Tolna Megyei Népújság, 1967. november (17. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-05 / 262. szám

1067. november 5. tOf.WA MEGYEI NEprjSAO 3 napestig Ha virrad, ha nem, reggel öt órakor felkel és munkába kezd. Tősgyökeres döbröközi — soha nem is akart elmenni onnan —, már az ükapja is ott született. Mindennap minden munkaterü­leten megfordul a négyezer hol­das döbröközi Zöld Mező Tsz pártszervezetének titkára. Szerencsésnek mondhatja ma­gát, aki egyből megtalálja. Sokat van úton. Zömök alakja hol az állattenyésztőknél, hol pedig a határban, a sárgarépaföldön tű­nik fel. „Most járt itt”, „Nem­rég ment el”. Legtöbbször ott található, ahol a tsz-tagok, ahol a termelőmunka folyik. . Keménykötésű, erős fizikumú ember Kovács Ferenc, a terme­lőszövetkezet 47 esztendős part- titkára. Azok közé tartozik, akik egykönnyen nem hagyják el ma­gukat. Ebből is keletkezett a baj, amely csaknem jóvátehetetlenné vált. Szervezete hasztalan küld­te heteken át figyelmeztető je­leit, az esténkénti belázasodás ellenére, csak végezte, továbbra is lankadatlanul a munkáját. Mentővel szállították a kapos­vári kórházba, súlyos fertőzéssel és agyhártyagyulladással. Útnak Indullak, tiauonfa Negyvenkét napon át nyomta az ágyat a Somogy megyei kór­házban Kovács Ferenc, a szövet­kezet párttitkára. Ilyenkor, a bajban derül ki, hogy ki az igazi barát. A hat hosszú héten át nem volt egyet­len egy olyan nap, amikor ne kerekedett volna fel valaki Ka­posvár felé Döbröközről. Irány a kórház. Jöttek a községből, a járástól, volt olyan nap, hogy hat-nyolc ember egyszerre. Egymásnak adták a betégláto- gatók a kilincset. Egyik ezzel, másik azzal óvakodott be a súlyos beteghez. — örülünk, hogy jó kezekben vagy — mondja a barátja. — Nem vigyáztál eléggé Ko­vács elvtárs — korholják az elv- társak. A nagybeteg erőtlen mo­sollyal így filozofál: ÉVM. 26. sz. Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel alkalmaz kőműves, ács, kövező, fűtésszerelő IV-es láng hegesztőkéi, vasszerkezeti lakatos szakmun­kásokat, kubikosokat, betanított kövezőket, segédmunkásokat. Termelőszövetkezeti tagokat szerződéssel alkalmazunk. Bérezés teljesítménybér — szállás, étkezés biztosítva. Jelentkezés: Dunaújváros, Kenyérgyár u. 1. (11) — Ha tudná az ember, hogy elesik, biztosan elkerülné a bot­lást ... — Hiányzol otthon, Feri. — Eljöttem beszélgetni. — Látod, csak el kellett volna menni a doktorhoz. — Mit ennél? Mit hozzak leg­közelebb? — Üzensz-e valamit? * Vérmérséklete, az ismeretség bensősége, a barátság erőssége szerint ki így, ki másként szólt hozzá. Az aggodalomban, a se­gíteni akarásban egyformák, let­tek. Meglátogatták a másik — a községi — pártszervezethez tar­tozók közül is sokan, ott voltak a Zöld Mező kommunistái, a ve­zetők, a régi kenyerespajtások. Kis kosárkával a karjukon jöt­tek a fejkendős parasztnénik, az idősebb és fiatalabb tsz-tagok. Mondják, még azok is felkeres­ték, akikre nem is számított. Jó szóval kopogtak be korábbi vita­partnerei, akikkel a kilátások, a közös boldogulása érdekében vi­tatkozott. Otthon, Döbröközön aztán szájról szájra járt, hogy milyen erősen tartja magát a beteg. Bír­ja a fájdalmakat, a nyolcszori ge- rinccsapolás utáni 24 órás moz­dulatlanságot, a közel másfélszáz penicillin-injekciót. Lesték-várták, mikor telik le a „mintabeteg” gyógyulásának hat hete. Igaz, őt is érdekelte, de maguktól is el-elmondogat- ták neki az otthoni, a termelő­szövetkezeti hétköznapok híreit. Úgy hírlik, annyira tájékozott volt, hogy gyógyulása után sem­mi átállás nem kellett, azonnal zökkenőmentesen be tudott kap­csolódni a szövetkezeti munkába. Sokan felajánlották a szövet­kezet párttitkárának, hogy haza­viszik saját gépkocsijukon. Szép példáját adták a nagyszámú, fá­radtságot, költséget nem kímélő döbröközi látogatók a ragaszko­dásnak. Pedig talán nem is so­kan tudják náluk, hogy párttit­káruk a járás legfelső fórumán milyen szenvedéllyel fejtegette a falusi változásokat. A ragasz­kodást látva, érthetővé válik, miért mondta — miért mondhat­ta — el a döbröközi parasztság nevében, hogy mennyire fájt az elmúlt évben megtermelt zöld­ségfélék értékesítésének akkori kilátás talansága. Változások a falun Egy évvel ezelőtt, az október 18-án megtartott járási pártérte­kezleten voltam tanúja a döbrö­közi tsz párttitkára felszólalásá­nak. Minden mondatára figyelni kellett, akár a gyakorlatról, vagy a politikáról, akár a munkás-pa­raszt szövetség szorosabbá válá­sáról beszélt. Két kommunista pedagógus között került sorra Kovács Ferenc felszólalása, de semmivel nem maradt el mögöt­tük ékesszólásban. Meggyőzően fejtegette, hogy a mai falu gyorsan alakuló, sza­porábban lüktető életében fokoz­ni kell a kommunisták felkészült­ségét és tudatosabb cselekvését Amikor a parasztság tudatában végbement változásokról, a ter­melőszövetkezeti mozgalommal történt végleges azonosulásról, a szívvel-lélekkel végzendő mun­káról beszélt, észrevehetően őket képviselte, a nevükben beszélt. Most, amikor felszólalására és a döbrököziek ragaszkodására emlékeztetjük, elkomolyodik. — Sokat vitatkoztunk és fo­gunk is. Mondanom sem kéne talán, hogy nem éppen ideg­nyugtató poszton áll a párttit­kár. Nem panaszként említem. A sok-sok látogató új ambíciót adott Jó érzés tudni, hogy akkor is törődnek az emberrel, amikor nem teljesértékü — most már mosolyog. — Hol tartanak az egy évvel ezelőtt szóvátett tudatosabb cse­lekvéssel, titkár elvtárs? — Húsz főnyi pártszerveze­tünk valamennyi tagja megállja a helyét és ez nem kis dolog. Amiben hét-nyolc éve még sokain nem hittek Döbröközön, mára meggyőződtek arról, hogy mih- denkinek szép életformát hozott a szövetkezeti élet. — Nálunk szeretik az őszinte szót és a munkát. Magam is így vagyok vele. Hol tartunk? őszin­tén érdekli a mi tagságunkat az új gazdasági mechanizmus. Az új intézkedések visszhangja ked­vező, szívesen veszik az új, az eddigit kiegészítő, a munkát tö­kéletesítő 'utak keresését. Több alkalommal meghívtuk taggyű­léseinkre a pártonkívüli, kinn, a területen dolgozó aktíváinkat. Tudják, elmondják, helyes úton járunk. De azt is szóvátpszik, hogy a mai falu vezetőinek — hogy mondjam — még korrek­tebbnek kell lenni, nemet is kell ezen túl még inkább mondani — feleli Kovács Ferenc. Kifejlődnek az áj típusú vezetők Szenvedélyes igazságszerete- téért, igazmondó őszinteségéért és a dolgozó, a közéleti ember igazát védő kiállásáért nagyra becsülik Kovács Ferenc elvtár­sat. Tisztelik azok is, akikkel esetenként vitába bocsátkozik. Müveit, sokoldalú, mai politi­kai vezető, aki szereti a földet, ismeri — mint egy közülük — a parasztember lelki világát. Hajnalban kel, későn fekszik. Este kilenckor még ott található az „eligazító” megbeszéléseken. Sokféle közösségi gondja mel­lett, napi munkája után hajlik esténként a tankönyvek fölé. Utolsó éves levelező hallgatója a palánki technikumnak. Nem kevés, fáradsággal teli, éjszaká­ba nyúló estén vívhatta ki az eddig színötös bizonyítványt. Meglepő-e, hogy nagyrabecsülik? Tiszta lelkiismerettel, a jól végzett munka örömével térhet a' késő esti órákban nyugovóra a döbröközi Zöldmező Tsz ízig- vérig közösségi emberként is­mert párttitkára. Tagja az MSZMP Tolna megyei Bizottsá­gának. Egyike ő a mai falu emberség­ben, tudásban felnövekvő veze­tőinek. SOMI BENJAMINNÉ Kisállattenyésztő és értékesítő szövetkezet alakul Szekszárdon A szekszárdi földművesszövet­kezet keretei között működő to­jástermelői társulás kisállat­tenyésztő és értékesítő szövetke­zetté alakul át Tagjai tojásiter- meléssel, baromfi-, nyúl- és ga: lambtenyésztéssel foglalkoznak. Megalakult az intéző bizottság, amely a szövetkezet szervezését végzi. Az alakuló közgyűlést no­vember 10-én tartják Szekszár­don. A kásállattenyésztő és érté­kesítő szövetkezet működése sok szempontból eltér a tojásterme­lő társulás működésétől. A szö­vetkezet a földművesszövetkezet­től függetlenül, önállóan, de a MÉSZÖV keretei között műkö­dik. Egyik fő feladata lesz, hogy friss áruval lássa el Szekszárdon a kórházat, a vendéglátóipart, a népboltot és részben a piacot is. Az áru nagy részét tehát nem szállítják majd el Kiskunhalas­ra, a Baromfiipari Országos Központ ottani gyáregységébe, és onnét vissza Szekszárdra, ha­nem itt keres a szövetkezet ve­vőt. Az alakuló közgyűlés meg­tartása után nyomban üzleti tár­gyalásokat folytatnak és szerző­dést kötnek a vendéglátódpari vállalattal, a kórházzal, továbbá a népbolttal. 1 jubileumi verseny utolsó napjaiban Túlteljesítették a vállalást — Megjutalmazták a legjobb munkásokat A Zománcipari Művek bonyhá­di gyáregységében, az év elején olyan szocialista munkaverseny- szerződést készítettek a dolgozók, amely több mint egymillió forin­tot ér. A zománcgyárban havonta érté­kelték a dolgozók versenyét. A legutóbbi értékelés szerint 24 bri­gád 356 tagja példásan teljesítette vállalását, s ez ideig 1,14 millió forintos tervtúlteljesítést értek el. A zománcedények minőségének javítása rendszeres, minden alka­lommal sikerrel zárul. A mostani versenyszakaszban is a raktáro­zási selejtet 10 százalékkal csök­kentették. Tegnap délután ünnepi termelé­si tanácskozást tartottak. A ver­seny legjobbjait pénzjutalomban részesítették. Ezúttal tizennégy dolgozónak adták át a Kiváló dol­gozó jelvényt, kitüntették többek között Kaiser Sándort, Simon An­nát és Szentes András munkáso­kat is. Tizenhárom további dol­gozó munkáját Kiváló dolgozó ok­levéllel ismerte ■ el a gyár veze­tősége, ugyanakkor az említett dolgozók, két, illetve egy neti fi­zetésüknek megfelelő pénzjutal­mat is kaptak. Határidő előtt megjavítottak két mozdonyt A nagymányoki brikettgyárban az idén a térmelés nem volt olyan egyenletes, mint azt a dolgozók s vezetők szerették volna. Meg­rendelés hiánya miatt nem egy alkalommal kellett az üzemet szü­neteltetni. így legutóbb a múlt hó­napban kellett a dolgozóknak más munkát — útépítést — felajánla­ni. Nehezítette az év elején vál­lalt versenyszerződésben foglalta­kat teljesíteni az is, hogy a MÁV nem tud minden napra annyi va­gont küldeni, mint amennyire szükség volna az egyenletes ter­meléshez. Ennek ellenére a brikettgyár dolgozói teljesítették vállalásukat: a tizenötezer tonna terven felüli brikett helyett, 15 300 tonnái gyár­tottak. Külön figyelemre méltó a moz­donybrigádok tevékenysége. Beke István héttagú brigádja hat hét alatt — határidő előtt — javította meg a két 370 típusú mozdonyt. Az egyik gépet üzemképes álla­potba kellett hozni, s a másikat pedig előkészíteni, hogy el tudják vontatni a MÁV főműhelyébe, nagyjavításra. A versenyt a dolgozók folytat­ják, hisz az év elején is úgy kezd­ték, hogy a jubileumi verseny az éves terv teljesítését segítse elő, hozzájáruljon különböző költsé­gek kedvező alakulásához. Sok nehézséget leküzdve a vállalás legtöbb részét teljesítették Lapunkban is nem egy alka­lommal foglalkoztunk már a sok embert foglalkoztató selyemfonó­gyári problémákkal. Dicséretes módon az itteni vezetők és mun­kások a lehetőségek maximális kihasználásával a szocialista munkaverseny legtöbb részét tel­jesítették. A fonoda dolgozói túlteljesítet­ték gubómegtakarítási vállalásu­kat. A selyemszobai hulladék csökkentésével az év végéig har­minc kiló fonalat takarítanak meg. A cémázói üzemrészben több mint huszonegyezer forintos önköltségcsökkentést érnek el, ugyanakkor a minőségi együttha­tó javulása révén a hatezer forin­tos vállalással szemben tizenhá­romezer forintos eredményt ér­tek el. A gyár legfontosabb üzemrészé­ben a szövődében is — az év vé­géig esedékes vállalás időarányos részét — teljesítették a vállalást. Kétmilliós túlteljesítés Az ALsótengeliei Kísérleti Gazdaság dolgozói vállalást tet­tek a jubileumi munka verseny­ben, hogy a gazdaság tervezett bevételein felül mind a növény- termesztésben, mind az állat- tenyésztésben bevételi többletet érnek el. Tegnap jelentették szerkesztőségünknek a gazdaság­ból, hogy a növénytermesztési dolgozók a vállalt 443 000 forint többletbevételt magasan túltelje­sítve, egymillió 144 000 forint eredményt értek el, az állat- tenyésztésben dolgozók pedig a tervezett 428 000 forinttal szem­ben 930 000 forint többletbevétel­lel járultak hozzá a munkaver­seny sikeréhez. Kishidján kigyulladt a villany — A szocialista brigád vállalását túlteljesítette Tengelic-Kishidján szombaton kigyulladt a villany. Tolna me­gyében már évekkel ezelőtt be­fejeződött a községek villamosí­tása és most a kültelki települé­seken a sor. Ennek a jegyében villamosították ezt a kültelki te­lepülést is. A munkát a DÉD ÁSZ „Villám” brigádja (vezetője Klein Vilmos) végezte. Ez a brigád egyébként kétszeres szocalista brigád. Most, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordu­lója tiszteletére indított munka- . versenyben is kiváló eredményt ért el: Kishidja villamosításával például majdnem egy hónappal a határidő előtt végzett. Amint Vág Mátyástól, a DÉ- DÁSZ szekszárdi üzletigazgató­sága hálózatszerelési osztály­vezetőjétől megtudtuk, nemcsak ez a brigád, hanem az egész hálózatszerelési részíleg kiváló eredményeket ért el. Az idő­arányos tervét 111,1 százalékra teljesítette, de jól alakultak az egyéb mutatók is. Ebben jelen­tős szerepe van a kilenc szo­cialista brigádnak. Új búzatajták „bölcsője” Iregszemcsén Az iregszemcse! fajtakísérleti állomáson harminchét fajta őszi búzát vetettek, ldsparceílás kí­sérletekre. De ezeknél is na­gyobb érdeklődéssel figyelik a tizenöt holdon magágyba tett, új búzafajták fejlődését. Először termesztik öt-öt holdon, nagy­üzemi összehasonlító kísérletben a szovjet Rannaja 12-es, a Mois- son francia és a Kiszom bori 1- es, magyar őszi búza fajtát. Különösen sokat ígérő a Han­nája 12-es, korai érésű, szovjet őszi búza, amely Varga Lajos­nak, az iregszemcsei kísérleti állomás vezetőjének véleménye szerint a Bezosztéját, sőt az iregszemcsei telepen az idei nyá­ron öt holdon 31 mázsa átlag­termést adó, szintén új, Miro- novszkája 808-as búzafajtát is felülmúlhatja. Reményteljes a Kiszombori 1-es őszi búza is, amely az idei iregszemcsei kis- parcellás elckísérletekben 18 fajta között a legjobbak sorában szerepelt, majdnem 30 mázsá- nyit adott, egy holdra átszámít­va,

Next

/
Thumbnails
Contents