Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-12 / 241. szám

1961. október 12.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

3

Iskolafelújítás Ozorán

A Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat három brigáddal végzi az ozorai általános iskola felújítását. Az építkezést tavaly novemberben kezdték és az év végére készül el. Az épületben nyolc tanterem, szertárak, irodák lesznek majd. A képen Juhász József gépész, Győrfi Tibor és Palotai László.

KPVDSZ kulturális napok

Az idén — az elmúlt évek hagyományaként — már sorrendben hetedszer kerül megrendezésre a KPVDSZ kulturális napok október 12—22 között. A megyénkben több mint ötezer főt számláló szakszervezet alapszervezetei rendezvénysorozattal kívánják növelni a »kulturális napok sikerét, így többek között holnap a Tolna megyei Népbolt Vállalat mérleg- ankétot rendez, két nappal később. 14-én ugyancsak a Tolna

megyei Népbolt Vállalat megrendezi a szocialista brigádvezetők és ifjú szakmunkások találkozóját.

Az fmsz-ek közül a tamási, a dombóvári, a gyönki, a bátaszéki, a tolnai és a decsi rendez szakmai és kulturális vetélkedőt. A kulturális napok keretében a Magyar Nemzeti Bank megrendezi „A pénz története” című kiállítását, amely minden bizonnyal nagy érdeklődésre tart számot.

szárdi üzemekben nyernek felvételt.

— És a többiek?

— Dolgoznak. A községben lakók alkalomszerű bedolgozók a tsz-bén. Közülük sokan bizonytalanok. Hozzánk jártak a kajm^di és janosmajori felsőtagozatosok is. E két helyről és Géniából sokan idénymunkásnak szerződtük az állami gazdasághoz.

— Miért nem ipari tanulónak szerződtek? így mi lesz velük az idénymunka lejártával?

— Bíznak abban, hogy utána Is alkalmazzák őket, mert ott még nem alakult ki teljesen a törzsgárda. Többen meg is mondták, ők befejezték a tanulást, keresni akarnak — válaszolja.

Előszedi a kimutatásokat és sorolja, ki milyen tanuló volt, hova jelentkezett. A szedresi igazgató jó ismerője volt diákjainak.

A tájékoztatás alapján kiválasztok néhányat, akiket fel szeretnék keresni. Csatlakozni kíván a tapasztalatszerző kőrúthoz az iskolaigazgató is. Érthető, mert őszintén érdekli, mi történt az elmúlt hónapokban búcsút vett diákjaikkal.

„Sokszor fordul a% agyuk, amikor terveznek

Az első állomás Mind Karcsiék otthona a Rákóczi ut

cában. Tábla hirdeti, hogy iparosember, villanyszerelő a családfő.

Csak az édesanya van otthon. Jó jel, Karcsi' megtalálhatta a helyét.

— Változtattunk a terven. Most Szekszárdon van a fiam, üzembe jár. Ott lett ipari tanuló. Úgy volt eleinte, hogy majd az apja mellett tanulja ki a szakmát. Aztán mégis úgy döntöttünk, jobb lesz a vállalati. Itthon csak házi szerelést tanulhatna, ott viszont többfélébb a munka, többre megy vele. Nincs is semmi baj — mondja szaporán.

Kedvetlenül fogad bennünket Kőrösiné, a Bezerédj utca 11. számú otthon asszonya. Rossz- kedvűségének nem abban az oka, hogy tésztagyúrás közben zavarjuk.

— Csalódtam én nagyot a fiamban. Csak két hétig volt Dunaújvárosban. Oda szerződött vasbetonszerelő ipari tanulónak. Szégyelljük, de bizony otthagyta. Jó gyerek, szülőszerető, de hiába mondtuk neki, a világért sem maradt ott — mondja aggodalmasan.

— Két hét... Nem gondolja, hogy talán kissé hamarjában engedtek?

— Maradását nem mertük erőszakolni. Érzékeny lelkületű ...

— Most mihez kezd a fiú? Mit terveznek? — kérdezem.

Magasabb színvonalon végezni a szakszervezeti munkát

Mit tartalmaz az ú/ kollektív szerződés ?

Megyénk szakszervezeti tagságának mintegy negyedét tömöríti, fogja össze a MEDOSZ. A közelmúltban zajlott le országos kongresszusa, amely az elkövetkező évekre a megye mintegy 11 ezer szervezett mezőgazdasági munkása számára adott programot. Erről a programról és a kongresszus munkájáról beszélgetünk Horváth Gézával, a MEDOSZ megyei titkárával.

— Bevezetőként azt mondhatnám, hogy ez a kongresszus nemcsak egyszerűen regisztrálta az eddigi munkát, és meghatározta az elkövetkező négy év tennivalóit Olyan nagy jelentőségű fórurna volt a szakszervezeti tevékenységnek, amelyen azok a módszerek kaptak elsősorban hangot, amelyek hozzájárulnak az új gazdaságirányítás bevezetéséhez. A hozzászólásokból érződött, hogy a küldöttek is alaposan elemezték a gazdasági és a szakszervezeti munka kapcsolatát, sok új javaslat, kezdeményezés járult a végső állásfoglalás kialakításához.

— Milyen témákkal foglalkozott a kongresszus?

— Három fő kérdéssel; a szak- szervezet feladataival, a reform során ehhez kapcsolva a dolgozók érdekvédelmét; a nevelő tevékenységgel; azonkívül a szervezeti-irányító munkával.

— Ami az első témához kapcsolódik; a mezőgazdaság feladata az ország élelmiszerellátásának további javítása, a termelésben rejlő lehetőségek

teljes kihasználásával. A szak- szervezetnek — a gazdasági és pártvezetéssel együtt — a dolgozókat ezekre a feladatokra kell mozgósítani. Egységesen foglalt állást a kongresszus, hogy a reform a gyorsabb ütemű előrehaladást szolgálja. Az eddigieknél jobban érvényesül

majd az egyszemélyi vezetés, de ezzel együtt nő az üzemen belüli demokrácia, a munkások beleszólása az üzem ügyeibe.

— Ebből következik, hogy a

szakszervezet vezetésében de- centralizálódnak a döntési jogkörök, tehát azoknak kell különböző kérdésekben állást foglalni, akik a legjobban ismerik a körülményeket. Az eddigiekElpirul, gyorsan felel:

— Mi egy lépést sem teszünk érte. Éppen elég sokba került a felkészítés. Eljár a termelőszövetkezetbe. Majd csak lesz valahogy, így vannak ezek a fiatalok. Sokszor fordul az agyuk, amikor terveznek. A mi fiunk bizony nem gondolta meg alaposan — mondja.

Szinte végszóra, benyit az apa. Röviden ennyit mond:

— Szerette nagyon a gyerek a gépeket. Most aztán itt van. Az ő egyéni dolga, hogy mit akar csinálni.

Németh Ferenc igazgató segítő vitába kezd:

— Magukon is múlik, hogy mi lesz a Pista fiúval. Tud ő tanulni. Szükség van a mezőgazdaságban is a szakmai hozzáértésre. Tanulhatna Lengyelben, a szakmunkásképzőn — javasolja,

— Beszélne vele az igazgató bácsi? Megköszönném, ha megtenné — búcsúzik hálálkodva Kő- rösiné, aki — érthetően — mégis csak tesz, nem is egy lépést, a fiáért.

Mi van a lányokkal?

(Folytatjuk)

SOMI BENJAMINNÉ

nél lényegesen nagyobb szerephez jutnak a bizalmiak. A gépjavító áldomásokon már (korábban született ilyen kezdeményezés ; a prémiumok odaítéléséről a bizalmival együtt dönt a műszaki vezető. A gazdasági irányításban való részvételt talán úgy lehetne a legjobban összefoglalni, hogy a szakszervezetnek a jövőben sokkal jobban bele kell folyni a tervezésbe, a létszámgazdálkodásba, munka- és bérezési kérdésekbe, mint eddig.

— Ezeket hogyan kívánja a szakszervezet megoldani?

— A szakszervezetnek kell elsősorban azon őrködni, hogy betartsák a szocialista bérezés élvét. A cél, hogy olyan differenciált bérezés legyen, amelyet a termelt, előállított termék mennyisége, minősége alapján kapnak a dolgozók.

— Szóba került például a mezőgazdasági munkások munkaidejének szabályozása, a munkaidő csökkentése is. Megállapította a kongresszus, hogy annak feltételei a mezőgazdasági üzemekben is adottak, lehetőleg el kell érni, hogy éves viszonylatban a munkaidő ne haladja meg a napi nyolc órát. Elsőrendű követelménnyé válik ma már, hogy ipari jellegű üzemekben, ipari színvonalon szervezett legyen a munka. Ezzel együtt felvetődött az is, hogy az állami gazdaságoknak Is törekedni kell á folyamatos munka biztosítására, mellék- és segédüzemágak létrehozásával lekötni, állandósítani az időszaki munkásokat.

— A termelési feladatokra

való mozgósítás melleit milyen szerepet kap az érdekvédelem?

— Az eddigieknél fokozottabban kell őrködni az egészség- ügyi, a munkavédelmi, a szociális rendelkezések betartásán. Rendezni kell még olyan kérdéseket is, mint az üzemi orvosi ellátás, a szülési szabadság és még sok más egyéb.

— Hogyan jut kifejezésre a nevelés?

— Olyan légkört kell teremteni, amelyben mindenki bátran alkothat véleményt, tehet javaslatot, kezdeményezhet. Mint már említettem, a szakszervezet a gazdasági tervek készítésébe azzal akar az eddigieknél jobban befolyni, hogy ösztönzi az embereket a kezdeményezésre, újabb és eredményesebb termelési, eljárások bevezetésére, elterjesztésére. Arra akarjuk irányítani a szakszervezeti vezetők és a tagság figyelmét, hogy elemezzék, vizsgálják azokat a gazdasági- politikai összefüggéseket, amelyek elősegítik, — vagy esetleg nehezítik — az adott kérdések megoldását.

— A szervezeti-irányító munkában milyen új vonások érvényesülnek?

— Fő törekvésünk az lesz, hogy a vezetés, irányítás magasabb színvonalon történjék. A kongresszuson elmondott felszólalásomban éppen az alapszervezetek tevékenységét elemeztem. Azt akarjuk elérni — erre a megyében már vannak jó tapasztalatok —, hogy az adott feladatra a szakszervezeti aktívák alaposan felkészülienek, előzőleg kérjék ki a munkások véleményét, és azok ismeretében vegyenek részt a döntések meghozatalában. A munkaterveket úgy kell elkészíteni, hogy mindig a dolgozókat érintő kérdések legyenek előtérben. Ismét a bizalmiak szerepét hangsúlyozom: úgy kell őket táiékoztatni ”7, idő«Z'vn5 kérdésekről, rendelkezésekről — és nekik, maguknak is úgy kell tájékozódni —,

hogy a hozzájuk forduló dolgozóknak választ adhassanak, tehát a szakszervezetet ne csak az szb-titkár képviselje. A tájékoztatással kapcsolatban jegyzem meg, hogy a kongresszus határozatait a küldöttek munkásgyűléseken, termelési tanácskozásokon ismertetik, majd a tagsággal.

— A kongresszus tehai meghatározta a MEDOSZ feladatait. Ezek között szerepel a kollektív szerződés előkészítése is. Ez a munka milyen stádiumban van a megyében?

— Az előkészületek mindenütt folynak, ezt különböző tájékoztató anyagokkal segítjük. Nagy jelentőséget tulajdonítunk ennek a munkának, hiszen itt olyan, kétoldalú szerződés megkötéséről van szó, amelyben az egyik fél a munkás, a másik a gazdaság) vezető; tehát a kölcsönös érdekeken kell alapulnia.

— Az előkészületek során olyan kérdések is felmerülték, hogy mi legyen majd a „borítékban” — tehát közvetlen bérezés formájában mit kapjon a dolgozó. Hangzottak el olyan vélemények, hogy az étkeztetésre a munkások szállítására felhasznált összegeket is közvetlenül fizessék ki. A szakszervezet véleménye viszont az, hogy az eddig elért szociális vívmányokat ne áldozzuk fel csak azért, hogy a kifizetett bért növeljük. Hasonló az állásfoglalásunk a védő- és a munkaruházatról is.

— Biritói Állami Gazdaságban már kidolgoztak egy minta kollektív szerződést, ennek tervezetét küldjük meg a többi mezőgazdasági üzemnek megvitatásra, még a közeli napokban. Majd pedig a hónap végén, á jövő hónap elején vitatjuk meg a szakszervezeti titkárokkal.

— Az elmondottakon kívül milyen elvek jutnak még érvényre a szerződésben?

— Egyik legfőbb elv, a biztonság, a régi dolgozók, a törzs- gárda fokozottabb megbecsülése. Ezt abban a feltételben is kifejezésre akarjuk juttatni, hogy ezeknek a dolgozóiknak csak különösen indokolt esetben lehessen felmondani. Ugyanakkor lehetőséget kívánunk adni arra, hogy ha valaki az adott üzemben nem találja meg a számítását, kedvezőbb munkahelyet kereshessen.

— El akarjuk érni azt is, hogy kulturált, szociális körülmények között dolgozzanak az emberek, a gazdasági vezetőket rákényszeríteni, hogy a szorosan vett gazdasági célok mellett többet törődjenek a munkakörülmények javításával, korszerűbb technológia alkalmazásával, öltözők, fürdők létesítésével — erre a gazdálkodási eredménytől függően kell anyagi alapot teremteni.

— A termelési feladatokat a gazdasági vezetők önmaguk nem tudják megoldani, érdekükben áll majd az olyan munkáskollektíva kialakítása, amelyre mindenkor számíthatnak. Érdekük lesz tehát a szociális körülmények eddiginél gyorsabb mértékű javítása. A szerződésben biztosítottakon túl arra is gondol- niok kell majd, hogy a munka- körülmények javításán túl klubok, művelődési lehetőségek megteremtésével, a lakáshelyzet további javításával is helyhez kössék a munkásgárdát.

— Befejezésül csak annyit mondhatok, hogy a szakszervezet részére nagy felelősséget jelent az új kollektív szerződés kidolgozása. Az eddigi tapasztalat az: a dolgozók szívesen vették, hog£ véleményük alapján, érdekeik figyelembevételével készül. Ennek alapján reméljük, megfelel majd az új követelményeknek.

BL