Tolna Megyei Népújság, 1967. november (17. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-02 / 259. szám

ISG7, november 2. TOLNA' MEGVET NÉPÚJSÁG s irodagép-javítók Az átszervezés mindkét fél számára kedvező Vecsei József irodagép-műszerész egy Astra villamos összeadógép . • nagyjavítását végzi tudnak dolgozni. Szükség is van erre, kinőtték már ezt a műhelyt. Az elmúlt évek során ugyanis közel megkétszereződött az iroda­gépek száma megyénkben. — Jelenleg éves viszonylatban mintegy 2000 irodagép karban­tartását végezzük rendszeresen. A közép- és nagyjavításokat — amelyek száma több mint ezer — itt a műhelyben végezzük. Mun­kánk során azonban nagy jelen­tőséget tulajdonítunk a kétha- vonként történő rendszeres kar­bantartásnak, amely igen sok hi­bát megelőz, sőt ilyenkor arra is van lehetőségünk, hogy a kisebb hibákat a helyszínen kijavítsuk. Az átszervezéssel párhuzamo­san, bővül a részleg tevékenysé­gi köre is. így többek között a jövőben az újonnan vásárolt iro­dagépek garanciális javítását is itt fogják majd végezni. Az átszervezés során néhány adminisztrációs változás is tör­ténik. így például a jövőben min­den gépről külön-külön megren­delőlapot kell írni és az átvétel­kor, az eddigi gyakorlattól elté­rően, csak bélyegző ellenében le­het elvinni a gépet. Jelentőségéhez mérten, túlzott szerénységgel húzódik meg a Szekszárdi Vasipari Vállalat ud­varán egy kis műhely. Mindössze tizen dolgoznak benne, közülük js ketten még csak első éves ipari tanulók. Ugyancsak ketten pedig állandóan járják a megye •terüle­tét, Még ez a szerencse, mert ta­lán egyszerre valamennyien nem is tudnának dolgozni. dagép-technikai Vállalat. Az át­szervezés célja, országos szinten kiépíteni a vállalat vidéki hálóza­tát. Itt nálunk, Tolna megyében ez szorosan összefügg a megye, illetve a város iparosításával is. Erről egyébként közel 200, velünk rendszeresen kapcsolatban álló céget értesítettünk — mondta Radits Tibor, aki már több mint tíz éve vezeti a műhelyt. Erdélyi Ilona és Tóth Mária első éves ipari tanulók már önállóan is tudnak dolgozni Áz elmúlt hónapban új cégtáb­lát tettek a műhely ajtajára, a következő felirattal: „Irodagéptechnikai Vállalat Szekszárdi Kirendeltsége” — A Szekszárdi Vasipari Vál­lalat irodagép-javító részlegét át­vette a Budapesten székelő Iro­Az átszervezés előreláthatólag kedvezően érinti a kis műhely kollektíváját. A közeljövőben új helyiséget kapnak, amelynek fel­szerelését a vállalat fogja bizto­sítani. Gépkocsit is kap a részleg, így az eddigieknél lényegesen kedvezőbb körülmények között Az új, korszerű irodagépek ja­vítása megköveteli a szakmun­kások továbbképzését. A vállalat erről is gondoskodik, amennyiben a jövőben a Budapesten megren­dezésre kerülő továbbképzési tan­folyamokra meghívja a részleg dolgozóit is. Jelenleg több mint száz géptípust tudnak javítani, de ez még nem elég. Hiszen a kö­zeljövőben várható a könyvelés gépesítésének kiszélesítése, ami egyben azt is jelenti, hogy új típusú irodagépek karbantartása, javítása válik szükségessé. Jelen­leg középjavításokat három hét, a nagyjavításokat négy-öt hét alatt tudják elvégezni. Az új mű­helyben szeretnék csökkenteni az átfutási időt is. Az átszervezéssel egyidőben — tehát október 1-től — előnyben részesítik az úgyne­vezett részjavításokat, vagyis azo­kat a munkákat, amelyek egy-két óra alatt elvégezhetők. — A közeljövőben ismét meg­keressük a velünk kapcsolatban álló cégeket, hogy az 1968. ja­nuár 1-től érvényes új szerződé­seket megkössük, és ezáltal biz­tosítsuk irodagépeik rendszeres karbantartását. Ezen túlmenően természetesen készséggel állunk rendelkezésére azoknak a cégek­nek is, amelyek ezúttal először keresnek meg minket szerződés- kötés céljából — mondta beszél­getésünk végén Radits Tibor részlegvezető. Az irodagép-javító átszervezése minden bizonnyal hamarosan érezteti majd kedvező hatását a vállalatoknál, intézményeknél is. (szigetvári) Keresse fel ssolgáltatóhásunkban működő üveges9 képkereteső9 műkössö- rűs9 kölcsönző, patyolat részlegeinket ! Előnyös díjszabás! Kulturált kiszolgálás ! Cím : Dombóvár. Hunyadi tér 32. (7) A héten: harcsavásár A tavasszal sokan méltatlan­kodtak, hogy hiába van Szek- szárdon az ország egyik legszebb halüzlete, amikor halat nem le­het kapni. Most viszont az ellátásra nem lehet semmiféle' panasz. Sőt, most, ezekben a napokban olyan a választék, mint tán eddig még soha. Az ellátásban tapasztal­ható szélsőségek oka az, hogy a hal ma még idénytermék. A hal­gazdaságokban. de főleg a halas­tavakkal rendelkező termelő- szövetkezetekben ilyenkor, ősz­szel „érik be a termés” — most van a lehalászások ideje, ezért a mostani, bőséges ellátás, a na­gyobb választék. A hal bel- és külföldön egyre keresettebb cikk —, noha ha­zánk az egy főre jutó évi két- kilós halfogyasztással jóval hát­rább van, mint sok, tengerrel szintén nem rendelkező európai mert norvég és dán halfiién kí­vül újabb halfélók is kerülnek a piacra, mint a makréla, a le­pényhal, a heringfédék és a füs­tölt hal, a „Bückling”. A szekszárdi üzletbe — ugyan­csak a választék növelése érde­kében —, tegnap szállítottak 30 mázsa Siürkeharesát, a Fejér megyei Halgazdaságból, azonkí­vül egy mázsa csukát és öt má­zsa keszeget. — Az első eset, hogy ilyen választékkal várjuk a vásárló­kat — mondotta Erdélyi György, az üzlet vezetője —, úgy, hogy valóságos harcsavásárt rendez­hetünk. Kisebb mennyiségben lesz még süllő és kárász is. — A halárusítás új módjaként vezettük be a túrajáratokat, vagyis hetente egyszer felkeres­sük azokat a községeket, ame­Harminc mázsa szürkeharcsa érkezett a szekszárdi üzletbe. Ilyen példányokat bármelyik sporthorgász szívesen látna a horgán ország. Pedig az ország halter­melése a háború előttihez viszo­nyítva több, mint négyszeresére emelkedett, A Halértékesítő Vál­lalat 1949-ben — megalakulása évében —, még csak 310 vagon halat értékesített, a múlt évben már 1400 vagonnal, az idei meny- nyiség viszont előreláthatóan el­éri az 1600 vagont. Számottevő az export is; a magyar ponty kedvéit az osztrák, a cseh, az NDK, az NSZK, a román, sőt az olasz piacon is. A vállalat tájékoztatója sze­rint a hazai piacra — egyelőre még kisebb tételben —, idén kerül először a már meghonosodott nö­vényevő fehér amur és a busa, amely ízletes, sovány húsával, nagy „A”-vitamin tartalmával kedvence lesz majd a hal­fogyasztó közönségnek. A válasz­ték növelésére és az időszakos élőhalhiány pótlására a már is­lyekben nehezen, vagy egyálta­lán nem jut a lakosság halhoz. — Ez, a bőség va jon meddig tart? — Az év végéig; a Jövő év elejéig. Ugyanis az a helyzet, hogy még kevés a teleltető, fő­leg a termelőszövetkezeteknél. Júniustól már ismét javul majd az ellátás, de bizonytalan még, hogy a kritikus április—május— júniusi időszakot hogyan hidal­juk át. Sok függ attól, hogy a termelők és a vállalat hogyan egyeznek meg az árban, illetve, hogy ki viselje a téli tárolással járó súlyveszteséget. — A végső megoldás az lenne; ha a halgazdaságokhoz hasonló­an a termelőszövetkezetek is ér­tékesítenének halat tavasszal is, így egyenletesebb lehetne az el­látás, nem lennének élőhal nél­küli hónapok. BT. Ezer forint római ezüstpénzekért Háromszáznál több római ko­ri ezüstpénzt találtak a felső- tengelici határban a szántóföl­dön az egyik Tolna megyei va­dásztársaság tagjai. A körülbe­lül húszfilléres nagyságú ér­méket anyagedényben rejtette el hajdani tulajdonosa, s az őszi szántáskor szórta szét a trak­toroseke. A leletet bevitték a múzeumba, ahoi kiderült* hogy a domborműves ezüstpénzek zö­mét Philippus Arabs, Gailienus, Volusianus és Valerianus római császárok idejében verették. A múzeum a megtalálókat, névszerint: Tarlós Istvánt, Ran- ga Ferencet, Mecseki Lászlót, Nagy Jánost, Benis Józsefet, B. Horváth Józsefet és Gárdái Ist­vánt összesen ezer forint beszol- gáltatási jutalomban részesítette.

Next

/
Thumbnails
Contents