Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-25 / 252. szám
4 fÜLJíS MEGYEI NEPÜ. 1ML október 251 Ismerkedjünk az új törvényekkel Hogyan létesíthető és módosítható a munkaviszony ? Az uj jogszabály a munkavállalást, illetve a munkára való alkalmazást a dolgozó és a vállalat szabad elhatározására bízza. A dolgozónak jogában áll az, hogy kiválassza a legmegfelelőbb munkahelyet, a vállalatnak pedig az, hogy a neki legmegfelelőbb dolgozókat alkalmazza. Az elhelyezkedést, illetve alkalmazást a központi szabály csupán néhány kikötéssel korlátozza. Megtiltja például, hogy nőket és fiatalkorúakat egészségükre ártalmas munkakörben alkalmazzanak. Uj, rendkívül fontos korlátozó intézkedés az is, hogy a 14—16 éves fiatalkorúakat csak szülői beleegyezéssel lehet alkalmazni. Viszont ellenkező előjelű központi kikötés, hogy az alkalmazásnál egyenlő feltételek esetén előnyben kell részesíteni a terhes és szülő anyákat és biztosítani kell a munkában megrokkant dolgozók foglalkoztatását, amennyiben munkaképességüket visszanyerték. A terhes és szülő nők előnybe részesítése a felvételnél jelentős lépés a családvédelem fejlődésében, s e paragrafus nagyon fontos azokkal a nézetekkel szemben, amelyek a dolgozó nők egyenjogúságát, érvényesülését gátolják. A gyermek és az anyaság megbecsülésének ez a legújabb megnyilvánulása a legkritikusabb időszakban jelent fokozott védelmet a kettős hivatást betöltő dolgozó nőnek. A munkában megrokkant dolgozó számára — amint ezt a Munka Törvénykönyve és a kormány végrehajtási utasítása kimondja — vagy az erédeti munkakörét kell különböző változtatásokkal, a gépek, munkáé;-,. ÁÖzök átalakításával alkalmassá tenni, vagy ha ez nem lehetséges, más, alkalmas munkakörök felszabadításává], átképzéssel kell a foglalkoztatásukat biztosítani. A munkavállalás megalapozottságát segíti a próbaidő olyan ésszerű meghatározása, amely lehetőséget ad arra, hogy az adott munkakör körülményeit és feltételeit figyelembe véve szabják meg a vállalatok a próbaidő tartamát. A törvényben megszabott három hónapos maximális határon belül, úgy szabályozhatják a kollektív szerződésben a próbaidőt, hogy a nagyobb hozzáértést és szakmai felkészültséget igénylő munkakörökben hosszabb legyen, s módot adjon mind a munkavállalók képességeinek, mind a munka feltételeinek a megismerésére. A próbaidő alatt mindkét fél azonnali hatállyal felmondhat. Ha a vállalat úgy látja, hogy a dolgozót más munkakörben tudja csak foglalkoztatni, legalább három nappal a próbaidő letelte előtt erről nyilatkoznia kell, hogy a dolgozó eldönthesse, vállalja-e a kínált munkát, vagy nem véglegesíti a munkaviszonyt. A vállalat és a munkavállaló szóbeli vagy írásbeli megállapodást, munkaszerződést kötnek. Az írásbeli munkaszerződést a dolgozó akkor is igényelheti, ha ezt nem írja elő külön jogszabály. A változó munkahelyre szóló alkalmazást azonban mindenképpen írásban kell lefektetni. A munkaszerződés rögzíti, hogy a vállalat milyen munkakörbe és milyen bérrel alkalmazza a dolgozót. Újszerűén szabályozza a Munka Törvénykönyve a munkaszerződés módosítását, tehát a vállalaton belüli, illetve más vállalathoz történő áthelyezést. Az eddigi szabályozás szerint a vállalat egyoldalúan módosíthatta a munkaszerződést és bárkit, például alacsonyabb munkakörbe helyezhetett. Az új szabályozás szerint a munkaszerződést csak közös megegyezéssel lehet módosítani, tehát csak akkor lehet a dolgozót más munkakörbe áthelyezni vagy más vállalathoz irányítani, ha ő maga beleegyezik. Ez a rendelkezés természetszerűen következik abból, hogy a Munka Törvénykönyve nemcsak a munkába lépést, hanem a felmondást is a dolgozó elhatározására bízza és nem korlátozza semmiféle hátrányos következménnyel. Ha ugyanis a dolgozó hátrány nélkül felmondhat, akkor nyilván nem vállalja el a neki nem alkalmas munkakört, s így semmi értelme őt egyoldalúan ilyesmire kötelezni. Előfordul, hogy a vállalat csak azért folyamodik az áthelyezéshez, mert az adott munkakörben a dolgozó nem végez jó munkát. Amennyiben az illető nem vállalja el a felajánlott munkakört, munkaviszonya felmondással megszüntethető. Átmenetileg indokolt esetben meg lehet bízni a dolgozót munkakörébe nem tartozó feladatok ellátásával, s ugyanazon a telephelyen belül ideiglenesen más munkakörben lehet foglalkoztatni. Hogy az átmenetiség és az ideiglenesség konkrétan mennyi lehet, ezt a vállalatoknak a kollektív szerződésben kell megszabni, S. E. ROK, AZT MOND; JA A SEREGEK URA, ÉS FÜSTTÉ ÉGETEM. SZEKEREIT. OROSZlÁhH KÖLYKEIDET KARD EMÉSZTI MEG...". LEFELÉ! AAÍNPENK.« . sza'luon te ! ‘NAGY l/R HOL VAN A . S 2A'2AO? SZA£35A0,A'LL3« ITT 1 BEA'SSVK AAAGVN- KAT! MOZOGJANAK1 frissebben ! __.ri Sz ekszárdi üvegképek az iparművészeti Múzeumban Október 27-én fél 8-kor a megyeházán: 4 Magyar Kamarazenekar hangversenye Mint arról már egy korábbi riportunkban beszámoltunk, Balmányi Ferenc festőművész a szekszárdi Garay-szállóhoz nyolc üvegfestményt készített Az üvegképeket — mielőtt azokat Szek- szárdra szállítanák —, kiállításon mutatják be. Az Iparművészeti Múzeumban rendezett kiállítást a sajtó képviselőinek november 1-én, délelőtt 11 órakor mutatják be, míg a hivatalos megnyitóra november 3-án, délután fél 6 órakor kerül sor. A megnyitás alkalmával Z. Gács György, az Iparművészti Főiskola üvegfestészeti tanszékvezető tanára ismerteti a műveket. Bolmányi Ferenc festőművész üvegképeinek kiállítását Mafcrisz Agamemnon rendezi. Az idei hangversenyéved bérleti sorozatának harmadik hangversenyére kerül sor pénteken este, a megyeháza nagytermében. A világhírű Magyar Kamarazenekar lesz a hangverseny szereplője, amely karmester nélkül is tökéletesen összehangolt játékkal aratta sikereit, a hazai hangversenydobogókon éppúgy, mint külföldön. Az együttes vezetője és szervezője Tátrai Vilmos, a Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenymestere, aki többek között a kamarazenekar megszervezéséért és annak legmagasabb művészi teljesítményéért kapta meg annak idején a Kossuth- díjat. Az együttes széles skálájú repertoárjában éppen úgy megtalálhatók a világ zeneirodalmának remékművei, mint a magyar zeneirodalom remeked. Tátraiék szekszárdi hangversenyükre közérthető műsort állítottak össze, a világirodalom remekeiből: 1. Vivaldi: d-moll Concerto Grosso. (Szólisták: Tátrai Vilmos és Kern István), 2. ' C. Stamitz: Zenekari quartett, 3. Mozart: Kis éji zene, 4. Csajkovszkij : Vonósszerenád. A hangverseny iránt megye- szerte nagy érdeklődés nyilvánul meg. Tamásiból több mint 20 jegyet igényeltek, de jönnek Bomyhádról, Tolnáról, Alsónáná- ról, Várdombról. A zeneiskola a még meglévő jegyeket elővételben árusítja. Láttam a művelt orvosok arcán, hogy magukban betyárosan káromkodnak. Én meg mo- dortalanul elröhögtem magam. Jól is jött már egy kis nevetés. Akkoriban elég bánatunk volt, a legjobb némavicc sem tudta volna feledtetni. Nem vagyok pletykás, csak annak mondom el értesüléseimet, akivel talál kozom. Amikor beszámoltam a zámolyi némáról az árvizeseknek, végig nevettek a gáton, és ez a jó vicc akkor többet ért másfél órai alvásnál. * Elmeháborodottért négyen szoktunk menni. Az orvos, a két ápoló, meg én. Valamelyik hansági faluban dühöngéssé fajult egy aggszűz ártatlansága. Kánikulában robogtunk érte. A faluban nagy csődület, bent a házban sikoltozó hangok: — Pardon, Szűz Mária! Nem, nem, ne — 13 — bántsanak, ártatlan ,vagyok! Kék halált az angyaloknak! Tapasztalatból tudtuk, hogy ilyenkor ajánlatos a kényszérzubbony. De a két daliás ápoló meglehetősen lanyhán mozgott, beszédes pillantásokat vetettek rám, hogy talán mutatnék jó példát. De inkább nehéz felfogásúnak tetettem magam. Bent a házban csattogás, csörgés, dörömbölés. — Pardon, Szűz Mária!..; — Na mi lesz, emberek? — sürgette az orvos az ápolókat. Közben odajött hozzánk a bámészkodók csoportjából egy jobban öltözött férfi. Látva gyávaságunkat, megnyugtatott bennünket. — Nem kell félni a kisasszonytól. Tetszenek tudni, nagyon szerelmes volt valakibe, de reménytelenül. Ettől borult el az agya. Viszont mindjárt nevetni kezd, ha azt éneklik', hogy „lehoznám érted a csillagokat is az égből...” Eleinte gyanús volt ez a jobban öltözött férfi, de aztán kiderült, hogy nélküle szabadfogású birkózóversenyt rendezhetnénk a kisasszonnyal. Szépen bement előttünk a félelmetes ház udvarára, és ott elkezdte énekelni hőstenorban: — Lehoznám érted a csillagokat is az égből!... — 14 — Csoda történt, a házban megszűntek a ki- „ sérteties zajok, viszont felcsendült a szép tiszta szoprán: — Tündér vagy te, a legtündéribb tündér mesékből!.., Erre olyan bátrak lettünk, mint az oroszlánok. Énekkel rohamoztuk meg a házat. — Te vagy az álmom, te vagy a csókos éjszakám! Várom, hogy karomba dőlj majd egy forró éjszakán! A nő tárt karokkal, boldogan jött elénk. Arcáról sugárzott a szerelem. — Jaj, de szép lenne! Zefir felhők között vinnélek fél a menyekbe! Ahogy a közelünkbe ért, a daliás ápolók vérszemet kaptak. Le akarták fogni. De a nő úgy penderítette őket jobbra-balra, hogy csak az ámbitus tudta őket megtámasztani. A kisasz- szony újra tombolt. Kergetett bennünket és kiabálta: — Kék halált az angyaloknak! Megint a jobb öltözetű ember segített ki a bajból. Tenorja csak úgy zengett a jázminbokros udvaron: v — Daloló madarak kísérnének, csicseregve! Tehát — dal oló-csicsergő madarakká változtunk. A két ápolóra nem számíthattunk, mert ők úgy az ámbitushoz koccantak, hogy elfelejtettek énekelni. Én és az orvos viszont széptevő gesztusokkal közeledtünk a kisasszonyhoz. — 15 —
