Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-20 / 248. szám
Pl MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT tolna megyei bizottsága és a megyei tanAcs lapja XVII. évfolyam, 248. szám ARA: 60 FILLÉR Péntek, 1967. október 20. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csűlörtökön ülést tartott. Jóváhagyólag tudomásul vette a magyar párt- és kormányküldöttség csehszlovákiai útjáról, valamint a KGST Végrehajtó Bizottságának 31. üléséről szóló beszámolókat. A kormány megtárgyalta az országgyűlés legutóbbi ülésszakán a képviselők felszólalásában elhangzott észrevételeket és javaslatokat. Felhívta az illetékes minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a javaslatok megvalósításának lehetőségeit vizsgálják meg, s erről tájékoztassák az országgyűlés elnökét és a javaslattevő képviselőket. A Gazdasági Bizottság elnöke Beszámolt a Minisztertanácsnak a gazdasági mechanizmus reformját előkészítő munkálatokról. A pénzügyminiszter előterjesztése alapján a kormány rendeletet hozott a nyereségadózás és a vállalati érdekeltségi alapok képzésének rendszeréről. A Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatára a Minisztertanács módosította a családi pótlékról szóló kormányrendeletnek a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó egyes intézkedéseit. A Minisztertanács megtárgyalta és tudomásul vette a SZŐ VOSZ elnökének jelentését a lakosság téli burgonya-, zöldség- és gyümölcsellátására történt felkészülésről. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány rendeletet hozott az állategészségügyi szolgálat továbbfejlesztéséről. A Minisztertanács hozzájárult ahhoz, hogy az Egészségügyi Minisztérium 500 ezer adag himlőellenes oltóanyagot térítésmentesen felajánljon az Egészségügyi Világszervezet részére. riwt családi pótlékra — az egyéb feltételek fennállása esetén — a<z a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag volt jogosult, aki az előző naptári évben, ha férfi, legalább 120, ha pedig nő, legalább 80 munkaegységet teljesített. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló ez év elején hatályba lépett új jogszabályok kimondták: nyugdíjévként azt az évet kei! figyelembevenni, amelyben a termelőszövetkezet tagja a közös munkában, ha férfi, legalább 150, ha pedig nő, legalább 100 tízórás munkanapot dolgozott. A kormány új rendelete a családi pótlékra való jogosultság megállapításánál szintén a munkanapokon alapuló számítási rendszert vezeti be, s a mezőgazda - sági munka jellegének, valamint a termelőszövetkezetek jelenlegi foglalkoztatási lehetőségeinek figyelembevételével a családi pótlékra való jogosultságot férfiaknál 120, nőknél pedig 80 tízórás, az előző naptári * évben közös munkában eltöltött munkanap megszerzéséhez köti. Az eddigi rendelkezések szerint A kormány rendeletéi 1968. január 1-ével lépnek hatályba A megyei tanács jelenti: A nyereségadózás és a válla- Közlönyben, s ennek ismereté- az a termelőszövetkezeti tag, aki lati érdekeltségi alapok képzésé- ben a vállalatok elvégezhetik az előző naptári évben az előírt nek rendszeréről hozott kormány- részletekbe menő számításaikat, illetőleg 80 munkaegységet rendelet az alábbi főbb intézke- A családi pótlékról szóló kor- ’ ... ,,. , .. ,. „ 7. déseket tartalmazza. mányrendeletnek a mezőgazdasá- nem teljesítette, a kővetkező evA vállalatok és dolgozóik anya- gi termelőszövetkezeti tagokra vo- ben családi pótlékra egyáltalán gi érdekeltségét a nyereség aia- na tkozó egyes intézkedései az nem volt jogosult, kulásához kell kapcsolni. Ennek alábbiak szerint változnak. érdekében a nyereség egy részét Az eddigi rendelkezések sze- (Folytatás a 2. oldalon) oly módon kell adó címén befizetni, hogy egyidejűleg megfelelően ösztönző vállalati érdekeltségi alapok képződjenek. Az adóköteles nyereséget — a bérköltség és az átlagosan lekötött eszközök értékének arányát alapul véve — a személyi jövedelmek kiegészítését szolgáló nyereségrészre és a vállalati eszközök bővítését szolgáló nyereségrészre kell bontani. Ennek során a bérköltséget szorzókulcsok- fcal kell számításba venni. A részesedési alap célját szolgáló nyereségrészt a bérköltséghez viszonyítva progresszív módon, a fejlesztés célját szolgáló nyereség- részt változatlan (lineáris) adókulccsal kall adóztatni. A szorzó- kulcsokat és az adókulcsokat a kormányrendelet melléklete tartalmazza. A természeti adottságokból és termelési feltételekből származó, illetve az árrendszerből adódó külön vállalati eredmények meghatározott részét termelési (külön-) adó címén kell befizetni. Az adózás után visszamaradó két nyereségrészt a vállalatok részesedési, illetve fejlesztési alapjukba kötelesek helyezni. A biztonságos gazdálkodás érdekében a részesedési és a fejlesztési alap meghatározott részéből (általában e két alap 10—10 százalékából) tartalékalapot kell képezni. Ez mindaddig kötelező, amíg a tartalékalap összegle el nem éri a mindenkori éves bérköltségnek, illetve a lekötött eszközök értékének meghatározott százalékát. A kormány rendelete 1968. január 1-ével lép hatályba; a napokban megjelenik a Magyar Október közepéig csak felét vetették el a búzának a megye tsz-ei A tervezett búza vetésnek mind- cukorrépaszedés lényegesen job- össze felét végezték el a megye ban halad a búzavetésnél. A hóközös gazdaságai október köze- nap közepén csaknem három- pére. Sőt még az 50 százalékot negyed részét betakarították már sem érte el az eredmény átla- a cukorrépának a megye szövet- gosan. Ebben az időszakban ta- kezetei. Szekszárd város végzett valy már 11 ezer holddal na- is a munkával, és ugyancsak be- gyobb területen került földbe az fejezték a város közös gazdaőszi búza vetőmagja. Sajnos, ságai a napraforgó betakarítását. érezteti hatását a rendkívüli nyári szárazság a talajmunkák késésében. A megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi oszttályáA cukorrépaszedésben közvetlenül befejezés előtt nem áll egyik járás sem. Napraforgóból a dombóvári és a tamási járás már az utolsó táblákat takarítja nak jelentése szerint a követfce- be, hiszen 97, illetve 91,4 százaző a helyzet járásonként a vetésben: legtöbb búzát a paksi járás vetett, a tervezettnek 59,4 százalékát, második a tamási járás 52,5 százalékkal, harmadik a dombóvári járás 46,8, negyedik Szekszárd város 40,5, ötödik a szekszárdi járás 39,5 és utolsó a bonyhádi járás 33,7 százalékos léknél tartottak a jelentés idején. Lassú a kukoricaszedés, a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Most 36 ezer holdról törték le a termést, tavaly viszont erre az időre már 53 ezer hold termése góréban volt. Feltűnő, hogy a bonyhádi járás a legtöbb munteljesítménnyeL A vetőszántás kában, így a kukoricaszedésben ebben az időszakban 69,9 .száza- is az egyik leggyengébb ered- léka a tervezettnek, megyei át- ményt érte el mostanáig. Annál Tagban. A különbségek elég na- is furcsább ez, mivel a bonyhádi gyök ebben a munkában is, hi- járás tavaly többször az élen szén pékiául a paksi járás szövetkezetei 80,5 százalékig jutottak, viszont a bonyhádi járás közös gazdaságai csak 54,6 százalékig A betakarítás, különösen a járt a mezei munkában. A kukorica betakarítását a paksi járás ugyancsak eléggé lassan végezte ezideig, hiszen a termésnek mindössze negyedét takarította beu V Magyar a üclvozk# távirata L. I. Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, N, V. Podgomij elvtársnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének, A. N. Koszigin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, Moszkva A „Venus—4” szovjet űrállomásnak a Venus bolygó felttieté- re történt sikeres leszállása alkalmából kérjük, fogadják a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és kormányának, egész népünknek gratulációját, őszinte jókívánságait. A „Venus—4” sikeres leszállása új távlatokat nyit a világűr és a naprendszer meghódításában. A „Venus—4” űrállomás célba érkezése, a szovjet tudomány és technika e nagyszerű eredménye a nagy október ötvenedik évfordulójának előestéjén, örömmel és büszkeséggel tölti el az egész haladó emberiséget. Elvtársi üdvözlettel: Kádár János Losonczi Pál a Magyar Szocialista Munkáspárt a Magyar Népköztársaság KB. első titkára Elnöki Tanácsának elnöke Fock Jenő a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Sima leszállás A Venus—4, szazhuszonhét napos, 350 millió kilométeres kozmikus utazás után október 18-án sikeresen leereszkedett az Esthajnal csillag felületére és adatokat szolgáltatott a bolygó légköréről. Képünk a nagyszabású űrutazás előtt készült, amikor a Venus—4, a sima leszállást gyakorolta — még a Földön. A Venus—4 szovjet űrállomás a Szovjetunió aranycímerével megérkezett a titokzatos bolygóra. A figyelem most nemcsak a világraszóló tudományos eredmény, hanem annak létrehozói felé is fordul. Néhány szovjet újságíró járt a „Venus-gyárban”, s az ott látottakról érdekfeszítő tudósításban számol be. Az üzemben, ahol a Venus—4 készült számtalan próbának vetették alá a felbocsátásra kerülő bonyolult ürlaboratóriumot. Centrifugára helyezték és olyan gyorsan forgott körbe, hogy súlya százszorosára nőtt. Minden egyes csavarjára, vezetékére félelmetes megterhelés zúdult. Az ürlaboratóriumot sötét kiégetett kenőanyaggal — a szublimált réteggel vonták be. Ennek célja az volt, hogy a laboratórium kibírja azt a pokoli tüzet, amely a Venus légkörébe való behatoláskor jelentkezik. A kenő- réteg meggyullad és maga is elég, de egyúttal megóvja a tudományos laboratóriumot attól, hogy az elégjen. Egész sereg mérnök törte a fejét, miképpen lehetne a laboratóriumot úgy megszerkeszteni, hogy amikor leereszkedik a Ve- nusra, parabolikus antennái mindig a Fold irányába forduljanak, Mi történjék akkor, ha süvítő szelők feldöntenék? Hogyan állítsák „talpra” ezt az egész bonyolult alkotmányt, ha oldalra dőlne. Tervezőknek eszükbe jutott a „kelj fel Jancsi” gyermek- játék, amely mindig visszatér eredeti helyzetébe. A mérnökök a Venus—4 űrlaboratóriumát ilyen „kelj fel Jancsivá” alakították ki. A Venus—4-nek még cukorra is szüksége volt. Az űrlaboratórium nem süllyed a vízben, sőt még a benzinben sem. Különleges úszószerkezete van. De ha mégis, valamilyen nagyon könnyű folyékony közegbe jutna, akkor működésbe lép a cukorból készült zár. Ez a zár elolvad és a cukor- finomítvány által eddig erőteljesen összenyomott rugó kiugrik és az antennákat a folyadékfelszín fölé löki. Az űrberendezés részlegeiben szigorúan meghatározott hőmérsékletnek kell uralkodnia. Ezt megoldani rendkívül nehéz feladat volt, ugyanis az űrállomás egyik fele ki van téve a Nap sugárzásának, a másik fele pedig a „kozmikus hideggel” érintkezik. Olyan hűtőberendezést kellett szerkeszteni, amely egyszerűen és ugyanakkor végtele(Folytatás a 2. oldalon)
