Tolna Megyei Népújság, 1967. november (17. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-03 / 260. szám

I I * WC7. november 3. fOT.NA MEGYEI NEPŰJSAG A szűk keresztmetszetek és a politizálás A közgazdász körülnézett és ezt mondta: „Itt ez a szűk keresztmetszet.” A pénztárosnők­ről szakad a veríték, számukra gyakorlatilag a vasárnapi fél­műszak felér egy erős hétköz­napi egész műszakkal. De azért nem valószínű, hogy fizetésüket egész munkanapra kapják. Arról van szó, hogy Szekszárdon va­sárnap a délelőtti órákban kizá­rólag az 50-es önkiszolgáló bolt tart nyitva, és a vevők nyolc órától fél tízig ostrom alatt tart­ják az üzletet. A bevásárlás első része gyorsan megy, de a máso­dik része már nem. Rengeteg időt vesz igénybe a várakozás. Hosszú sorok kígyóznak- a pénz­tárgépek előtt, és a sorbanállók tömege miatt gyakran már az önkiszolgálás is nagy nehézsé­gekbe ütközik. A közgazdász a szakma ide illő kifejezését használja: szűk a keresztmetszet. Ez annyit je­lent, hogy a választék, az áru- bőség. az önkiszolgálás terén a vásárló és a kereskedelem között nincs feszültség, de az adás-vé­tel lebonyolításának utolsó állo­másánál, a kasszánál már van feszültség, mivel nagy a torló­dás, idegtépőén hosszadalmas a várakozás. Itt kezdődik ennek a dolognak a politikai oldala. Annál is in­kább, mert éppen a vasárnap az, amikor a szabad idő mindenki számára drága. Nemcsak gazda­sági, ebben az esetben még in­kább politikai szempontból kell feltenni a kérdést, hogy mit le­hetne tenni. Első és kézenfekvő megoldás, hogy a vásárlók üte­mezzék át a vásárlásaikat szom­batra. Igen, de szombaton nagy­jából ugyanaz a helyzet, ami va­sárnap: a kosarak megtöltése gyorsan megy, a fizetés lassan. Maradna tehát a második meg­oldás. A kereskedelem az önki­szolgálás tekintetében legyen kö­vetkezetes, növelje a kasszák szá­mát, mert a szerepcserének sok értelme addig nincs, amíg a pénz­tárnál kell ugyanannyit várakoz­ni. amennyit eddig a pultnál vá­rakozott az ember. Sajnos, a kasszák száma már nem növel­hető, mert nincs hely. Ezek sze­rint bele kell nyugodni abba, hogy Szekszárdon a vasárnapi bevásárlás az élelmiszerboltban tortúra? A kommunisták erről nyilván azt mondják, hogy nem. S ezzel gyakorlatilag már poli­tizálnak, már ösztönzik az illeté­keseket arra, hogy vasárnap nyis­sanak ki Szekszárdon még egy önkiszolgáló boltot. Feltételezhetjük, hogy az új gazdasági mechanizmus gyakor­latában a „szűk keresztmetsze­tek” még inkább kiütköznek, mivel azok feltárására gazdaság- politikai szükségszerűségből az eddiginél is nagyobb gondot for­dítanak. A termelés és a mun­ka folyamatainak a megfigyelé­se, összességében és tágabb érte­lemben, a közgazdasági szemlé­let érvényesülése a népgazdaság minden területén el fogja árulni a szűk keresztmetszeteket. Ott is, ahol improduktív munkát vé­geznek és ott is, ahol produktív termelés folyik. S ez a körül­mény nyomban kiindulási pont­ja lehet az újszerű politizálás­nak. Sokan feltételezik, a termelés­ben a politizálás jelentősége, ép­pen a közgazdasági szemlélet előtérbe kerülésével, csökken, s a pártmunkások, a szakszervezeti, a tömegszervezeti aktívák tevé­kenysége leszűkül, elhalványo­dik. Ez a feltételezés távolról sem felel meg a valóságnak. A közgazdasági szemlélet előtérbe kerülése inkább azt jelenti, hogy a termelésre ható, az azt befo­lyásoló politikai munka jelentő­sége megnő, tartalmasabb, átfo­góbb lesz. induljunk ki a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek­ben levő egyik „szűk kereszt- metszetből”. A szakemberek megfigyelései, az önköltségszámí­tások adatai azt mutatják, hogy a termelőszövetkezetek helyen­ként, Tolna megyében is túl drá­gán termelnek. Termelési költ­ségek tekintetében igen nagy a szóródás. Gyakran két szomszé­dos közös gazdaságban, egy kiló sertéshús előállításához másfél kilóval több takarmányt használ fel az egyik tsz, mint a másik. A búzát, a kukoricát, a napra­forgót, a tejet, a gyapjút, az egyik közös gazdaság sokkal drá­gábbal? állítja elő, mint a má­sik. De mi dolga lehet itt ezen a területen a politikai munká­nak? Nagyon sok. Ugyanúgy meg kell találnia a helyét és a hang­ját, miként megtalálta az átszer­vezés, majd a megszilárdítás időszakában. Más szóval, a poli­tizálás akkori formáját fel kell váltani a követelményekhez, az éiethez igazodó új formával. Négy évvel ezelőtt a községi, vagy a termelőszövetkezeti párt­szervezeteknek időnként még így kellett mozgósítaniok: elvtársak, ha jobban akarunk élni, ha többet akarunk keresni, akkor dolgozzunk, s az új agrotechni­kai eljárások alkalmával növel­jük a termésátlagokat. Most a politizálásban, a moz­gósításban a fejlődés minőségi előrelépést követel, mert a „mennyiért termelünk” kérdés került előtérbe. S itt, akkor ha­tásos, akkor célratörő a terme­lésre ható politikai munka, ha ösztönzi a gazdaságok vezetőit, tagjait egy részről az önköltsé­gek alakulásának állandó elem­zésére, más részről azoknak az intézkedéseknek a megtételére, amelyekkel a termelési költsé­geket csökkenteni lehet. Itt van például a BOV Tolna megyei kirendeltségének a jubileumi vállalása, illetőleg teljesítése. Olyan húshibrid csírkefajtát sze­reztek be a Tolna megyei me­zőgazdasági üzemek részére, amelyeknél nagy mértékben csökkenthető a felnevelési idő, és az egy kilogramm hús előállí­tásához szükséges takarmány­mennyiség. A Baromfiipari Or­szágos Központ Tolna megyei Kirendeltsége megtette a magáét, de nyilvánvalóan politikai mun­kára van szükség ahhoz is, hogy a mezőgazdasági üzemekben a vezetők jövőre már kivétel nél­kül az új húshibrid csirkét „ál­lítsák be”. Az alapanyag meg­van hozzá. A variációk sokaságát lehet­**■ ne felhozni példának. A széles skálán mozgó politikai munka egyik fontos feladata például napjainkban leszerelni a csodavárás hangulatát, másfe­lől a cinizmust. A csodavárók azt hangoztatják, hagy 1968. ja­nuár 1-ével minden jóra fordul, minden megváltozik. Ez a felfo­gás akaratlanul is egyfajta lejá­ratása az új gazdasági mecha­nizmusnak. Szó sincs arról, hogy minden azonnal, kedvünkre megváltozzék. Rengeteget kell még azon fáradozni, hogy a kí­vánatos mértékben javuljon például a sertéshúsellátás. De nyomban, itt beszéljünk a ciniz­musról. Egyesek kajánul han­goztatják; „minden marad a ré­giben”. Ez sem igaz, mert a ser­téshúsnál maradva, az úgyneve­zett sertésprogram megvalósulá­sát az új gazdasági mechaniz­musban, az abból eredő erőfor­rásokra támaszkodva, államunk hatalmas anyagi segítséggel tá­mogatja. S ezeknek az összefüg­géseknek a feltárása, széles kör­ben való ismertetése rrvegintcsak politikai munkát igényel, magas színvonalút és nagy felkészült­séggel rendelkező politikai mun­kát. Be kell látnunk tehát, hogy a pártmunkásak, a szakszerveze­ti, a tömegszervezeti aktívák te­vékenysége nem szűkülhet le, nem halványodhat el, sőt kitel­jesedhet, főképpen ott, ahol a szűk keresztmetszetek feltárása, elhárítása gazdaságpolitikánkból adódó feladat. Sz. P. Ünnepre készül a város 11 Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója ünnepségeinek szekszárdi programja A Nagy Októberi Szocialista Forradalom fél évszázados évfor­dulójának méltó megünneplésére készül a megyeszékhely. Az ün­nepség előkészítése hónapokkal ezelőtt kezdődött. Az üzemek, vál­lalatok, munkahelyek dolgozói vállalást, felajánlást tettek no­vember 7-e tiszteletére. Ünnepi díszt ölt a város no­vember 5-ére. Fellobogozzák a lakóházakat, az üzemek, intézmé­nyek homlokzatát, üdvözlő felira­tok, dekorációk díszítik. Novem­ber 5-én délután 16 órakor a Fel­szabadulás-téri emlékműnél és az alsóvárosi temetőben a párt, állami társadalmi és tömegszervezetek ve­zetői megkoszorúzzák a szovjet hő­sök emlékművét és az alsóvárosi te­metőben nyugvó szovjet katonák síremlékét. A koszorúzás megkez­dése előtt a térre érkezik a fia­talok hálastafétája, s meggyújtják a kandelábert, majd a díszegysé­gek tiszteletadása következik. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után kezdetét veszi a koszorúzás, amely alatt diszsortűz köszönti a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfordulóját. A szürkület beálltával, színpom­pás tűzijáték kezdődik, ugyancsak a Kálvárián, amely körülbelül egy órán át tart. Az MSZMP megyei és városi végrehajtó bi" Psága, a megyei és városi tanács végrehajtó bi­zottsága, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának elnöksége, a Ha­zafias Népfront megyei és városi elnöksége, a városi művelődési házban november 5-én. este hét órai kezdettel ünnepi nagygyűlést rendez. Beszédet mond Somi Ben­jamin elvtárs, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára. Az ünnepi beszédet színvonalas kul­túrműsor követi. A díszsortűzet a Kálváriáról adják le, s háromszor tíz ágyúlö­vés követi egymást. A rendezőség felkéri a Kálvária-hegy környéké- j nek lakóit, hogy 15 óra 55 és 16 óra 10 között, a díszsortűz tarta­ma alatt tartsák nyitva az abla­kokat A könyvesbolt ünnepi kirakata. Készül a transzparens a Széki érdi Festő Ktsz dekorációs műhelyé­ben. ízléses dekoráció' k üszőn ti az ünnepet a népművészeti bolt kiraka­tában. üzemek, vállalatok homlok/ fogják díszíteni ezek az évfordulót ünnep.u táblák, poto: D. ^„ya.

Next

/
Thumbnails
Contents