Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-10 / 239. szám
1 f '-rsckszésc "nyvi TOLNA MEGYEIK NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 239. szám ARA: 60 FILLER Kedd, 1967. október W. Fock Jenő, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke a magyar— csehszlovák kapcsolatok fejlődéséről Fock Jenő válaszai a CTK és a Rudé Právo budapesti tudósítója kérdéseire. KÉRDÉS: — A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság jószomszédi, testvéri kapcsolatai az elmúlt években nagyon sikeresen fejlődtek, ön szerint, miniszterelnök elvtárs, milyenek a kölcsönös kapcsolatok távlati és a gazdasági együttműködés további fejlődésének lehetőségei? VÁLASZ: — A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kapcsolatai barátiak, testvériek, olyanok, amilyeneknek két internacionalista politikát folytató szocialista ország kapcsolatainak lenniök kell. Politikai kapcsolataink a szocializmus építése és a proletár internacionalizmus jegyében fejlődnek. Nézeteink a nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom fontos kérdéseiben azonosak, tevékenyen működünk együtt népeink, az egész emberiség haladása, a béke éá*a szocializmus érdekében. Árucsereforgalmunk az elmúlt 15 év alatt négy és félszeresére növekedett. Továbbfejlesztjük a gazdasági együttműködés magasabb formáit: a kooperációt, a szakosítást, a profil- és választékcserét is. Az idegenforgalom fellendülése, a határmenti területek lakosai kapcsolatainak élénkülése, a kulturális cserék kiterjesztése hozzájárul, hogy jobban megismerhessük egymást, fejlődjön és erősödjék barátságunk. Országaink e jószomszédi viszonya, e testvéri, elvtársi barátság csak szocialista rendszerben fejlődhetett ki. Ez alapot ad arra, hogy optimizmussal szemléljük kapcsolatainkat és együttműködésünk távlatait Az azonos gazdasági és társadalmi rendszer és a szomszédság gazdasági együttműködésünk további távlatai tekintetében még számtalan ki nem használt lehetőséget kínál. Most már egyre inkább arról van szó, hogy a termelés, a gazdasági tervezés és az együttműködés egyéb magasabb formái terén lépjünk előre. Meggyőződésem, hogy új lehetőségeket, a fejlődést segítő újabb erőforrásokat biztosít a gazdasági mechanizmus reformja. Országunkban 1968. január elsején vezetjük be a gazdasági mechanizmus reformját, melynek megtervezésekor felhasználtuk a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban bevezetett reform pozitív tapasztalatait is. KÉRDÉS: — Magyarország nagy jelentőséget tulajdonít a szocialista országokkal való együttműködésnek. Milyen lehetőséget lát ön ezzel kapcsolatban a KGST tevékenységének további javítása és a Varsói Szerződés keretében az együttműködés elmélyítése terén? VÁLASZ: — A szocialista országok együttműködése mind politikai, mind gazdasági, mind pedig más területen létfontosságú a szocializmus védelme, az imperializmus elleni küzdelem szempontjából, A Varsói Szerződés védelmi erejének gyarapítása elengedhetetlen a jelenlegi helyzetben. Amikor az imperializmus fokozza agresszivitását, csak ezen a módon lehet biztosítani,. hogy a szocializmus a békés gazdasági versenyben felülmúlhassa a kapitalizmust. A szocialista gazdasági rendszer nyújtotta előnyök és lehetőségek maximális kihasználása széles körű együttműködést és kölcsönös segítség- nyújtást követel meg a szocialista országok között. Erre hivatott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Ami országainkat illeti, tevékenyen és gyümölcsözően veszünk részt ebben a munkában. A nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségek teljesebb kihasználását, az előnyök jobb hasznosítását érhetjük el a kétoldalú, és az érdekelt szocialista országok többoldalú együttműködésével. Az együttműködés sokrétű fejlesztése mind az egyes országok, mind a szocialista közösség erősítésének fontos tényezője. KÉRDÉS: — Három évvel ezelőtt Antonin Novotny-nak, a CSKP KB első titkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének vezetésével párt- és kormányküldöttség járt a Magyar Népköztársaságban. A napokban a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségét várjuk Csehszlovákiába, amelyet Kádár János, az MSZMP KB. első titkára vezet. Mit kíván mondani miniszterelnök elvtárs a magasszintű látogatásról? VÁLASZ: — A Novotny elvtárs vezette csehszlovák párt- és kormányküldöttség három évvel ezelőtti magyarországi látogatása jelentős állomása volt kapcsolataink fejlődésének. Az akkori találkozó szellemében dolgozva, együttműködve eredményeket értünk el kapcsolataink fejlesztésében. Az a meggyőződésem, hogy a Kádár János elvtárs vezetésével a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba utazó párt- és kormányküldöttségünk látogatása és ottani tárgyalásaink további pozitív hatással lesznek kapcsolataink fejlesztésére. Utazásunk elé egész népünk nagy várakozással tekint. Azon leszünk, hogy ennek a várakozásnak meg is feleljünk. (MTI). Szekszárdi szüreti napok ■ *> * . -í. * Pórul járt a szőlőtolvaj. Képes beszámolónk a szüreti napok vasárnapi eseményeiről a 3. oldalon. Péter János külügyminiszter nyilatkozata az ENSZ-közgyűlés munkájáról Péter János külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés 22. ülésszakán részt vevő magyar delegáció vezetője hétfőn hazaérkezett New Yorkból. A külügyminisztert a repülőtéren Böjti János és Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes fogadta. Péter János megérkezése után az alábbi nyilatkozatot adta az MTI munkatársának. — Az ENSZ-közgyűlés eddig végzett munkájának értékelése tulajdonképpen nehéz feladata, az eddigi munka hatása ugyanis csak a közgyűlés befejezése Megjelent a Munka Törvénykönyvének végrehajtási utasítása Munkaügyi miniszteri rendeletek és SZOT-szabályzat munkajogi kérdésekről A Magyar Közlöny 67-es száma közli a Munka Törvénykönyvét és a végrehajtásáról szóló kormányrendeletet Ezekhez kapcsolódva a munkaügyi miniszter több rendeletet adott ki a munkaviszonyt, a munkaidőt és pihenőidőt, a munka díjazását érintő kérdésekről, egyes szociális és kulturális juttatásokról, a munkaügyi viták eldöntéséről, egyes átmeneti szabályokról. Ezenkívül megjelent a SZOT szabályzata a dolgozók egészségének és testi épségének védelméről. A munkaviszonyban töltött idő kiszámításáról A rendelet kimondja, hogy minden munkaviszonyban töltött időt egybe kell számítani, függetlenül attól, hogy egyes munkaviszonyok miért szűntek meg, s közöttük mennyi az időkiesés. E rendelkezés folytán megszűnik a folyamatos munkaviszonyra vonatkozó eddigi, bonyolult szabályozás, így a dolgozóknak a munkában töltött idő alapján járó pótszabadság, a jubüeumi jutalom, továbbá a munkaviszony mértékével összefüggő más juttatások megállapításánál a korábbihoz képest kedvezőbb helyzetet jelent. (Fegyelmi elbocsátás, jogszabálynak nem megfelelő kilépés esetén azonban három évig nem lehet figyelembe venni az elbocsátás előtti időt). Uj kedvezmény, hogy a munkaviszonyban töltött időbe be kell számítani a mezőgazdasági tsz-tagként nyugdíj szempontjából is elismert éveket, továbbá kisipari termelőszövetkezeti tagsági viszony időtartamát, kivéve a bedolgozóként eltöltött időt. A rendelkezés továbbra is fenntartja azt a régebbi előírást, hogy munkaviszonyban eltöltött időnek kell tekinteni az 1950. január 1. előtti szakmunkás- tanuló időt, illetve tanoncidőt. A későbbi tanulóidő azonban nem számítható be. A munka- viszonyban töltött időbe beszámít a szocialista országokban bármikor munkaviszonyban végzett munka, a baloldali magatartás miatti üldöztetés kapcsán a felszabadulás előtt külföldön létesített munkaviszony, s azoknak a külföldön eltöltött munkaideje, akik a nem szocialista országokból baloldali magatartásuk miatt kénytelenek voltak Magyarországra menekülni. Az új szabályok továbbra is fenntartják a munkavállalói igazolási lap rendszerét. A munka- vállalói igazolási lapon fel kell tüntetni a dolgozó esetleges tartozását, a felvett előleget, kártérítési kötelezettséget, a kivett fizetéses szabadságot, stb. Ha bejegyezni való nincs, akkor a jövőben nem kell' kitölteni igazolási lapot, s ezt a tényt bejegyzik a munkakönyvbe. A munkaidő és pihenőidő A miniszteri rendelet meghatározza több iparágban és népgazdasági ágazatban egyes munkakörök munkaidejét. így például fenntartja továbbra is a radioaktív sugárártalomnak kitett munkahelyen dolgozókra és a fizikai munkát végző vakokra vonatkozóan a heti 36 órás munkaidőt. A túlórapótlék mértéke az aznapi túlóra első két órájára 25 százalék, a második két órára 50, a többi időre 100 százalék továbbra is. A miniszter azonban ettől eltérő szabályt is kiadhat. Továbbra is lehetőség van a túlóra szabad idővel történő (Folytatás a 2. oldalon.) után mérhető fel. Az viszont máris megállapítható, hogy a lényeges kérdésekben van bizonyos fokú előrehaladás a múlt esztendei közgyűléshez mérten is, és az ez év nyarán összehívott rendkívüli közgyűlés vitájához mérten is. Az előrehaladás főleg abban volt lemérhető, hogy most a vietnami háború kérdésével, az Egyesült Államok agressziójának elitélésével sokkal több delegáció foglalkozott. Ez a kérdés nem tartozik nagyon ugyan az ENSZ hatáskörébe, viszont a nemzetközi élet alakulásainak lényeges problémája. Ezen a közgyűlésen ugrásszerűen megnőtt azoknak a kormányképviselőknek a száma, akik követelték, hogy az Amerikai Egyesült Államok kezdje meg a vietnami aigresszió fokozatos megszüntetését. Az izraeli agresszió elítélése szintén fokozódott a közgyűlés vitájában. Azzal lehet számolni, hogy a közgyűlés további menetében a közel-keleti helyzet javítására, a kérdés megoldására irányuló megállapodás alakul majd ki. — A közgyűlés rendkívül bonyolult nemzetközi helyzetben ülésezik, növekvő nehézségek között folytatja tanácskozását, s ilyen bonyolult nemzetközi helyzetben az apró lépések is, amelyek a békés megoldást segítik elő, megfelelnek a népek általános, közös érdekeinek,
