Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-01 / 232. szám

r T 1961. október 1. TOLNA MEGYEI NBPÜJSAO a a Újból megrendezik Szekszárdon a szüreti napokat. Más városok: Szeged, Kőszeg, Mohács, Kecske­mét jóval előbb kinyitották ka­puikat az ország előtt, de ez cseppet sem baj. Szekszárd min­den adottsággal rendelkezik ah­hoz, hogy önnön értékeit népsze- rűsítve% behozza a hátrányt", a lemaradást. S ne legyünk ál­szerények: fűtse a megyeszék­hely lakóit a patrióták joggs büszkesége: mutassuk meg mind­azt a hozzánk érkező vendégek­nek, ami bizonyítja, hogy Szek­szárd tud is, akar is város lenni, s hogy ennek a városnak meg- ejtően egyéni az íze, a hangu­lata, a levegője. Varázslatosan ötvöződik e patinás szőlővidéken a régi az újjal, az új formálja a régi hagyományokat, de a régi is elég erős ahhoz, hogy sajáto­san szekszárdi ízűvé faragja az újat. Ezeknek a szüreti napoknak végeredményben hírverés a cél­ja. Jó értelemben vett városnép- szerűsítés. Kell ez, szükség van erre. Mi, polgárai ezzel is kifeje­zésre juttatjuk iránta szeretetün- ket, megbecsülésünket, a vendé­gek pedig ismét felfedezhetik hazánk egy festőién szép darab­káját. Hallom, hogy a mohácsi busójárás a város mindegyik la­kóját megmozgatja. Ezrek fára­doznak, munkálkodnak azon, hogy a busójárás minden évben a lehető legjobban sikerüljön. Néhány évvel ezelőtt ugyanúgy kezdődött az is, mint most Szek­szárdon a szüreti napok. Azóta közügy. Nem csoda tehát, hogy ma már országos rangú esemény. A Szegedi Ünnepi Játékokra meg Európa szinte minden országá­ból érkeznek vendégek és min­denüvé elviszik a Tisza-parti város hírét. nevét. Tolna megye székhelye is rendelkezik azokkal az értékekkel, amelyekért érde­mes felfedezni. De vajon tud-e majd itt köz­üggyé válni ez a várost és lakóit népszerűsítő esemény? Vajon rendelkezünk-e annyi patriotiz­mussal, hogy mindenki összefog­jon és adjon valamit a sikerhez, pontosabban, a siker biztosításá­hoz. A lakosság összetétele elég vegyes. Mégis merjük remélni, hogy éppen a szüreti napok is jó alkalmat szolgáltatnak ahhoz, hogy a város régi és új polgárai a közös fáradozások során még közelebb kerüljenek egymáshoz. Hiszen egyformán van itt dicse­kedni-, avagy restellkednivalója mindenkinek. Hogy a városrende­zés során a Mártírok tere előtt meg kellett kurtítani a parkot, az a régi szekszárdiaknak ugyanúgy rosszúlesik, mint az újaknak. Mindegy melyik ujjúnkat harap­juk meg. Egyformán fáj. Mert megértjük viszont, hogy erre a korszerű, széles, városias útra mégis csak szükség volt, még a park rovására is szükség volt rá. És milyen szép és mennyire elő­kelő! Bizonyára dicsekedni kell majd vele. De van itt más is, ami saját­ságos ízt ad a városnak. Bizonyos szempontból már erős idetartozást jelent, ha valaki tudja, hogy borús idő nem határoz, mehetünk a Borgulához. Ezt csak mi szek­szárdiak tudjuk, hogy mit jelent. Azt is csak mi szekszárdiak tud­juk igazán értékelni, hogy a Börcsök név a késesszakmában fogalom. Ezek az apróságok, a nagy dolgokkal együtt, a honos­ságot, az idetartozást, az azonosuk lást jelzik. Ugyanígy jelzik a ho­nosságot és az azonosulást a jo­gos büszkeség és dicsekvés más megnyilvánulásai. Hallottam én már kereskedőt, aki a konfeK- ciós öltöny eladása közben a gö­rögszói teraszos szőlőművelésről áradozott a vevőjének. Beszél­gettem már piaci bazárossal, aki úgy volt számomra nagyon ro­konszenves szekszárdi polgár hogy pontosan tudta, az ország egyik legjobb tehenészete éppen ŰRÜGYÉN itt van a Béri Balogh Ádám Tsz- két, emléküket a történelem, s a ben. Hát valóban ezek a mi kö- hagyománytisztelő város kegye- zös kincseink. lete őrzi. A szekszárdi hegy ilyenkor ősszel különleges élmény. A tanyapincék kívül is, belül is a készülődés nyomait viselik ma­gukon. Napközben leakasztják a „kapukról” a vaspántokat, leve­szik a lakatokat és szélesre tár­ják az ajtókat. Szellőztetnek. Sö­tét torkú pincék ásítoznak a ka­nyargós utakra, s ismét kimoz­dítják évtizedes helyükről az edényeket, a kádakat, a putto­nyokat. A jövés-menés, a tevés- vevés szertartásos. Merengő áhí­tattal figyeli áz ember az őszi színek nyugtató sokféleségét: a tanyapincék zöldjét, a hegyolda­lak rozsdavörös foltjait, a tőkék leheletfinom, napszítta sárgulá- sait, s a fürtökön az érés meg a fajta színeit. Az egyik pásztában a fürtök enyhe rózsaszínűek, amott kékesfeketék, feljebb méz­sárgák. Ez itt az ősz. A hangok távoliak, a csendesség közeli és ünnepélyes, a ködök meg regge­lenként szinte átszűrve lebeg­nek a diófák fölött. Szép ökör­nyálas ősz. Igazi vénasszonyok nyara. A minap ismét bebarangoltam a szekszárdi hegyet. Nem a gya­loglás, az élmény fárasztja ki az embert. Itt-ott bölcs öregek ül­dögélnek a pincék előtt, s mint­ha a jövőt akarnák kiolvasni a lebegő ökörnyálakból. A diószü­ret már megvolt. A Kadarka ut­ca környékén az új szakközépis­kola színtelen, erődítményszerű épülettömbje felett leveleken lép­ked az ember. Megállni viszont bárhol érdemes. A lent elterülő város sokkal nagyobbnak látszik, mint amekkora a valóságban. Egészen messze a Duna ezüstös csíkját, előtte a gemenci erdő zöldjét véljük felfedezni. Odébb síkságon pihen meg a tekintet. Valahol ott kezdődik a vasúti töltés mentén a Sárköz, mint földrajzi meghatározás. Hosszú szerelvény kúszik a város felé; a délutáni személyvonat. „Sárbo- gárdon átszállással Budapestre Az új lakótelepek egymástól füg­getlenek, még nem nőttek össze. Magas és kissé magános szige­tek, de roppant nehéz volna Szekszárdot e szigetek nélkül elő- retörekvönek és városnak látni. Szóval a Kadarka utca környé­kéről, a természetes kilátókról kellemes és szép összbenyomást nyújt a város, önmagát adja. C Szekszárd éppen azzal ^ óhajt maradandó élményt adni az idegenforgalmi nyitány­nak is felfogható szüreti napok­kal a vendégeknek, hogy önma­gát adja. Nem a Szegedi Ünnepi Játékokat, nem a Kecskeméti Hí­rős Napokat, nem a mohácsi bu­sójárást, nem a lovasbemutatókat, vagy a várjátékokat akarja utá­nozni, pláne plagizálni, hanem azt nyújtja, ami hamisítatlanul szek­szárdi. Tavaly ősszel megmutat­tam néhány tiszántúli vendégnek a csatári girbe-görbe pincesort. Megigézve nézték, s valamelyik azt mondta: hallja, hogy Háry bátyánk fütyörész amott lent a völgyben. Igen, lehet is hallani. Meg mernék rá esküdni, hogy az esti szürkületben, amikor egyik-másik pincében már fények pislákolnak, mi szekszárdiak is sokszor halljuk, hogy ott fütyö­rész Háry János valahol a pince­soron. A Mártírok terén lüktet a me­gye szíve. Itt helyezkednek el a több emeletes középületek: a megyei pártház, a megyei tanács, a múzeum és a gimnázium, amely a kilencszázas évek elején város­szélnek számított. S itt az emlék­tábla, a I9m vértanúkról, nevfh A Béla tér délvidékies han- gulata sem kopírozható le sehova. Minthogy a szegedi Dóm-tér levegője kizárólag Sze­geden szegedi, nálunk a régi megyeháza csak Szekszárdon le­het szekszárdi. A Bab its-hás környékén van egy kapaszkodó és fönt ott a kőkerítés. Ott meg­állva, rálátni az egész Bartiná- ra. A kép különös és festői. Mintha egymásra épültek volna a házak és az udvarok. Erre na­gyon öreg a város, ős bozót kö­zött kanyarog a Séd-patak, ilyenkor erécske csupán, de aki átmegy a kőhídon, nyomban észreveszi, hogy ez a patak mé­tereket szokott duzzadni. A tu­ristaszálló környékén aztán a vendégek ismét az újat láthat­ják. Csatár felé már szinte az egész hegyoldal új telepítésű szőlő. Három félemelettel lej­jebb ismét bérházak, alattuk itt- ott újból pár száz négyszögöl szőlő. Nehéz eldönteni, hogy hol ér véget a város és hol kezdőd­nek a szőlők. Lehetetlen külön­választani a szőlőt a várostól, a várost a szőlőtől. Ha azt mond­juk, kadarka, az emberek még Nyíregyházán is Szekszárdra gondolnak. Ha azt mondjuk, „szekszárdi vagyok”, akkor Bu­dapesten még az újságíró-szövet­ség székházának a portása is megkérdezi, hát bikavért ho­zott-e? Az együvétartozás, a város és a szőlő összenövése a valóság­ban is megvan. Nem messze a vasútállomáshoz meg a tv-vel felszerelt autóbusz-megállóhoz, a malom mögött szőlőskertet lát az ember. A bérházak tövében, a város kellős közepén. De ennél talán még érdekesebb, hogy a Jobbparászta alatt egy új villa­sor épült az elmúlt években. A házak összkomfortosak. Lakói jobbadán mesteremberek, hiva­talnokok, közalkalmazottak, vál­lalati kistisztviselők. Ennek az utcának Ezerjó a neve. Mintha musttal locsolnák. Azt mondja a minap az egyik országjáró kol­légám: sehol sincs annyi mini­szoknyás, csinos és jó lábú nő, mint .Szekszárdon. Igen. Ott sé­tálnak a nyúlfarknyi korzón, amely nagyjából a Várköz presszónál ér ideget, ahol már az utca má­sik oldalán kék kötény es szőlős­gazdák gusziáigatják a járdán sorakozó, vevőt kereső boros­hordókat. Talán éppen úgy, mint száz évvel ezelőtt. Mindenesetre néha megnézik a miniszoknyát is. Igazi szekszárdi specialitás az is, hogy a parkírozó gépkocsik közül egyszercsak előbukkan a szekér. Végigzörög a széles úton, rajta a kád, szőlővel megrakva. Mert a szüret' végeredményben már megkezdődött. Szüret? Nem szüretnek, szedésnek mondják. „Annyim pusztul már, hogy nem érdemes hagyni” — mondja a Patyolat Vállalat nyugdíjas ka­zánfűtője, természetesen szőlős­gazda, akivel a hegyen találkoz­tam össze. Egy hét óta minden­nap kijár megnézni, hogy meg- áll-e vajon a rothadás.... Valamikor filléres vonatok hozták Szekszárdra szüret ide­jén a vendégeket. Szerencsés ötlei volt erre a hagyományra építve kitalálni a szüreti napo­kat. Tartozás is ez. A szekszár­diak régi adóssága városuknak. Szelcszárdnak. SEEKUUTY PÉTER Miért fáradt a gyermek? Idézünk: „T. C.! Bocsánatot kérek sürgetésemért, de már egy ízben kértem a címet, hogy a gyermekek kifáradásáról írni szíves­kedjék. Gyermekem, amint hazajön az iskolából mindig fáradtság­ról panaszkodik. Fz a fáradtság sokszor olyan nagy mértékben vesz rajta erőt, hogy még játszani sincs kedve, keveset eszik, ál­mos. . . stb. Az iskola lehet ra ilyen hatással? Nagyon örülök, hogy a négyszemközt sokat foglalkozik az iskolás gyermekek egészség­ügyével, azért bátorkodom kérésemmel újból előállni. Már több­ször fordultam Címhez kéréssel és azt mindig teljesítette. Remélem most sein maradok válasz nélkül. Egy édesanya.” Kedves olvasónk! Kérésének kis késesei, de szívesen teszünk ele­get. Közismert, hogy minden szerv működése fáradtságot idéz elő bi- * zonyos idő múlva. Az agykéreg pedig különösen érzékeny a túl­terheléssel szemben. A kifáradá­son azt értjük, hogy bizonyos időn kér«-..'-Jetül végzett munka következ­tében csökken a sejt, a szövet, vé­gül az egész szervezet munkaké­pessége. A kifáradás nem ina trad egy szervre elszigetelt, hanem hu­zamosabb munka esetén, az egész szervezetre kihat. A felnőtt ember ilyenkor fáradtságot érez, pinenés- re. alvásra van szüksége. A kis­gyermek azonban nem érzi ezt és gyakori, hogy a legnagyobb já­ték közben, minden átmenet nél­kül elalszik. A fárasztó munkát követő pihenés alatt helyreáll a szövetek működése. Általában megszoktak különböztetni szellemi és fizikai fáradtságot, aszerint, hogy milyen munkáról van szó. Éles határt Vonni a kettő közé azonban nem lehet, mert nagyon kevés munkát lehetne megemlíte­ni. ahol csak az egyik, vagy a másik típusú munkáról lerine szó. Ha csak a tanulmányi munkát vesszük példának, akkor is lát­ható, hogy a szellemi munkához, fizikai ínunka is társul. A tanul­mányi munka közben is működ­nek az izmok, mozgással jár a tornaóra, a különböző kísérletek, a? írás, a padban ülés... . stb. Bár- tiíttyen fizikái ' miinkát Vészünk ■ példának, akkor is elképzelhetet­len, hogy ehhez valamilyen szel­lemi .munka ne társuljon. Amikor egy esztergályos például az eszter­gapad késeit beállítja, a munka­darabot befogja, számításokat vé­gez, gondolkodik. Az elmondot­tak alapján természetes, hogy az egyik típusú munkánál a szellemi, a másiknál a fizikai van túlsúly­ban. Ha valaki állandóan ugyanazt a munkát végzi, könnyebben ki­fárad, mintha változik tevékeny­sége. Ha valaki például szellemi munkát végez, tanul és közben 10—20 perces szüneteket tart, ami alatt sétál, énekel. . . stb. kevésbe fog kifáradni. Az egyes “mberek különböző idő alatt fáradnak ki. Ezt a jelenséget fáradékonyságnak nevezik. Az egyének fáradékony­sága egészségi állapotuktól, táp­láltság! viszonyaiktól és a végzett munkától függ. A kifáradás beál- tának ideje a gyermekeknél példá­ul a végzett munka azonossága mellett is más és más. Az első osz­tályos gyermekek hamarabb fá­radnak ki, mint a magasabb osz­tályosok. Ebből arra is lehet kö­vetkeztetni, hogy a begyakorlás­nak is szerepe van a fáradtság je­lentkezésének időtartamában. A kifáradásnak számtalan jele lehet. A kis iskolások kifáradását ab­ból veszik észre, hogy óra alatt hirtelen elkezdenek mozogni, be­szélgetni stb. Kifáradási jel a fej­fájás, fokozott fáradékonyság, esetleg áz izomerő csökkenése. A kifáradt gyermeknél nem ritkán hangulatváltozásokat észlelünk. (Sí­rás, nevetés stb.) Nem helyes, ha a gyermek bemondása alapján álla­pítjuk meg, hogy kifáradt. Élet­tani alapokon kell egyes korcso­portok teherbírását megállapítani. Maga a kifáradás még nem be­tegség. Könnyen * segíthetünk raj­ta, ha a tanulónak megfelelő sza­bad időt biztosítunk pihenésre és alvásra. Ha azonban nem terek szünk a gyermek pihenésének biz­tosítására, akkor túlf áradás lép fel, amely már kóros állapot és bizonyos mértékig krónikus meg­betegedés is. Jelei: az emlékezet kihagyása, a figyelőképesseg, gon- . dolkodás! meggyengülése, hosszan ' tartó fejfájás, álmatlanság, étvágy­talanság stb. A túlfáradás könnyeb­ben következik be, ha a gyermek elhasznált, nedves, poros levegőben • és rossz világítás mellett végzi munkáját, ha rosszul táplálkozik és: nincsen biztosítva számára a megfelelő minőségű és mennyiségű pihenés. Az ilyen túlfáradt gyer­mekek számára külön életrendet kiéli biztosítani esetleg egy bi- . zonyos időre ki kell venni az is­kolából őket. Tanácsunk: az isko­laorvos utasítása szerint járjon el. Bánatos asszony jelige alatt kaptuk az alábbi levelet: „Nagyon szeretném, ha kér­désemre válaszolnának. Szülésem után idegbeteg lettem. Ennek ki­lenc éve. Hat évig kezelt egy nöorvos, de kivizsgálásra nem küldött. Hat év alatt én más orvosi vizsgálat alatt is állottam, de sehol sem mondták, hogy mi a bajom. Egy éve azt mondták, hogy epi­lepszia. Eszméletvesztésem nincsen. Három gyermekem van. Azt mondták, hogy gyerekeim örökölni fogják. Nagyon félek és igen féltem őket és azt is mondjak, hogy ebből nem lehet kigyógyulni és esetleg igen rossz következménye lehet. Igen el vagyok keseredve, úgy érzem, nem bírom túlélni. A házaséletben is igen nagy az el- hidegülés. Tiszta lelki betege vagyok betegségemnek. Igen kérem, szíveskedjenek levelemre válaszolni.” „Bánatos asszony” jeligére. Válaszukat Igen várom. Egy hűséges olvasójuk. Kedves olvasónk! Az epilepsziá­val rovaturikban sokat fog­lalkoztunk. azért válaszol-mk rövid, csak ä lényegre vonatkozó lesz. Vigasztalásul közöljük, hogy az ön által leírt tünetek epilep­sziára nem vallanak. Leírjuk be­tegség tüneteit, s ebből ítéljen! Felismerése: hirtelen, szinte átme­net nélkül beálló öntudatlansággal járó állapot. A görcsroham elein­te merevgörcs jellegű, majd nagy kilengésű rángások keletkeznek. Az arc kipirul, a száj habzik. A hab sokszor véres, a nyelv sérülé­se miatt, mert a beteg összeha»'ap­ja nyelvét. A kéz ökölbe szorul. A roham bárhol, vízben, tűz közelé­ben, vagy életveszélyt jelentő fű­részek között, háztetőn. . . stb. elő­vehet! a beteget. A görcsroham megszűnését mély álom, vagy tá­jékozódási zavar követi. A beteg a roham alatti időre, s a vele tör­téntekre nem emlékszik vissza. A hisztériás roham külső megjele­nésében hasonlatos lehet az epi­lepsziás ösvszeesáshez. Jellemzi a színpadias viselkedés. Óvatosan megválasztja összeesésének helyét! Nyelvét nem harapja meg. Ez is betegség és gyógykezelésre szorul. Tanácsunk: ideggyógyász szak­orvossal vizsgáltassák meg magu­kat és annak utasítása szerint él­jenek. Fehér szeplő Idézünk: „Gyermekem bőrén több, egész világos, fehér folt képződött. Némelyiket sötetebb udvar veszi körül. Mi az oka? Elmú­lik, vagy megmarad. Egy édesanya.” A bőr részleges elszíntelenedé­sének (vitiligo) oka ismeretlen. Egyes szerzők szerint, fertőző be­tegségek és hormonzavarok okoz­hatják. A test bármelyik részén jelentkezhet, kerek, ovális, vagy . szabálytalan alakú, lassabban, vagy gyorsabban kiterjedő, sötéten fes­tődön (hyperpigmentált) u dvarral körülvett festék nélküli (depigmen- tált) területekkel, amelyeken a bőr egyébként ép. Területén a szőrzet, is rendszerint depigmentálódik, fest éktel enné válik (poliosis). Né­ha az egész bőrterületre is kiter­jed és ez által a bőr ismét egyszí­nűvé, fehérré válik. E kozmetikai defektussal szemben nem sokat tehetünk. Belsőleg nemi hormon­készítmények, C-vitamin, külsőleg gyógyszeres bedörzsölések;, kvarc- fénybesugárzást alkalmaznak. Eredmény a kezeléstől alig várha­tó. Tanácsunk: gyermekét vigye el a bőr-nemigondozó intézetbe, ahol a legszakszerűbb gyógykezelésben fogják részesíteni. A kezelés ered­ményét közölje velünk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents