Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-26 / 253. szám

I k r IDS'}.' október ZG, Toms wseifs népújság ' Magyar szakember észt mezőgazdaságról Elektromos fűtőlap a kutricában — A határban is söprik az utat — Klasszikus hangverseny a szovhozban Huszonöt tagú magyar küldöttség járt nemrég a Szovjetunió­ban, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság mezőgazdaságát ta­nulmányozta. A látogatás, viszonzása volt az észt földművelés­ügyi miniszter magyarországi útjának. Tolna megyéből hárman lehettek részesei a nagy élményeket adó utazásnak: Czapáry László, az Alsótengelici Kísérleti Gazdaság igazgatója, Szakái László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályá­nak felügyelője és Ettig László, a majosi Aranykalász Tsz elnöke. Lapunk részére Szakái László élménybeszámoló-nyilatkozatot adott. Bár tudjuk, hogy fejlett a szovjet mezőgazdaság, mégis egészen kivételes helyzetről, korszerűségről tud beszámolni a megyei tanács szakembere, olyan állattenyésztésről, ami szá­munkra még csak távolabbi terv. ­Mielőtt a szakmai tapasztala- tasen precíz, két fajtát tartanak tokról írnánk, megemlítjük, mi- és még csak véletlenül sem lát­a határ műútjat letisztította egy seprőgép. Van mit tanulnunk. Azokon a vidékeken, határrésze­ken, ahol még nem termőföld a tábla, először megépítik az utat, aztán elhordják a földből a köveket és termővé változtat­ják a talajt. Sok a kő, 70—150 köbmétert kell eltávolítani hek­táronként. Nagy területeken fo­lyik a mezőgazdaságilag eddig nem hasznosított földek művelés­be vonása. — Érdemes külön beszelni az észt sertéstenyésztésről és tar­lyen barátságos, sőt testvéri fo- ni idegen beütést, vagy azt, hogy tasroL Hogy mast ^ mondjak, gadtatásban részesült a magyar a kettő keveredne. A vörös fajta ajkutncahrat, msedig gáz­delegáció. Az észt emberek test- szarvasmarhán sehol nem lát- kályháik a fejiettebb á vérnépnek: tekintik a ma gyár o- tam még egy kis fehér foltot lattenyeszto telepeken kát és nagyon tartják a rokon- sem, pedig ezrével láthattuk a romos Aitolap is v^ a kutacá- ságot. Jellemző például, hogy az jószágot, amerre csak utaztunk. ban>a malacok melegítőre. Mi- egyik kutatóintézet igazgatója Szerintünk ez a tenyésztői fe- a malackon elhullás. A kijelentette: azért beszél észtül, gyelem a legfőbb oka a magas A hogy magyar barátaik fel tudják hozamoknak. Az észt köztársa- ^^nak a fajtetas^a^a. A ismerni az észt. és a magyar ság egész tehénállományának át- köpött nyelv rokonságát. Amíg a kül- lagos évi tejhozama 1965-ben te- Jakllyen k<^1™enry? döttség ott tartózkodott, naponta henenként 3100 liter volt. Nem nagyok az eredmények. Vagy adott műsort látogatásukról a ritka, hogy egy-egy gazdaságban P^daul a talhni baromfifcombi- köztársaság televíziója és rádió- 4000 literen felüli tejtermelést la^bat° ja, beszámolót és nyi-latfcozato- érnek eL Az adottságok is jók, nagyság. 3J)0 ezer tojolyukot to­kát A sajtó ugyancsak állan- rengeteg a kiváló legelő, kedvező ^ es dóan írt a magyar szakemberek- az éghajlat és ehhez járul a tél- Grammonként _osztoyozzák a tő­ről. Egy kolhozban bőrkötéses, jes gépesítettség, meg a töké- d,e annyira e^ontetű a népi motívumokkal díszített letes tenyésztői munka. Az is- termete®, hogyha tojások 90 szá- könyvecskét kaptak a magyar tállókban géppel történik az ete- && osztályban jön ki. Ez szakemberek, amelyben magyar tés, a fejés, a trágya eltávolítá- óriási előny az^ exportban is. nyelven olvashatók a gazdaság sa. Minden. Különben egyszer Szakái László megírta vélemé- legfontosabb adatai, eredményei, rűek az istállók, a berendező- nyót, a nálunk is megvalósítha- Visszautazásuk előtt az egész Bek, de ez az egyszerűség nem tó módszereket összefoglalva a kőrútról készített fotóanyagot primitívséget jelent. Például a minisztériumnak. Bár a tapasz­megkapták albumban. A tartui fejőgép vezetékét a világ legegy- talatcsere-látogatást a miniszté- ezovhozban a gazdaság 80 tagú szerűbb módján építették meg:, rium rendezte, finanszírozta, és énekkara másfél órás hangver- üveg csőrendszer, ami könnyen több munkatársa is reszt vett az senyt adott tiszteletükre, Klasszi- szerelhető, cserélhető és tisztít- utazáson, talán mégsem haszon- kus művekből. Nagy művelődési ható, de még az is előnye, hogy tálán, hogy egy vidéki szakem- házakat láttak szakembereink és nyomon követhetik a tej útját, bér is sürgeti a tapasztalatok a kultüráltság sok más jelét. tisztaságát. A takarmányadagoló felhasználását a gyakorlatban. Szakéi László röviden a követ- vagy függő szerkezet, vagy úgy- Rezőket mondta az észt mező- nevezett központi utas adagoló- gazdaságról: rendszer. Aztán: egyetlen moz­,... ,, dulattal kioldják 50 tehén „kö­“ Nagy előnye a gazdalkoda- teleit„ é már mehetnek £ a suknak, hogy a központi kutató- szabadba. Granulálják, szemcsé- íntezetekhez tartozik közvetlenül ?ik mé füvet is. A a termelőüzem tehat az állat- fűtermést nem győzik legeltetni, tenyésztési kutatomtezethez az Természetesen maga a legeltetés állattenyésztő gazdaságok és így korSlZerű, szakaftos. aI jKl- tovabb, s az mtezetbenkikiser- ,óból a trágyát automata szerke- • etezett módszereket rögtön meg zettel, lengőlapátos berendezés­tudjak valósiam a gyakor atb^ sei távolítják el. Kezzél fogható a kutatóintézetek munkájának haszna, nem úgy, — Hét gazdaságban jártunk a mint nálunk sok esetben. Egyéb- Szovjetuniónak ezen az aránylag ként sem jellemző az észt szak- kis területén, kolhozokban és emberekre, a legmagasabb be- szovhozokban, tehát nem kivéte- osztásúakra sem a fölényesség, les eseteket tanulmányozhattunk, az úgynevezett egyszerű embe- Persze az eredményekben van- rek pedig nem hajbókolnak. Az nak különbségek üzemenként, észt földművelésügyi miniszter de a teljes gépesítettség min­végig kísérte küldöttségünket, denütt megtalálható, így gyakran tapasztalhattam* hogy a tiszteletadás mellett mi- “ Lenyűgöző^ az a _ munka, lyen nagy a közvetlenség a ma- amit^ az útépítésre fordítanak a gas rangú szakember és a gaz- mezőgazdasági területeken. Olyan daságok vezetői, dolgozói között, jó, sima, korszerű utak szelik át Munkaszeretet, szaktudás és szá- a termőföldeket, hpgy nagy te- munkra imponáló összetartás, fe- herrel is könnyen szalad a te­gyelem jellemzi az észteket. En- h utó 6(| M,lomóteres sebes. nek az eredményekben is meg- he, auto bU tolc>meteres _ sebes vannak a bizonyítékai. Például a seggeit Szamunkra meglepő, hogy szarvasmarha-tenyésztés tökéle- például a burgonyaszállítás után Ssőlőoltvány, gyümölcsfa-csemete G. J. A földművesszövetkezetek fog- szaporítóanyag-arusítás, ami azt lalkoznák gyümölcs- és szőlő- eredményezte, hogy mmdento szaporítóanyag forgalmazásával, könnyen hozzájuthat a kivan 1965. tavaszán csak kísérletkép- fajtákhoz. pen kezdték, de 1965 őszén már Az e-^g lényeges forgalmat az tervszerűen, szervezetten árusí- 1965/1966-os őszi-tavaszi idény- tották. A szaporítóanyag forgal- ^ bonyolították le. ötvenhat- mazásával párhuzamosan egyéb ezer gyümölcsfacsemetét és hu- feladatokát is igyekeztek megöl- gzonkilencezer szőlőoltványt hoz- dani a háztáji gazdaságokban ^ forgalomba. Az 1966/1967-es rejlő lehetőségek kihasználása őszi-tavaszi idényben hatvanhét­érdekében. így napirendre került ezer gyümölcsfacsemetét ésnegy- a kertszövetkezetek szervezése, vennégyezer szőlőoltványt hoztak a háztáji szőlő és gyümölcs érté- forgalomba. E mellett sok tíz- kesítésének a megszervezése és ezej- málnavesszőt, szamócapa- így tovább. lántát, ribiszketövef. Az idei ta­Erőfeszítéseifc nem is voltak vászon nem is fogyott el az ősz- hiábavalók. Mindenekelőtt létre- 6zes szaporítóanyag, ezért azt hoztak három állandó és 42 ideiglenesen elültették és most . , . . . , J , ,,, kerül majd ismét árusításra. A ideiglenes lerafeatot. Az allando megmaradt kiegészítésére bízó- lerakatok Szekszárd, Tamási és nyos mennyiséget rendeltek: a Dunaföldvár. A 42 ideiglenes le- szekszárdi telepre 13 000 gyü­rakatot a nagyobb községekben mölcsfacsemetét és 28 000 szőlő- raBarou a nagyobb Községedben oltványt> Dunaföldváma 10 000 létesítették. A megye majdnem gyümölcsfacsemetét és 5500 sző- minden második községében van lőoltványt, Tamásiba pedig 7000 gyümölcsfacsemetét. Sajnos nem lehet sző nélkül hagyni, hogy most bizonyos „tar­tózkodás” mutatkozik a földmű­vesszövetkezetek részéről a sza­porítóanyag forgalmazását ille­tően. A három nagy lerakat nye­reséggel zárt ugyan, de a többi 42 elárusítóhely veszteséggel. A földművesszövetkezetek összfor­galmúhoz, nyereségéhez képest ez elenyésző. Ezért több föld­művesszövetkezet ennél az ága­zatnál elsősorban nem is az eredményességre teszi a hang­súlyt, hanem a forgalmazás köz­vetett és közvetlen, de pontosan nem mérhető hasznára. Arra, hogy javul a helyi ellátás, s a felvásárló szervek — amelyek ugyancsak a földművesszövetke- zeS mozgalom keretén belül mű­ködnek — többéi tudnak felvá­sárolni. Úttörővezetőír tanácskozása Szekszárd-Szőlőhegyen Mintegy százhúsz szekszárdi út­törővezető egynapos tanfolyamon vett részt a Szekszárd-szőlőhegyi művelődési otthonban, ahol az úttörővezetés aktuális kérdéseiről tanácskoztak. A tanácskozáson részt vett Szabó Ferenc, az or­szágos úttörőelnökség titkára, Ki­rály Ernő, a megyei KlSZ-bizott- ság első titkára, Füleki Ferenc, a városi KISZ-bízottság titkára és Szabó József, városi úttörő- titkán; Hazafi József levelező Piros karikák állították össze az elkövetke­zendő négy évre az intézkedési, előkerült az fejlesztési tervet. Persze időközben nemcsak ter­veztek, hanem hozzáláttak a A tavasz egyik délelőttjén én Gulyás Tibor vb-elnökhelyettes- is végigültem a Tamási Községi sei. Tanács alakuló ülését. A vá- Pillanatok alatt lasztási törvénynek megfelelően erre vonatkozó írásos anyag, zajlott le, ünnepélyességben sem Pillanatok alatt, mert az állan­volt hiány, de valahogyan az dóan kéznél van, mindennapos megvalósításhoz isi. Ahogyan volt az érzésem, hogy egy dolog téma... És írásos anyag, mert egy-egy tervpontot megvalósí- nem kapott elég teret, hang- ezt pontosan dokumentálják, tanak, bekarikázzák piros szín­súlyt: a választási jelölő gyűlé- nehogy véletlenül is a feledés neL Nos, ezek a. piros karikák seken elhangzott javaslatok, ké- homályába merüljön valamelyik relmek ügye. Ezekkel kapcsolat- is.. — Több mint kilencven köz­érdekű javaslat hangzott él a gyűléseken. Ezek zöme a község­ban meglehetősen szűkszavúak voltak akkor a tamási vezetők. Akkor nem értettem, hogy mi volt mögötte. Fél év múltával már valósággal egymást érik. Az első oldalon a 17 pontból már 7 piros karikás, a másodikon pedig 18-ból IS. A miklósváriak autóbusz­fejlesztéssel kapcsolatos, de az járatot kértek. A községnek ez a autóbusz-közlekedést érintő épp- félreeső része gyors fejlődésnek úgy akadt, mint parkosítási — indult. Az elmúlt években több mondja a vb-elnök. — A lakos- mint 100 új ház épült, sok csa­most azzal kopogtattam be a ta- ®a.g természetesen választ várt a iád költözött ide. A tanács in­m. . „„„„ ■ felvetésekre, meghozza nem is tézkedett busz-ügyben, s ma már masi tanácshoz, hogy eppen e elutasító magyarázatot, hanem 3 buszjárata is van Miklósvár­témáról beszélgessek a vezetők- eredmenyes ilntézke<iést. A kére- nak. Kecsege-pusztát ugyancsak1 kel, Sárdi István vb-elnökkel, sek szinte kivétel nélkül jogosak bekapcsolták az autóbusz-háló- Pelcz Mihály vb-titkárral és voltak, ezert munkánk közép- zatba, a választási gyűléseken el­pontját képezi • a teljesítésükért hangzott javaslatok alapján, való fáradozás. Természetesen egy-két hét, vagy hónap nem elég hozzá, márcsak azért sem, mert elsősorban saját erőnkre támaszkodhatunk, a legegysze­rűbbnek tűnő javaslat megváló Egyre többen választják az építtetők közül a társasház-építési formát. így van ez Szekszárd legújabb lakótelepén, a parásztai részen is. Felvételünkön a Szakály-testvérek Építőipari Ktsz kész és félig kész társasházai. Foto: Bakó Jenő Tamásiban sokan élnék a szőlőhegyeken, szétszórt kültelki településen. Ezek jó részén még nem volt villany és nem csoda, hogy a jelölő gyűléseken a vil­lanyt sürgették legjobban. Az­sítása is sok pénzbe kerül, így óta Szarkahegyen, Szurok cjrrrzvlr- «wi r.lrioQ.efKveiotL'i g P‘6Tl7 dO— - - - 7 évek szükségesek teremtéséhez. Ebből következik, hogy a vá­hegyen és az Erdőrészen kigyul­ladt a villany. Nagyon sok helyen épült ez lasztások óta eltelt fél év nem is évben járda, megjavították a eredményezhette a sok javaslat dűlőutat, parkosítottak, bővítet­megvalósulását. Viszont megfelelő tervet dolgoztak ki. Mindenekelőtt ték, hogy a helyi erőfeszítések- tanácsülést illetően ilyen gondo­kéi, s a várható központi támo- lataim voltak. A tamási veze- gatással mennyi idő alatt, mire tők nem szeretnek sokat beszél- képesek? Felállították a fontos- ni, ígérgetni, inkább cselekszem ték a vízvezeték-hálózatot, így tovább. Az év végére minden terv pi­ros karikás lesz. Most, fél év múltával elnézést figyelembe vet- kell kémem, hogy az alakuló sági sorrendet is, ennek alapján nek. B. F.

Next

/
Thumbnails
Contents