Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-22 / 250. szám

l!Wí. október 'ti. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 KIEMELKEDHETNEK Másfél hónapja működik Gyu- laj községben a külterületi gyer­mekek társadalmi úton szervezett új otthona, a cigánykollégium. Kezdetben hajnali öt után fel­zörgették az anyák a lakóit: „Mi van veletek?” Szeptember első he­tében egész nap ott üldögéltek az árokparton az újbíródi, külterü­leti cigányasszonyok. A számukra ismeretlentől, a szokatlantól félte- ték, óvták kilenctől tizennégy éves korú iskolás gyermekeiket. Nem tiltakoztak, de naívul azt hit­ték, ha ők is ott vannak, semmi baj nem érheti őket. Mikor aztán körülnéztek, meg­tapogatták a hófehér ágyneműt, a meleg takarókat, a jó szóra fo­kozatosan felismerték, hogy más körülmények közt, gondos peda­gógusok felügyeletével nevelőd­nek gyermekeik. Ma már nem bi­zalmatlanok, elmaradoztak az ön­kéntes „ellenőrök”. Várják a hét végét, lesik hazalátogató nebulói­kat Nehéz a kezdés A gondolat a községi tanács végrehajtó bizottsági ülésén szü­letett meg, nem is régen, július­ban. Elkezdtek számolni. Minden­képpen rendbe kell hozatni a vil- lanytalan, úttalan pusztai iskolát. Legalább negyvenezer forintba kerülne. Megéri-e? A szerteszét lévő újbíródi, óbfródi, csencsevári települések halálra vannak ítélve, erősen csökkenőben a lakosság. A magyarok szinte kivétel nélkül beköltöztek a faluba, némelyik pedig a járási székhelyre. Egy ellenszavazattal úgy hatá­rozott a községi végrehajtó bizott­ság, hogy megszervezik a tanyasi kollégiumot. A rendelkezésre álló összeget megtoldják, az új kultúr- ház megépülésével felszabaduló régi művelődési ház átalakításá­val létrehozzák a külterületiek kollégiumát. Rengeteg gonddal kellett meg­küzdeniük. A nehezén már túlju­tottak. Küzdöttek a szemlélettel. Noha a külterületi cigányság túl­nyomó többsége az állami gazda­ság vörösegyházi és ürgevári üzemegységeiben dolgozik, a falu lakosságának egy része érthető és vitatható előítéletekkel vegyesen fogadta az intézkedést. Járásszer- te keresték a kőműveseket, a víz- és villanyszerelőket, utazgattak a FIGYELEM! Esküvőkre és egyéb rendezvényekre 1000 Ft-on felüli rendelés esetén a szekszárdi és bonyhádi járás községeibe cukrészlcészítményeket díjtalanul házhoz szállítunk. Megrendelés levélben, vagy telefonon. Tolna megyei Vendéglátóipari V. cukrász­műhelye. Szekszárd, Előhe- gyi út 2. Tel.: 120—3«. (225) berendezési tárgyak összeszedésé- ért, megbeszélést tartottak a kinti szülőkkel, agitálták a többit. A tanévet már bent kezdték a gye­rekek. Izolálás ? Beilleszkedés Gyuricza István, a dombóvári járási tanács vb-elnöke így érté­keli az összefogás eredményét: — Az emberré nevelés jobb fel­tételeiért fáradoztak Gyulajon és meg is teremtették. Elismerés il­leti őket. Évekkel ezelőtt megyeszerte ko­moly viták folytak a cigányság életkörülményeinek megváltozta­tásáért. Ma is élénk eszmecse­rékről hallani, mi az elsődleges, helyes-e a cigányság elkülönítése, mi a legcélravezetőbb az utódok­nál. Felkerestük Farkas Aladárt, a dombóvári járási művelődésügyi osztály vezetőjét, hogy választ kérjünk az aggályokra. — Mi a véleménye, izoláljuk-e Gyulajon a cigányságot? Uta­lunk a most létrehozott új kollé­gium lakóira. Határozottan válaszol: — Dolgozó cigányok a szülők. Ezt azért mondom, mert a legfon­tosabb meglenne, de rossz körül­mények közt élnek. Az új kollé­gium? Megítélésem szerint ez esetben szó sincs izolálásról. El­lenkezőleg. Mivel indokolom? így kapnak a cigányfiatalok beillesz­kedési lehetőséget Az iskolában együtt tanulnak a többivel. A kol­légiumban pedig megfelelő, kultu­rált környezetben élnek, és ez sok­kal jobb feltételeket jelent to­vábbjutásukhoz. — Előítéletek a gyerekek kö­zött? — Jó, hogy szóba kerül. Nincs Gyulajon külön cigányosztály. Jól megférnek egymással, mert hi­szen a gyerekekben nincs gátlás, sem a tanulásnál, sem a játéknál. Szerintem a felnőttek plántálják gyermekeikbe az előítéleteket — hangsúlyozza Farkas Aladár osz­tályvezető. Elégedettek velük A masszív, mutatós kőház ud­varán szembetűnő az építkezés. Döbröközi magánkőművesek és a dombóvári ktsz vizvezetékszerelői serénykednek. Készül a betonjár­da, frissen öntözték, hogy mielőbb megkössön. Az épületen és udva­rán még látszanak az átmenetiség jegyei, de bent a hálószobákban vakító fehér ágynemű és tisztaság fogadja az érkezőt. A huszonöt főnyi kollégista cso­portból csak egyetlenegy fekete­hajú, buksifejű fiú szorgoskodik a kollégiumi nevelő körül. Orosz —magyar szakos, utolsó éves ta­nárjelölt Siklósi Mária. Sajnálko­zik, hogy éppen távol vannak diákjaik. A fiúk négytusaverse- nyen, a lányok pedig az úttörő- mozgalom őrsi foglalkozásán van­nak. — Mennyire sikerült túljutniok a kezdeti nehézségeken? — kér­dezzük a nyurga termetű, meleg­barna szemű ifjú nevelőnőt. — Az építkezést leszámítva, si­került. Elégedettek vagyunk a gyerekekkel. A huszonöt közül kettő magyar. Külterületről jöt­tek valamennyien. Ott osztatlan iskolában tanultak, nálunk pedig szakos tanárok tanítják őket — mondja Siklósi Mária. — Hozzászoktak-e már a kollé­gium kötöttebb rendjéhez? Van-e fegyelemsértés ? — Nagyjából megszokták. Eleinte visszaszöktek néhányan, de mindannyian visszajöttek. El­vétve akad még fegyelmezetlen­ség. G. Horváth Erzsébet — Er­zsiké — közöttük a pótmama. Hallgatnak rá, megértik egymást. Most azt tervezik, hogy mindenki fehérre mázolja a saját ágyát. Versenyeznek, kié lesz a legszebb — újságolja készülődésüket. — Tudjuk, hogy villanytalan, többségében földbevájt kunyhók­ból jöttek ide a gyerekek. Mon­dana néhány epizódot a kultúra felfedezésének örömeiből — kér­jük. Elnézően mosolyog, majd elfo- gódottan válaszol: — Volt néhány kedves, mond­hatni, megható eset is. Az első es­tén az egyik kisfiú azt kérte, hagy­juk égve egész éjszakára a vil­lanyt. Mikor tudakoltam, miért kéri, azt felelte, hogy úgy szereti, mert megszokta. Ugyan, hogyan szokhatta volna meg, amikor kint nincs is villany. Félt az ismeret­lentől, az új környezettől, ezért kérte. A másik meglepetés a va­saláskor ért. Körülállták, még a szájukat is nyitva felejtették. A kislányok közül többen kérték, hadd próbálják ők is. A fiúk meg a működésre kértek magyaráza­tot, mivel nem látni benne a pa­razsat — meséli kipirulva. Szívesen vállalja Siklósi Mária, nevelő az átmenet nehézségeit, hi­szen máris lemérhető a kezdeti eredmény. Javul a fegyelem és a rend az újdonsült kollégisták között. Kezdeményezésük jelentős Számtalan, előre sem látott ne­hézséget legyűrve vitték keresz­tül Gyulajon elhatározásukat. Sokféle gondot vettek a község ve­zetői a nyakukba, de megérte. Re­kordidő alatt létrehozták a társa­dalmilag szervezett kollégiumot, magasabb szintre emelkedhetett így oktatásuk is a külterületiek körzetesítésével. Az iskola igazga­tója, Gyenei István szerint van­nak már biztató jelei annak, hogy jól érzik magukat a kollégisták, néhány túlkoros fiú és lány kérte, hogy bekerülhessen a többi közé. ö és Balogh Gyula tanácselnök fáradoztak a legtöbbet. Bizakod­nak, továbbra is sikerülni fog. Nem akartunk idillikus képet festeni. A régi szokások ereje, ese­tenkénti hatalma még fellelhető a cigánykollégisták között. De Gyulajon kiemelik a ma még visszahúzó környezetből a cigány- gyermekeket. Megtették a jelen­tős lépést a cigánytelep felszámo­lásához. Máris nagy húzóerő a szülők körében, hogy a gyerekek a faluban laknak, ők is követni szeretnék őket. A legfontosabb talán, hogy jó előiskola lehet a tanyasi cigány- gyerekeknek a kollégium ahhoz, hogy igényesebbé váljanak, hogy biztosabban kiemelkedhessenek a földbevájt kunyhók embertelen körülményeiből. így, ezen az úton továbbhaladva válhatnak a tár sadalomban helyüket lelő, mun kájukból élő. dolgozó felnőttekké j Somi Benjaminnc Hogyan kerüljük el az influenzát ? idézünk egy hozzánk írott levélből:, Ez a betegség családunk­ból több áldozatot szedett. Szíveskedjék megírni, hogy állunk manapság ezzel a betegséggel szemben? Az őszi idő beállta óta rettegésben élünk”. Szívesen teszünk kérésének ele­get. Minden ősszel, mint szezo­nális betegségről, az influenzá­ról nem feledkezünk el. A be­tegség rövid lefolyású és igen ragályos. Okozója filtrálható ví­rus, A vírusnak többféle típusa van, ezért van a betegségnek sok­féle megjelenési formája. A be­tegség hirtelen, 39—40 fok körüli lázzal kezdődik. Általános tüne­tek : levertség, deréktáji és hát­táji fájdalmak, kínzó fejfájások, a szemgolyók fájdalmassága, hasi nyomásérzékenység, émelygés, há­nyás, hasmenés, stb. Terjedés® rendkívül gyors, cseppfertőzés útján történik, a belélegzett leve­gővel, vagy a beszáradt és fel­kevert porral. A fertőzés ellen azzal védekezhetünk, ha járvá­nyos időben a zsúfolt, zárt helyi­ségeket nem látogatjuk. A fertő­zés ott a leggyakoribb, ahol zárt helyen sokan fordulnak meg, ahol a levegő elhasznált, vagy a, emberek igen közel vannak egy­máshoz. például vendéglők, mo­zik, színházak, várótermek, áru­házak, közlekedési eszközök, stb. A fertőzés terjedésének meg­akadályozása érdekében, vigyáz­zunk embertársaink egészségére is Köhögés és tüsszentés alkal­mával zsebkendőnket tartsuk szánk és orrunk elé. A meg­hűléstől óvakodjunk. A meghűlés a szervezetet legyengíti és kapu* Köhögési nyit a fertőző kórokozók meg­telepedésére. Alkalmazkodjunk az időjáráshoz. Hűvös esős időben öltözködjünk melegen. Átázott ru­hánkat minél előbb cseréljük szá­razra. Igen fontos a megfelelő étrend biztosításához az A- és C- vitamin, kisgyermekéknél a kellő D-vitamin a szervezet ellenálló képességét fokozza. A téli hóna­pokban minél több savanyú paprikát, savanyú káposztát és pa­radicsomot fogyasszunk. Ügyel­jünk a kielégítő fehérje (tej, tej­termékek, húsfélék) ellátásra is. A szeszes italok sem a betegség megelőzésében, sem annak gyó­gyításában nem segítenek. Gya­kori szellőztetéssel gondoskod­junk lakásunk, munkahelyünk jó levegőjéről. Sokat tartózkodjunk szabad levegőn. Ne látogassunk influenzás beteget. A zsebkendőt sűrűn cseréljük. Gyakran mos­sunk kezet hogy a zsebkendőről a kezünkre került kórokozókat eltávolítsuk. Csecsemők számára az ilyen betegség gyakran élet­veszélyt jelent, mert a csecsemő nem rendelkezik megfelelő ellen­álló erővel és védekező készség­gel. Különösen veszélyeztetették a koraszülöttek. Az újszülött köz­vetlen közelében, lehetőleg csak az anyja tartózkodjon. Betegség esetén azonnal forduljunk orvos- boa. rohamok ..Aggódó anya, Paks” jelige alatt kaptuk az alábbi sorokat. „A kétségbeesés és aggódás adta kezembe a tollat, hogy vélemé­nyért, vagy inkább segítségért forduljak önökhöz. Van egy 1« éves gimnazista lányom aki április eleje óta szünet nélkül kölíög. Rög­tön az elején orvoshoz fordultunk, aki köptetöket és a szokásos köhögés elleni gyógyszereket adták. Amikor már tűrhetetlen volt számomra is a gyermek kínlódása — őrült köhögési rohamok jöt­tek és jönnek rá, a szemei könnybe lábadnak, gyakran a há­nyás ts elfogja, levegőt nem kap, stb. —, elvittem a tüdőgondozóba, ahol megállapításuk szerint a tüdő kristálytiszta, de igen erős légcsőlnirutja van. Akkor ezt elmondtuk a kezelőorvosnak, aki gyógyszert adott ugyan, de sok reményt nem ahhoz, hogy ez valaha is el fog múlni. Szép, erős gyermek, nincs is más baja, mint a még mindig gyakori köhögési roham. Végtelenül el va­gyok keseredve, kérem segítsenek, mondják meg, mit tegvünk, hogy ki tudjon keveredni szegény gyerek ebből a szörnyű, nyo­masztó bajból”. Kedves Olvasónk! Hosszú és mindenre kiterjedő, artvai szere­tettel és aggodalommal' telt leve­lében sok olyan dologról nem írt, ami bennünket érdeken vol­na. Például: hogyan kezdődött a betegség? Éjjel kezdett el köhög­ni a gyermek vagy éjjel aludt? A diagnózis szempontjából ez Igen fontos tünet. Az orvos biz­tosan kérdezte is. Köpetet ürít-e? Ha igen, mikroszkóppal, (górcső) megvizsgálták? Szamárköhögése volt-e? Az ellen védőoltva van-e? (A védőoltás kötelező). Környe­zetükben van-e szamárhurutos beteg? A családi betegségeket sem említette (köhögős, aszthmás, fulladó*, szívbeteg, gümőkóros, stb. van-e a családban?). Egyet­len gyerek? (Úgy veszem ki le­veléből, hogy igen). Ha vannak testvérei, azok egészségesek-e? Hogyan nevelték és nevelik? Szi­gorúak hozzá, vagy túlzottan, mindent megengednek neki? A gyermek nem ideges? Hamar sír-e? Az ételféleségekben válo­gat-e? Jó alvó? Hortyog-e? Nyi­tott szájjal alszik? Napközben nyiva tartja-e a száját? Orrpolip­ja, garatmandulája van-e? Orr­hangon beszél-e? Gennyes fog­gyökerei vannak-e? Milyen be­tegségeken esett át? Dohányom van-e. a családtagok között? Há­nyán alszanak vele egy szobá­ban? Van külön hálószobája? stb. Kedves, aggódó édesanya! Még sok kérdést tudnánk feltenni, s ha mindegyikre helyes választ kapnánk, még sem tudnánk leve­lezés útján a pontos diagnózist megállapítani, mert ahhoz el­engedhetetlenül szükséges az ala­pos orvosi vizsgálat. A kérdé­sekből is kitűnik, hogy a köhö­gésnek számos oka lehet (bel­gyógyászati, tüdőgyógyászati, gé­gészeti, stb), ezért azt tanácsol­juk, hogy a beteget hozza el a rendelőintézetbe, ahol különböző szakorvosok meg fogják gyerme­két vizsgálni. Amennyiben eset­leg részletesebb kórházi kivizs­gálás válna szükségessé, úgy mindez kórházunkban megtörté­nik, igy a baj megállapítása után az okszerű gyógykezelés alkalma­zásával meg fogják szabadítani aggodalmaitól. Nyugalomra vágyunk Kaptuk az alábbi levelet: „Tisztelt Négyszemközt! Azzal a kér­déssel fordulok Önökhöz, hogy legyenek segítségemre. Talán Önök tudnak segíteni több idős és beteg emberen. Ugyanis Dom- * bóváron lakom, a Marx Károly út 1*. szám alatt. Ugyancsak a 22. szám alatt van a faipari vállalat, a ktsz, amely porszívó gép­pel van felszerelve, s ez reggeltől estig állandóan működik és igen erős bugással jár. Lakásunk tele van fürészporral. De ez még mind elviselhető volna, de este tíz órától reggelig ismét búg, amit elviselni már nem tudunk. En is idős, beteges asszony va­gyok és ebben az utcában többen is vagyunk. Pihenésre és csendre volna szükségünk. Ezért kérem az Önök segítségét és vá­rom a választ. Kedves Olvasónk! Van zaj­ártalom és ván qsendrendelet. egészségügyi kormányzatunk min­den honpolgár egészségét a leg- meszebbmenő kig védelmezi. Pana­szukkal forduljanak tanácselnö­kükhöz, aki szakközegeinek igénybevételével a nyugalmukat és egészségüket veszélyeztető ár­talmakat megvizsgáltatja, s azo­kat megszünteti.

Next

/
Thumbnails
Contents