Tolna Megyei Népújság, 1967. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-15 / 244. szám

4 4 T Í967. október 15. TOLNA MEOTEl NEPŰJSAG 9 II fejét kell venni? Dömény József, a 11. AKÖV autóbuszvezetője július 22-én éj­jel harmadmagával átruccant Miszláról Udvariba egy táncmu­latsággal egybekötött halvacsorá­ra. Nem gyalog, vagy „maszek” járművön, hanem a vállalat autó­buszával. A „fekete fuvarról” be­jelentés érkezett a vállalat veze­tőségéhez, ahol fegyelmit indítot­tak ellene. Ennek eredményeként a büntetés: alacsonyabb munka­körbe helyezték. Lakhelyéről, Miszláról elkerült Szekszárdra, az AKÖV TEFU-részlegéhez. Dö­mény József a fegyelmi határo­zatot súlyosnak tartotta, fellebbe­zett. A vállalati döntőbizottság fel­lebbezését elutasította. Így került az ügy a Tolna megyei Területi Döntőbizottság elé. Dömény elkövetett fegyelmije látszólag tiszta ügy. Vétett a tár­sadalmi tulajdon ellen, nem tar­totta be a kötelező nyolc órai pi­henőidőt, veszélyeztette az utazó- közönség testi épségét. A területi döntőbizottság tárgyalása előtt, a rendelkezésre álló aktákból, ügy­darabokból előre világos volt a döntés: Dömény József fellebbe­zését itt is elutasítják, és helyben hagyják a vállalat fegyelmi ha­tározatát. Csupán a tárgyalás előtt néhány nappal érkezett két levél okozott némi gondot a döntőbi­zottság elnökének. Két levél nem gondolkozott a következmé- tették a tamási rendőrkapitány- nyeken, mielőtt elkövette a fe- ságon és az eljárást megindítot- gyelmi vétséget stb. ták. Egyiket Miszláról, a másikat Udvariból írták. Mindkét boríték­ján közel 180 aláírás. Valameny- nyien azt kérték, hogy Dömény Józsefet ne helyezzék Szekszárd- :a, mert eddigi becsületes, odaadó nunkája után ezt nem érdemli neg. Az aláírók között munkások, értelmiségiek, tsz-elnök, az udva- -i tanácselnök, és még számos >lyan is akadt, aki jól tudja, hogy i fegyelmi büntetés megérdemelt. Mégis tiltakozik ellene? Ez az egy „ M iolog nem volt tiszta a bizottság ™:tt- slott. Megmutatta a döntőbizottság ügyiratát valakinek? — Igen... Néhány utasnak a buszban, akiket jól ismertem. A kézség és a vállalat érdekében tette _______ A mérleg egyre jobban a válla­lat oldalára billen. De még mielőtt a bizottság döntést hozna, Hús Lajos, a 11. AKÖV szakszervezeti bizottságának titkára kér szót: — Tisztelt Döntőbizottság! Ügy gondolom, hogy Dömény József ügyét nem szabad egyszerűen le­zárni addig, amíg mindent alapo­san nem veszünk figyelembe. El­nézést, ha kissé hosszú leszek, de mindent az elején kell kezdenem. — Hosszú évekig nem volt meg­felelő gépkocsivezetője a Miszla— gyönki járatnak. A téli napokban hol elindult a busz, hol pedig nem közlekedett. A községi tanács többször fordult a vállalathoz, hogy jelöljön ki egy gépkocsive­zetőt, akinek részére Miszlán még szolgálati lakást is biztosítanak. Senki sem vállalta a kihelyezést, csak Dömény József. így az ígé­rethez híven, meg is kapta a szol­gálati lakást a tanácsházán. Meg­oldódott a miszlaiak és az udva­riak régi problémája, az új gép­kocsivezető a legcudarabb téli idő­szakban is pontosan indult, elvit­te és visszahozta az embereket a munkából. Hamar megszerették, mert olyan lelkiismeretes mun­kát végzett, amilyent addig még egy gépkocsivezető sem. Képes volt arra, hogy hajnalban végig­gyalogolja a Miszla—Udvari kö­zötti távot, hogy meggyőződjön, milyenek az útviszonyok. — A vállalatot is értesítették, így nálunk is megindult Dömény ellen a fegyelmi. Ennek kivizsgá­lása érdekében jelentünk meg mi is a faluban. Ekkorra már ott volt Budapestről a szakértő is, akit a „bűncselekmény" kivizsgálása ér­dekében hívtak ki. Persze, a ne­vetséges eljárást megszüntették, mert természetesen a mi embe­rünknek volt igaza. A felmerült kárt és a szakértő kiszállását a tanácsnak kellett megfizetni. így kezdődött az ellentét Dö­mény József és a tanács elnöke, valamint a titkár között. Azóta is kisebb-nagyobb „összeütközé­sekre” került sor közöttük, ahol mindig a gyengébb vallotta kárát. A fellebbezés elutasítása módosul A tárgyalás rövidnek ígérkezett, tz elnök felolvassa a fegyelmi atározatot és Dömény József fel- sbbezését, majd megkérdezi: — Kívánja-e beadott fellebbe- ését kiegészíteni? — Különösebb kiegészíteni va- 5m nincs, csupán szeretném, ha em szakítanának el családomtól, jvábbra is ott maradhatnék Misz­ín. A fegyelmi vétséget elisme- em, éppen ezért vállalom a bün- stést is, csak ne ilyen formában - feleli bátortalanul. — Mennyi volt a havi átlagke- esete, és az alacsonyabb munka- őrben mennyivel csökken a fi- etése? — Átlagkeresetem 2752 forint és z körülbelül 1400—1600 forinttal sokkén majd. A szokásos kérdések következ­ek: Mióta dolgozik a vállalatnál, olt-e ezenkívül fegyelmije, miért — A későbbiek folyamán meg­jelent nálam egy rendőrőrmester, adatokat kért Dömény Józsefről — mondja Hús Lajos. — Közli velem, hogy a buszvezetőt társa­dalmi tulajdon rongálásáért fele­lősség terheli. Egynéhány rémhír már korábban is fülünkbe jutott arról, hogy Dömény és a miszlai tanács vezetői között ellentét van, de arra nem mertünk gondolni, hogy ezért szeretnék kitenni a szolgálati lakásból. Mást akartak helyére költöztetni. A párttitkár elvtárssal együtt kimentünk Misz- lára. A következőt tapasztalták: A gépkocsivezető éjjel, munka után ment haza. Lakásába nem tudott bejutni, mert a hozzá vezető ajtót a vb-elnök utasítására lelakatol­ták. Dömény József másként nem tudott lakásába bejutni, csak a la­kat lefeszítése árán. A „bűncse­lekményt” reggel azonnal jelen­Az eset után figyelmeztettük Döményt, nagyon vigyázzon ma­gára, semmi fegyelmezetlenséget ne kövessen el, mert Ilyen körül­mények között nagy baja szár­mazhat belőle... — És még valamit szeretnék el­mondani — folytatja a szakszer­vezeti titkár. — Ottjártunkkor sok emberrel beszélgettünk Miszlán és Udvariban is. Valamennyien tisz­telik és szeretik Dömény Józsefet. Mindenki csak a legjobbat mond­ta róla. Most is azt állítják, hogy ha elmegy a faluból, nagyon sok nehézség vár az utasokra, külö­nösen télen. Azt hiszem, hogy az sem közömbös a döntés előtt, ha elmondom, hogy Dömény a szak­mája megszerzése óta a vállalat­nál dolgozik és soha semmi pa­nasz nem merült fel munkája el­len. Igaz, hibát követett el, és ezért meg kell, hogy kapja a mél­tó büntetést, de kérem a döntőbi­zottságot, mérlegelje a vállalatunk által kiszabott fegyelmi határoza­tot. A tárgyalás előtt a még biztos­nak vélt fellebbezés elutasítása módosult. Dömény József gépko­csivezető továbbra is marad a régi helyén, de az 1967. évi nyereség- részesedést és a négy nap pótsza­badságot megvonják tőle. Igaz, ez­zel az ítélettel most a fejét nem vették, de a fegyelmi vétség még akkor is eléggé súlyos, ha a mun­káját eddig minden kifogás nél­kül látta el. Valószínű, máskor jobban meggondolja, hogy érde­mes-e pár órai szórakozásért ál­lást, családi otthont kockáztatni. A döntés így helyes, és 'főleg emberséges. Nagyrészt köszönhető azoknak az embereknek, akik is­merik és munkája után megbecsü­lik Dömény Józsefet. A beküldött 180 aláírás nem azt bizonyítja, hogy fegyelmi vétségéért nem íté­lik el, mentegetni akarják, hanem csupán azt, hogy szót emelnek a jogtalan intrika és becstelen el­járásokkal szemben. Fertői Miklós Több ólomra van szükség! A hétköznapi életben egyre rit- ábban találkozunk ólommal, a íűanyagok, valamint egyéb nyagféleségek terjedése követ- eztében a technika sok területé- 51 is kiszorult. Ebből arra kelle- e következtetnünk, hogy a világ lomfogyasztása évről évre esők­en, ám a statisztikai adatok en- ek éppen az ellenkezőjéről ta­cskódnak. A gépkocsigyr ikkumulátorok, csapágyak) és a kábelgyártásban ugyanis még ma sem nélkülözhető e nehézfém, márpedig mindkét iparág roha­mosan fejlődik. Sőt, a jövőben az ólomfelhasználás még további nö­vekedésével kell számolni, hiszen az atomerőművekben egyelőre pó­tolhatatlan szerepet tölt be. Egyre inkább előtérbe kerülnek a villa­mos meghajtású gépkocsik is, amelyek ma még ólomakkumulá­torokból merítik az energiát. Frissebb a hús műanyagban Egy angol vállalat új műanyag­fóliát hozott forgalomba, amely elsősorban a friss hús előrecso­magolt adagokban történő árusí­tására alkalmas. A fóliát átjárhat­ja a levegő és így a hús — az oxi­gén hatására — megtarthatja ere deti színét. A másik jó tulajdon sága: a fólia belső felületére nem rakódik le vízpára, a csomagolt hús tehát nem lesz párás. Szívjunk, ne szívjunk? A nikotin a dohánylevelekben, mint azok alkaloidja fordul elő. A száraz, nyers dohánygyártmá­nyok és levelek kb. 0,6-tól 8 százalékig tartalmazzák a niko­tint. Érdekes, hogy a legtöbb ni­kotin az olcsó dohányfajtákban, míg a legkevesebb, a legjobb és legfinomabb dohányneműekben található. Már 4 centigramm ni­kotin, a légzőközpont bénítása miatt, halált okoz. A nikotin mérgező hatása fő­képpen a szívvel kapcsolatban okoz káros tüneteket: szívdobo­gással, szívtóji nyomással, a bal karba kisugárzó fájdalmakkal jár. A dohányzás hatására nagyobb mennyiségben kerül adrenalin a vérkeringésbe. Az adrenalin pe­dig érszűkületet okoz, emiatt megnehezedik a szív munkája. A vérnyomás is emelkedik. A vér­cukor mennyiségének emelkedés* és csökkenése is kimutatható. Tudományosan bizonyították: a súlyos következményekkel, eset­leg a láb amputációsával járó ér­szűkület betegség kialakulása a dohányzással kapcsolatos. Hiba volna azonban, ha a vérkeringési szervek megbetegedésének gya­koribb előfordulását és az ebből származó, magasabb halálozási arányszámokat csak a dohányzás számlájára írnánk. Arra a kérdésre, hogy kinek árt a dohányzás és kinek nem, nehéz egyértelmű választ adni. Talán semmiről sem írtak annyit, mint éppen a dohányzásról, jót. és rosszat egyaránt. A dohányzók jóval többen vannak, mint a nem dohányzók. Könnyelműség volna azt állíta­ni, hogy a dohányzás ártalmat­lan. Egyetlen fiatal sem azért do­hányzik, mintha jólesne neki. Eleinte utálja, s csak legényke­désből gyújt rá. Az utánzási ösz­tön, a tilalom ingerlő hatása az­tán a dohányzás ismételt meg­kísérlésére bírja, A heveny ni­kotinmérgezés tünetei senkinél sem tapasztalhatók olyan élén­ken, mint a fejlődésben lévő fia­tal szervezetnél. Ezek: hányás, hasmenés, fejfájás, szívdobogás, gyomor-, bélgörcsök, erős sá­padtság. A tünetek komoly fi­gyelmeztetésül szolgálhatnak a fiatalok számára. A krónikus nikotin mérgezést magunkon is tapasztalhatjuk, ami­kor a megszokottnál többet szí­vunk. Tünetei: fejfájás, szédülés, hányás, hasmenés és köhögés. A nők ma már kiterjedten hó­dolnak a dohányzás szenvedélyé­nek, sőt sokkal szenvedélyeseb­ben dohányoznak, mint a férfiak. Wintz professzor tapasztalata sze­rint a dohányzó nők bőre sokkal * petyhüdtebb, fakóbb és örege­sebb, mint a nem dohányzóké. Németországban újabban azt is kiderítették, hogy nőknél nem egyszer a meddőség az erős do­hányzás következménye. A terhes nők pedig vétkeznek születendő gyermekük ellen, ha dohányoz­nak. A nagy vitát: szívjunk, ne szív­junk —, nem lehet eldönteni. Akinek a szervezete érzékenyen reagál a dohányzásra, az feltét­lenül szokjon le róla. Ehhez ter­mészetesen nagy akaraterőre van szükség. Nem elegendő csökken­teni a dohányzást, abba kell hagyni. Min derül a külföld? Egy férfi elment az orvoshoz, és panaszkodott, hogy fáj a bo­kája. Az orvos alapos vizsgálat után megkérdezte: — Mióta vannak fájdalmai? — Két hete — válaszolt a be­teg. — Ember! Magának eltört a bo­kája. Miért . nem jött hamarabb? — Tudja, doktor úr, a felesé­gem miatt nem mertem szólni. Mindig, amikor fáj valamim, azt mondja nekem: .»Benedek, most aztán éppen ideje, hogy leszokj a dohányzásról”. Óvjuk fogainkat A civilizált konyhatechnika kö­vetkeztében a táplálkozás a pu­hára főtt, pépes és édesebb éte­lek felé tolódott el. így két ká­rosító tényező hat egyszerre: csökken a fogak erőteljes rágási szerepe, és a tapadós, pépes, szénhidrátgazdag étel nagyobb mértékben lepedéket képez a fo­gakon. A kopás a fogszúvédelem szempontjából előnyös, mert a fogak simára csiszolódnak, tisz­tulnak. Jól ismert tény, hogy a szemfogak rágóélein nem szokott szuvasodás előfordulni. A cukorártalom sokszor már a csecsemőkorban kezdődik. Egyes szülők rendszeresen cukorba már­tott dudlit adnak a síró kisgyer­meknek. Ez szuvasodást, zománc­oldódást, s olykor a tejfogak tel­je* pusztulását okozhatja. Az édességfogyasztás káros a fogaknak, ha elmulasztjuk a rend­szeres fogápolást. Lepedék képző­dik a fogak felületén, és meg­indul az említett savképződés, amely a zománc oldódását okoz­za. s fokozza a szuvasodás ve­szélyét. Mindezek ismeretében vi­gyázzunk arra, hogy a gyermek ne váljék ,,édesszájúvá”. Különö­sen az étkezések között ne fo­gyasszon édességet, s este, reggel tegyük kötelezővé a fogmosást! Arról természetesen nem lehet szó, hogy a táplálkozásból telje­sen kiküszöböljük a szénhidrátot. Nem kétséges azonban, hogy ha csökkentenék a kisgyermekeknél és csecsemőknél a manapság igen gyakori szénhidrátokat., ak­kor nem is válnának megszokot­tá. Világszerte az egyik legelter­jedtebb betegség a fogszúvasodás. Az ellene való védekezés, a meg­előzés, csak akkor lehetséges, ha már kisgyermekkorban óvjuk, védjük a tejfogak épségét, — elsősorban cukorfogyasztás csök­kentésével —, és a rendszeres, gondos fogápolással, amely — a rossz fogak orvosi kezelése mel­lett — szükségessé teszi az ala­pos fogtisztítást is minden ét­kezés után. Veszélyes növények Az Ősz is a kirándulások ideje, a kiadós gyalogtúráké, amikor virág-, vagy lombcsokor tarkái­nk a hazatérők kezében. Nem mindig veszélytelenek ezek a csokrok; kevesen tudják, hogy a sokszor lenyűgöző szépségű virá­gok egyike-másika mérgező. A kertből és a virágkereskedésekből is számos mérgező növény jut el az otthonunkba, mint például a sisakvirág, a pünkösdi rózsa és a szarkaléb. Több szob*anövény allergiás bántalmat okozhat. Nem véletlenül tiltják a kórházakban, hogy a betegeknek cserepes nö­vénnyel kedveskedjünk. Baleset általában csak akkor történhet, ha a gyermekek csi­pegetik, szájukba veszik, lenyelik a veszélyes növényrészeket. Sze­rencsére ritkán fordul elő ilyen baleset, ám mégis hasznos tájé­kozódnunk a kellemetlenségek forrásai felől. A gyermekek épségére féltő gonddal vigyázóknak tudniuk kell, hogy a legtöbb növény­mérgezés nem a virágok és zöld növények révén fordul elő, ha­nem inkább a magvak által. A növények zöld része ugyanis többnyire kellemetlen ízű, a gyer­mek csak kivételes esetben rág­ja meg, nyeli le. A mérgező hú­sos termések sem kellemes ízű­ek, s így ritkán jutnak a szájba, s az emésztőrendszerbe. Ellenben a magvak általában ízetlenek, ezért nincs riasztó hatásuk. Milyen mérgező növények magvai kerülhetnek a gyermekek kezeügyébe? Falun, ahol a masz­lag nagy fekete magvai szétszó­ródnak a növény tokjából, a ját­szadozó kicsinyek szájukba ve­hetik, lenyelhetik azokat, s ez súlyos mérgezést idézhet elő. Nem kevésbé veszélytelen a ricinus magva sem, amelyből a hashaj­tónak használt olaj készül (az ipari feldolgozásnál hőkezeléssel elpusztítják a mérget!.) A rici­nus magja bab nagyságú, szép. márványozott rajzolatú, a gyer­mekek szívesen játszadoznak ve­le. Néhány szem ricinusmag le­nyeléséért életével fizethet a gyermek. Mi tehát a teendő? A csokrok­ból nem érdemes száműzni a mérgező növényeket, de elővigyá­zatosnak kell lennünk. Viszont a maszlagmagra és a ricinusmag­ra ügyeljünk, tartsuk távol közvetlen környezetünktől, ne­hogy végzetes tragédiát okozza­nak!

Next

/
Thumbnails
Contents