Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-29 / 256. szám
i I t«r?. oktoBer 29. fÖLWÄ SfÉGTEf NEPtJSAO Nagy ünnepünk előtt Interjú a megyei előkészítő bizottság vezetőjével A fél évszázad alatt hatalmassá terebélyesedett szocialista forradalom 50. évfordulójára készülmegyénk apraja- nagyja, a szó szoros értelmében. A nagy eseményt jóval megelőzve, fél évvel korábban hozzákezdtek. Úttörők, kommunisták, ifjúmunkások, öntevékeny művészeti csoportok és kétkezi dolgozók, sok-sok ember törte a fejét, hogy szívük szerint hogyan lehetne a legméltóbban emlékezni a nagy októberre. Megyeszerte készülődtek a jubileumi munkaversennyel. Terveket készítettek a forradalom bölcsője, a hatalmas szovjetország megismertetésére, törekedtek az alkotó, a bevehetetlennek tűnő várakat sikerrel ostromló szovjet emberek minél valósághűbb bemutatására. Felkerestük Csajbók Kálmán elvtársat, a megyei előkészítő bizottság vezetőjét, hogy tájékozódjunk a nagy ünnep előkészítéséről. — Tapasztalataink szerint idén megyénkben összehangol- tabban készülődnek az évfordulóra — kezdjük a beszélgetést. A megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettese válaszában egyetért ezzel. — El tudtuk érni, hogy minden szinten a pártszervek és a párt- szervezetek koordináltak az idén. Megítélésünk szerint minden állami, társadalmi és tömegszervezet megtalálta a sablonmentes, sajátos feladatkörét. Tény, hogy mindenki sokat tesz és ami nem jelentéktelen, sokkal önállóbban, mint korábban. Áprilisban kezdtünk hozzá a koordinációhoz, a megyei pártbizottság mellett működő bizottságban. Változatos, színes programokat készítettek, melyek összhangba hozásával egész évre kibontakozott a sokszínű, a korábbinál többet adó, tartalmasabb munka. Néhányat i ízelítőül: Vándorkiállítások, irodalmi pályázatok, orosz nyelvi versenyek, vetélkedők, ismeret- terjesztő előadássorozatok, művészeti rendezvények, ismerkedés a klasszikus orosz-szovjet drámával, filmnapok. Jelentős résztvé- tellel zajlanak a „Ki mit tud a Szovjetunióról” vetélkedők is. — Kérjük röviden értékelje az úttörő- és ifjúsági mozgalom sokoldalú, újszerű akcióit. — Elmondhatjuk, hogy szinte egész évben kiemelkedő akciókat bonyolítottak le ifjaink. Szinte felsorolhatatlan. A „Kongresszusi útlevéllel a Szovjetunióba” elnevezésű akciótól kezdve az ifjúsági napokig, nagyon sok fiatalt mozgósítottak megyénkben, a romantika iránti hajlamot is kielégítő, eseménydús rendezvények során. Sokan jelentkeztek a Ba+. bits Mihály versmondóversenyre, az első fordulóban a szovjet lírát és a forradalmi verseket mutatták be. Említeném az úttörők közt népszerűvé vált, teljesen újszerű „Auróra akciót”, amely izgalomban tartotta a gyerekeket, az ismeretek gyarapítása mellett lendületet, ösztönzést adott a tanuláshoz is. Tudunk olyan nevelőkről, akik kifogyhatatlan ötletgazdagsággal, jó technikai érzékkel (példa erre a földgömb kórül járó szputnyik) az egész osztályt megmozdító, fantáziát foglalkoztató érdekes tárgyakat készítettek. — válaszol. — Soha nem tapasztalt lendületet vett üzemeinkben a jubileumi verseny. Értékelné, Csajbók elvtárs ennek jelentőségét? — Természetesen később történik meg a verseny gazdasági eredményeinek összegezése. Amikor hangsúlyozzuk, hogy oroszlánrészt' vállalták a termelési versenyekben a szocialista brigádok, utalunk arra is, hogy nemcsak a jobb termelés, hanem a politikai eseményekre való ráirányítás is a célok között szerepel. Máris látható, hogy nem szűkül le kampány jellegűre ez a nagy mozgalom. A sok millió forint és valuta összeg mellett, látnunk kell a szocialista vonások (munkafegyelem, takarékosság, önköltség-csökkentés, az öntudat és a jellem formálódása) erősödését is. Sajnálatos, hogy nem minden termelő- szövetkezetbe jutott el a jubileumi munkaverseny. Ott, ahol felismerték a szövetkezet politikai és gazdasági vezetői a tagság ne- velődését, a közösség érdekét -zol- gáló versenyt és törődtek szervezésével, eredményről is adhatnak számot. A versenymozgalom november 7-ig még tovább terebélyesedik, akkor értékelik, többnyire ünnepélyes üzemi gyűléseken — részletezi Csajbók elvtárs. — Milyen rendezvényekkel készülnek községeinkben az 50. évfordulóra? — Minden községben lesznek ünnepségek, a legtöbb helyen gaz- cüag programmal. Kétségtelenül az Auróra program, érzelmi hatásokban, látványosságban gazdag befejezése lesz a fénypont. Ifjúsági demonstrációk, az alkalomhoz megfelelő műsorterv és politikai ünnepi estek. November első nap-, jaiban kezdődően, egy, két, háromnapos ünnepségsorozatok lesznek. A nagyobb helyeken 4-én, 5-én, a kisebb községekben általában 6- án, míg néhány faluban 7-én este tartják az ünnepi megemlékezést. Elővesz egy vaskos, de könnyen áttekinthető köteget. Benne látható a szekszárdi járás összesített, a részletes programot községenként tartalmazó nyilvántartása. — Kevés szöveg, de sok konkrétum. íme — mutatja. Meggyőződhet az ember, hogy minden községben, a különböző rétegek érdeklődése és igényei szerint készülnek a »nagy ünnepre, — Községi, ünnepségeink színvonalát emeli, hogy a megemlékezést sok helyén a megye párté és állami vezetői és országgyűlési képviselőink tartják. — Végül megkérdezzük, melyek az ünnepségsorozat kiemelkedő eseményei? — Legkiemelkedőbb Szekszárd és a járási székhelyek ünnepi programja. (A megyeszékhely részletes programját lapunk külön fogja közölni.) Nagy jelentőségűnek tartom a Komszomol— KISZ találkozókat, a veteránok— fiatalok találkozóit, a sok élmény- beszámolót, melyet a különvonat több száz utasa tart. A kiállítások közül talán a megyei múzeum és • a könyvtár által készített emlék- kiállítás a legigényesebb, A szovjet filmművészet 50 filmjéről ad áttekintést a Moziüzemi Vállalat vándorkiállítása. — Méltóképpen ünnepli megyénk lakossága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom fél évszázados évfordulóját — fejezte be a tájékoztatást Csajbók Kálmán, a megyei előkészítő bizottság vezetője. SOMI BENJAMINNÉ Szüreti mérleg Jó évjárat a szekszárdi gazdaságban — Birítón 500 mázsával több szőlő Az eléggé szeszélyes időjárás ellenére Szekszárdon és környékén jó szőlőtermést takarítottak be az idén. Ez természetesen a szakemberek munkáját is dicséri, hiszen a szüret munkájának megszervezése, az előszüret és kényszerszedés megválasztása, továbbá a borkezelés sokat segít a minőség elérésében. Haraszti Ferenc, a Szekszárdi Állami Gazdaság pincemestere azt mondja, a tervezett mennyiséget: 24 500 mázsát szüretelték és a minőséggel is meg vannak elégedve. A kezdeti rothadás megállt a szőlőn, s aztán még segített is a relatív cukorfok- emelkedésben. Nincs is semmi baj a fehér borok minőségével, leszámítva a legelső szedést, az előszűrőiét, ami aránylag kis tétel. A vörös szőlőfajták közül is csupán a kadarka szenvedett károsodást, mert színben gyengébb lesz á belőle készített bor a vártnál. De az íz, zamat és az alkoholfok jó a kadarkánál is. Nem érte rothadás a kékfrankost és a Cabernet meg a Gre- nase fajtákat, így ezekből minden szempontból kitűnő minőségű lesz az idei bor. Végeredményben jó évjárat az idei a Szekszárdi Állami Gazdaságban. Haraszti Ferenc pincemester megítélése szerint.Néhány nappal előbb elkészült a szüreti mérleg a Birítói Állami Gazdaságban. Pelsőczi Árpád főagronómus tájékoztatása szerint a mennyiség jobb a tervezettnél, 500 mázsával többet tudott a gazdaság szüretelni. Nincs baj a minőséggel sem, hiszen a kövidinka mustja a 22— 24 cukorfokot is elérte az olász- rizlingé pedig 26. A szép októberi napsütés nagyon sokat ja- • vított a minőségen. Ez persze csak egy része a termésnek. Körülbelül 30—35 százalék ,az, ami kimondottan jó, sőt kitűnő minőségű. Átlagosan a mennyiség helyrehozza a bevétel szempontjából azt a kiesést, amit, a szüret első időszakának gyengébb minősége jelent. „Magyar állampolgárok külföldön“ A Magyar Jogászszövetség Tolna megyei szervezete pénteken délután ankétot rendezett Szekszárdon. Az ankéton jogászok, vállalatvezetők, tömegszervezeti képviselők vettek részt. Az ankét résztvevőit a jogászszövetség megyei szervezete nevében dr. Szilc Ákos megyei főügyész köszöntötte, majd dr. Varga Ferenc rendőr- alezredes előadást tartott „Magyar állampolgárok külföldön” címmel. ~Dr.- Varga Ferenc elvtárs előadásában a többi közt hangsúlyozta, hogy a nyugati országok, azok bizonyos körei mindent elkövetnek a szocialista országok, köztük hazánk ellen, különféle fellazítási akciókat szerveznek. Az egyik legelterjedtebb módszerük a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok megnyerése információszerzés stb. céljából. Ezt a legkörmönfontabb eszközökkel igyekszenek elérni. Varga elvtárs elmondott a BM-szervek tapasztalataiból egy sor megtörtént esetet is ezzel kapcsolatban. Az egyik illetőt azzal próbálták megzsarolni, hogy a szállodában titokban átvizsgálták a csomagjait, megállapították, hogy jelentősebb meny- nyiségű árut vásárolt, hogy hazajövet üzérkedjen vele. „Vagy azt teszi, amit mi kérünk, vagy kiszolgáltatjuk a magyar hatóságoknak” — mondották neki. Az"' egyik- fiatal -lányt férjhezmerrésí ajánlattal és magas jövedelmű állás kilátásba helyezésével bírták kintmaradásra. Az egészből végül nem maradt más, mint égy jól megszervezett sajtókampány, majd pedig a disszidenstábor. Elmondotta azt is, hogy az egyik bécsi üzletembert, aki a magyar turistákkal „csencselt”, Magyarországon őrizetbe vették a hatóságok devizabűncselekmények miatt. A Tolna megyei tapasztalakat felhasználják az Erhard Schlemmel A Német Demokratikus Köztársaságból Tolna megyébe látogatott küldöttség több napig tanulmányozta a tamási és a dombóvári járás szövetkezeteinek munkáját. Véleményükről, tapasztalataikról Erhard Schlemmel, a Bad-Liebenwerda-i járás mezőgazdasági elöljárója (osztályvezetője), a delegáció vezetője beszélt lapunk munkatársának. Erhard Schlemmel elmondta, hogy elsősorban azokat a módszereket tanulmányozták, amelyek eltérőek az övékétől. A tapasztalataik jók, sók újat láttak. Nagyon tetszett a német mező- gazdasági szakembereknek a lehetőségek kihasználása, az állattenyésztésben: az, hogy hagyományos, sokszor primitív körülmények között is megvalósult a nagyüzemi állattartás. Ezt a módszert feltétlenül propagálni fogják hazájukban, ahol még elég kezdetleges a szövetkezeti mozgalom. Három szövetkezeti típust tartanak fenn az NDK- ban és általában kicsik a gazdaságok. Az épületek kihasználása mellett legfontosabb, amit tapasztalatként hazavisznek, a termelőszövetkezeti szövetség munkája, célja, továbbá a tamási tsz- ek közös vállalkozásában látott munka, szövetkezés. Kapcsolatot létesítettek a Gödöllői Kisállat- tenyésztési Kutatóintézettel, személyesen dr. Petőházi Gábor igazgatóval. Ezt a kapcsolatot a jövőben ápolni akarják. Elmondta Erhard Schlemmel. szinte meglepődtek, milyen jó szövetkezeti vezetőket lehet találni nálunk, és hogy az egyszerű emberek, tsz-tágok sokkal jobban élnek, mint azelőtt. Imponált német vendégeinknek, hogy a tervekről is beszéltek nekik mindenütt, s azok még jobb gazdálkodást;: korszerűbb nagyüzemeket ígérnek. Szó szerint így fejezte ki a küldöttség vezetője: „ezeknek a remek embereknek csak azt lehet mondani, további sikereket kívánunk.” Jövő nyáron, amikor majd a Bad-Liebenwerda-i járásba látogat magyar küldöttség, tsz-ta- gok és vezetők a tamási, meg a dombóvári járásból, ők is tanulhatnak. Kolozs István, a Kapos- Koppány-menti Termelőszövetkezetek Szövetségének titkára, aki kezdeményezője ennek a tapasztalatcserének, szeptemberben járt az említett NDK-beli járásban Péti Jánossal, a tamási Vörös Szikra Tsz elnökével. Ázt mondja, fejlett azon a vidéken az állattenyésztés, illetve tartás gépesítése, sokat lehet tőlük, tanulná. A látogatásokat kölcsönösen szorgalmazni fogják a jövőben, ők most már mint a dombóvári és a tamási járás tsz- szövetségének vezetői. A küldöttség tagja volt Hildegard Heine képviselőnő, aki néhány mondatban ugyancsak elmondta tapasztalatait, véleményét a magyarországi látogatásról: „A parlamentben arról fogok beszélni, hogy jó barátokra találtunk Magyarországon. Azt tapasztaltam, hogy a magyar kommunisták erősen állnak a német kommunisták mellett. Nagyon örültem, hogy részt yehetf tem annak idején a mi pártunk VII. kongresszusán, és ott meggyőződhettem a nemét és magyar jó kapcsolatokról. A mi célunk is az, hogy német földről' 6oha ne induljon többé háború. Ezért is akarunk újabb és újabb barátokat szerezni. Szeretném köszönteni a magyar népet és ennek a lapnak az Olvasóit.” G. J. Hildegard Heine
