Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-26 / 253. szám

r 7 TrtCTX WEGTRl ffFfffJSAG M6T október 2«. 90 Összevonják a gépjavító állomásokat és vállalatokat Január 1-től megkezdi működését a Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat Tegnap Várdombon tanácsko­zást tartott a megye gépjavító állomásainak, apparátusa, igaz­gatók, főmérnökök, párttitkárok, szb-titkárok, illetve a gépjavító vállalat vezetői. Zsigovits Ferenc megyei igazgató az elmúlt há­romnegyed évben végzett munkát értékelte. — A gépjavító állomások — profiljuknak megfelelően — igen aktívan vettek részt az egyre nö­vekvő mezőgazdasági géppark ja­vításában. A szívós és céltudatos javítóüzemi tevékenység abban is megmutatkozott, hogy az ez évre tervezett 100 858 000 forint értékű munkából szeptember 30- ig 72 millió forint értéket tel­jesítettek. Az elmúlt évben ál­talánossá vált, az idén pedig megszilárdult a tipizált traktor- cserés gépjavítási rendszer. Ezt a termelőszövetkezetek elfogad­ták. Az új módszerrel javult a termelékenység, a korábbi napi egy gép helyett másfél—két és fél gép hagyja el a műhelyeket. Ez a termelékenység, sőt még na­gyobb is — tartóssá tehető a je­lenlegi műhelyekben és felszere­léssel, ha sikerül megteremteni a folyamatos alkatrész- és nyers­anyagellátást. — Mivel a megyében nem tud- tuhk - olyan sorozatokat kialakí­tani, amelyek az egyenletes ja­vítást biztosították volna, meg­állapodtunk három szomszédos megyével az erőgépek kooperá­ciós javításában, ezt szeptember elsejétől négy megyére terjesz­tettük ki. Az általunk javított gépek minősége ellen komolyabb kifogás csak egy-két esetben me­rült fel, de kisebbek lennének a gondjaink, ha a cseremotorok minősége javulna. — Miután a termelőszövetkeze­tek erőteljesen kezdték fejleszte­ni saját gépjavító műhelyeidet, ebben az évben 253 ezer óra olyan kapacitással rendelkeztünk, amelyet kiegészítő tevékenység­gel kellett kitöltenünk. Néhány javítóállomás olyan gyártási te­vékenységet vállalt, amellyel rö­vid idő alatt sikerült 'nagy soro­zatú és országosan' is elismert ter­mékeket gyártani. A jövő évben az elsődleges mezőgazdasági gép­javítás mellett hasonló mérték­ben jelentkezik gyártási tevé­kenység. — Az idén még valamennyi ál­lomásunk részt vett az aratásban 108,3 százalékos tervteljesítéssel, 16,6 millió forint értékben. Vi­szont az egy kombájnra eső tel­jesítmény közel 100 holddal csök­kent, a javítási költség viszont másfél ezer forinttal magasabb volt, mint az előző évben. Ezek a tényezők, továbbá a jövő évi díjtételek megkövetelik, hogy kómbáinparkunkat — lehetőleg még ez évben — eladjuk a ter­melőszövetkezeteknek. ahol ki­használásuk sokkal jobban bizto­sított.- —- A Gazdasági Bizottság hatá­rozata értelmében a gépjavító ál- tamások főigazgatóságát és a Mezőgazdásági Gépjavító Trösz­töt jú'ius 1-ével összevonták. A gépjavító állomások és gépállo­mások. valamint a gépjavító vál­tat a tok felügyeletére és irányítá­sára a Mezőgazdasági Gépjavító Trösztöt hozták létre. A határo­zat szellemében a megyében mű­ködő gépjavító állomások és a mezőgazdasági gépjavító vállalat 1968. január 1-gyel közös válla­lattá alakul: Tolna megvei Me­zőgazdasági Gépjavító Vállalat néven. A tanácskozáson részt vevő Fekete János, a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt műszaki igazga­tója ismertette ezután, mi tette szükségessé az átszervezést. A gépjavító állomások, illetve vál­lalatok hálózatából 23 vállalat alakul. Az alaptevékenység nem változik, tehát az új vállalatok kapacitását elsősorban a mező­gazdasági termelőüzemek gép­javítási, gépkarbantartási igé­nyeinek ellátására kell koncent­rálni, a szabad kapacitással pe­dig a termelőüzemek munkáját segíteni. Ez vonatkozik állat­tenyésztési telepek gépesítésére, karbantartására, villamos hálózat vizsgálatára, bővítésére, műszaki szemlék tartására, alkatrészek, egyszerű berendezések gyártására mezőgazdasági járművek 1-es, 2- es szemléjére. Az ezen túli kapa­citást bármire le lehet kötni. — A jövőbeni feladatok közé tartozik a javítás technológiai színvonalának növelése, nagyobb sorozatok kialakítása, az árak csökkentése, a minőség javítása és a garanciális idő növelése. Az árcsökkentést nagyon sok minden indokolja, mert nem juthatunk el messzire, ha a felújított alkat­rész forgalmi értéke az új árának 70 százaléka. Fekete János bejelentette azt is, hogy az új megyei gépjavító vállalat igazgatójává Zsigovits Ferencet, főkönyvelőjévé Földesi Józsefet, a gépjavító vállalat eddi­gi főkönyvelőjét kérték fel. Földesi József ismertette az új vállalat szervezeti felépítésének terveze­tét, majd pedig a jelenlevők meg­vitatták az új helyzetből adódó feladatokat. A Biztonsági Tanács rendkívüli ülése (Folytatás az 1. oldalról.) izraeli kormányt teljes felelősség terheli barbár támadása követ­kezményeiért, olyan légkörben, amelyet Izrael teremt a Közel-Ke­leten, nem lehet visszaállítani a békét, ebben a térségben. Az EAK és más arab országok elleni pro­vokációk széles katonai konfron­tációba mehetnek át. A Szovjetunió képviselője hatá­rozattervezetet terjesztett a Biz­tonsági Tanács elé, amelyben ha­tározottan elítéli Izraelt a Szuez térségében végrehajtott agresszi- ós lépésért. A határozattervezet követeli, hogy Izrael térítse meg az EAK-nak okozott károkat és hogy a jövőben szigorúan tartsa be a Biztonsági Tanács tűzszüne- ti határozatát. A vitában felszólaló Jordániái küldött üdvözölte a szovjet hatá­rozattervezetet. Magyar Honvédelmi Szövetséggé alakult az MHS Országos aktívistaértekezletet tartott szerdán a néphadsereg köz­ponti klubjában a Magyar Hon­védelmi Sportszövetség. A tanács­kozás — amelynek elnökségében helyet foglalt Biszku Béla, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Czinege La­jos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, Borbándi János az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezetője, Úsz­ta Gyula altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, az MHS főtit­kára és Molnár György a KISZ Központi Bizottságának titkára — a honvédelmi nevelés fejleszté­sét, valamint az MHS feladatai­nak, szervezetének módosítását tűzte napirendjére. Czinege Lajos megnyitó szavai után Borbándi János tartott re­ferátumot. Egyebek közt elmondotta, hogy az MHS jelentős részt vállalt a honvédelmi nevelő munkából, te­vékenysége számottevően járult hozzá a fiatalok szocialista szel­lemű gondolkodásának fejleszté­séhez, a haza védelme iránt érzett felelősségük elmélyítéséhez. Haté­konyan segítette a polgári véde­lem oktatását, és sportolói szá­mos hazai és nemzetközi verse­nyen győzedelmeskedtek. Szerve­zeti felépítése, munkájának tar­talma azonban több vonatkozás­ban is elmaradt a fejlődés diktál­ta követelményektől. Ezért a kor­mány — az MHS elnökségének előterjesztése alapján — határo­zatot hozott arra, hogy a Magyar Honvédelmi Sportszövetséget Ma­gyar Honvédelmi Szövetség néven olyan szervezetté kell általakítani, amelynek feladata, felépítése, eredményesebben szolgálja a haza védelmére való felkészítés ügyét. Borbándi János ’ a továbbiak­ban ismertette az MHSZ szer­vezeti felépítésének főbb voná­sait. Kiemelte, hogy a Magyar Honvédelmi Szövetség — az 1SÍHS-tői eltérően —, nem alap- szervezetekre, hanem klubokra épül. Megszűnik a tömegszerve­zeti forma, s a választott vezető szervek helyett egyszemélyi irá­nyítás lesz. Ez megnöveli az in- téskedési hatáskört, biztosítja az országos, budapesti, megyei, já­rási. kerületi, községi és üzemi szintű vezetők nagyobb felelős­ségét. Munkájukat segítendő, az MHSZ főtitkára, illetve titkárai mellett minden szinten tanács­adó testületet hívnak életre. Az átszervezést 1968. február 1-ig hajtják végre. Ezután Úszta Gyula altábor­nagy, honvédelmi miniszter­helyettes, az MHSZ főtitkára is­mertette a szövetség előtt álló főbb tennivalókat. Utalt arra. hogy a legfontosabb feladat to­vábbra is a lakosság, s elsősor­ban az ifjúság honvédelmi ne­velése, s ebben a munkában je­lentős szerep jut a KlSZ-szerve- zeteknek és az oktatási intézmé­nyeknek is. Befejezésül szólt az MHSZ-en belüli tömeg- és ver­senysport fejlesztésnek fontos­ságáról, a szakági kluboktatás minőségének emeléséről, az MHSZ-klubok gazdasági önálló­ságának időszerűségéről. A két referátummal kapcsolat­ban számos hozzászólás hangzott el amelyek sorában kifejtette vé­leményét Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára is. A tanácskozás Czinege Lajos honvédelmi miniszter zárszavá­val ért véget. Ezután Goldberg, az Egyesült Államok képviselője felszólalásá­ban megpróbálta a Biztonsági Ta­nácsot eltéríteni a Szuezi-csator- na zónájában kialakult helyzet okainak konkrét megvitatásától, valamint az agresszor leleplezé­sétől. Sajnálkozását fejezte ki a kialakult helyzet miatt és ugyan­csak általános felhívással szólított fel a tűzszüneti állapot megőrzé­sére. Goldberg is határozatterve­zetet terjesztett elő, amely mind­két felet arra szólítja fel, hogy tar­tózkodjanak a katonai akciók fel­újításától és támogassák az ENSZ erőfeszítéseit. India képviselője beszédében kijelentette: világos és egyértel­mű tény, hogy Izrael szándékos támadást hajtott végre. Lord Caradon, Anglia képvise­lője kijelentette: a „tragikus ese­mények” annak az eredményei hogy hosszú ideig élodázzák a közel-keleti helyzet rendezését. Az angol delegátus szerint „ki­egyensúlyozott” határozatot kell elfogadni és a konfliktus térsé­gébe az ENSZ különmegbízott- ját kell küldeni. Ugyanezt szorgalmazta a ka­nadai delegátus is. A bolgár küldött felszólalásá­ban utalt arra, hogy Izrael bar­bár akcióját akkorra időzítették, amikor az ENSZ-ben tárgyalások folytak arról, hogyan lehet meg­találni a veszélyes közel-keleti helyzet megoldását. Franciaország képviselője fel­szólította a Biztonsági Tanácsot, minél hamarabb hozzon haté­kony intézkedéseket a tűzszünet betartásának megfigyelésére. A Biztonsági Tanács ülésén felszólalt még Mali, Dánia. Brazília, Argentína és Etiópia küldötte. Magyar idő szerint hajnali 5.02 órakor a tanács ülését elhalasz­tották szerdán délután, magyar idő szerint 16 órára. A Biztonsági Tanács szerdán magyar idő szerint 16.30 órakor összeült, hogy folytassa a közel- keleti helyzet megvitatását. Az ülés azonban csak percekig tar­tott: a tanács soros elnökének, a japán Curuokának javaslatára az ülést magyar idő szerint 20.00 órára halasztották, hogy időt ad­janak nem hivatalos megbeszé­lésekre. AHOL A JÖVŐ FOLYAMA ERED A szobrok. Ke­csesen karcsúak, -i vaskosak, súlyo- k • jak, tiszteletet ÉS f. páráncsolóik. Dú- ú ■ san mintázottak, m-l vagy simán egy- szerűek. Készül- x bek évfordulók al­kalmából, nagy emberek emléké­re, hősök tiszte­letére, vagy csak egyszerűen játé- kosi kedvvel, azért, hogy gyönyörköd­tessenek, szépít­sék az épületek környékét, a par­kok sétányait. A nagyobbakat, a monumentálisakat környezetükből ta­lapzat emeüi íci, de vannak olyanok is, amelyek beleilleszkednek az épületek architektónlkus egészébe. A szob­rokon ábrázolnak teljes alako­kat de találhatók közöttük her­mák, olyan mellszobrok, ame­lyeknek törzse négyoldalú, fel­felé keskenvedő pillér és büsz- tök is, amelyek az emberi test­ből csak a fejet. és. a nyakat mintázzák meg. A szobrok mintha különös Je­lentőséggel bírnának a Szovjet­unió városaiban, községeiben. A kulturált díszítés — amelyre SZOBROK szemmel láthatóan nagy gondot fordítanak — fontos alkotóele­mei. De a gyönyörködtetésen túl, nagy szerepet játszanak a hazafias nevelésben az eszmény­képek megválasztásában, kiala­kításában, a történelem és Iro­dalom, a különböző tudományok elsajátításában. Kötelező felfigyelni arra a szoboröaönre, amely lépten- nyomon mindenfelé található. Egyik szebb, mint a másik. Va­lamennyiről sokat lehetne be­szélni, hiszen mindnek története, történelme van. Kuzma Minyinnek és Dmitrij Pozsarszkt j nak a szobra Moszk­vában, a Vörös-téren, a Vaszili Blazsenníj székesegyház előtt áll. A szoborkompozíció a Moszk­vát felmentő nyizsnij-novgorodi népfelkelés vezetői emlékére készült. Még 1818-ban avatták fel Ivan Martosz művész bronz­szobrát. Esztétikai értékén kí­vül azért is jelentős, mert ez volt az első, Moszkvában felállí­tott köztéri szobor. A Gorkij utca vonalához kö­zéi szép lovas szobor emelkedik szürke gránittalapzaton. Jurij Dolgorukij emlékműve. A XI.— XII. században a vjatics szláv törzs telepedett meg a mai fő­város helyén. Ebben az időben került a folyó partvidéke Jurij Dolgorukij, szuzdalji herceg ura­dalma alá. Székhelyéül a „Mosz- kov” nevű kis települést válasz­totta, amely a mai Kreml dél­nyugati részében volt Jurij Dol- gorukijnak megtetszett a vidék. Végleges letelepedésre alkalmas- t nak találta. S 1156-ban megépít­teti a mai Kreml ősét: egy kis fiavárat. A város születésnap­ját azonban 1147-től számítják, mert a krónikák első ízben eb­ből az időből beszélnek róla. A város megalapításának 800. év­fordulóján határozták el, hogy az alapítónak, Jurij Dolgorukij nak emlékművet emelnek. Marx Károly szobrát Kerbelj faragta ki gránittömbből. Lenin- díjat kanott alkotásáért. A mo­numentális emlékművet egyetlen 200 tonnás gránittömbből, a hely­színen faragták ki. A felállítá­sáról szőlő okiratot még annak idején, maga Lenin hélvezte el. az első alapozás alkalmából. Moszkva eevik legszebb dísze lett az SZKP XXTT. kongresszu­sának ideje alatt felavatott Marx-szobor. A Bulvár körút imponáló park­ká szélesedő részén, a park be­járatánál áll Puskin bronz­szobra. A talapzatát a költő. „Emlékművem” című versének

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents