Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-13 / 242. szám

1-on;?t TOLNA MEGYEIm «AGPSÖLETMm-BCTESOUEIEK I NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A Tolna megyei területi tsz-szövetségek alakuló küldöttülése XVn. évfolyam, 242. szám ARA: 60 FILLER Péntek, 1967. október 13. Befejeződtek a csehszlovák és a magyar párt- és kormányküldöttség tárgyalásai Prága (MTI). Csütörtökön dél­előtt a prágai várban befejeződ­tek a csehszlovák és a magyar párt- és kormányküldöttség közöt­ti tárgyalások. Az eszmecserén Antonin Novotnynak, a CSKP Központi Bizottsága első titkárá­nak, köztársasági elnöknek, illet­ve Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának veze­tésével részt vettek a két delegá­ció tagjai és szakértői. A küldöttségek tájékoztatták egymást az országaikban folyó szocialista építőmunka menetéről, áttekintették a csehszlovák—ma­gyar kapcsolatok további elmélyí­tésének lehetőségeit, egyben véle­ményt cseréltek a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunis­ta- és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A szivélyes, baráti légkörű ta­nácskozások a megtárgyalt kérdé­sekben a nézetek teljes azonossá­gát igazolták. Az első országos tsz-kongresz- szus határozata értelmében or­szágszerte megalakultak a terü­leti tsz-szövetségek. Az adottsá­goktól függően, legtöbb megyé­ben 2—3, sőt még ennéd is több szövetség kezdte meg munkáját. Tolna megyében a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek képvise­lői úgy döntötfeki hogy két tsz- szövetség alakul, az egyik Tamási a másik Szekszárd székhellyel. Csatlakozó közgyűléseken válasz­tották meg a közös gazdaságok tagjai a küldötteket, továbbá eze­ken a közgyűléseken döntöttek arról is, hogy az önkéntesség el­ve alapján hajlandó-e a tsz a szövetségek munkájával, fenntar­tásával kapcsolatos költségekhez hozzájárulni, illetőleg csatlako- zik-e, vagy sem? A megye va­lamennyi termelőszövetkezete ki­mondta a csatlakozást. Ennek megfelelően sor kerül a Tolna megyei területi tsz-szövetségek alakuló küldöttülésének a meg­tartására. Október 18-án Tamá­siban, október 24-én Szekszárdon alakul meg a tsz-ek területi szö­vetsége. Ülést tartott a népfront megyei bizottsága Aláírták a magyar—csehszlovák közös nyilatkozatot Csütörtökön délután a prágai vár új galériájában ünnepi külső­ségek között magyar—csehszlovák közös nyilatkozatot írtak alá. Az aláírásnál jelen volt a magyar párt- és . kormányküldöttség, élén Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával, a delegáció veze­tőjével, továbbá Fock Jenővel, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnökével. Ott volt az ün­nepi aktusnál Antonin Novotny, a CSKP KB első titkára, köztársa­sági elnök, a csehszlovák delegá­ció vezetője, Józef Lénárt minisz­terelnök és a csehszlovák kül­döttség több tagja. Jelen voltak a két küldöttség szakértői is. Megjelentek a do­kumentum aláírásánál a CSKP KB Elnökségének tagjai és pót­tagjai, a kormány és a CSKP KB számos tagja. Jelen voltak a prá­gai magyar nagykövetség diplo­matái is. A közös nyilatkozatot magyar részről Kádár János és Fock Je­nő, csehszlovák részről Antonin Novotny és Jozef Lénárt írta alá. Az aláírás után a két küldöttség vezetője és tagjai szívélyesen üd­vözölték egymást. A közös közlemény szövegét va­sárnap hozzák nyilvánosságra. sedik a turizmus, amely jelentő­sen hozzájárul a kölcsönös meg­ismeréshez és további közeledé­sünkhöz. Őszintén örülünk azoknak az eredményeknek, amelyeket a magyar nép hazájának építése, a szocialista társadalom fejlesztése során elér. A Magyar Népköz- társaság fejlett ipari országgá ] lett, sok olyan terméket állít ' elő, amely régebben Magyaror­szágon egyáltalán nem volt. A magyar ipar sok színvonalas ter­méke mind nálunk, mind más külföldi piacokon ismert. A Ma- ' gyár Népköztársaság és a Cseh- j szlovák Szocialista Köztársaság közötti gazdasági kapcsolatok az elmúlt években gyors tempóban fejlődtek. így például kölcsönös árucsere-forgalmunk 15 év alatt (Folytatás a 2. oldalon.) A Hazafias Népfront megyei bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott. Részt vett a tanácskozá­son a megyei pártbizottság kép­viseletében Varga István, a pro­paganda- és művelődési osztály munkatársa. Dr. Szily László el­nöki megnyitója után Hunyadi Károly, a népfront megyei titká­ra tartott beszámolót a nyári népfrontmunkáról. Egyben tájé­koztatta a bizottság tagjait a népfrontbizottságok előtt álló új feladatokról. A nyári munkáról szólva el­mondotta többek közt, hogy fő terület a falu volt, politikai tar­talma pedig a magyar—szovjet barátság erősítése, különösen a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulójának méltó megünneplését előkészítő munka. A jó munka záloga az volt min­denütt, ha a bizottságok együtt­működtek a párt-, állami és tár­sadalmi szervekkel. Alapjában a továbbiakban is erre kell épülnie a téli népfront­munkának. Még szorosabb kap­csolatot kell teremteni a külön­böző társadalmi szervezetekkel — KISZ, nőtanács, TIT — a nép­művelési tervek sikeres megvaló­sítása érdekében. Sok segítséget adhat ehhez az a mintegy 700 fő, akik az idén jártak — a népfront szervezésé­ben — a Szovjetunióban. Ma már alig akad község a megyében, ahonnan legalább néhány ember ne ismerte volna meg közelebb­ről is a szovjet népet. A vitában többen is alátámasz­tották a beszámolóban elhang­zottakat. Az eddigi eredmények felsorolását hallva, reális az elő­legezett bizalom: a téli népfront- . munka is újabb sikerek érlólője lesz a községek politikai, gazda­sági és kulturális fejlődéséhez. Barátsági nagygyűlés a CKD-Tatra gyárban Prága (MTI). Emlékezetes, szép demonstrációja volt a magyar— csehszlovák barátságnak a csü­törtök délutáni nagygyűlés, ame­lyet Prága nagy munkáskerületé­ben a cseh munkásmozgalom fel­legvárában Smichovban, a CKD- Tatra gyárban tartottak. A gyár mintegy kétezer főnyi munkásgárdája nagy szeretettel várta a magyar delegációt és a társaságában lévő csehszlovák Antonin Novotny: párt- és állami vezetőket. A gy űlés színhelyét, a villamos végszerelde hatalmas műhelycsarnokát feldí­szítették az ünnepi alkalomra. Felcsendültek a himnuszok, majd Martin Vaculik a CSKP KB Elnökségének póttagja, a prágai ' tbizottság első titkára üdvözöl­te a vendégeket. Ezután nagy taps közepette Antonin Novotny lépett a mikrofonhoz. Közös érdekünk, hogy együttműködésünk minden területen fejlődjék Antonin Novotny bevezetőben üdvözölte a magyar párt- és kor­mányküldöttséget, majd hangsú­lyozta: — Ma a Magyar Népköztársa­ság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szocialista ország. Ezért logikus, hogy jószomszéd­ként együtt élnek, együttműköd­nek és közösen lépnek fel nem­zetközi politikai kérdésekben is. Jelentős szövetség alakult ki a két ország forradalmian gondol­kodó munkássága között a győz­tes Nagy < Októberi Szocialista Forradalom által kiváltott forra­dalmi fellendülés időszakában. Sok cseh és szlovák forradalmár harcolt 1919-ben a Vörös Hadse­reg soraiban a Magyar Tanács- köztársaság győzelméért; éppen úgy számos magyar származású forradalmár aktívan részt vett «ji Szlovák Tanácsköztársaságért folytatott harcokban és más for­radalmi akciókban, valamint ké­sőbb országunk területén, külö­nösen Szlovákiában a kommunis­ta párt munkájában. — Az MSZMP és a CSKP, va­lamint a magyar és csehszlovák munkásosztály eszmei egysége és együttműködése — amelynek alapja céljaink azonossága, a kö­zös marxista—leninista világné­zet, a proletár internacionalizmus alapelveihez való hűség — állam­közi politikai kapcsolataink min­den kérdésének, a szocialista or­szágok, az egész nemzetközi kom­munista mozgalom tevékenységé­nek tartalmát is képezi. Ezért nincs mit csodálkozni azon, hogy a Magyar Népiköztár­saság és a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság között eredmé­nyesen fejlődik a politikai, gaz­dasági. tudományos, műszaki és kulturális együttraűködés, széle­Csak egy üzemnek kell az olcsó vízi szállítás Kihasználatlan lehetőségek — Egy budapesti úton ezer forint megtakarítás — Az MHRT jövőre út olcsóbb lesz, mint a MÁV és az AKÖV Tolna megyében nem használ­ják ki a víziút adta lehetősége­ket. — Ezzel a megállapítással, mellyel a Fadd—tolnai hajóállo­más főnöke jellemzi a vízi szál­lítást, egyet lehet érteni. Tolna megyében, főleg a Du­na-menti községekből a korábbi években jelentős mennyiségű árut szállított az MHRT hajói­val. Egy szerencsésnek nem mondható menetrend-változás folytán szinte egytizedére csökkent a „kofa"-forgalom. Akkor még, körülbelül másfél évtizede, jelentős volt az egyéb áruk — ipari késztermékek, fél­készanyagok stb. szállítása is. Ma már szinte alig van belföldi áruforgalom a nemzetek ország- útján, a Dunán. Kivételt képez természetesen a nagy mennyiségű folyami kavics, illetve kender. Fadd—Tolna hajóállomáson az idén az összbevétel alig éri el a százezer forintot. , Az idén a KISZ-vezetőképző tábor sem utaztatta kirándulásiképpen hall­gatóit, így a személyforgalom is olyan csökkenést mutat, hogy kétségessé teszi az állomás üzemben tartását is. A múlt hét csütörtökén mind­egy utas szállt fel a menetrendszerű személyhajóra. Ezen a napon érkezett a hajó­állomásra a darabárut szállító hajó is, mintegy másfél órával a személyszállító hajó előtt, és a szokástól eltérően, most volt munkája az áruszállító Petőfi- gőzösmek, mert a Tolnai Selyem­fonógyár nyolcvan láda árut adott fel. Ennek a vállalatnak néhány láda áru Mohácsról ugyancsak érkezett. Jóformád ez az árumennyiség tette 'ki a hajó­állomás egész múlt évi árufor­galmát. Mi ennek az oka? Elsősorban talán az, hogy a szekszárdi üzemek és a tolnai gyárak szállítási vezetőd nem is­merték fel a vízi szállításban rejlő nagy lehetőségeket. A kö­zelmúltban átépítést végeztek a tolnai vasútállomáson. Ekkor nem tudták fogadni a faipari vállalat ládaszállítmányait, és Szedres vasútállomáson adták fel. A hajóállomás vezetője kér­te a vállalatot, szállítsák hajón a ládákat, olcsóbb, gyorsabb (!) mint a vasúton. Régi szállítási megállapodásra hivatkozva és más okok miatt a tolnai árut szedresi feladással küldték Bu­dapestre. Egy-egy vagontétefnél mintegy másfél—kétezer forintos többletkiadás keletkezet ezáltal. Kiszámították, hogy egy Szekszárdról indított tehergépkocsi-szállítmány — bu­dapesti végcéllal — mintegy ezer forinttal többe kerül, mint­ha ezt az áijut hajón szállítanák. Pedig a szekszárdi üzemek többsége áruforgalmának jelen­tős részét hajón tudná lebonyolí­tani. Tárgyalások kezdődtek a műszergyárral is, itt sem talált kedvező talajra a MHRT aján­lata. Most, az őszi csúcsforgalom idején, amikor minden közleke­dési eszköz szinte maximálisan van kihasználva, a tolnai hajó­állomás főnöke ismét felkeresi a vállalatokat, ajánlatokat tesz a szállításra. Milyen eredménnyel? Ezt majd csak akkor lehet le­mérni, ha megindul az áruszállí­tás a nagy vízi úton. Sajnos ért­hetetlen jelenségekkel is talál­kozhatunk. A faddi termelőszö­vetkezet a hajóállomás közelében levő földjéről tizenöt vagon bur­gonyát szállít Budapest Nagyvá- sártelepre. de nem hajóval. A hajóállomás közeléből gépkocsi­val a tolnai vasútállomásra vi­szik, innen vagonban kerül a nagyvásárfcelépre. A szállítási idő kétszerese, mintha hajón külde- nék, ugyanakkor a költségek is körülbelül egyötödével nagyob­bak. Mert a hajó közvetlen a nagyvásártelepen köt ki. Minden bizonnyal ’ lehetséges volna a mezőgazdasági gépjaví­tótól, a bőrdíszműtől, sőt az óra- ékszeripari vállalattól is árut szállítani. A szekszárdi olajkály­ha, s a paksi konzerv hajón való szállítása is megoldásra váró kérdés. Viszont nem szerencsés dolog, hogy némelyik vállalat úgy szá­mítja, hogy saját hajóval oldja meg az áruszállítást. Az egyik Sió menti termelőszövetkezet la­katosüzemében készített árukat saját uszállyal akarja a Csepel Vas- és Fémművekbe szállítani. Elkészült az MHRT új teheráru-díjszabása. Ez alig magasabb díjtételeket ál­lapít meg a jövő évtől kezdve, mint ami az idén érvényes. Vál­tozás lesz a MÁV és az AKÖV teheráru-díjszabásánál is. Még akkor is az MHRT lesz az ol­csóbb. Érdemes tehát a gazdasági vezetőknek, már most a jövő évi tervek készítéséhez számításba venni a folyami szállítási lehető­ségeket. Jövőre talán még fonto­sabb lesz. hogy mennyit költe­nek szállításra, mit visz el a vonat, meg a tehergépkocsi és mit hoz a hajó egy-egy gyár­nak ... PÁLKOVÁCS JENŐ

Next

/
Thumbnails
Contents