkvai tv-ben (Folytatás a 2. oldalon) Továbbfejlesztik a tsz-ek ‘önvédelmét Ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége Szerdán Budapesten ülést tar­tott a Tei-melőszövetkezetek Or- szágós Tanácsának elnöksége. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes is. Az elnökségi ülésen többek között megtárgyalták a termelő­szövetkezeti jogvédelem tovább­fejlesztésének irányelveit, vala­mint a közös gazdaságok szocia­lista munkaversenyéről szóló előterjesztést. Az országos elnökség megálla­pította, hogy a termelőszövetke­zeti jogvédelem a kezdeti jogá­szati patronáló munkától az üze­mi jogtanácsosi rendszer kiala­kításáig nagy utat tett meg. Az eddig elért eredmények a jogá­szi munka színvonalának foko­zatos javulása, a termelőszövet­kezeti jogtanácsosok erkölcsi és anyagi megbecsülése jó alapot nyújt a továbbfejlesztéshez. A termelőszövetkeaetek gazdasági kapcsolatai az új gazdasági mechanizmus viszonyai között tovább szélesednek, az árukap­csolatok szerepe és jelentősége megnő. Ugyanakkor vállalatszerűbbé válik a termelőszövetkezetek ve­zetése, növekszik a jogi formá­ban jelentkező gazdasági dönté­sek köre és a döntések haté­konysága. A nemrégiben létre jött termelőszövetkezeti társadal­mi és képviseleti szervek a jog­védelem új feltételeit terem­tették meg. Most az országos el­nökség megjelölte azokat a tar­talmi és szervezeti kérdéseket, amelyek a jogvédelmi munka továbbfejlesztésénél elsősorban érdemelnek figyelmet. A termelőszövetkezetekben je­lenleg kereken 500 jogtanácsos, illetve jogi előadó dolgozik, és összesen mintegy 2000 termelő­szövetkezet jogi ügyeit intézik. Emellett jelentős szóimban al­kalmaznak a közös gazdaságok másodállásban jogászokat, ügy­védeket. A hatékony jogvédelem érdekében az elnökség változat­lanul a termelőszövetkezet; jog­tanácsosi rendszert tartja célra­vezetőnek. Kívánatos, hogy a termelőszövetkezeti jogtanácsost egy vagy néhány termelőszövet­kezet foglalkoztassa tagként, il­letve alkalmazottként. Kerülni kell minden olyan megoldást, amely a jogászt kivonja az üze­mi szervezetből, minthogy ez sú­lyos akadálya lehet a megelőző jogvédelmi munkának. A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa verseny- és pro­pagandabizottságának előter­jesztését megvitatva, az elnöksé­gi ülés megállapította, hogy a ‘termelőszövetkezeti szocialista munkaverseny a szövetkezeti mozgalommal együtt fejlődött és eredményes volt. (MTI) Meggyorsult a megye gazdasági fejlődése és a tanácsi iparban nőtt a lét­Miközben a felvonulás zajlott és ezer és ezer ötvenes számjegy­gyei ékesített, léggömb szállt a levegőben, a moszkvai tv közve­títette Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Népköztár­saság párt- és kormánydelegá­ciója vezetőjének nyilatkozatát. — Örülök, hogy e nagy ünnep alkalmából ezúton is köszönthe­tem a Szovjetunió kommunistáit, a szovjet népet. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfordulójának ünnepi esztendeje maga is nagy esemény a világ- politikában, mert minden ország­ban mindenki, aki közéleti kérdé­sekkel foglalkozik, megemlékezik ezen évfordulóról. Persze ki-ki a maga módján: a haladás emberei/ örömmel, a reakció emberei el­lenérzéssel és ellenséges szán­dékkal. Ez teljesen érthető, hiszen ez a nagy történelemformáló ese­mény, a szovjet forradalom győ­zelme, amelynek 50. évfordulóját ünnepeljük, az egész emberiség sorsában új fejezetet nyitott. Az egykori cári Oroszország helyén, amelyet agyaglábú óriásnak is neveztek, és amely, sommásan az elmaradottság, a reakció, a ke­gyetlen elnyomás országa volt, ma az a Szovjetunió áll, amely a társadalmi haladás tekintetében, a gazdasági építés terén, a tudo­mányos haladás területén, a köz­oktatásban, a kultúrában, olyan példátlan eredményeket tud fel­mutatni, amelyekhez hasonlót ko­rábban sehol nem találtunk. Ha csak azt az egy napi hírt vesszük, amely az elmúlt napok­ban bejárta az egész világot, s amely azt tudatta velünk, hogy a szovjet űrállomás megérkezett a Vénusz bolygó felszínére, min­denki megérti, hogy milyen ha­tással járt és milyen jelentősége volt a szovjet forradalom győzel­mének annak a népnek a sorsá­ra, amely az egykori cári orosz birodalomban raboskodott. A világ térképe ma már 14 szocialista országot tüntet fel, a gyarmati iga alól újonnan fel­szabadult országok tucatjait és mindenki megérti azt is, hogy a szovjet forradalom 50 évJ vei ezelőtt bekövetkezett győzelme nélkül mindez nem lett volna lehetséges. En magyar vagyok és szólnom kell arról a változásról, amely a magyar nép életében következett be a szovjet forradalom hatása­ként. ötven esztendővel ezelőtt még önálló Magyarország sem volt és ma él, fejlődik a Magyar Népköztársaság, ahol megszűnt a kizsákmányolás rendszere, ahol szocialista építőmunka folyik mind a gazdasági életben, mind a kultúrában, A szovjet forradalom győ­zelmének különleges a jelen­tősége akkor is, ha a múlt­ba tekintünk, akkor is, ha a jelent nézzük és akkor is, ha a jövőbe vetjük pillantásun-1 kát. Ma a világ a társadalmi hala­dás erőinek előretörése idősza­kában él, de jelen vannak a reakció erői is. És az embere­ket világszerte joggal nyugtala­nítják az olyan nagy és meg­oldatlan kérdések, mint az ame­rikai agresszió Vietnamban, a közel-keleti kérdés és. számos más kérdés, de a haladás kép­viselői és így a magyar közvéle­mény is biztosak a jövőt ille­tően, nem utolsó sorban azért, mert minden progresszív erő egy olyan hatalmas tényezőre tá­maszkodhat, mint a mai Szovjetunió. És ha a szocializmus erőd, a ha­ladás erői egységüket növelik, erősítik és egységesebben lépnek fel a reakció erőivel szemben, akkor az emberiség rendületle­nül mehet előre azon az úton, amelyet a nagy szovjet forrada­lom győzelme nyitott meg a fejlődés előtt. Még egyszer ismétlem, hogy nagyon örülök az alkalomnak és szeretném a Magyar Népköztár­saság dolgozóinak, a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának, kormányának őszinte jókívánságait kifejezni a nagy szovjet népnek, a diadalmas szovjet forradalom évfordulójá­nak 50. esztendejében. Mi szívből sikereket kívánunk a szovjet népnek, az élet minden területén, saját javára és boldo­gulására, ugyanakkor abban a meggyőződésben, hogy ugyanez az emberiség legfontosabb erejé­nek növekedését is jelenti. S ha a Szovjetunió erősödik és növekszik és egyre újabb sikereket ér el, az minden A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatósága elkészítette az év első 9 hónapjáról szóló je­lentését. Az adatokból kitűnik, hogy az idén jelentős mértékben meggyorsult a megye gazdasági fejlődése. Nehéz lenne — akár kivonatosan — is ismertetni a közel 60 oldalas, zömében táblá­zatokból álló jelentést, melyben szerepelnek a beruházások, az ipar, építőipar és mezőgazdaság, a felvásárlás, áruforgalom, egész­ségügy és művelődésügy adatai. Közülük a néhány fontosabb is tükrözi, hogy milyen fejlődés tör­tént az elmúlt 9 hónapban. A megye szocialista iparának termelése 18.8 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év ha­sonló időszakában. A létszám 9,3 százalékkal nőtt, tehát a termelés növekedésének mintegy a fele származik a termelékenység emelkedésé­ből. Különösen nagymértékben nőtt a termelés a szövetkezeti iparban (34,3 százalékkal), a termelékeny­ség azonban a tanácsi iparban nőtt nagyobb mértékben. Míg az állami iparban a termelés növe­kedésének 68, a tanácsi iparban 90 százalékát fedezte a termelé­kenység növekedése, a szövetke­zeti iparban alig egyötödét. A termelékenység a legnagyobb mértékben a Tolna megyei Talaj­erőgazdálkodási Vállalatnál nőtt: 46 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év első 9 hónapjá­ban. A megye ipara a termelést el­sősorban a belkereskedelemben kurrens cikknek számító, vala­mint jelentős devizaforrást bizto­sító termékekből növelte. Csök­kent viszont a kevésbé keresett kőszénbrikett és öntözőberendezé­sek gyártása. Érdekes összeha­sonlítást is tesz a jelentés: a négy szomszédos megye közül (Baranya, Tolna, Fejér és So­mogy) mind az ipari termelés, mind az egy foglalkoztatottra jutó termelés a mi megyénkben nőtt a legnagyobb mértékben. A megye iparának export­átadása meghaladta a 349 millió forintot, kereken egy-' harmaddal több, mint a múlt év hasonló időszakában volt. Nagymértékben nőtt az építőipar termelése is. A megyei székhelyű és megyén kívüli állami kivite­lezők együttes termelése a me­gyében 15 százalékkal volt maga­sabb, mint egy évvel előbb. Az átadott — befejezett — építkezé­sek’ száma a 9 hónap alatt azo­nos volt az egy évvel korábbival, a megkezdett építmények száma azonban 22 százalékkal alacso­nyabb. Csökkent a munkahelyek száma az építőiparban, ez az anyagi eszközök, a beruházások koncentrálódására utal. A mezőgazdaság fejlődésére vo­natkozó adatok közül a leg­szembetűnőbb a kalászosok ter­méseredményének alakulása. A vetésterület aránya nem válto­zott, mégis, kenyérgabonából 1842 va­gonnal, takarmánygabonái­ból 889 vagonnal takarítot­tak be többet a megye gazj daságai, mint az előző év­ben. Mint a jelentés megállapítja, a jó eredmények a kedvező idő­járás mellett a kalászosok vetés- területén végrehajtott növényvál­tás eredményének tekinthetők. Az állami gazdaságok a búza vetés- területének 93,3 százalékán, a tsz-ek pedig 76,5 százalékán ter­mesztettek nagy hozamú, külföl­di fajtákat. Csökkent az őszi árpa vetésterülete, ugyanilyen mértékben növelték a takar­mánybúzáét. Az állattenyésztés alakulásáról néhány adat: A szarvasmarha- állomány 0,6 százalékkal, a ser­tésállomány 10,3 százalékkal nőtt. / Jelentősen emelkedett vi­szont a tejtermelés, elsősorban a hozamok növekedése következ­tében. Nagymértékben nőtt a foglal­koztatottság az év első 9 hónap­jában. Több, mint 21 ezren dol­goztak a megye szocialista ipa­rában elsősorban a szövetkezet szám. Növekedett á termelőszö­vetkezeti tagok száma is, szá­muk szeptemberben meghaladta a 41 ezer főt. A lakosság főbb bevételi forrásokból származó pénzjövedelme 15,4 százalékkal volt magasabb. A keresetek az iparban 1,6, az építőiparban 2,3 a bolti és vendéglátói .kiskeres­kedelemben 4, az autóközleke­désben pedig 2,4 százalékkal emelkedtek egy év alatt. A jö­vedelmeket tehát elsősorban a foglalkoztatottak számának nö­vekedése emelte, kisebb rész származott az átlagkeresetek emelkedéséből, azonban ez min­denképpen a kiskereskedelmi forgalom növekedéséhez vezetett. A kiskereskedelmi forgalom 10,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A megytá igazgatóság jelenté­sig— a'táblálziatokon (knüll — rész­letesen elemzi a beruházások helyzetét és felveti a megye ke­reskedelmi helyzetének problé­máit is. A hálózatfejlesztésben erősen lemaradnak azok a terü­letek, amelyék ellátása az álla­mi kiskereskedelem feladata. Kellő anyagi fedezet hiányában a Tolna megyei Nép bolt Vállalat nem képes lépést tartani a nö­vekvő követelményekkel, a leg­nyomasztóbb e tekintetben Szek- szárd város helyzete. Például a város iparcikkboltjainak forgal­ma az 1960. évi 159 millió fo­rintról 1966-ban 217 millió fo­rintra nőtt, az eladótér növeke­dése azonban minimális; 1777 négyzetméterről 1791 négyzet- méterre nőtt hat év alatt. Szük­séges tehát e téren a változás. Felveti a jelentés az egészség- ügyi és szociális ellátás néhány kérdését is. Lassan javult a já­róbeteg-ellátás színvonala és az új gazdasági mechanizmus beve­zetése problémákat okoz majd a vállalati bölcsődéknél is, mivel ezekben jelenleg sok olyan gyermeket gondoznak, akinek a szülei nem állnak a vállalat al­kalmazásában. (J.)

Next

/
Thumbnails
Contents