Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-14 / 217. szám

.1 I ÖCKöl. ­•’ könyvtár rdó TOLNA MEGYEI■ m*sPBOtgrABtAi-eonattBgRj NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAnACS LAPJA XVII. évfolyam. 217. szám ÁRA: 60 FILLÉR Csütörtök, 1967. szeptember 14, Az egyiptomi összeesküvők páncélosokkal akarták megszállni Kairót Az Ahram szerdai száma több­oldalas beszámolóban ismerteti az Amer marsall által szőtt ösz- szeesküvés eddig feltárt részle­teit és közli a leleplezett puccsis­táik sajátkezű írásos vallomásai­nak fényképeit. A lap bejelenti, hogy letartóz­tatták Abbasz Raduan volt bel­ügyminisztert és őrizetbe vették Szalah Nasszrt, a felderíts' szol­gálat volt vezetőjét. Az összeesküvést feltáró vizs­gálat a végéhez közeledik és va­lószínűleg két hét múlva had­bíróság elé lehet állítani a vád­lottakat — írja az Ahram. A vezető kairói lap megálla­pítja, hogy a kalandorok min­denáron hatalomra akartak ke­rülni. Többen köztük azért tör­tek a hatalomra, hogy elfeledtes­sék felelősségüket az agresszorral szemben elszenvedett katonai ve­reségért. ; Az Ahram megállapítja: az összeesküvés célja az volt, hogy Amer marsallt visszaállítsa a hadsereg élére, annak ellenére, hogy Nasszer elnök a hadsereg és a nép érdekében ezt ellenez­te. A terv szerint Amer marsall augusztus 27-én éjszaka — tehát az őrizetbevételót követő napon a sajka egység (kommandók) ha-’ diiskolájába ment volna, hogy a kommandók 400 főnyi kíséretével onnan a kasszasszini parancsnok­ságra vonuljon. A kommandók tagjai közül csak nagyon keve­sen tudtak volna a vállalkozás céljáról, a többség azt hitte volna, hogy Nasszer elnök visszaállította Amer marsallt a fegyveres erők élére. Ezzel a kommandóval Amer megszállta volna a keleti parancsnokságot, vagyis a had­sereg fő erejének parancsnoksá­gát. Ebből a pozícióból diktálni akarta feltételeit Nasszer elnök­nek: nevezze ki a haderő főpa­rancsnokává és bocsássa szaba­don mindazokat, akiket a katonai vereség okainak felderítése során letartóztattak. A terv előkészítése szakaszában kevesen tudtak az akcióról. Amer marsallon és Samsz Badran volt hadügyminiszteren kívül hatan. Amer és Samsz Badran e hat összesküvő részvételével „forra­dalmi tanácsot” akart létesíteni. Siker esetén az új kormányt Samsz Badran alakította volna meg. A tanúvallomások szerint az akció nem irányult volna Nasszer ellen, hanem rá akarta kényszeríteni az elnököt a válto­zások tudomásulvételére. Az ügyben az egyik titkos összejöve­telen vita folyt. Feltették a kér­dést: elfogadja-e Nasszer a rá- kényszerített helyzetet? Úgy vél­ték, hogy két okból valószínű, hogy elfogadja: először azért, mert nem akar vérontást és eddig min­dig is elkerülte, másodsorban pe­dig azért, mert izraeli erők van­nak a Sinai-félszigeten és ebben a helyzetben az elnök mindent inkább elfogad, mint egy esetleges összeütközést a hadseregen belül. Feltették a kérdést: mi történjék akkor, ha az elnök mégsem fogad­ja el az új helyzetet? Erre az esetre abban állapodtak meg: Amer marsall személyesen Kairó­ba vezet egy páncélos hadoszlo­pot, hogy kierőszakolja a terv végrehajtását. Abbasz Raduannak kellett vol­na elfoglalriia a főváros fő stra­tégiai pontjait és letartóztatásokat kellett volna foganatosítani az alatt a hat óra alatt, amíg Amer marsall tankoszlopa a keleti front­ról a fővárosba ér. Arra az esetre, ha Nasszer elnök parancsot adna a légierőnek, hogy állítsa meg a Kairó felé tartó tankoszloppt, Mo­hamed Tahszin Zaki légi ezredes­nek kellett volna megakadályoz­nia e parancs végrehajtását. Amer marsall Galal Hareidinek diktálta a terv részleteit augusz­tus 23-án gzehi házában, Samsz Badran, Abbasz Raduan és Osz­mán Nasszr jelenlétében. Ezt a tervet elégették, amikor körülke­rítették Amer házát, hogy letar­tóztassák az ott menedéket élve­ző tiszteket. II dél-vietnami hazafias erűk meglepetésszerű támadása A dél-vietnami hazafias erők szerdára virradó éjszaka a de- müitarizált övezettől délre meg­lepetésszerű támadást intéztek egy amerikai támaszpont ellen. A harcokban hat amerikai kato­na életét vesztette, 94 pedig meg­sebesült. Szerdára virradó éjszaka szin­tén a demilitarizált övezet kö­zelében a DNFF egységei a Kon Thien-i amerikai haditengerészeti támaszpontot vették tűz alá. Az amerikai légierők kedden folytatták támadásaikat a Viet­nami Demokratikus Köztársaság délre eső területei ellen. A légi­támadások célpontjai közé tarto­zott a De Vinh közelében levő két vasúti híd, a Dong Hoi-tól 61 kilométernyire északkeleti irányban fekvő alagút és teher­autópark. Nyugati hírügynökségek beszá­molója szerint rohamosan csök­ken az amerikaiaknak az a re­ménye, hogy a választásokat kö­vetően Saigonban egységes, „szé­les alapokon nyugvó” kormányt ültethetnek hatalomra. A UPI szerint mind nyilvánvalóbbá vá­lik, a Thieu—Ky tábornokkettős között bekövetkezett szakadás. Most a választások után Ky tá­bornok keserűen állapítja meg, hogy az új kormányban neki mindössze a másodhegedűs sze­repét szánják. A dél-vietnami alkotmányozó nemzetgyűlés szerdán összeült, hogy megvizsgálja azokat a pa­naszokat, amelyek szerint a vá­lasztások során visszaélések és csalások történtek. A vizsgálatok eredményeit előreláthatólag há­rom nap múlva hozzák nyilvá­nosságra. A nemzetgyűlés épü­letét — újabb zavargásoktól tartva — erős rendőri kordon vette körül. Angol lapok a bombázásokról A szerdal Times vezércikkben bírálja az amerikai eszkaláció újabb lépcsőfokát: a haiphongi városközponthoz és kikötőhöz tartozó célpontok bombázását. A lap szerint a bombázásból szár­mazó hátrányok Amerika szem- ipontjából nagyobbak lesznek, mint a várható előnyök, mert ahelyett, hogy amerikai feltéte­lek mellett a tárgyalóasztalhoz kényszerítené a VDK-t, inkább a szovjet segítség fokozódását eredményezi. A Financial Times washing­toni tudósítója szerint a bom­bázások „hazug színben tünte­tek fél Johnson békekezdemé­nyezéseit”. A tudósító megálla­pítja: a legutóbbi bombázást már csak egy lépés választja el a szélsőséges katonai körök kö­veteléseitől, amelyek egyenesen a kikötői blokkok bombázását ajánlották. „Ugyanakkor arra mutat az újabb eszkaláció, hogy Johnson elnök egyre kevésbé képes kézben tartani a csaknem naponta változó jellegű háború ellenőrzését”. Napirenden : a kollektív szerződések előkészítése Alapos felkészülés, élénk vita jellemezte a dunaföldvári kendergyár szb-ülését — Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének közeled­te egyre jobban érezteti hatását az szb munkájában — jegyezte meg az ülés előtt Sarvajcz Ist­ván, a dunaföldvári kende.rgyár szb-titkára. Ezen az szb-ülésen, mint az várható volt, igen széles körű vita alakult ki. A téma: a kol­lektív szerződések • előkészítése. Dósa Tibor gazdasági felelős be­vezetőjében hangsúlyozta: Párt- és állami vezetők látogatása a szovjet jubileumi kiállításon Szerdán több magasrangú láto­gatója volt „A szovjet tudomány és technika 50 éve” című jubile­umi kiállításnak. Délelőtt Németh Károly, a Budapesti Pártbizottság első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja és Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának nyugalmazott elnöke tekintette meg, Sz. I. Kozlovnak, a kiállítás főigazgatójának ka­lauzolásával. Délután felkeresték a kiállítást Biszku Béla, a Köz­ponti Bizottság titkára és Szirmai István, a Politikai Bizottság tag­jai, Czinege Lajos, honvédelmi miniszter, és Ilku Pál művelődés- ügyi miniszter, a Politikai Bizott­ság póttagja, őket F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, Sz. I. Kozlov és Kiss Árpád mi­niszter az OMFB elnöke fogadta. Petrov akadémikus a holdutazás lehetőségeiről G. I. Petrov akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadé­miája űrkutatási intézetének igaz­gatója szerdán délelőtt találkozott a magyar újságírókkal a Techni­ka Házában, a MTESZ központi asztronautikai szakosztálya sajtó- tájékoztatóján. Elmondta, hogy az asztronauti­ka fejlődése folytán nincs már messze az idő, amikor bolygótest­véreinket a személyesen jelenlévő kutató ember a földön szokásos földrajzi és földtani módszerekkel vizsgálhatja. A középponti kérdés azonban, amelyre sajnos meglehe­tősen költséges feladat lesz a vá­laszt megkapni, vajon van-e élet a többi bolygókon és esetleg más naprendszerekben. A legtöbb kérdést az újság­írók az ember Holdra utazásának előkészítésével kapcsolatban tet­ték fel. G. I. Petrov elmondotta, hogy igjen sok nehéz feladatot kell megoldani, számos kérdést kell tisztázni, amíg az első ember útnak indulhat a Hold felé. Elő­re ki kell dolgozni azokat a mód­szereket és eszközöket, amelyek­kel az űrhajót és az űrhajóst meg lehet védelmezni a külön­böző veszélyek ellen, részint uta­zás közben, részint magán a Hol­don. Nagy erővel dolgoznak mái1 annak az űrruhának a tervein, amelyben az ember biztonságosan dolgozhat a Holdon is, ahol pedig sem a mienkhez hasonló levegő, sem víz nincs, a hőmérséklet pe­dig igen szélsőséges értékek kö­zött ingadozik. Egyébként az oxigént feltehetőleg a Hold kő­zeteiből is ki lehet majd „ter­melni”, esetleg a Nap energiájá­nak hasznosításával, de nagyon jó lenne tudni azt is, vajon ta­lálható-e hidrogén a Holdon, És ha mindezek a kérdések már megnyugtatóan tisztázódtak — mondotta G. I. Petrov, — akkor következik az utazás. Maga a Hold-utazás gyakorla­tilag ma a következőképpen kép­zelhető el. A Hold felé vezető útnak körülbelül a felén szük­ség lesz a pálya helyesbítésére, hogy az űrhajó pontosan célba érjen és ott simán leszálljon, vagy szputnyikként keringjen a Hold körül. Jelenleg az a meg­oldás látszik előnyösebbnek, ami­kor a Hold körül keringő na­gyobb mesterséges égitestről kü­lön készülékkel száll le az em­ber a Hold felszínére. Igen nagy gond a visszatérés, sőt már a Holdról való elindulás is. Igen bonyolult feladat lesz a visszainduló űrhajót pontosan a Föld felé vezető pályára állíta­ni. De ezen túlmenően új problé­ma, hogy ez esetben a második kozmikus — az úgynevezett szö­kési — sebességről kell az űr­hajót lefékezni. Eközben pedig a környezet hőmérséklete eléri a 13 000—14 000 Celsius fokot is. A jelenlegi hajtóműveket véve figyelembe, ahhoz, hogy akár a minimálisra csökkentett méretű — de tökéletesen biztonságos — űrhajóján a holdutas vissza is érkezhessen, a Földről néhány ezer tonna indulósúllyal kell el­indítani a rakétát. — A kollektív szerződések jelentősége igen nagy, hi­szen tartalmazza a vállalat és a dolgozók jogaira és kö­telességeire vonatkozó va­lamennyi szabályt. Éppen ezért igen fontosnak tart­juk ezt a mai szb-ülésünket, amely az előkészítő munka szer­ves része kell, hogy legyen. Az aktivitással nem volt baj. A legnagyobb vitát a felmondás témája adta. Pro és kontra hangzottak el a vélemények. Egy dologban azonban az első pillanatban egyetértettek: ez pe­dig a törzsgárda fokozottabb ér­dekvédelme. — Azok a dolgozók, akik tíz­tizenöt, vagy még ennél is több időt töltöttek el munkahelyükön, feltétlen védelmet érdemelnek, én azt javaslom, hogy ezeknek a dolgozóknak csak akkor lehes­sen felmondani a vállalat ré­széről, ha egy esetleges nagy­arányú átszervezés a vállalat összdolgozóinak legalább 30 szá­zalékát érinti. Puri László bérfelelős véle­ménye a legteljesebb egyetér­téssel találkozott. — De ez a védettség, csak akikor legyen érvényben, ha a dolgozónak két éven belül fe­gyelmi vétsége nem volt — tol­dotta meg Bánlaki Márton párt­titkár a javaslatot. A Munka Törvényikönyve ter­vezetének. ismeretében kialakult vitában a felszólalásokból ki­csengett, hogy az szb. tagjai alaposan áttanulmányozták az eddig megjelent rendeleteket, tervezeteket cikkeket, s mind­ezek ismeretében tették meg ja­vaslataikat. A másik sokat vitatott téma: a próbaidő jövőbeni alakulása volt. Voltak olyan javaslatok, hogy a segéd- és a betanított munkásoknál nem szükséges oróba idő. Ezt a javaslatot azon­ban elutasította a többség, mi­vel a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az új felvételesek esetében az első héten — a pró­baidőn belül — elég sok a fel­mondás. Ez tehát a jövőben is szükségessé teszi ezekben a munkakörökben a próbaidőt. — Szükségesnek tartom az egy hét próbaidőt,. mert igen gyak­ran fordult elő az elmúlt évek­ben. hogy hz új felvételes dol­gozó két-három nap után a nagy porra, egészségtelen levegőre va­ló hivatkozással még a próba­időn belül itthagyta a gyárat. Erre az egyhetes próbaidőre éppen ezért van szükség. Többet azonban ezeknél a munkakörök­nél nem javasolok, .mert az is igaz, hogy akik már az egy he­tet ledolgozták, eldöntötték ma­gukban, hogy maradnak a gyár­ban. Puri László javaslatát a több­ség elfogadta. A több mint háromórás vita során többen is hangsúlyozták: úgy állítsuk össze terveze­tünket, hogy a jövőben az a gyár életének alapvető szabálya lesz. Erre annál is inkább szükség van, mivel a központilag meg­jelenő szabályok csak elvi ren­delkezést tartalmaznak, s ezeket a helyi sajátosságoknak legin­kább megfelelő tartalommal kell megtölteni. Ennek a fel­adatnak szerva része a kollek­tív szerződés tervezetének meg­vitatása is. Mivel a tervezetnek csak mintegy felét tudták megvitatni az szb-ülésen. ezért olyan hatá­rozatot hoztak, hogy a soron következő szb-ülésen folytatják a kollektív szerződés-tervezet vitáját, s azt a legközelebbi ta­nácsülés elé terjesztik, s csak ennek jóváhagyása után juttat­ják el a gyáregység javaslatait a vállalathoz. (szigetvári)

Next

/
Thumbnails
Contents