Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-25 / 252. szám

4 fÜLJíS MEGYEI NEPÜ. 1ML október 251 Ismerkedjünk az új törvényekkel Hogyan létesíthető és módosítható a munkaviszony ? Az uj jogszabály a munkavál­lalást, illetve a munkára való alkalmazást a dolgozó és a vál­lalat szabad elhatározására bíz­za. A dolgozónak jogában áll az, hogy kiválassza a legmegfelelőbb munkahelyet, a vállalatnak pe­dig az, hogy a neki legmegfele­lőbb dolgozókat alkalmazza. Az elhelyezkedést, illetve al­kalmazást a központi szabály csupán néhány kikötéssel korlá­tozza. Megtiltja például, hogy nőket és fiatalkorúakat egész­ségükre ártalmas munkakörben alkalmazzanak. Uj, rendkívül fontos korlátozó intézkedés az is, hogy a 14—16 éves fiatalkorúa­kat csak szülői beleegyezéssel le­het alkalmazni. Viszont ellenke­ző előjelű központi kikötés, hogy az alkalmazásnál egyenlő feltéte­lek esetén előnyben kell része­síteni a terhes és szülő anyákat és biztosítani kell a munkában megrokkant dolgozók foglalkoz­tatását, amennyiben munkaké­pességüket visszanyerték. A terhes és szülő nők előnybe részesítése a felvételnél jelentős lépés a családvédelem fejlődésé­ben, s e paragrafus nagyon fon­tos azokkal a nézetekkel szem­ben, amelyek a dolgozó nők egyenjogúságát, érvényesülését gátolják. A gyermek és az anya­ság megbecsülésének ez a leg­újabb megnyilvánulása a leg­kritikusabb időszakban jelent fokozott védelmet a kettős hiva­tást betöltő dolgozó nőnek. A munkában megrokkant dolgozó számára — amint ezt a Munka Törvénykönyve és a kormány végrehajtási utasítása kimondja — vagy az erédeti munkakörét kell különböző változtatásokkal, a gépek, munkáé;-,. ÁÖzök átala­kításával alkalmassá tenni, vagy ha ez nem lehetséges, más, al­kalmas munkakörök felszabadí­tásává], átképzéssel kell a fog­lalkoztatásukat biztosítani. A munkavállalás megalapo­zottságát segíti a próbaidő olyan ésszerű meghatározása, amely lehetőséget ad arra, hogy az adott munkakör körülményeit és feltételeit figyelembe véve szab­ják meg a vállalatok a próbaidő tartamát. A törvényben megsza­bott három hónapos maximális határon belül, úgy szabályozhat­ják a kollektív szerződésben a próbaidőt, hogy a nagyobb hoz­záértést és szakmai felkészültsé­get igénylő munkakörökben hosszabb legyen, s módot adjon mind a munkavállalók képessé­geinek, mind a munka feltételei­nek a megismerésére. A próba­idő alatt mindkét fél azonnali hatállyal felmondhat. Ha a vál­lalat úgy látja, hogy a dolgozót más munkakörben tudja csak foglalkoztatni, legalább három nappal a próbaidő letelte előtt erről nyilatkoznia kell, hogy a dolgozó eldönthesse, vállalja-e a kínált munkát, vagy nem végle­gesíti a munkaviszonyt. A vállalat és a munkavállaló szóbeli vagy írásbeli megállapo­dást, munkaszerződést kötnek. Az írásbeli munkaszerződést a dolgozó akkor is igényelheti, ha ezt nem írja elő külön jogsza­bály. A változó munkahelyre szóló alkalmazást azonban min­denképpen írásban kell lefektet­ni. A munkaszerződés rögzíti, hogy a vállalat milyen munka­körbe és milyen bérrel alkal­mazza a dolgozót. Újszerűén szabályozza a Mun­ka Törvénykönyve a munkaszer­ződés módosítását, tehát a vál­lalaton belüli, illetve más válla­lathoz történő áthelyezést. Az eddigi szabályozás szerint a vál­lalat egyoldalúan módosíthatta a munkaszerződést és bárkit, pél­dául alacsonyabb munkakörbe helyezhetett. Az új szabályozás szerint a munkaszerződést csak közös megegyezéssel lehet módo­sítani, tehát csak akkor lehet a dolgozót más munkakörbe áthe­lyezni vagy más vállalathoz irá­nyítani, ha ő maga beleegyezik. Ez a rendelkezés természetsze­rűen következik abból, hogy a Munka Törvénykönyve nemcsak a munkába lépést, hanem a fel­mondást is a dolgozó elhatározá­sára bízza és nem korlátozza semmiféle hátrányos következ­ménnyel. Ha ugyanis a dolgozó hátrány nélkül felmondhat, ak­kor nyilván nem vállalja el a neki nem alkalmas munkakört, s így semmi értelme őt egyol­dalúan ilyesmire kötelezni. Elő­fordul, hogy a vállalat csak azért folyamodik az áthelyezés­hez, mert az adott munkakör­ben a dolgozó nem végez jó munkát. Amennyiben az illető nem vállalja el a felajánlott munkakört, munkaviszonya fel­mondással megszüntethető. Átmenetileg indokolt esetben meg lehet bízni a dolgozót mun­kakörébe nem tartozó feladatok ellátásával, s ugyanazon a telep­helyen belül ideiglenesen más munkakörben lehet foglalkoztat­ni. Hogy az átmenetiség és az ideiglenesség konkrétan mennyi lehet, ezt a vállalatoknak a kol­lektív szerződésben kell meg­szabni, S. E. ROK, AZT MOND; JA A SEREGEK URA, ÉS FÜSTTÉ ÉGETEM. SZEKE­REIT. OROSZlÁhH KÖLYKEIDET KARD EMÉSZTI MEG...". LEFELÉ! AAÍNPENK.« . sza'luon te ! ‘NAGY l/R HOL VAN A . S 2A'2AO? SZA£35A0,A'LL3« ITT 1 BEA'SSVK AAAGVN- KAT! MOZOGJANAK1 frissebben ! __.ri Sz ekszárdi üvegképek az iparművészeti Múzeumban Október 27-én fél 8-kor a megyeházán: 4 Magyar Kamarazenekar hangversenye Mint arról már egy korábbi riportunkban beszámoltunk, Bal­mányi Ferenc festőművész a szekszárdi Garay-szállóhoz nyolc üvegfestményt készített Az üveg­képeket — mielőtt azokat Szek- szárdra szállítanák —, kiállítá­son mutatják be. Az Iparmű­vészeti Múzeumban rendezett kiállítást a sajtó képviselőinek november 1-én, délelőtt 11 óra­kor mutatják be, míg a hivata­los megnyitóra november 3-án, délután fél 6 órakor kerül sor. A megnyitás alkalmával Z. Gács György, az Iparművészti Főis­kola üvegfestészeti tanszékveze­tő tanára ismerteti a műveket. Bolmányi Ferenc festőművész üvegképeinek kiállítását Mafcrisz Agamemnon rendezi. Az idei hangversenyéved bér­leti sorozatának harmadik hang­versenyére kerül sor pénteken este, a megyeháza nagytermé­ben. A világhírű Magyar Ka­marazenekar lesz a hangverseny szereplője, amely karmester nél­kül is tökéletesen összehangolt játékkal aratta sikereit, a hazai hangversenydobogókon éppúgy, mint külföldön. Az együttes vezetője és szer­vezője Tátrai Vilmos, a Magyar Állami Hangversenyzenekar hang­versenymestere, aki többek kö­zött a kamarazenekar megszer­vezéséért és annak legmagasabb művészi teljesítményéért kapta meg annak idején a Kossuth- díjat. Az együttes széles skálájú re­pertoárjában éppen úgy meg­találhatók a világ zeneirodalmá­nak remékművei, mint a magyar zeneirodalom remeked. Tátraiék szekszárdi hangverse­nyükre közérthető műsort állí­tottak össze, a világirodalom re­mekeiből: 1. Vivaldi: d-moll Concerto Grosso. (Szólisták: Tát­rai Vilmos és Kern István), 2. ' C. Stamitz: Zenekari quartett, 3. Mozart: Kis éji zene, 4. Csaj­kovszkij : Vonósszerenád. A hangverseny iránt megye- szerte nagy érdeklődés nyilvá­nul meg. Tamásiból több mint 20 jegyet igényeltek, de jönnek Bomyhádról, Tolnáról, Alsónáná- ról, Várdombról. A zeneiskola a még meglévő jegyeket elővétel­ben árusítja. Láttam a művelt orvosok arcán, hogy ma­gukban betyárosan káromkodnak. Én meg mo- dortalanul elröhögtem magam. Jól is jött már egy kis nevetés. Akkoriban elég bánatunk volt, a legjobb némavicc sem tudta volna feledtetni. Nem vagyok pletykás, csak annak mondom el ér­tesüléseimet, akivel talál kozom. Amikor beszá­moltam a zámolyi némáról az árvizeseknek, vé­gig nevettek a gáton, és ez a jó vicc akkor többet ért másfél órai alvásnál. * Elmeháborodottért négyen szoktunk menni. Az orvos, a két ápoló, meg én. Valamelyik han­sági faluban dühöngéssé fajult egy aggszűz ár­tatlansága. Kánikulában robogtunk érte. A falu­ban nagy csődület, bent a házban sikoltozó hangok: — Pardon, Szűz Mária! Nem, nem, ne — 13 — bántsanak, ártatlan ,vagyok! Kék halált az an­gyaloknak! Tapasztalatból tudtuk, hogy ilyenkor aján­latos a kényszérzubbony. De a két daliás ápoló meglehetősen lanyhán mozgott, beszédes pillan­tásokat vetettek rám, hogy talán mutatnék jó példát. De inkább nehéz felfogásúnak tetettem magam. Bent a házban csattogás, csörgés, dörömbölés. — Pardon, Szűz Mária!..; — Na mi lesz, emberek? — sürgette az or­vos az ápolókat. Közben odajött hozzánk a bámészkodók csoportjából egy jobban öltözött férfi. Látva gyávaságunkat, megnyugtatott bennünket. — Nem kell félni a kisasszonytól. Tetsze­nek tudni, nagyon szerelmes volt valakibe, de reménytelenül. Ettől borult el az agya. Viszont mindjárt nevetni kezd, ha azt éneklik', hogy „lehoznám érted a csillagokat is az égből...” Eleinte gyanús volt ez a jobban öltözött férfi, de aztán kiderült, hogy nélküle szabadfo­gású birkózóversenyt rendezhetnénk a kis­asszonnyal. Szépen bement előttünk a félel­metes ház udvarára, és ott elkezdte énekelni hőstenorban: — Lehoznám érted a csillagokat is az égből!... — 14 — Csoda történt, a házban megszűntek a ki- „ sérteties zajok, viszont felcsendült a szép tisz­ta szoprán: — Tündér vagy te, a legtündéribb tündér mesékből!.., Erre olyan bátrak lettünk, mint az oroszlá­nok. Énekkel rohamoztuk meg a házat. — Te vagy az álmom, te vagy a csókos éj­szakám! Várom, hogy karomba dőlj majd egy forró éjszakán! A nő tárt karokkal, boldogan jött elénk. Ar­cáról sugárzott a szerelem. — Jaj, de szép lenne! Zefir felhők között vinnélek fél a menyekbe! Ahogy a közelünkbe ért, a daliás ápolók vér­szemet kaptak. Le akarták fogni. De a nő úgy penderítette őket jobbra-balra, hogy csak az ámbitus tudta őket megtámasztani. A kisasz- szony újra tombolt. Kergetett bennünket és kiabálta: — Kék halált az angyaloknak! Megint a jobb öltözetű ember segített ki a bajból. Tenorja csak úgy zengett a jázmin­bokros udvaron: v — Daloló madarak kísérnének, csicseregve! Tehát — dal oló-csicsergő madarakká változ­tunk. A két ápolóra nem számíthattunk, mert ők úgy az ámbitushoz koccantak, hogy elfelej­tettek énekelni. Én és az orvos viszont szép­tevő gesztusokkal közeledtünk a kisasszonyhoz. — 15 —

Next

/
Thumbnails
Contents