Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-28 / 255. szám

i mm WFOTFT ffiPÜlM'i 1961. október 2S. Tanácskozik a Közalkalmazottak Szakszervezetének VI. kongresszusa A Közalkalmazottak Szakszer­vezetének VI. kongresszusa pén­teken megkezdte munkáját az Újvárosháza dísztermében. Részt vett a tanácskozáson Fehér La­jos, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, dr. Tímár Mátyás, a kor­mány elnökhelyettese, Benkei András belügyminiszter, dr. Ko­rom Mihály igazságügy-minisz­ter, Gál László, a SZOT titkára, dr. Szénási Géza, a Népköztár­saság legfőbb ügyésze, dr. Szá­lai József, a Legfelső Bíróság el­nöke; jelen voltak az országos főhatóságok más vezetői, a me­gyei és a megyei jogú városi ta­nácsok vb-elnökei, a társadalmi szervezetek képviselői. A tanácskozást Huber Lajos, a Közalkalmazottak Szakszerveze­tének elnöke nyitotta meg; majd . dr. Jókaii Loránd főtitkár is­mertette a szakszervezet köz­ponti vezetőségének beszámoló­ját. Bevezetőben az elmúlt évek eredményeiről szólt, s megálla­pította, hogy hazánkban bekövet- nak majd a megfelelőbb bér- kezett társadalmi fejlődéssel arányok kialakításával, a jutal- parhuzamosan erősödött állami rendezésével. rendünk is. A képviseleti, igaz- ...............• ,, , , .. , g atási és igazságszolgáltatási Befejezésül felhívta a figyel- szervek eredményesen dolgoztak, met: a gazdaság, a kultúra, a Tevékenységükben fokozódtak a szociális körülmények erőtel- demdkratikus vonások, tovább jeÄet,b fejlesztése szükségessé te- szilardult a szocialista törvényes- . , ség, emelkedett a közhivatali szl> hogy a ma&a területen rrun- munka színvonala, a dolgozók denki a legjobb tudása, tehetsé- politikai és szakmai hozzáértése, ge szerint dolgozzék. Ezt kell el- s fejlődött hivatástudatuk. érnünk a közigazgatásban csak­rót beszéltF hogy^az áRam^szer- úgy' mint a szakszervezeti mun- vek munkája színvonalának, kában! kulturáltságának, s egyben a bü­rokratikus módszerek elleni Felbomlik a brit nemzetközösség ? Kam palában, Uganda fővárosa- egyrészt súlyosan fenyegeti 3 ban megnyílt a brit nemzetkö- szomszédos nemzetközösségi or- zösséghez tartozó országok parla- szág, Zambia szuverenitását és menti képviselőinek értekezlete, területi sérthetetlenségét. Másrészt A tanácskozáson 160 küldött vesz megalázza Angliát, a nemzetkö- részt, Angliát George Thomson, zösség fejét. Az a rhodésiai füg- a nemzetközösségi ügyek minisz- getlenség, amelyet nem a több­tere képviseli. A megnyitó beszé- ségi uralom elvének alapján ki­det a házigazda, Milton Obote áltanak ki, csak egy dolgot ered- ugandai elnök tartotta. ményezhet — faji háborút. Hova­,__ . tovább a rhodésiai afrikaiak szá­a ngol kormanv a ^öbefis kém mára ^ad ^ ^Íz­telennek mutatkozik a rhodésiai fm“^loey a/üggetlem^gkerdését. probléma rendezésére, az köny- ^^ígyí Sí .Iához aveZirhellMA°^ankeiók 'S- ^szagok, közöttük Uganda is, litikája kudarcot vallott — je- kénytelenek lesznek feladni a lentette ki. Dél-afrikai csapatok nemzetközösség iránti hűségüket tartózkodnak Rhodesiában, ami — jelentette ki Obote. harcnak is igen fontos eszköze az apparátusban dolgozók poli­tikai és szakmai ismereteinek bővítése, általános műveltségé­nek fejlesztése; ismertette a közhivatali dolgozók továbbkép­zését szolgáló állami és szakszerve­zeti intézkedéseket és terveket, majd végezetül a szakma dolgo­zóinak élet- és munkakörülmé­nyeivel foglalkozott. Fehér Lajos beszéde A beszámolót követő vitában felszólalt Fehér Lajos is. A párt ítözponti Bizottsága és a kor­mány nevében üdvözölte a kong­resszus küldötteit, s hangsúlyozta: a szakszervezet a legutóbbi kong­resszus óta eltelt években ered­ményesen, elismerésre méltóan dolgozott, előmozdította a párt és a kormány politikájának megva­lósítását, a szocialista állam fel­adatainak megoldását. — Szocialista államunk egyik legfontosabb funkciója a gazdasá­gi építőmunka irányítása, s ebben a gazdaságirányítási reform meg­valósításával jelentősen előrelé­pünk. A változás a központi irá­nyítás hatékonyabbá tételét szol­gálja, s eredményeként az állam központi irányító szerepe tovább erősödik. E törekvés valóraváltá- sában nagy feladatok várnak az irányító szervekben dolgozó szak- szervezeti vezetőkre és aktivisták­ra is. A gazdasági reform átfogja égisz gazdasági életünket, hatása és eredménye azonban a gyakor­lati végrehajtáson múlik. — A kormány megszüntette a tanácsi apparátus kettős aláren­deltségéi, ezáltal bővül a végre­hajtó bizottságok önállósága és felelőssége, s még szorosabbá vá­lik a választott szervek és appa­rátusok kapcsolata. Erősödik a tanácsok önkormányzati jellege, s még jobban kibontakozhat a helyi kezdeményezés és az alkotó mun­ka. Foglalkozott Fehér Lajos az érdekvédelem kérdéseivel is, s megállapította: a Közalkalmazot­tak Szakszervezete kezdettől fogva eredményes munkát vég­zett tagjai érdekeinek védelmé­ben, törvényes jogaik érvényesí­tésében. A főtitkári beszámoló­val egyetértésben leszögezte: az utóbbi" években bekövetkezett változások növelték a közszol­gálatban állók és a közvetlen termelésben foglalkoztatottak közötti feszültségeket a bérezés és az egyéb anyagi ellátás vo­nalán. Közölte, a kormány fog­lalkozik e problémákkal, keresi a megoldás útjait. — A szükséges anyagi eszkö­zök egyik forrása, sőt fő forrá­sa lehet a jövőben az állam­igazgatási apparátus ésszerű csökkentése nyomán jelentkező megtakarítás, az így megmaradt béralap. A kormány úgy ren­delkezett, hogy a reformban át­szervezésre került, vagy kerülő közhivatalokban és intézmé­nyekben a ]éf " -ntőssel megtakarított béralap 75 száza­léka tartható vissza az átlagbé­rek javítására. Ha a megtakarí­tás nagyobb, mint az engedé­lyezhető legfeljebb 4 százalékos átlagbéremelés, a többlet jutal­mazásra fordítható. Az átszerve­zéssel nem érintett állami hiva­talokban a mechanizmus-reform megvalósítása során foglalkoz­Megnyílt a Béke-világfán ács elnökségének ülésszaka Leningrádban pénteken meg- Az elnökség, amely három na­nyílt a Béke-világtanács elnök- pig ülésezik, megemlékezett ségének ülésszaka. Isabelle Blu- Eugenie Cotton asszonyról és me elnök megnyitó beszédében nja Ehrenburgról, a nemrég el- köszönetét mondott a szovjet be- , j , ketanácsnak azért, hogy lehető- hun>rt ket világhírű bekeharcos- vé tette az ülésszak megrende- ról. Ezután megkezdődött a nem­zését a történelmi városban, ép- zetközi helyzet időszerű kérdé­sen most, a szovjet állam fé» seiről folyó vita. Elsősorban a ■vszazados jubileumának előes- . , . , , . léjén, Blume asszony hangsú- Vletnami helyzetről, az izraeli lyozta, hogy a békemozgalom agresszió következményeinek fel- 3lapelvei ugyanazok, mint ötven számolásáról és az európai biz- évvel ezelőtt a lenini békedek- tonság problémájáról tanácskoz- -rétum. nak. Jövőre megkétszereződik a vízrendezés állami támogatása Új rendelkezés a vízrendezés támogatásáról A mezőgazdasági és élelmezés- eddigitől eltérően nemcsak a tér- munkákat, a mulasztás pótláséig ügyi miniszter az Országos Víz- melŐszövetkezetek, hanem vala- nem kaphatnak támogatást, ügyi Főigazgatóság vezetőjével mennyi mezőgazdasági nagyüzem Az állami támogatáson felüi közösen rendelkezést adott ki a közös érdekű vízrendezési mun- szükséges összegeket a társula- helyi jelentőségű és közcélú víz- kaja költségeinek tetemes részét toknak saját erőforrásaikból rendezési munkákhoz a vízügyi fedezik a vízügyi alapból. vagy bankhitelek útján kell biz­alapból nyújtható állami támo- Országos átlagban a .tervezett tosítaniuk, hiszen a munkát gatás módjáról, szabályairól. A költségek 70 százaléka lehet a meg sem kezdhetik addig, amíg vízrendezés fejlesztéséről 6zóló támogatás összege, de helyileg-a nem áll rendelkezésükre a tel- korábbi kormányhatározat vég- munkák fajlagos költségének és jes költségfedezet. Az új intéz- rehajtását segíti az új rendel- az érdekelt teherbírási képesség- kedéseknek megfelelően előny- kezés. nek megfelelően 50—80 százalék ben kell részesíteni azoknak a _ , . , . . ..m>, között változhat ez az állami belvízrendszereknek és vízgyűj­»mfüttai hozzájárulás. Korábban az álla- tő területeknek a fejlesztését, a korábbinál több es egy mi támogatás összege Országos amelyeket az onszágos vízgaz- szelesebb korben kaphatnak t - átlagban r.sak a költségek 48 szá- dálkodási bizottság fontosnak SS! blvÄÄISS -** £“■. -««gyű lő és fejlesztő vízgazdálkodási Az új rendelkezés alapján a S, ni? f társulatok, illetve tanácsok. Az területileg illetékes vízügyi igaz- Mül^ 1 gatósághoz kell benyújtani a tá- támogatásra kijelölt területeken mógatási kérelmet. A vízügyi ? komp ex mehorácios munkak- igazgatóság többek között mű- uzemköz. v zrende­szakilag ellenőrzi, hogy a tér- P'H1. létesítmények epítesenek vezeti’ belvízháílózati fejlesztés- oefejezesehez a továbbiakban is meg kell adni a teljes állami sei, patakszabályozáősal vagy lv'r‘x ,c egyéb vízrendezési munkával Tar^1°Sa^tflst- . r. összegyűjtött viz, továbbítható-e , ,UJ, r^deí^ezés 1968. : ja- zavar nélkül a folyókba és más nuar 1-en elitbe, de az elő- befogadókba. Megvizsgálják azt készületek már megkezdődtek, is. hogy rendelkezésre 'áll-e a Igy a vízgazdálkodási társula- kivitelezósi munkákhoz szüksé- toknak a jövő évi munkákhoz ge» erő. Végül a vízügyi ieazga- szükséges állami támogatásról tóság vezetője a megyei tanács már. ^ kell jelenteni igényeiket végrehajtó bizottsága mező gaz- a v'zögyi igazgatóságokhoz. A dasági ügyekkel foglalkozó el- munkák jelentősen meggyorsul- nökhelvettesével egyetértésben nak’ mert 19(5í?-ban már megkét- állapítja meg a támogatás mér- S7-erez5dik a vízrendezés állami tőkét. Ha a helyi belvízhálózat támogatása. Az idei 100—120 illetve üzemközi művek kezelő- helyett jövőre mintegy 240 mil­lió forintot kanhatnak a vízgaz­dálkodás karbantartási alapból. le saját_hibáiából elmulasztotta a vízügyi fenntartási, AHOL A JÖVŐ FOLYAMA ERED Az új épületek. Célratörően emel­kednek a magas­ba. Sok ablako­sak. A legtöbbjük pasztellszínű „ru­hát” visel. Előre­gyártott elemek­ből készítik őket, ma már szinte mindenütt, min­denfelé a Szov­jetunió városai­ban. Mintha a szovjet életforma hírnökei volná­nak. Hatalmas te­rületeken, vlge- láthatatlan sorok­ban állnak: egy­más előtt és egy­más mögött, meg­határozott, mér­tani rendben. Van közöttük erkélyes, meg loggiás is. A tizenöt, húsz év­vel ezelőtt készül­tek többségükben még ridegek, csu­paszak, nem szépek. A mosta- egy-vagy két emeletes elvétve niak, a fiatalabb testvérek már sincs. Magasak, legalább 4—5 jóval tetszetősebbek. Csinosak, emeletnyire húzzák fel szinte mutatósak. Szépek, reprezenta- valamennyit az építők. A föld- tívak az új épületek. Közöttük szinten üzletek vannak. A lakó­épületeket nem ragasztják sű­rűn egymás mellé. Közöttük szé­les parkokat építenek. Amikor átadnak egy új házat, azonnal megjelennek az úttörők, hogy fákat ültessenek a parkokba, sé­tányok mellé, a padok mögé. Azonnal igyekeznek esztétikus­sá varázsolni a környezetet. A Szovjetunióban mindenfelé óriási ütemű a lakásépítkezés. Néhány év alatt akkora város­negyedek nőnek ki a földből, mint nálunk egy kisebb város, vagy nagyobb község. Egy év alatt közel 500 000 lakást építe- * nek fel. Ez annyit jelent, hogy az év minden egyes percében egy család új otthonba költöz­het. Moszkvába, a fővárosba eb­ből 100—120 ezer lakás jut. Egyetlen napon 300—35Ö lakást adnak át. Talán csak összehason­lításul érdemes megjegyezni, hogy nálunk, az egész Magyarország területén naponta 80—100 lakás készül el, Budapestre pedig eb­ből jó ha 20—30 jut. Nagy la­kásgondokkal küzdöttek a Szov­jetunióban is. Moszkva lakóépü­leteinek 93 százaléka fából volt, egészen 1935-ig. Közművesítés egyáltalán nem volt. S most? Moszkva hatalmas világváros. S úgy tervezik, hogy 1972-re vég­legesen megoldják a lakáskér­dést az ország egész területén. Az új épületek nemcsak kívül­ről tetszetősek. A lakások be­osztása modern, kényelmes, ész­szerű. Hatalmas ablakokon öm­lik be a fény a lakószobákba. A konyhák többsége beépített, für- )

Next

/
Thumbnails
Contents