Tolna Megyei Népújság, 1967. november (17. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-24 / 278. szám
I I Beszélik, hogy ... a húsboltok hátsó bejáratán osonnak be a kora délutáni záróra alatt a protekciós vásár-lók. Bosszantja azokat, akik időnként hosszú félórákat is sor- baállnak, hogy a pult elé jussanak. * ... a városgazdálkodási vállalatnál a költségesebb javítási munkák elvégzésénél sokat nyom a latba egy kis ismeretség. Ezt zokon veszik azok, akik hiába várnak sorukra tisztességes türelemmel. # .. .egyes vásárlóknak nagyon igyekeznek kedvükbe járni az eladók. A vásárcsarnok zöldségesüzletében még a raktárba is bemennek, hogy szebb áruval térhessen haza a protekciós gazdaasszony. Joggal méltatlankodik az, akinek be kell érnie a válogatás nélküli áruval. * ... kinek isten a barátja, az üdvözöl. E régi mondást sok, új történettel támasztiák alá. Akad köztük igaz is bőven, de szép számmal olyan is, amelyet a közvélemény, a szóbeszéd alakít ki. * ... az óvodákban, bölcső-* dékben nagyon kevés a hely. S hogy egy-cgy csecsemőt, kisgyereket felvegyenek. ahhoz elég nagy protekcióra van szükség. Ilyen eseteket azok a szülők tudnak szép számmal felsorolni, akik nagymama hiányában ötszáz forintért kell, hogy gondjaira bízzák valakinek a gyereket, munkaidőben. Egy megtérés története Egy fiatal szekszárdi házaspár — a nevük már csak azért sem érdekes, mert esetük nem egyedülálló —, minél hamarabb lakáshoz szeretett volna jutni. Annak rendje és módja szerint beadták a kérvényt, s türelmesen várták a kiutalást. így telt el egy esztendő, s közben gyarapodott a család: az asz- szonynak egészséges fiúgyermeke született. Ekkor szakadt vége türelmüknek: három embernek már szűknek, kényelmetlennek, költségesnek bizonyult az albérlet. Mivel lakást még mindig nem kaptak, az asszony maga vette kezébe a dolgokat, mondván, hogy ha sima úton nem, hál majd valamilyen protekcióval jobban megy a dolog. Kutatása, fáradozása nem is volt hiábavaló, mert alig egy hónap elteltével szert tett egy elég közeli rokonra, akinek „csak egy szavába” kerülne és máris övék az egyik új lakás. Szegény rokon hiába hivatkozott arra, hogy ö semmit sem tehet az ügyben, az asszonyka nem nyugodott bele. Ahogy elmesélte, haromszo^f vagy négyszer kereste fel az ille tőt — két alkalommal könnyekre is fakadt —, mire valamilyen homályos ígéretet kapott: „majd valahogy megpróbálom, de ne bízzanak benne, nem fog menni”. A biztonság kedvéért még kétszer keresték fel a protektort, aki még akkor sem nyilatkozott egyértelműen. Hiába bizonygatták, hogy protekcióval minden m egy. A rokon megértette ugyan, de — és váltig erre hivatkozott —, tenni nem tehetett az érdekükben semmit. 'Három hét múlva megkapták a lakást. Szép, modern, másfél szobásat, amire vágytak. A váratlan öröm, a költözködés, beren- kezkedés gondja egy hétig el is felejtette velük a nemes lelkű protektort, akinek „köszönhették az egészet’. Szombat este kézbe kaptak egy demizsont és felballagtak a rokon lakására, hogy illő módon megköszönjék közbenjárását. A-z szívesen fogadta őket, s már az ajtóban rákezdte: „ne haragudjatok, semmit sem tudtam intézni”. Tőlük hallott először az új lakásról. A bort azért megitták, de a fiatalasszony tett egy fogadalmat: soha senkitől sem■ kér többé protekciót... „llllllillllllllllllllllllllllllllllllliltllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllimilUlilllllllllllllllltllllllllltlllllllllltilllHIIIIIIIllllllllllHlllllllllllltlHIIIIIIIIII' 1 Protekció! Protekció! I Befolyásos személy pártfogása, közbenjárása, vagy saját személyes befolyásának, kapcsolatai- nak érvényesítése valaminek, vagy valakinek az érdekében. Ily módon vagy ismeretség, baráti kapcsolat révén szerzett, elért, jogtalan előnyökhöz juttató kivételezés: protekcionizmus. Pro- — tekciós az a személy, akinek protektora van. akit S protezsálnak. 5 (Magyar Nyelv Ek-telmezö Szótára) E iuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiimiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiuiiuiuiiiiiiiiuinuöt Drága ajándék Megkeseríti az életet .. .a borátvételnél szezonidőben napokat is kellett várni, míg valaki sorrakerült. De az ottani nagykapu mellett is volt olyan kiskapu, amelyen a protekciósok sorállás nélkül nyertek bebocsátást. * ... amikor kevés gázpalack érkezik a telepre, döcög a gázellátás. Sokszor napokkal később tudják csak kielégíteni a megrendeléseket. Ilyenkor is előfordul, hogy a jó ismerősök felé hajlik az elosztók keze. • ... a Patvolatnál nvlonhnl- mik festését is vállallak. Kényesebb színeket azonban már nem mindenkinek, csak a kiválasztottaknak. Elkésett... Egyetemen felvételizett az iskolaigazgató kislánya, az apa hosszas töprengés után szánta rá magát, hogy valakinek a segítségét kérje, mert úgy hallotta, ilyenkor nem árt a protekció. Felkereste a magasabb fórumot, ahol elképzelése szerint támogatást kaphat. Mosolyogva fogadták: — Sajnáljuk, elkésett. A kislányát már felvették — már megkaptuk az értesítést... — Gyalázatos dolog a protekció és szégyellhet! magát az az üzem, ahol ilyet eltűrnek — mondja Horváth József, a Bonyhádi Cipőgyár dolgozója. — Nem lehet eléggé elítélni azokat, akik például a ' munkásfelvételeknél nem a rátermettséget és a szakmai tudást veszik figyelembe, hanem a személyes kapcsolatokat helyezik előtérbe. — Kértek már öntől ilyesmit? — Öt, vagy hat éve, amikor a munkaügyekkel foglalkoztam, próbálkoztak. — Mit gondol, miért? — Úgy érzem, ez egy régi szokás. hiedelem. A kívülálló, különösen ha érdekelt, nehezen tudja elhinni, hogy az üzemnek milyen sok szempontból meg kell vizsgálnia, lia több jelentkezőből a legjobbakat akarja kiválasztani. Aki kimarad, könnyen talál mentséget, könnyen rámondhatja: na, itt is protekció van. — Nemcsak hivatalból, de mint magánember is elítélem a protekciózást — mondja dr. Guzo- rám Gáspár, a bonyhádi járás- bíróság elnöke. — Különösen az időseik körében nehéz egyesek gondolkodásmódját megváltoztatni. Nem is értik miért bűn akár adni, akár elfogadni valamit, összeköttetés felhasználásával. — Úgy gondolják, hogy a hiányzó ismeretséget egy kis ajándékkal meg lehet szerezni. Néhány évvel ezelőtt jártam meg én is. Egyik ügyfelem — akinek a tárgyalások során bebizonyosodott az igaza — a feleségemet kereste fel ajándékkal. Hiába szabadkozott az .asszony, egy óvatlan pillanatban otthagyta az ajándékot és köszönés nélkül eltűnt. Mintegy befejezett tény elé akart állítani bennünket. — Bírósági tárgyalás lett ebből, s megbüntették 500 forintra. Csak akkor eszmélt rá, nemcsak magát. hanem engem is milyen kínos helyzetbe hozott, pedig nem ez volt a szándéka. Az ajándék teljesen felesleges volt. A pert így is, úgy is megnyerte volna. S ha nem ajándékozgat, megmarad az 500 forintja is. így kicsit drága lett az ajándék. — A közvélemény megvetését érdemli az. aki teret enged a protekciónak — mondja Szászi János tűzoltó százados, bonyhádi lakos. — Találkozni nem találkoztam vele, csak azokról tudok, amelyeket az újságok megírnak. A szóbeszédben többször hallani ilyeneket, de nem mindig lehet kideríteni á valóságot. Véleményem az, hogy minden eszközzel harcolni kell ellene. Hasznos és értelmes Kivételes helyzetű betegek — Van protekciós beteg? Orvosoknak tettük fel ezt a kérdést, tömör véleményt kérve. Dr. Váczy László, a szülészet és nőgyógyászat főorvosa: — Mit értenek ezen? Nálunk a betegfelvétel rendelőintézeten keresztül történik, s az ágyak számától függően vesszük fel a betegeket. Természetesen, ha súlyos eset, azonnal bekerül, senkivel semmiféle kivételt nem teszünk. Mi különösen azon vagyunk, hogy ne adjunk semmiféle alapot félreértésekre, hiszen a közvéleményben a mi foglalkozásunk úgy is sok támadásnak, van kitéve. Dr. Kelemen Margit, a fertőzőosztály főorvosa: — Ezt a kérdést pont a fertőzőosztállyal akarják kezdeni? Nos, ha nem, akkor a következőt mondhatom: van, igenis van protekciós beteg. Minél súlyosabb valakinek a betegsége, annál ki- vételesebb a helyzete nálunk, annál többen vesszük körül, ez néha a laikusok szemében „protekció”-nak hat. Mi vállaljuk ezt a vádat, ha az eset a véleményünk szerint olyan súlyos. Dr. Posta Bekény, urológus főorvos: — Két műtét között, kevés időm van a válaszadásra. Van protekciós beteg, természetesen. — Milyen esetben? e- Ha jó barátról, vagy exponált betegről van szó. Kozmetikusnak lenni — divat. Autószerelői pályát választani — okos dolog. A televíziószerelés — jól fizető pálya. S, hogy ezekre a divatos szakmákra felvételt nyerjen a gyerek, azért a Mü. M. 505. számú Ady Endre Szakmunkásképző Intézet megyei igazgatóját. Kaszás Imrét zaklatják. — Az intézetnél van-e protekció? ■ — Hogyne, természetesen. Bár a protekció szó hallatára már allergiás vagyok. Abban az esetben, ha épkézláb, egészséges munkásfiatal felvételét támogatja valaki, nem tudom azonos elbírálás alá venni más protezsá- lással. A protekció természetesen nem a kőművesszakmában jelent problémát, hanem a divatos, jól hangzó foglalkozásoknál, ahol jóval többen jelentkeznek, mint a felvehető létszám. Jól ismert az a miniszteri rendelet, amely előírja, hogy a vállalatoknál előnyben keli részesíteni az ott dolgozók gyerekét. Ha úgy fogom fel, ez „állami protekciódnak minősül, de nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire hasznos, értelmes ez a protekció. Csak helyeselhetjük a munkásdinasztiák kialakulását, ahol apáról fiúra öröklődik a szakmaszeretet, a szakmai tudásra, alaposságra törekvés. — Nagyon izgalmas kérdés ez mindenkeppen, egyszer hosszabb lélegzetű, őszinte vitát igényelne. Politikailag hatásos szónak tűnik, ha mindennemű támogatást „protekció” néven ítélünk el, pedig némely esetben, ha társadalmi igazságosságra törekszünk, akkor erkölcsi kötelességünk az olyan tehetséges, de rossz körülmények közül feltörekvő fiatalok támogatása, akiknek helyzete visszahúzó erő lehet a továbbtanulásban. Közvetítés — Mihez kezdjek? A férjem itthagyott két gyerekkel. Nincs állásom, miből éljünk? — mondta a volt tanítvány tanárnőjének. A tanárnő telefonált egy nagyobb szekszárdi üzem személyzetisének. Állást kért a fiatal- asszony számára. Szerencsére volt: másnap már jelentkezhetett a „protezsált” munkám. Örülök, hogy önkéntes munka- közvetítésem ilyen sikerrel járt, mert a városi tanácsnál csak a jelentkezések sorrendjét vehetik figyelembe és ilyen alapon néha eltörpülnek az emberi sorsok, Van-e protekció? Négy külön« böző foglalkozású ember válaszol. Megkérdezéskor érthető módon valamennyien meglepettek. Húzódoznak a választól. Hátha baj lehet belőle. Ilyen kényes ügyben jobb hallgatni — úgy vélik. És ha névtelenül kerül papírra a válasz? Úgy már más. Megered a szavuk. H. M. asszisztensnő, Balassa János kórház. Munka közben, váratlanul tettem fel a kérdést: — Mindig is volt és lesz is. Néha jó ha van. K. L. műszaki ellenőr az egyik szekszárdi lakótelep építkezésén, gondolkodás nélkül felelt: — A feleségem tudná legjobban megmondani, ugyanis nemrégen szült. Annak akinek van barátja és pénze, nem is olyan kellemetlen. Csak az a kisfizetésű dolgozó kesereg, akinek még ráadásul jó beosztásban lévő rokona sincs. V. Z. betanított munkás. Műszergyár. — Már az általános iskolában is tapasztaltam, hát még az élesben! Hogy szokták mondani?— Igen. Ez a kispolgári csökevény. No, de az a baj, hogy olyan, amelyik úgy látszik, sohasem szűnik meg. Sógorok, rokonok, komák mindig lesznek. R. M. segédmunkás. Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat. (Nem tiltakozik, hogy neve ne szerepeljen a nyilvánosság előtt. Úgy véli, ura szavainak. Amit kiejt, azt vállalja is. De ha a többiek neve nem áll itt, miért írjuk ki az övét.) — Megkeserítette már j«párszor az életemet. Mindig azok jutottak előnybe velem szemben, akik szépen tudtak beszélni, meg jó volt az összeköttetésük. Tehetség, szakmai tudás, mindmind eltörpül, ha van protekció. így van ez vállalaton belül is. Sőt! Itt van még csak igazán! Még a legkisebb építkezésen is. No, de nem szavalok tovább, mert a góréknak biztosan nem tetszik... * 1 i u- -j Párbeszéd — Mit tud a protekcióról? — Hogy mit tudok?... Azt, hogy most volna rá szükségem, hogy az öcsém álláshoz jusson-.
