Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-21 / 249. szám

2 tOLNA MEGYEI NErÜJSAQ 1967. okWiDcr Zí: Waldeck Rochet: Szükséges egy nemzetközi kommunista értekezlet Párizs (MTI). Egy új nemzet­közi kommunista értekezlet ösz- szehívásának és előkészítésének kérdéseivel foglalkozott Waldeck Rochet, az FKP főtitkára abban a beszámolóban, amelyet a Fran­cia KP Központi Bizottságának e héten Vitryben tartott ülésén mondott el. Waldeck Rochet rá­mutatott, hogy a Francia KP-hez hasonlóan számos más kommu­nista párt is szükségesnek tartja egy nagy nemzetközi kommunis­ta értekezlet összehívását abból a célból, hogy közösen tanulmá­nyozzák az új problémákat és egyesítsék erőfeszítéseiket az im­perializmus ellen, a békéért, a nemzeti függetlenségért, a de­mokráciáért és a szocializmusért folytatott harcukban. A kommu­nista mozgalom egysége annál is inkább parancsolóan szükséges, mivel az amerikai imperializmus agresszív magatartása súlyosan fenyegeti a világ békéjét. A kínai vezetők csoportja, amely a maoizmusra hivatkozik, azzal, hogy szembeszáll vala­mennyi szocialista ország egy­ségakciójával és széthúzás elhin- téséie törekszik a kommunista pártok és az imperialistaellenes erők soraiban, az imperialisták mesterkedéseinek kedvez, gyen­gíti mozgalmunkat, súlyos káro­kat okoz a szocializmus és a bé­ke ügyének — mondotta. Ilyen helyzetben — úgy vél­jük — össze kell fogni az anti- imperialista erőket és szorosra főzni a kapcsolatokat a kommu­■ta és munkáspártok között. — Véleményünk szerint — je­lentette ki — megértek a felté­telek arra, hogy gyakorlati mun­kába kezdjünk egy új nemzetkö­zi kommunista értekezlet össze­hívására. Ennek a munkának — hangsúlyozta — minden szaka­szában rendkívüli módon kollek­tívnak kell lennie. Elképzelésünk szerint megfelelő konzultáció után a 81 kommunista- és mun­káspárt 1960-ban tartott értekezz létén elfogadott szabályoknak megfelelően, e 81 párt képvise­lői — legalább is azoké, amelyek helyeslik az értekezlet összehí­vásét — tanácskozó jellegű ülést tartanának és ezen határozhatnák meg az értekezlet összehívását és napirendjét. Ezt a tanácskozó ülést az FKP főtitkára szerint — a jövő év első hónapjaiban le­hetne megtartani. Az értekezlet­re, magára kivétel nélkül meg kell hívni valamennyi kommu­nista és munkáspártot, azokat is, amelyek nem vettek részt a tanácskozó ülésen. Waldeck Rochet hangsúlyozta, egyetlen párt sem kényszerítheti nézeteit más pártokra, amit most a maoista vezetők megkísérel­nek, amikor nyíltan hirdetik azt a szándékukat, hogy ráerőszakol­ják az egész kommunista mozga­lomra és valamennyi imperialis­taellenes erőre kalandor, szov­jetellenes irányvonalukat. Az FKP főtitkára ismételten kije­lentette, hogy a francia kommu­nisták ma ellenzik egy vagy több irányító központ létesítését a nemzetközi kommunista mozga­lomban. Ilyen követelést egyéb­ként is, tudomásunk szerint, csak a maoista vezetők támasztanak — a maguk javára. A konferencia és napirendjé­nek előkészítése során a lehető legnagyobb mértékben számítás­ba kell venni, hogy a cél az erő­feszítések összpontosítása a világ munkásmozgalma és imperialis­taellenes mozgalma akcióegysé­gének kialakítására. Éppen ezért az értekezlet nem befejezés, ha­nem egy szakasz kezdete lesz. Hazaérkezett dr. Biró József Párizs (MTI). Dr. Biró József külkereskedelmi miniszter pénte­ken délután franciaországi hiva­talos látogatását befejezve, Pá­rizsból visszautazott Budapestre. Dr. Biró József párizsi tartóz­kodása során találkozott Roland Mungeser államtitkárral és Edgar Faure mezőgazdasági miniszter­rel. Egyidejűleg szakértői szinten megbeszélések folytak a két or­szág kereskedelmi kapcsolatairól, amelyek során szóba kerültek egyes közöspiaci rendelkezések­nek a két ország közötti kereske­delmi forgalomra gyakorolt ki­hatásai. A magyar külkereskedelmi mi­nisztert látogatása során fogadta Maurice Couve de Murville fran­cia külügyminiszter. A magyar külkereskedelmi mi­niszter megbeszélései a francia kormány tagjaival szívélyes lég­körben folytak el. 1! szovjet állam első dekrétuma... Tyihon ov sajtóértekezlete Nyikolaj Tyihonov, a szovjet békebizottság elnöke pénteken sajtófogadást adott a szovjet és a külföldi újságírók számára a lenini békedekrétumnak és a szovjet nép békeharcának fél év­százados jubileumáról. A szovjet állam első dekrétu­mát 1917 november 8-án fogadta el Petrográdon a szovjetek össz- oroszországi kongresszusa és ben­ne javasolta az összes hadviselő népeknek és kormányaiknak, kezdjenek tárgyalásokat a hábo­rú beszüntetéséről és az igazságos, demokratikus, annexio és hadisarc nélküli béke megkötéséről. Tyihonov hangsúlyozta, az első szovjet dekrétum életereje abban van, hogy a nemzetközi kapcsola­tok új elveit vetette fel — a szu- verénitás tiszteletben tartását, va­lamennyi kormány egyenlőségét, a népek közötti barátságot és együttműködést, a különböző tár­sadalmi ' ' 's7erű államok békés együttélését. A szovjet állam életének min­den egyes szakaszát az agresszió és a háború erői ellen vívott fá­radhatatlan harc jellemezte — húzta alá Tyihonov. Az amerikai agresszióval küz­dő vietnami nép harcának támo­gatását Tyihonov a békeszerető lenini politika jelenkori szakasz­ban való konkrét megnyilatkozá­sának nevezte. Kiemelte, hogy a Szovjetunióban a vietnami haza­fiakkal szolidaritást vállaló kam­pány egyetlen napra sem szűnt meg, csupán az idén tíz és tízmil­lió szovjet ember vett részt ben­ne. Nyikolaj Tyihonov hangsúlyoz­ta; az agresszió elleni sikeres harc fő feltétele — az összes békesze­rető erők egysége. Közölte még, hogy a iövő héten Leningrádban megkezdődik a le­nini békedekrétum 50. évforduló­jának szentelt ülésszak, melyen több mint 60 ország békeharcosai fognak részt venni. Egyenrangú partnerként... A gazdasági bizottság határozata a SZÖYOSZ-hoz tartozó szövetkezetek gazdálkodásáról Ejtőernyősöket vezényeltek Washingtonba Washington (MTI). A detroiti utcai harcokban „kitűnt” 82. ejtőernyőshadosztály több zászló- alját vezényelték Washingtonba, a szombati béketüntetés idejére. Az ország minden részéből ugyanakkor légi úton katonai, rendőrségi egységeket is szállíta­nak az amerikai fővárosba, a Pentagon védelmére. A katonák a helyi rendőrséggel együtt a Potomac folyó virginiai oldalán helyezkednek el, míg a főváros­ban a rendőrséget 2100 fegyve­res nemzeti gárdistával erősítik meg. A hatóságok attól tartanak, hogy a tüntetők egy része kordont von a hadügyminisztérium előtt, illetve behatol az épületbe is, a tüntetés egyik jelszava ugyanis az. hogy „szét kell rombolni a háborús apparátust”. A szombati nagy béketünte­tés magyar idő szerint a kora délutáni órákban kezdődik, a Lincoln-emlékműnél, ahonnan az emlékezetes washingtoni polgár­jogi felvonulás indult. A tün­tetők innen mintegy négy kilo­méteres útvonalon jutnak el a Pentagonhoz, ahol a hatóságok engedélyeztek egy gyűlést az egyik parkolóhelyen. Ugyancsak hozzájárultak ahhoz, hogy a békeharcosok a Pentagon egyik bejáratánál tüntető őrséget állít­sanak fel. A felvonulók több csoportja azonban az egész éoü- letet körül akarta venni. A fel­vonulással egyidőben néger ra­dikális szervezetek gyűléseket hívtak össze Washington néger nyomornegyedeiben. A hivatalos Amerika valósá­gos hisztérikus idegességgel fo­gadja a tüntetés előkészületei­nek hűét. A szombati nagy tün­tetés idejére a Fehér Házat „ja­vítások” miatt lezárják a tu­ristaforgalom elől. Megerősítik valamennyi kormányépület vé­delmét, bár a tüntetők ismétel­ten közölték, nem szándékoznak erőszakos eszközöket alkalmazni. A SZÖVOSZ-hoz tartozó szö­vetkezetek és szövetkezeti válla­latok gazdálkodásának és anyagi érdekeltségének rendszeréről ha­tározatot hozott a gazdasági bi­zottság. A határozat a gazdaságirányí­tás reformjának megfelelően szükségesnek tartja, hogy a szö­vetkezetek a _ csoporttulajdon sajátos követelményeit érvénye­sítő önálló vállalati gazdálkodást folytassanak, s a szocialista gaz­dálkodó szervekre érvényes ál­talános állami szabályokat meg­tartsák. A határozat több pontja foglal­kozik a szövetkezetek önállósá­gának kérdéseivel. Ezek szerint a szövetkezeteknek az állami vállalatokkal azonos hatáskört, jogokat kell biztosítani, egyebek között a működési szabályok és gazdasági feltételek érvényesülé­sében, Biztosítani kell például, hogy a reform Indulásánál a szö­vetkezetek az állami vállalatok­kal azonos arányban rendelkez­zenek saját álló- és forgóeszkö­zökkel, ne terheljék őket vissza­menőleges vagy többletkötele­zettségek. Az állami vállalatok­kal azonos hatáskört kell bizto­sítani a szövetkezeteknek a be­ruházásokban, amelyekre vonat­kozó döntéseket a szövetkezeti közgyűlésre, illetve a választott testületre kell bízni. A szövetkezeteknél meg kell szüntetni a vállalati tervek köz­ponti jóváhagyását. Gazdasági tevékenység szervezésére, vagy bővítésére — akár népgazdasági, akár helyi érdekből — csak ak­kor kötelezhetők, ha a rendelke­ző szerv a pénzügyi következmé­nyeket átvállalja. Gondoskodni kell arról is, hogy a szövetkeze­tek tevékenységét ne korlátoz­hassák a versenytárs állami vál­lalatok érdekei. Növelni kell a tagoknak a szö­vetkezésben való érdekeltségét. Ennek során abból kell kiindul­ni, hogy az ellátás, az értékesí­tés és a beszerzés szövetkezeti úton való megoldása a tagok szá­mára előnyösebb legyen, szövet­kezeti tevékenységüket ne korlá­tozzák szigorúbb szabályok, mint amelyek a tagokra, a tagok gaz­daságára érvényesek. A határo­zat olyan előnyöket biztosít a szövetkezetek számára, amelyek egyebek között elősegítik a zöld­ség- és gyümölcsfélék fogyasztói árszínvonalának tartását. A szövetkezet jövedelemszabá­lyozási rendszere ismerje el a sajátos szövetkezeti kötelezettsé­geket, s — az állami vállalatok­kal egyenlő feltételek szerint — nyújtson megfelelő fedezetet a szövetkezetek vállalati alapjaira; a fejlesztés saját pénzügyi forrá­sokból való biztosítására és a szövetkezeti dolgozók jövedel­mének növelésére. A nyereség felosztásánál kifejezésre kell jut­nia a szövetkezeti sajátosságnak. A nagyobb önállóság érdekében az eddig képzett alapokat — a szövetkezeti tartalékalapot, a ré­szesedési alapot — ki kell bőví­teni a különleges közgyűlési alappal, amely az esetleges tag­sági és vállalati érdekellentétek megoldására használható fel. A nagyobb önállóság érvényesül ab­ban, hogy a szövetkezeteket tag­jaik, ha saját érdekükben fontos­nak tartják, esetleg nem nyere­séges tevékenység megszervezé­sére, vagy folytatására is köte­lezhetik. A gazdasági bizottság határo­zata az első olyan összefüggő komplex rendelkezés. amely a kormány szövetkezetpolitikáját érvényesítve, az állami vállala­tokhoz hasonlóan szabályozza a szövetkezetek működését. A határozat gondoskodik arról, hogy a szövetkezetek vagyonilag ne kerüljenek hátrányos hely­zetbe, egyenrangú partnerként állhassanak az állami vállalatok mellett, s a versenyképesség döntse el, hogy a szükséges tevé­kenységet melyikük végezze eL A rendelkezés növeli a szövet­kezetek és a tagság önállóságát, hatékonyabb munkára ösztönzi őket, s alapot ad arra, hogy ér­dembeli döntéseket hozhassanak a helyi problémák megoldására. Megszűnik az Országos Idegenforgalmi Hivatal Kormányhatározat az idegenforgalom irányító szervezetének korszerűsítéséről A kormány határozatot hozott az idegenforgalom szervezetének korszerűsítéséről. A határozat ér­telmében az Országos Idegenfor­galmi Hivatal 1967. december 31- én megszűnik, ugyanakkor bővül az Országos Idegenforgalmi Ta­nács hatásköre. Az ÓIT dolgozza majd ki a terveket a turisztika or­szágos fejlesztésére, az idegenfor­galomból származó bevételek fo­kozására, az idegenforgalom nép- gazdasági hatékonyságának növe­lésére. Egyezteti és összehangolja az idegenforgalommal kapcsolatos — a különböző népgazdasági ága­zatokat érintő — feladatokat, vé­leményezi az idegenforgalom fej­lesztését szolgáló távlati progra­mokat, beruházási javaslatokat. Ellenőrzi az idegenforgalmi poli­tika érvényesítésére vonatkozó ál­lami határozatok, programok vég­rehajtását, szervezi a jelentősebb nemzetközi idegenforgalmi talál­kozásokat és tanácskozásokat, irá­nyítja és ellenőrzi az idegenfor­galmi propagandát, Az ÓIT osztja fel a» idegenforgalmi fejlesztési alapot, s ellátja a tájegységi bi­zottságok felügyeletét. A Minisztertanács az Országos Idegenforgalmi Tanács elnökét és tagjait e tisztségük alól — eddigi jó munkájuk elismerése mellett — felmentette, s egyben Szurdi Ist­ván belkereskedelmi minisztert nevezte ki a tanács elnökévé. A Minisztertanács az Országos Ide­genforgalmi Tanács új tagjait is ' .inevezte. Az idegenforgalom szervezetét azért kellett korszerűsíteni, hogy az eddiginél egyszerűbben és ru­galmasabban készülhessenek fel az arra illetékesek a hazánkba lá­togató külföldiek fogadására, megfelelő ellátására. Az idegen- forgalom javításának kérdése a parlament legutóbbi ülésén inter­pelláció formájában is elhangzott, s Szurdi István belkereskedelmi miniszter válaszában utalt a most megjelent határozatra. A hazánkat felkereső külföldiek megfelelő fogadása, kulturált ellá­tása mindenekelőtt a belkereske­delem munkáján múlik. A mos­tani kormányhatározat nyomán a belkereskedelem sokkal közvetle­nebbül foglalkozhat az idegenfor­galommal, többet kezdeményez­het, tervszerűbben készülhet fel teendőinek elvégzésére. Ez a célja annak, hogy az Országos Idegen- forgalmi Tanács elnökévé a belke­reskedelmi minisztert nevezték ki. Erősödött Nyerere pozíciója Mwanza (MTI). A konstruktív vita légkörében folytatja mun­káját Tanzánia vezető pártjá­nak, az egymilliós TANU-nak (Tanganyikai Afrikai Nemzeti Unió) országos kongresszusa. A jelek szerint az arushai nyilat­kozat bizonyos tételeit ellenző kisebbség visszavonult és Nye- rere elnök pozíciója tovább erő­södött. Afrikai politikai körökben nagy fontosságot tulajdonítanak Nye- rere elnök külpolitikai állásfog­lalásának. Az elnök afrikai vi­szonylatban példátlan élességgel ítélte él az Egyesült Államok vietnami agresszióját és Izrael közép-keleti térhódítását. Mind­két állásfoglalás élénk visszhan­got váltott ki Afrikában. Ami Nyerere elnök belpolitikai beszé­dét illeti, ebből megfigyelők azt a következtetést vonják le, hogv a TANÚ tovább halad az arushai nyilatkozat szocialista célkitűzé­seket követő útján. A tanzániai munkaügyi minisz­ter bejelentése, amely szerint a TANÚ évi öt százalékos béreme­lést engedélyez a munkások szá­mára, hideg zuhanyként érte a tanzániai szakszervezeti vezetőket. A nyár folyamán megtartott szakszervezeti kongresszus je­lentősebb béremelést és havi 18 fontos minimumot követelt. Ez ügyben tárgyalások kezdődtek a párt és a kormány, illetve a szakszervezeti központ között. A most bejelentett döntést a szak- szervezetek megkérdezése nél­kül hozták. Megfigyelők szerint számítani lehet rá, hogy a mun­kások, akik nagy reményeket fűztek a kormány államosítási politikájához, sztrájkkal tiltakoz­nak majd az új bérpolitika be­vezetése ellen. Hírek szerint a szakszervezetek újabb kong­resszuson akarják megvitatni a TANÚ és a kormány döntése kö­vetkeztében előállott helyzetet

Next

/
Thumbnails
Contents