Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-29 / 256. szám
I * ft (1967. október 2S. ÍOT.KA WFOYFl WRPŰ.TSAG 9 OOOOOCXEXDOOGXI)OOOOO(^3O0Q0OOOOOOO0©OOO<3QOGO DOOOOOOOOOOO©©OOÓGXDÖQCOD©0O<^ ORVQ 4 CSALÁDTERVEZÉSRŐL f őorvos úr, haza szeretnék menni. Engedjen haza. — És miért akar hazamenni? Nem érzi jól magát nálunk? — De, jól érzem magam, mindenem megvan csakhogy... — mondja tétován az asszony. — Nem tarthatjuk vissza, ha mindenáron menni akar, de figyelmeztetem: saját maga és születendő gyermeke egészsége miatt kímélő életmódra van szüksége. Mit gondol, ha hazamegy, otthon meg tudja kímélni magát? Nagyon sokat kellene ám pihenni. less erre lehetősége? — Már hogyne lenne — bizonykodott az asz- szony nagy igyekezettel. Hiábavaló volt a rábeszélés, mindenképpen menni akart. — Kénytelen vagyok hazaengedni, de ígérje meg, nagyon vigyáz magára. Kérem, itt írja alá. — Aláírni? Még ezt is? Minek? — vonakodott az asszony. — Ezzel igazolja, hogy kérésére, saját felelősségére hagyta el a szülőotthont — válaszolt a főorvos. Az asszony kezében ügyetlenül mozgott a ceruza. Három keresztet rajzolt egymás mellé. Ezzel elintézte az aláírást, s hálálkodva hagyta el a rendelőt, A párbeszéd a dombóvári szülőotthon orvosi rendelőjében zajlott le. S-né, aki dr. Zahorcsek Alfonz főorvossal közölte hazamenési szándékát, tarka színű lamépongyolajában, őszülő hajtól keresztezett barna arcával korosabbnak látszott, mint amennyi. Az asszony harminchat esztendős és hetedik gyermekét várja. Kezdettől rendellenességek jelentkeztek nála, ezért került a szülőotthonba. — Tizenhét éves volt, amikor első gyerekét a világra hozta, s a tizenkilenc év alatt hat gyermeke született. Egészségi állapota és szociális körülményeire való tekintettel annak idején ajánlottuk a terhességmegszakítást, de a világért sem vállalta. Hiába mondtuk, hogy a gyermekről való gondoskodás komoly nehézségekbe ütközik — mondja a főorvos a kórlapot nézve. Az asszonytól magam is megkérdeztem, mivet foglalkozik a férje, $ így válaszolt: — Nincs állandó munkahelye. Tovább nem faggattam, úgy láttam, kockázatos megkérdezni tőle, mennyi a havi jövedelmük, s ebből mennyi jut egy-egy gyerekre. — Tipikus családtervezési probléma — jegyeztem meg, mire a főorvos egy másik esetet említett. Van a szülőothonban egy S-néhez hasonló asszony. Sorsa, családi élete rendezetlen, a féri iszákos. A különbség annyi, hogy az utóbbi 2? éves és hatodik gyermekének adott életet. A gyermekek közül három állami gondozott. A főorvosnak vizit után volt egy kis ideje. A nemrég lezajlott megyei egészségügyi nagygyűlés témájáról, a családtervezésről beszélgettünk. — A gyűlésen ismertetett példákkal — ahogyan az előbb lejátszódó epizód is mutatta — a nőgyógyászok, szülőorvosok gyakran találkoznak — kezdem a beszélgetést. — Igen, s igy természetes, hogy az egészség- ügyiek közül elsősorban a szülész-nőorvos feladata betegeinek vagy gondozottainak családtervezéssel kapcsolatos egészségügyi felvilágosítása. — Gyakori, hogy az ilyen anyagilag nem éppen megalapozott családoknál nagyobb a gyermekáldás, mint másutt? — Vannak esetek, de ezeket nem szabad általánosítani, bár sokan hajlamosak erre. Meglátásom szerint, minél egyszerűbb asszonyról van szó, annál jobban fél a művi beavatkozástól. Másrészt a maguk módján, szeretik is a gyermeket. ragaszkodnak hozzájuk és dolgoznak is értük. — A főorvos elvtárs többször tartott a járásban egészségügyi előadást. Milyen tapasztalatai vannak, érdeklodőek-e az emberek? — Igen. Legutóbb a járási nőtanács felkérésére, Lápafön tartottam előadást. Dicsérni lehel a szervezést. Tele volt a nagyterem, s az előadáson fele arányban voltak nők és fele arányban a férfiak. Ha jól ■emlékszem, megkérdezték, mii jelent a manapság egyre gyakrabban hallott kifejezés, a családtervezés? Válaszomban elmondjam, hogy földünk sok országában indokolt lenne á bölcsen alkalmazott és főleg a megelőzésen alapuló szüléskorlátozás. Az adott országokban ugyanis a népesség szaporodása nem áll arányban a gazdasági fejlődéssel. Ott, azokban az országokban célszerűnek látszanék átmenetileg korlátozni a születést. Nálunk természetesen más a helyzet, s a' családtervezés lényegének magyarázásánál arról kell beszélni, hogy a nő és a férfi együttélését, házasságát családdá a gyermek teszi. A gyermek és nem is az egy, hanem inkább a több gyermek fűzi szorosabbá, s teszi szebbé, harmonikusabbá, boldogabbá azoknak az embereknek az életét, akik egy életre egymás oldalára állnak. A családtervezés nem egyszerűen szülésszabályozást jelent, hanem az egyének tudatos cselekvését és magatartását, az utódok felelősségteljes vállalásakor. Társadalmi igény a széles néprétegekben kialakítani a tudatos családtervezés gyakorlatát. Az egészségügy feladata a szakellátás biztosítása, a megelőzés és a megfelelő egészségügyi nevelés. felvilágosítás — mondta. *— A főorvos elvtárs bizonyára találkozott a szólásmondással: „kicsit, vagy kocsit?”. Mi a véleménye erről, illetve azokról az emberekről, akik előtérbe helyezik az anyagi javak szerzését, s emiatt képesek lemondani a gyermekáldásról? — Ilyen esetekkel is találkoztam, de a kicsit, vagy kocsit szólás-mondást szerintem sokan eltúlozzák. A fiatalok akarnak gyereket, nem egy esetet említhetnék, amikor a házasságkötés után fél évre jelentkezik a fiatalasszony: — Doktor úr, legyen szíves vizsgáljon meg, nincs-e valami bajom, ami miatt nem lehet gyerekem? Nem szeretnénk leélni életünket gyerek nélkül. — Érdeke,s, hogy a házastársak közül mindig az asszonynál tételezik fel a kizáró okot, s ő fordul az orvoshoz. Férfi még nem jelentkezett . vizsgálatra, pedig a meddő házasság esetében erre is gondolni kellene, w* A szülőotthon „forgalma” milyen? — Nem lehet panaszunk szerény körülmények között létező szülőotthonunk ,,forgalmára”. Ebben az évben szeptember hónap statisztikáját is figyelembe véve, 1056 ápoltunk, 262 születésünk és 409 művi beavatkozás volt. — A szám, sok, vagy kevés? — Körülbelül megegyezik a megyei átlaggal. — Valamikor, 25—30 évvel ezelőtt kötelező volt a házasság előtti orvosi vizsgálat. Az egészségügyi nagygyűlésen is szóba került ez. Hit erről a véleménye? 4 házasságkötés előtti kötelező orvosi vizsgálatot 25—30 évvel ezelőtt valóban alkalmazták. Meglátásom szerint a vizsgálat megakadályozhatta ugyan a házasságkötést, de a szexuális kapcsolatokat nem zárta ki. Másrészt a felszabadulás óta bevezetett orvosi vizsgálatokkal, szűrésekkel egyre nagyobb körre terjed az egészségügyi gondozás. Viszont a házasság- kötés előtti egészségügyi felvilágosításnak, tanácsadásnak sok előnye lehet. Jó alkalom beszélni a családtervezésről, a családalapítással vállalt felelősségről, a gyermekáldás vállalásáról. Napjainkban a két-három gyermeket vállaló családok nyugodtan számolhatnak azzal, hogy biztonságos körülmények között várhatják gyermekük világrajöttét. A két említett és hasonló körülmények között élő asszonyok esetében pedig az egyén és a társadalom igénye egyaránt az, hogy az orvostudomány segítségével elsősorban a megelőzés útján kevesebb számú, de tudatosan vállalt, egészséges gyermek szülessék, akiknek eltartásáról a szülők gondoskodni is tudnak. Summázva; a családtervezés, a család- védelem feladata: felkelteni az emberekben a felelősségérzetet, a testileg, lelkileg egészséges Jövő nemzedékért — mondta, s ezzel be kellett fejezni a beszélgetést. Az ápolónő jelent meg az ajtóban, egyik betegéhez hívta a főorvost. POZSONYI IGNÁCNÉ © O Higiénikus öltözködés Idézünk egy hozzánk érkezett levélből: „Arra kérem, ha leheti » higiénikus öltözködésről írjon az újságban. Társaságunkban sok vita folyik e tárgyról. A szíves felvilágosításért .fogadja hálás kőszönetemet. Egy régi olvasójuk”. Kedve« Olvasónk! Közérdekű kérdésére, bár e témakörrel már többször is foglalkoztunk, szívesen adjuk meg a választ az alábbiakban: A ruházatról az a mondás járja, hogy az ember szőkébb lakása. A ruházat és a lakás a test megvédésére szolgál, 'főleg az éghajlat,, s az időjárás Viszontagságaival szemben. A ruházat melegvédő feladatát akkor teljesíti legjobban, ha minél több levégőt tartalmaz rostjai között. Nem a' ruha anyaga, hanrem a benne lévő levegő ugyanis a legfontosabb hőszigető. A többrétű ruházat és a rétegek közötti több levegő, melegebb, mint ugyanolyan vastagságú, de v csak egy- rétű ruha. Vastag, laza szövésű és különösen több rétegű ruházat véd általában legjobban a hidegtől. Védeni kell különösen azokat a helyeket, ahol a levegő leginkább kiávamlik. így a nyak, csukló, esetleg boka táját. A meleg levegő könnyebb voltánál fogva, fölfelé szállva, a nyak körül jut ki leginkább. Ezért viselünk nyaksálat. Mivel a levegő a legrosszabb hővezető, azért még melegben is célszerű a bő ruházat, mert a vastag levegőréteg még a melegtől is jól megvéd. A tisztántarthatóság szempontjából, jobb a sima szövet, mint a bolyhos, mert a bolyhos ruhaanyag könnyebben piszkolódik, több port, szennyet vesz fel/ Télen inkább sötét, . vastag, többrétegű, nyáron világos, bő, vékony, esetleg egy rétegű ruházatot hOKdjunk. Lehetőleg, legalább két ruhát felváltva hordjunk. Ha a ruha egy napig „pihen”, élettartama hosszabb lesz. Otthon házi kabátot viselve, szintén . kíméljük a ruhánkat. Ne öltözzünk túlságos melegén. Sokkál többet' vétenék általában a túl meleg, mint a túl vékony öltözködéssel. A világosabb, levegősebb női ruhák e tekintetben sokkál egészségesebbek. mint a vastag, sötét férfiöltönyök. Felöltő hordása 16 fok felett, főleg, ha nincs szél, fölösleges. Tizenkettő-tizenhat fok között tavaszi kabát, hat fok alatt téli kabát és legfeljebb mínusz 6 fok alatt bunda hordása ajánlatos. Bundára a mi éghajlatunk alatt, városban ritkán van szükség. Fontos, hogy a ruházat a test egyik részét se nyomja, ne szorítsa, A régi fűzők májbajokat, vándorvesét idéztek elő. A régi . kerék gumi-harisnyakötők helytelenek, úgyszintén a szűk kesztyűk és cipők (többek közt fagyás okozói). Arcidegzsába Kaptuk az alábbi levelet: „Ke Kégóta olvasom e rovatot és ezé hozzá. Nagyon sokat szenvedek első hideg reggeltől (szeles időbe (azaz most már csak a helye, mert Ugyanazt a fájdalmat érzem hét majd újra -kezdődik. Sok fogorv azl mondja, hogy ez arcidegzsáb pítókon kívül nincs rá. Valóban forduljak, mi a gyógyszer? M, L.A betegség megállapításának egy fontos és feltétlenül szükséges, 9 általam is mindig hangoztatott módja van, az alapos orvosi vizs- . gálát. Levelében olyan jól és líasz- nosíthatóan írta le betegségének tüneteit, hogy igen nagy valószínűség szerint a fogorvosok áldves Négyszemközt az Orvossal, rfc én is egy kérdéssel fordulok a fogaimmal. Különösen ősszel, az n) kezdve rettenetesen fájnak, hátul már kihúzattam őket),, ékig, azután kicsit mérséklődik, osnál jártam már és mindenki a. de gyógyszer a fájdalomcsilla- nem lehet ezen segíteni? Hova né”. tál több oldalról hangoztatott arc* ideggyulladásról van szó. Ma már igen sokféle és eredményes kezelési módja van e betegségnek, többek között a sebészeti beavatkozás is. Tanácsunk: forduljon ideggyógyászati szakrendeléshez, ahol fájdalmait enyhíteni fogják* s azoktól megszabadítják. Gázveszély idézünk egy hozzánk Írott, hosszabb levélből: „Manapság úgyszólván naponként lehet hallani halálesetekről és különböző balesetekről, amelyeket a gázrobbanás okozott. Erről mi nagyon keveset tudunk. Nagyon kérem a Négysz emköztöt, írjon az újságban erről a gáz veszélyről, aminek igen sokan ki vagyunk téve. Egy olvasójuk”. ^ooö0öo©0©oooo©<íX30oe)©G Kedves Olvasónk! Eddig azért nem írtunk a gázveszélyről, mert elsősorban a hozzánk beérkezett levelekre válaszolunk és ilyen tárgyú kérdés még hozzánk ez ideig nem érkezett. A gázveszély végigkíséri az ember életét. Nemcsak a baleset folytán belélegzett, mérges gázok fenyegetik életünket, hanem a gázok fizikai és vegyi tulajdonságaiból eredő robbanási veszély is. Robbanás akkor jön létre, ha az égés pillanatok alatt megy végbe és e közben nagy mennyiségű hj5 és gázalakú égési termékek keletkeznek. A gázok pillanatnyi felmelegedése következtében létrejövő nyomásemelkedés romboló hatást fejt ki (kémiai robbanás). A gyúlékony gázok, gőzök (a metán, az acetilén, a szénmonoxid, az alkohol, az aether, a benzin, stb.) éghető porok a levegővel bizonyos arányban .keverve és gyulladási hőmérsékletre emelve (szikra- képződés következtében, ütésre, lökésre, rázásra, vagy öngyulladás folytán) robbanásszerűen égnek el.. Fizikai robbanásnak nevezzük a lángképződés nélkül bekövetkezett rbbbanást. Ennek . oka: tartályba zárt gáznak, vágy- levegőnek a hőmérséklet-emelkedéssel bekövetkező kiterjedése és a tartály falára gyakorolt feszítő hatása. Az elsősegélynyújtót is robbanás veszélye fenyegeti, ha mentés közben nyílt lánggal hatol be a gázzal telt helyiségbe, gyufát, öngyújtót gyújt meg, vagy ha a villanykapcsolót felcsavarja (szikraképződés), A szódásüveg belsejében kilenc atmoszféra nyomás van. A szénsav egy részét a víz nyeli el, a többi a víz felett van és erős fiyomást gyakorol a szódásüveg falóra. Felrobbanhat a szódásüveg, különösen nagy melegben, amikor a jégről, vagy a pincéből a melegre hozzuk fel az üveget, és a felmelegedés következtében a szénsavnak az üveg falára gyakorolt feszítő hatása megnövekszik. Főképpen akkor áll be a robbanás veszélye, ha a2 üvegben öntési hiba van.
