Tolna Megyei Népújság, 1967. november (17. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-15 / 270. szám
196". november f-f. VSESÄ fSiEGYEi KEPÍMSAG s Hatvanöt éve gyulladt ki Szekszárdon az első villanylámpa A PÉP ÁSZ KISZ-fiataljai feldolgozták Tolna megye villamosításának történetét Az első szekszárdi villanytelep. Épült 1902-ben. A DÉDÁSZ fiataljai nemcsak értékes, de érdekes felajánlást is tettek: november 7-ig az áramszolgáltatás történetét dolgozzák fel Tolna megyében, az első villamosítástól napjainkig.” (Üjsaghír) Országosan is egyedülálló kezdeményezést tettek a DÉDÁSZ szekszárdi üzletigazgatóságának KISZ-fiataljai, amikor vállalták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére összegyűjtik és egy díszes albumban kiállítják Tolna megye villamosításának történetét. — Tulajdonképpen először csak egy fényképalbumot akartunk összeállítani, de azután úgy gondoltuk, írunk elé egy kis bevezetőt. Ez el is készült, azonban dolgozóink részére kiadott mintegy 20 kérdésre -olyan sok és rendkívül érdekes adatot kaptunk, hogy végül is úgy döntöttünk, legyen ez egy olyan monográfia, tanulmány, vagy nem is tudom pontosan minek nevezzem, amely magában foglalja Tolna megye villamosításának 65 éves történetét. — mondja Laj- kó Sándor mérésügyi előadó, a KISZ-alapszervezet titkára. A fiatalok kezdeményezése élénk mozgásba hozta az üzlet- igazgatóság kollektíváját. Olyany- nyira, hogy még a nyugdíjasok is jelentkeztek, s igen sok értékes adattal gazdagították az ösz- szeállítást. A díszes albumnak tulajdonképpen már készen kellene lenni. Előreláthatólag azonban csak e hó végére készül el teljesen. — Oly sok anyag gyűlt össze, hogy annak rendezése áttervezettnél lényegesen több időt vesz igénybe. Több mint 200 fénykép, közöttük van az 1902-ben épített első szekszárdi villanytelepről készített felvétel, s mintegy 50 gépelt oldalnyi anyag áll rendelkezésünkre, amelyeknek mintegy a felét használjuk fel az albumban. A fiatalok rendkívüli pontosságra törekedtek, s ezért többek között átolvasták a megyei levéltárban lelhető, s az idevonatkozó anyagokat, több olyan szakkönyvet tanulmányoztak át. amelyekben feltehető volt, hogy a témakörrel v- kapcsolatban található adat, és természetesen saját irattáruk anyagát is feldolgozták. A kutatómunka során számos igen érdekes anyaggal találkoztak, amelyek közül a legtöbb az albumba is bekerül. — Számunkra a legmeglepőbb, és legérdekesebb az első, 1902- ben épített villanytelep története. Szekszárd nagyközség képviselőtestülete 1900. november 18-án hozott 77. számú határozata értelmében gondoskodni kell, Szekszárd nagyközség „villamos világításáról”. Különösen Dőry Pál alispán és Fördős Vilmos városi tiszti ügyész tett sokat a cél érdekében. Végül is 200 ezer koronás kölcsönnel megépült Szekszárd, s ezzel Tolna megye első villanytelepe. Az egyenáramú, Siemens-cég által épített telep egészen 1926-ig dolgozott. Az első fogyasztók főzött található többek között a Jéggyár, Vízmű, Molnár-féle nyomda, Kórház, Selyemgyár stb. 1926-ban áttértek a váltóáramra. Az átszerelés után tragikus balesetek is történtek. Kovács Dezső és Takács József Szerelők életüket vesztették. Ök voltak az első halottjai a nagy úttörő munkának. ;,Voltak a felszabadulás előtt is újítások, de ezért az erőmű üzemeltetője (Salgótarjáni RT) nem fizetett, hanem egy olyan irányú újításért, vagy találmányért, amely valamelyik géppel, vagy berendezéssel volt kapcsolatos, az illetékes gyártó cég jutalmazta a munkást. Ha jutalmazta.” — írta többek között az egyik nyugdíjas dolgozó, a kérdésekre adott válaszában. Az összeállításban jelentős helyet kapott a felszabadulás utáni villamosítás története. — 1944 szeptemberében a mázai üzem vezetősége kapott egy olyan utasítást, hogy amennyiben az oroszok elfoglalják a községet, a gépi berendezéseket használhatatlanná kell tenni. Ezzel szembeni amikor Í944, november 28án a szovjet csapatok felszabadították a községet, az akkori dolgozók, a még német kézen levő Dombóvár és környéke részére nem adtak áramot, azonban a felszabadult területekre tovább folyt az áramszolgáltatás. A villamosítás történetének, fejlődéséit néhány igen érdekes diagram is ékesen bizonyítja. Ezekből megtudhatjuk, hogy például 1904-ig 5, 1920-ig — az első világháború hatására már csak — 3, 1930-ig 11, 1949-ig 31 és 1955-ig 101 községbe jutott, el a villany. Ugyancsak diagramból olvasható le az is, hogy közel fél évszázaddal ezelőtt, a megyében elsőként villamosított Szekszárdon 2200 áramfogyasztó volt, ezzel szemben ma közel 84 ezer áramfogyasztót tartanak nyilván az üzletigazgatóságon, amelyhez Baranya és Somogy megyei községek is tartoznak. Az elmúlt hét évben több mint 15 ezerrel bővült a fogyasztók köre. A DÉDÁSZ fiataljainak egyedülálló kezdeményezésében többen, a mindennapi munkájuk mellett, igen sokat dolgoztak. Ök megérdemlik, hogy név szerint is megemlítsük őket. —• A legtöbbet Tóth József technikus. Tuller Istvánná gyors- és gépíró, KISZ-vezetőségi tag, Reiter Erzsébet műszaki rajzoló és Ruzics Jánosné gyors- és gépíró dolgoztak. Elsősorban az ő áldozatos munkájuknak köszönhető, hogy hamarosan elkészül ez a kis villamosítási krónika. Én még hozzátenném, hogy a vállalt feladat teljesítése érdekében, valamennyiüknél_ is többet dolgozott, Lajkó Sándor KISZ- titkár. A kéthetes késés mit sem von le a nem mindennapi munka értékéből. A DÉDÁSZ szekszárdi üzletigazgatóságának KlSZ-szerve- zete végeredményben teljesítette vállalását a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére, amelynek eredményeként elkészült Tolna megye villamosításának 65 éves története. SZIGETVÁRI LÁSZLÓ Nincs már elmaradás ax ösxi sxántásban A hosszú nyári szárazság miatt rolna megye közös gazdaságaiban alaposan elmaradtak a szántással. Ennek hatását még az 5sz első felében is érezték:^ késett a vetés befejezése és a nélyszántásra nem jutott elég írógép. Mivel azonban az ősz kivételesen kedvező időjárást lozott. a legtöbb helyen megszűnt az elmaradás. Sőt több gazdaságban jobban. állnak je- enleg a mélyszántással, mint a avalyi év hasonló időszakában. Jellemző a megyei helyzetre, íogy az állami gazdaságok mind corán elvégzik a szántást, telát összességében előbbre van- lak, mint a szövetkezetek. A Hőgyészi Állami Gazda-1 Ságban már csak egy hét kell a mélyszántás befejezéséhez. Kristóf Ádáni központi növénytermesztő agrönómus tájékoztatása szerint az 1200 hold szárítatlan területből naponta 200 holdat tudnak megdolgozni, ugyanis 35—40 erőgép áll rendelkezésükre. Ezenkívül 20 traktor a műtrágyaszállításon és szóráson dolgozik. A kukoricaszárat Orkán típusú gépekkel és kombájnokkal- is takarítják a táblákról, hogy minél gyorsabban felszabaduljanak a még szántatlan területek. Németkéren az elmúlt évről az idei tavaszra 520 hold szán- tatlan terület maradt. Most egészen más a helyzet, ugyanis 360 hold vár ekére, ez csupán tíz napi munka. A Kanacsi Állami Gazdaságban is előbb végeznek, mint 1966-ban. Akkor november 30-ára tudták befejezni az őszi mélyszántást, most előreláthatólag két-három nappal előbb bevonulhatnak a traktorosok .telelőre- . Bosszantó alkatrészhiány akaJ dályozta meg a Gerjeni _ Állami Gazdaságot abban, hogy már november 20-a körül letegyen az év utolsó munkájának gondjáról. Hegedűs Ferenc főagronómus azt mondja: hét forintos_ alkatrészre 48 órát kellett várni és jelenleg is a négy lánctalpas traktorukból csak kettő üzemképes. Járják az országot, a más megyebeli AGROKER-vállalato- kat. Tegnapelőtt Vecsésen is jártak alkatrészügyben. Mély- fekvésű földjeiken, mivel legalább 35 centi mélyen szántanak, csak a lánctalpas erőgép boldogul. Ilyen mostoha viszonyok között is sokkal előbbre vannak a munkával, mint az elmúlt esztendőben, mintegy 300 holddal többet szántottak meg mostanáig. A főagronómus nemcsak a jó ősznek tulajdonítja ezt az eredményt, hanem a szervezettségnek is, tudniillik minden őszi munkával előbb végezték, mint 1966-ban. Ozorán még nagyon sok a munka, 2000 hold szántatlan. Tóth Ferenc elnökhelyettes úgy beszélt, jó két hét múlva azért ők is végeznek, mert tegnap befejeződött az Egyetértés Tsz- ben a cukorrépa meg a kukorica szállítása, és most már 251—27 erőgépet tudnak foglalkoztatni a talajmunkán. Eddig csupán nyolc- kilene traktorral szántottak. Ezzel a nagy erőátcsoportosítással, az egész felhasználható géppark „bevetésével” Ozorán is december előtt akarnak felszántani minden táblát. Oiabb telekosztás — Épül A dombori víkendtelep közkedveltsége rohamosan nő. Az idén nem egy olyan hétvége volt, amikor 2—3000 ember is megfordult itt, s persze mind többen foglalkoztak és foglalkoznak a gondolattal, hogy jó lenne víkendházat is építeni. Az első pavilonsorok már készen állnak: magánosok és vállalatok, hivatalok egyaránt építettek már, de az újabb jelentkezők közt is található minden rétegből. Hosszas erőfeszítések után sikerült ismét beépíthető telket táiaftosítaini Domboriban, így a telep tovább bővülhet. Ezeknek a telkeknek az elosztása most folyik. Több mint 100 telek áll rendelkezésre jelenleg. Amint Galambos Józseftől, a megyei tanács vb építési osztályának előadójától megtudtuk, az elosztás meglehetősen nagy gondot okoz, mert sokkal több a jelentkező, mint amennyi a telek. Nagyon sok vállalat és hivatal szándékozik építeni, így' elsősorban ezek telekigényét elégítik ki. A Fadd-Domboribcm a motet magános építkezésre mégegyszer annyi volt a jelentkező, mint a telek. Mindebből következik, hogy a telekigényeket csak részben tudják kielégíteni, és szükségessé válik újabb telekbiztosítási eljárás megindítása. Most azonban a. legfontosabb a közművesítés, és. mivel ehhez is meglehetősen nehéz biztosítani az anyagiakat, csak mérsékelt ütemben kerülhet sor a további fejlesztésre. A Tolna megyei Idegenfor-J galmi Hivatal is hozzálátott a vendéglátási körülmények megteremtéséhez Fadd-Domboriban: motelt építtet. Dr. Bercsényi Vince, a Tolna megyei Idegen- forgalmi Hivatal vezetője közölte, hogy a motel építése már igen előrehaladott állapotban van: tető alá került, a belső szerelés egy része is kész, csak a parkettázás és a vízvezetékszerelés van vissza. Jelenleg a mázolok dolgoznak az épületen. A motel a következő idénytől a vendégek rendelkezésére áll. Zenebarátok klubja Szekszárdon A zeneiskola kezdeményezésére megalakult a zenebarátok klubja. Az első két foglalkozást már meg is tartották. Mind a kettőn Husek Rezső ismertetése alapján a zenebaráti kör tagjai meghallgatták hanglemezről, letűnő művészek és együttesek, előadásában, a következő hangverseny műsorát. A zeneiskolának az a célja a zenebaráti kör megszervezésével, hogy egyrészt közelebb hozza egymáshoz a zenebarátokat, másrészt pedig szakavatott tolmácsolásban ismerjék meg a zenekedvelők a következő hangverseny műsorát és így az előadásra kerülő számok az eddiginél nagyobb megértésre, nagyobb mérvű befogadásra találjanak. A zenebaráti kör következő foglalkozását ma, szerdán este 8 órai kezdettel tartja a zeneiskolában. A zeneiskola és a zenebaráti kör. vezetősége minden érdeklődőt szívesen tát. Belépődíj nincs. A klubfoglalkozás műsorán a péntek esti hangversenyen szereplő darabok szerepelnek,
