Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-12 / 241. szám

f I f i a aid , vyv' ^ VBAOH»lSTAaUb«OnsaW f&ttJÜA MEGYEIW m m NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS.’LAPJA XVII. évfolyam, 241. szám ÁRA: 60 FILLER Csütörtök, 1967. október 12. A magyar párt­és kormányküldöttség látogatása a Skoda autógyárban Mlada Boleslav, Halasi György, az MTI prágai tudósítója jelenti: Szerdán reggel a magyar párt­ós kormányküldöttség — élén Ká­dár Jánossal, a delegáció vezető­jével — a csehszlovák személy­gépkocsi-gyártás egyik fellegvárá­ba, a Mlada Boleslavban levő Skoda autógyárba látogatott. A magyar, csehszlovák és vö­rös zászlókkal feldíszített úton Prágátó Mlada Boleslavig ezrek köszöntötték a küldöttséget. A magyar vendégeket Mlada Boles- lavba elkísérte Antonin Novotny, a CSKP KB első titkára, a köz­társaság elnöke, valamint több csehszlovák állami és pártvezető. Az Európa-szerte ismert autó­gyár ünnepi díszbe öltözve várta küldöttségünket A főbejáratnál úttörők virágcsokrokkal kedves­kedtek a látogatóknak. Jozef Simon igazgató adott szakszerű tájékoztatást arról, hogyan formálódik az egy hely­ről, lyukszalagrendszerrel irányí­tott, 10 kilométer hosszúságú futószalagon a Skoda, amíg „sa­ját lábán” kikerül a szállító­helyre. Az üzemlátogatás során a házigazdák nem kis büszke­séggel adtak számat eredmé­nyeikről, terveikről: a gyáróriás­ban naponta 380 személygép­kocsi készül el: a Skoda nem­csak Csehszlovákiában népszerű, ezt bizonyítja, hogy a gyár ter­mékeinek 50 százalékát expor­tálja. A további elképzelések szerint az üzem modernizálásá­val egyidejűleg új típusok ki- fejlesztését is megkezdik. Sze­repel a tervek között egy 1500 köbcentiméteres kocsi is. Ennek sorozatgyártására előrelátható­an 1970-ben kerül sor. A mintegy 14 000 dolgozót fog­lalkoztató gyárban mindenütt szívből jövő barátsággal köszön­tötték Kádár Jánost, a küldött­ség tagjait és a csehszlovák ál­lamférfiakat, A gépsorok mel­lett sűrűn hangzott el a taps és az „at zije” (éljen) kiáltás. A látogatás végén a magyar küldöttség aktívaértékezleten ta­lálkozott a gyár vezetőivel, ki­váló dolgozóival. A közvetlen hangulatú összejövetelen a gyá­riak részletesen beszámoltak munkájukról, majd ajándékok­kal kedveskedtek vendégeiknek. A figyelmességért Kádár Já­nos mondott köszönetét. Han­goztatta, hogy a küldöttség tag­jai e látogatás során is • rend­kívül kedvező benyomásokat sze­reztek. — Minket nagyon érdekelnek az önök tapasztalatai — foly­tatta, hiszen a gyár már az új vezetési rendszerrel dolgozik. Annak az általános, jó együtt­működésnek keretében, ami Csehszlovákia és hazánk között kialakult és amely széles terü­letű kapcsolatot jelent, adva van a lehetőség arra, hogy az önök tapasztalatait jobban megismerjük és a gyakorlatban is hasznosít­suk. vi — Amint önök is tudják, a szocializmus hívei vagyunk. Úgy véljük: ahhoz, hogy szocialista ügyünk erősödjék, az országon belül a párt, a munkásosztály vezetése, szilárd hatalma és vas­szorgalmú műnka kell. Nem kevésbé fontos azon­ban az is, hogy a szocializ­must építő népek nemzetkö­zileg is szorosan és hatéko­nyan együttműködjenek. Küldöttségünk jelenlegi cseh­szlovákiai látogatásának minden órája meggyőzött minket arról, hogy az önök hazájában eleven, céltudatos és lendületes, szocia­lista építőmunka folyik. A fo­gadtatás, amelyben minket ré­szesítettek, azt bizonyítja, hogy a magyar—csehszlovák barátság és általában az internacionaliz­mus szelleme mélyen él a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság­ban. Ez örömmel tölt el min­ket és Önöktől is azzal a meg­győződéssel búcsúzaink, hogy igaz barátok között jártunk. Kádár János szavait a cseh­szlovák és a magyar nép ba­rátságának éltetésével fejezte be. Prágai lapok a magyar küldöttség látogatásáról Prága (MTI). A szerda reggeli lapok vezető helyen közük a ma­gyar párt- és kormányküldött­ség prágai tartózkodásának első napjáról szóló híreket. Minden lap képeket közöl a megérke­zésről, a tárgyalások megkezdé­séről és ismerteti Antonin No- votnynak és Kádár Jánosnak a pályaudvaron elmondott üdvözlő beszédeit. Nagyszabású partizánoffenzivák Dél-Vietnamban Hírügynökségi jelentések sze­rint a HDél-vietnamd Nemzeti Felszabadítása Front fegyveres erői szerdán délelőtt nagyszabá­sú offenzívát indítottak a Con Thden mellett lévő amerikai hadi ten gedésae ti támaszpont ellen. Ezzel egyidejűleg a hazafias erők támadásba lendültek a de- militarizált övezet déli részén létesített más amerikai állások ellen is. Amerikai katonai vezetők sze­rint e térségben döntő ütköze­tekre lehet számítani. A Saigonban székelő ameri­kai katonai főparancsnokság a múlt héten egyik közleményében azt állította, hogy a B—52-es stratégiai bombázók több mint egy hónapja tartó támadásai nyomán sikerült feltörni a par­tizánok gyűrűjét és a „vörösök megindították a visszavonulást”. Miként a U Pl hírügynökség megjegyzi, a főparancsnokság közleménye a legújabb esemé­nyek fényében „elsietettnek” bi­zonyult. Heves ütközet zajlott le szer­dán hajnalban a dél-vietnami Tam Ky-tői 22 kilométernyire az amerikai csapatok és a Dél­vietnami Nemzeti Felszabadítási Front egységei között. Ezen a hajnalon az amerikai csapatok tisztogató hadműveletre indul­tak és a DNFF erős csapataival találták magukat szemközt. A több órás kemény ütközetben az amerikaiak 23 embert veszítet­tek. Szerdán a Mekong folyó delta­vidékén a partizánegységek he­ves ágyútűz alá vették az ame­rikaiak és szövetségeseik egyik alakulatát. A harcban az ellen­ség húsz embert veszített. Washington a háború kiszélesítésére készül A Washingtonból érkező hírek arról számolnak be, hogy az Egyesült Államok a Vietnami Demoikratikus Köztársaság ellen vívott háború újabb veszélyes kiszélesítését tervezi. Miként a Reuter közli, McNamara had­ügyminiszter a Pentagon tábor­nokaival folytatott vita után hoz­zájárult, hogy az amerikai bomba­támadásokat újabb észak-viet­nami városokra terjesszék ki. A tanácskozáson egyébként a tá­bornokok azt is követelték, hogy az Egyesült Államok zárja le Haiphong kikötőjét és teljes erő­vel bombázza az észak-vietnami légitámaszpontokat. Egy másik Reuter-jelentés sze­rint Washington az ENSZ-et is fel akarja használni a VDK el­leni machinációi céljából. A szenátus kedden este 75 szava­zattal 15 ellenében vita nélkül elfogadta azt a javaslatot, hogy az Egyesült Államok az ENSZ keretein belül szorgalmazzon gazdasági szankciókat a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság ellen. I Dél-Vietnam felszabadításáért küzdő harcosok kongresszusa Kedden Dél-Vietnam egyik felszabadított körzetében meg­kezdődött a Dél-Vietnam felsza­badításáért küzdő harcosok má­sodik kongresszusa. A tanácsko­záson Dél-Vietnam különböző városait és tartományait 200 kül­dött képviseli. A jelenlevők kö­zött van Nguyen Huu Tho, a Dél-Vietnami Nemzeti Felszaba­dítási Front Központi Bizottsága elnökségének elnöke és a front több más vezetője, aki bejelen­tette, az egész országban és kül­földön is kedvező visszhangot kel­tett a DNFF programja, majd rámutatott, a felszabadító hadse­reg küldöttei a 14 milliós dél- vietnami népet képviselik. Dr. Tímár Mátyás látogatása Komárom megyében Dr. Tímár Mátyás, a Miniszter- tanács elnökhelyettese szerdán Komárom megyébe látogatott. Tatabányán* a megye párt és ta­nácsi vezetői fogadták, s tájékoz­tatták a megye helyzetéről. Dr. Timár Mátyás ezután vendéglátói társaságában Komáromba utazott, ahol részt vett a város és a járás politikai, gazdasági és szakszerve- I zeti vezetőinek értekezleten. A ta­nácskozáson jelen voltak a megye többi városának és járásának képviselői is. A minisztertanács elnökhelyettese az időszerű gaz­dasági kérdésekről tájékoztatta a megjelenteket. Ezután a vendégek megtekintet­ték a város új épületeit, majd az Almásfüzitői Timföldgyárba láto­gattak. (MTI.) n honvédelmi bizottság ülése a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán Az országgyűlés honvédelmi bi­zottsága szerdán a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán tar­totta soron következő ülését, Ró­ka Mihály vezérőrnagynak, a bi­zottság titkárának elnökletével. A tanácskozáson, amelyen Vass Istvánná, az országgyűlés alel- nöke is részt vett, Oláh István vezérőrnagy, honvédelmi minisz­terhelyettes tájékoztatta a kép­viselőket a tisztképzés fejlődésé­ről. Bevezetőben utalt arra, hogy az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete alapján a tisztképző intézeteket ez év szeptember 1-vel katonai felsőoktatási intézmé­nyekké nyilvánította. Ezt követő­en visszatekintett a tisztképzés felszabadulás után kialakult rendszerére, eredményeire. A továbbiakban az előadó el­mondotta, hogy a tiszti iskolák főiskolai rangra emelését csak­nem kétéves vizsgálódás és ta­pasztalatgyűjtés előzte meg. Ilyen előzmények után hozták létre a Zalka Máté Katonai Mű­szaki Főiskolát, a Kossuth Lajos Katonai Főiskolát és a Kilian György Repülő Műszaki Főisko­lát. A főiskolává minősítéssel a tiszti iskolák jogilag és formai­lag egyaránt az ország más fel­sőfokú tanintézeteihez hasonló rangra emelkedtek — hangsú­lyozta a miniszterhelyettes, majd hozzátette: ezt a tényt szocialista tisztképzésünk 20 éves történeté­nek legfontosabb aktusaként ér­tékelhetjük. A tájékoztató után Horváth Já­nos mérnök-ezredes, a Zalka Má­té Katonai Műszaki Főiskola pa­rancsnoka ismertette részletesen a tanintézet működését. Ezt kö­vetően a honvédelmi bizottság egyik csoportja ellátogatott Szent­endrére, ahol felkereste a Kos­suth Lajos Katonai Főiskolát, s meghallgatta Kazai Barna ezre­des. iskolaparancsnok ismertető­jét. A többi képviselő ezalatt a Zalka Máté Katonai Műszaki Fő­iskolával ismerkedett. A honvédelmi bizottság délután értékelte a látogatások tapaszta­latait. (MTI) Lengyel—indiai közös közleményt adtak ki Varsó (MTI). Indira Gandhi indiai miniszterelnök varsói lá­togatásáról közös közleményt adtak ki a lengyel fővárosban. A közlemény szerint a két fél megállapította, hogy a békés együttélés politikája, amelyet mindkét ország követ, továbbra is a legmegfelelőbb lehetőség a nemzetközi problémák rendezé­sére. A két kormányfő kifejezte mélységes aggodalmát a vietna­mi helyzet alakulása miatt és ismételten hangsúlyozta, hogy a vietnami kérdés megoldásának Indira Gandhi Indira Gandhi indiai minisz­terelnök Tito elnök és Mika Spiljak miniszterelnök meghívá­sára szerdán délben Lengyel- országból Jugoszláviába érkezett. A belgrádi repülőtéren Tito fo­gadta az indiai miniszterelnök­asszonyt, akit, államfőt megillető pompával köszöntöttek. Belgrádba érkezése után azon­nal megkezdődtek a hivatalos az 1954. évi genfi egyezményen és a vietnami nép önrendelkezé­si jogának tiszteletben tartásán kell alapulnia. Megállapították, hogy e cél szempontjából a VDK bombázásának feltétel nélküli beszüntetése a szükséges első lé- pés. A lengyel—indiai közös közle­mény végül bejelenti, hogy az indiai miniszterelnök meghívta Józef Cyramkiewicz lengyel mi­niszterelnököt, hogy a neki meg­felelő időpontban tegyen látoga­tást Indiában. A meghívást len­gyel részről örömmel elfogad­ták. Jugoszláviában tárgyalások az indiai miniszter- elnök és kísérete, illetve Tito, Spiljak és a jugoszláv delegáció tagjai között. A megbeszélések napirendjén nemzetközi kérdé­sek, a közel-keleti válság, Viet­nam, az atomsorompó, a két or­szág kapcsolatai, s az India, Ju­goszlávia és az EAK közötti gaz­dasági „háromszög-politika' problémái szerepelnek. A tárgyalások középpontjában a közel-keleti kérdéssel kapcso­latos közös akciók lehetőségei állnak. Mint Belgrádban rámutatnak, a most megkezdett indiai—jugo­szláv tárgyalások célja, hogy ál­talában felélénkítsék az el. nem kötelezett országok tevékenysé­gét — erről fog tanácskozni Gandhi asszony Kairóban Nasz- szerrel is, hogy lehetőséget te­remtsenek rá: India a Bizton­sági Tanács tagjaként az el nem kötelezettek nevében New York­ban szorgalmazza, hogy a Biz­tonsági Tanács találjon megol­dást a súlyos válságra; végül, hogy eldöntsék, milyen megfo­galmazású javaslat találhat ked­vező visszhangra magában a közgyűlésben. A Tito—Gandhi megbeszélése­ken megvizsgálják azt is, mit tehetnek az el nem kötelezettek a vietnami kérdésben, s végül összegezik az atomsorompóról szóló eddigi javaslatokkal szem­beni fenntartásaikat is.

Next

/
Thumbnails
Contents