Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-11 / 240. szám
198", ofctófcer rí. TötWS WEGTEI NÉPÚJSÁG 5 HŐS VÁROSOK — VOLGOGRAD A Nagy Októberi Szocialista Forradalom előestéjén a városok közül ezen a héten Volgográdról emlékezik és hajtja meg az elismerés ziszlaját a hálás emberiség. Volgográd (Sztálingrád) központja 1943. februárjában Volgograd — ma (APN-fotók) Ez bizony nem javítja a termelési kedvet Tanulmánykötet jelenik meg „Tolna megye történetéből, 1968“ címmel Panaszos levelet írt a minisztériumnak, kisvártatva a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálynak Kovács József naki lakos. Mivel a nyári gyümölcs nem várhat és ő hiába leste az intézkedést, beutazott a járási székhelyre. Sürgette a dombóvári földművesszövetkezetnél, hogy ígéretükhöz híven vigyék az almát, mert tönkremegy. Mi történt az almával? Választ keresünk a dombóvári járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán. — Egy hete volt osztályértekezletünk. Nincs itt most a panaszügy előadója, de akkor referált arról, hogy rendeződött a naki panaszos almatermésének felvásárlása. Beszéltek vele, megnyugodott a Kovács bácsi — közli az osztály előadója, amit társa megerősít. Valóban rendeződött volna a panasz? „Ezért küszködhettünk" Zárva találom a naki, Fő utca 249-es számú ház szépen rendben tartott portájának kapuját. Szinte mindig így tartják lakói. — Hátul vannak a kertben. Mindig ott találhatók. A mi udvarunkon végigmehet, aztán a kis híd, meg a méhes után megtalálja a gyümölcsösben az öregeket — invitál, majd útbaigazít a szomszédasszony. A méhes után hatvan, szépen gondozott almafát számlálok meg. Terhűktől megszabadították már, helyenként virít csak ki a levelek közül a pirosló alma. Két öreg hajladozik az egy holdnyi házi kert almafái alatt. Glédába rakott ládák közt matatnak, egyikben-másikban bordós színű alma. Válogatják, félredobják a hibásakat. Bokáig ér körülöttünk a félig, vagy teljesen elrothadt gyümölcs. Az öreg — Kovács József — a levegőbe suhint, mikor kérdezem. — Megnyugodni? Hogy is tudnék? Ki mondta? Nézzen csak körül. Addig vártuk, hogy elszállítsák. míg legalább húsz méter- mázsa almánk elrothadt Tíz éve telepítettem, ezzel a két kezemmel. Gondoltuk, öregségünkre jól fizet az alma. Termett is szépen, dehát semmivé vált — kesereg a fátyolos-rekedt hangú, 67 éves, szikár, inas öregember. Felesége leroskad egy élére állított ládára, majd megszólal. — Ezért ápoigattuk és gondoztuk egész nyáron. így is lehet már az öregekkel ? — törüigeti szemét. — Kötöttek-e egyezséget, hogy megvásárolja az fmsz az almát? — ígértek azok, nem is egyszer. Mindig csak hitegettek bennünket. Kiküldtek ötven ládát és üzenték, hogy rakjuk meg. Éjszakánként őröztem, nappal meg egyre csak válogattuk az asszonynyal. Hetekig ládában volt az alma, két hét után meg fele sem lett jó. Másfél hónapig itt rosÖtvenről ismét száz holdra... Felsőnánán 1961-ig évente száz holdon termelt cukorrépát a termelőszövetkezet. Az ercsi cukorgyárral állt szerződéses viszonyban és a gyár vállalta a termés helyszíni átvételét. Majd, miután a termeltetést a kaposvári cukorgyár vette át, a szövetkezet ötven holdra csökkentette a cukorrépa-területet. Ugyanis, az addigi helyszíni átadás megszűnt, a szakályi vasútállomáson vette át a gyár a termést, és a hosszú út fuvar- költsége is a szövetkezetét terhelte. Ráadásul torlódások, egyéb okok miatt egy-egy jármű sokszor naponta csak két fordulót tudott megtenni és miután a rakodómunkásokat a felrakott mázsák, a vontatóvezetőkért pedig a megtett fordulók után díjazták, ők sem kereshettek úgy, mint szerettek volna. Nem beszélve arról, hogy a gépi erő jó résziét lekötötte a szállítás. Az idén már annyiba» vált«' zott a helyzet a szövetkezet előnyére, hogy az előző 10 kilométeren felüli fuvarköltségtérítés helyett már 0 kilométertől fizet a gyár. Már ez is előny, mért így a szövetkezet 2,50 forinttal többest kap a cukorrépa mázsájáért. A jövőre nézve már előzetes megbeszélés folyt arról, hogy a gyár helyben veszi át a termést, a szövetkezet pedig ismét száz holdra növeli a területet. Ez a megoldás mintegy nyolcvanezer forint többletbevételhez juttatja a szövetkezetei. A pénzbeli hasznon tűi a gépi erő jó része felszabadul, fel lehet használni az őszi vetések előkészítéséhez. A vetési idő így megrövidül — ráadásul a cukorrépa jó elővete- ménye lesz az őszi gabonáknak, így azok termésátlagát is lehet növelni. Egyébként a cukorrépa az idén 220 mázsán felülj átlaggal fizet. tokoltak a ládák. Hiába felelte a minisztérium, hogy írjak, ha egy hónapon belül nem szállítják. Telefonálgattam a földszövhöz, aztán meg hetenként kétszer beutaztam hozzájuk Dombóvárra. Szépein kértem, vigyék, ahogy kél — panaszolja Kovács József. — Mit válaszoltak? — Áh ... Utóbb már menekültek előlem, szóba sem akartak velem állni. Mondták, hogy el kell menni, sürgős dolguk van. Pedig a járási tanácstól is átszóltak a földszövhöz a Gyarmati kartársnak, hogy intézze már. Hiába. Itt rothadt a sok szép alma, egész évi munkánk gyümölcse — keserég, rugdossa a poshadt gyümölcs maradványait. Most másnak válogatják. Az újdombóvári boltos elvitt tőlük néhány ládával. Kapott rajta, mint a cukron. Azt mondta nekik, hogy náluk nagyon keresik a vevők. Az adott szó kötelez Vörös Ferenc naki vb-elnök a következőket mondja: — Tudunk Kovács József panaszáról. Helytelenül tettek vele. Egy ízben Szakosról üzentek, hogy azonnal szedjen meg hat mázsa almát. Mindent félretettek, megrakták a ládákat, de hasztalan várták őket, nem jöttek. Hiába telefonálgatott, szinte naponta. Gyümölcsöst telepített, szépen gondozta. Ez bizony nem javítja termelési kedvét. A Tolna megyei Levéltár megbízott vezetője, dr. Puskás Attila azzal a kezdeményezéssel jelentkezett a közelmúltban, hogy Tolna megye történetét fel kellene dolgozni, s meg kellene jelentetni könyvalakban, könyvesbolti forgalmazásra. Javaslatát jónak találtaik a megye vezetői, s megtették a szükséges intézkedéseket, így a tanulmánykötet máris készül. Részben korábban gyűjtött és feldolgozott anyag, részben pedig mostani jelenik meg benne. Az egyes témákat olyan sjerzők dolgozzák fel, akik közvetlen kapcsolatban álltaik, vagy állnak Tolna megyével. A lektori munkát pedig neves egyetemi professzorok végzik. Minden jel arra mutat, hogy a kötet magas igényű anyagot tartalmaz majd, s méltó elindítója lesz egy sorozatnak. A terv ugyanás a?, hogy ennek folytatásaiként később is rendszeresen megjelentetnek ugyanilyen című tanulmány- kötetet más-más témákról. Az első kötet, a tervek szerint, a jövő év tavaszán kerül ki a nyomdából. A kötetet hat szerző munkájából állítja össze a szerkesztéssel megbízott dr. Puskás Attila. Ifjú Szakály Ferenc, a Nemzeti Múzeum tudományos munkatársa — egyébként szekszárdi származású — ,,A szekszárdi káptalan okleveleinek feldolgozása'' című anyaggal jelentkezik. A kötetben megjelenik dr. Hadnagy Albert- nek, a levéltár nemrég elhunyt igazgatójának tanulmánya „XI. Rákóczi Ferenc és ‘kora Tolna megyei dokumentumok alapján” címmel. Dr. Hadnagy Albert ehhez az anyagot a négy évtizedes levéltári kutatásai alapján gyűjtötte a megyei levéltárban őrzött kiemelkedően gazdag dokumentumanyagból. Dr. Horváth Árpád Bátaszéken élő nyugalmazott jogász „Az 1848-as Tolna 'megyei felkelősereg nyomában” című munkájával kerül a kötetbe. Dr. Szilágyi Mihály szekszárdi közgazdász a „Tolna megye kereskedelmének fejlődése- című tanulmányát adja közre a kötetben. E témakörben évek óta elmélyült kutatásokat végez. Megjelenik a kötetben dr. Puskás Attilának, a megyei levéltár megbízott vezetőjének a tanulmánya is s,A forradalom feltételednek megérége Tolna megyében az első világháború idején’'" címmel. Dr. Fehér István szekszárdi származású főiskolai adjunktus az „Ellenállási mozgalom Tolna megyében és Dél- Dunántúlon a második világháború időszakában” című témakört dolgozza fel. A kötet terjedelme előreláthatóan 150—180 oldal lesz. b. a Ámították, hitegették a két öreget. Hiába panaszolták, nem történt változás. Most már késő, hiszen a nyári adma szezonja lezajlóban. A hitegetéssel két beteges, öreg ember fáradságos munkájának gyümölcsözését odázták el a dombóvári fmsz-nél. Hogy történhetett meg? Ki tudja most már jóvátenni a velük történteket? SOMI BENJAMINNÉ Apák estje Felsoróiceg résén Felsőrácegrésen jól sikerült otthonban tartott ünnepségen aDák estiét rendezett hétfőn a rószrt vett Bartos György a járá- apak estjet lendezett nettón a si pártbizottság képviseletében, helyi szülői munkaközösség, Lel- s ott voi,t a KISZ járási bizottkes Tivadamé pedagógusnak, a eágának küldötte is. Tóth Istnőtanács képviselőjének példás vánné, a szülői munkaközösség szervezésében. A művelődési Geotermikus energia A növekvő iparosodás követ- kezitében a „klasszikus” energia- hordozókon és aiz atomenergián kívül egyre nagyobb szerepe lesz a szél, a Nap és a geotermikus energia hasznosításának. A jelenlegi geotermikus, kutatások elsősorban a vulkánikus gyűrődések szélem eredményesek. Olaszországban ilyen energiából fedezik a villamosenergia-szük- séglet 4 százalékát, Ujzélandban 10 százalékát. Geotermikus erőművek működnek még Kaliforniában és Kamcsatkán isi A termálvizekbe*» gazdag Mand szigetén a háztartások, iskolák, kórházak és kis mezőgazdasági üzemek fűtését főleg geotermikus energiával oldják meg. A termálvíz hasznosításában nagy segítséget jelent a mélyfúrás- technika fejlődése. A klasszikus fúrótornyok helyett — az egyik szovjet professzor szerint — a jövő fúróberendezése a kőzetek olvasztásával és azok kiszívásával fog dolgozni. így remélhető, hogy a jelenlegi, igen nagy beruházási költségek az eddigieknél gyorsabban amortizálódnak. elnöke köszöntötte az apákat, akiknek a tiszteletére 111 Mária hetedik osztályos tanuló Ady Endre egyik versét szavalta el. Ezután Sárközi Dezső vezetésévé! a paksi halászcsárda zenekara szórakoztatta vidám műsorával az ünnepeiteket és a kis település lakosságát, s a nagydorogi földművesszövetkezet kitűnő halvacsorával és italokkal gondoskodott a jó hangulatról. A terített asztalok mellett a felesé^ gek mondtak pohárköszöntőt a férjeknek, s éjfélig tartott a családias táncmulatság. Az első ilyen ünnepélynek olya» sikere volt, hogy elhatározták: a jövőben minden októberben megtartják az apák napját Fetsőrácegres pusztán.
