Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-13 / 216. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPtJSAQ 196*. szeptember 13. Folytatja munkáját az afrikai csúcsértekezlet Kinshasában folytatja munká­ját az afrikai állam- és kor­mányfők 4. csúcstalálkozója. Ér­tekezlet! körökben általános vé­lemény, hogy a kényes kérdése­ket mellőző napirend nem idéz majd elő nagyobb vitát. Az EAK küldöttsége maga kérte, hogy tekintsenek el az izraeli ag­resszió kérdésének napirendre tű­zésétől. A kinshasai csúcs érdekes ese­ménye, a Lumumba-emlékmn alapkövének letétele a kongói fővárosban. Koszigin üzenete Moszkva (TASZSZ). KosEigln sgovjet miniszterelnök üzenetet intézett az afrikai országok ál­lam- és kormányfőinek Kinsha­sában ülésező értekezletéhez. Az üzenet többek között megálla­pítja: a nagy október 50. év­fordulójának évében a szovjet nép és kormánya ismételten ün­nepélyesen kijelenti, hogy teljes mértékben szolidáris a nemzeti felszabadító mozgalom erőivel. Az üzenetben Koszigin hang­súlyozza: olyan körülmények között, amikor imperialista ag­resszió folyik Vietnamban, ka­tonailag megszállták az EAK és más arab országok területeit, nyíltan fegyveresen beavatkoz­nak a Kongói Demokratikus Köztársaság belügyeibe, s ami­kor összeesküvéseket szőnek és provokációkat hajtanak végre az afrikai kontinens más államai ellen különös jelentőségre tesz­nek szert az összes békeszerető országok és népek együttes és határozóit akciói abban a harc­ban. amelyet az imperializmus, az agresszió, a szuverén államok belügyeibe való beavatkozás el­len, a kolonial izmus és a faji megkülönböztetés utolsó marad­ványainak felszámolása, a szi­lárd béke és az általános biz­tonság érdekében folytatnak. Megáján dekozták a szovjet jubileumi kiállítás kétszázezredik látogatóját Kedden kora délután megér­kezett „A szovjet tudomány és technika ötven éve” kiállításra a kétszázezredik látogató, Zöldi György gépésztechnikus, az Elzett Zár- és Lakatgyár üzemvezetője. A kétszázezredik látogatót Sz. I. Kozlov, a kiállítás főigazgatója fogadta. Gomblyukába tűzte a kiállítás jelvényét és egy szput- nyik-modellel, valamint szovjet italkülönlegességekkel ajándékoz­ta meg. „A szovjet tudomány és tech­nika 50 éve” kiállítás nagyszámú látogatója körében a legnagyobb érdeklődést még mindig a Vosz- tok váltja ki. Gyakori a kér­dés: igazi űrhajó-e a kiállított hófehér test, vagy annak csak nagyon pontos mása. hetetlen zajjal jár. A sorozatos robbanások hangja még jó 200 méternyire is ötször-hatszor na­gyobb, mint amekkora zaj például a TU—104-es kabinjában érez­hető. Egyébként ez a 200 méter a legkisebb távolság, amennyire az indítóállomás személyzete in­duláskor megközelítheti a raké­tát, de ők is földbe ásott bun­kerekben húzódnak meg. Az új­ságírók, akik pedig mindent lát­ni akarnak, maguk sem mernek egy kilométernél közelebb ma­radni az induló űrhajóhoz. • (MTI) p A N O R Á M A Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra kedden fogadta Jumzsagijn Cedenbalt, a Mongol Népi For­radalmi Párt első titkárát, a Mongol Népköztársaság minisz^ terelnökét. aki jelenleg pihenés céljából tartózkodik a Szovjet­unióban. • Frans Jonas osztrák köztársa­sági elnök kedden délben meg­tekintette a bécsi vásár magyar pavilonját. A magas vendéget dr. Simó Jenő, hazánk bécsi nagy­követe és dr. Búzás József ke­reskedelmi tanácsos üdvözölte. Jonas nagy elismerésiéi nyilat­kozott a magyar kiállításról. » A szovjet külügyminisztérium megküldte a laoszi kérdés ren­dezése ügyében megtartott 1962. évi genfi értekezleten részt vett országoknak a laoszi fél folyó év július 12-én és 24-én kelt távira­tait. A táviratokban Vong- vichit, a genfi megállapodások végrehajtásával foglalkozó állami bizottság tagja határozottan kö­veteli, hogy az Egyesüli Álla-' mok haladéktalanul szüntesse be a Laoszi Hazafias Arcvonal ellenőrzése alatt álló területek fölé végrehajtott berepüléseket. • Washingtonban szerdán kez­dődik meg a japán—amerikai miniszteri vegyesbizottság há­romnapos tanácskozása. A min­den évben sorra ikerülő magas szintű megbeszélésen a két or­szág gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai szerepelnek, de a hi­vatalos napirendi pontokon kí­vül előreláthatólag sor kerül politikai kérdések, elsősorban a vietnami háború megtárgyalásá­ra is. De Gaulle befejezte lengyelországi látogatását (Folytatás az 1. oldalról) Az európai biztonsággal ösz- szefüggő problémákat, koztuk el­sősorban a német kérdést, csak az összes érdekel t országok meg­egyezése alapján lehet mtjgolda­ni. A vietnami helyzettel kapcso­latban a két fél elítéli azt a há­borút, amelynek állandó foko­zódása a vietnami nép létet fe­nyegeti, ós a nemzetközi enyhü­lés fő akadályát jelenti. A két kormány kifejezi azt a meggyő­ződését, hogy csakis az idegen beavatkozás megszüntetésével, az 1954. évi genfi egyezmények alapján lehet véget vetni a konfliktusnak. Ami a közel-keleti helyzetet illeti, a felek a lefolytatott vé­leménycsere alapján megállapí­tották, hogy nézeteik közelednek egymáshoz. A közös nyilatkozat szerint a felek megelégedéssel állapították meg a két ország kapcsolatainak kedvező fejlődését és további ki­szélesítésének lehetőségét a meg­kötött egyezmények alapján. — De Gaulle tábornok és a lengyel államférfiak elhatároz­ták, hogy a két ország kapcso­latainak megszilárdítása és poli­tikai együttműködésének további elmélyítése érdekében rendsze­res tanácskozásokat folytatnak a két országot érdeklő kérdések­ről — hangzik a franciái—len­gyel közös nyilatkozat. Francia lapok De Gaulle útjáról De Gaulle tábornok kedden befejeződött látogatása hozzá­járul Franciaország és az új Lengyelország kapcsolatainak szorosabbra fűzéséhez — állapít­ja meg az Humanité keddi szá­mában Yves Moreau. Csak ör­vendezni lehet azon — írja —, hogy minden téren tovább fej­lődnek a kapcsolatok a két or­szág között és összehangolt ak­ciókra kerülhet sor egyes nem­zetközi kérdésekben, például a vietnami amerikai agresszió be­fejezésének siettetésével. Mint várható volt, a megbeszéléseken az európai biztonság problémája volt az uralkodó téma. Ebből a szempontból nem lehet eléggé üdvözölni, hogy De Gaulle tá­bornok ezekben a napokban több alkalommal is újra hangoztatta a jelenlegi lengyel határok sért­hetetlenségét De Gaulle felhívására, hogy tekintsenek messze és hőkölje­nek meg Bernnel Franciaország példájára, a lengyelek azzal fe­leltek, hogy PankoWTa tekintve, közvetve felszólították Francia- országot, ismerje el az NDK-t — irja a Les Echos vezércikke. De Gaulle tábornoknak azokra, a Gdanskban tett kijelentéseire, amelyekben Lengyelország füg­getlenségére szólított fel, Gomui- ka azzal vágott vissza, hogy a szövetség a Szovjetunióval al­kotja országának fő biztonságát Ily módon a „nyitás Keletre’7 amit Franciaország a múlt esz­tendőben megkezdett, úgy tűnik, még nem változtatta meg jelen­tősen a talajt. De Gaulle tábor­nok azonban sohasem gondol­hatta, hogy az „Atlanti-óceántól az Uraiig terjedő Európa” egy nap, sőt egy. vagy két év alatt is megvalósulhat Mintegy 500 halálos áldozatot követelt VtUtr Pradesh államban a múlt pénteki áradás — jelen­tette be az indiai egészségügyi minisztérium. A Gangesböl és a mellékfolyókból kizúduló víz­tömeg körülbelül egymillió hek­tárnyi területet árasztott el. s az emberek százezreit tette haj­léktalanná. Megkexdte tárgyalásait ax angol köxlekedésügyi minisxter Mrs. Barbara Castle, angol nagykövetet. Dr. Bíró József küL közlekedésügyi miniszter kedden kereskedelmi miniszter és Kiss megkezdte magyarországi meg- Árpád miniszter az Országos í^^seit. Or- Csanádi György Műszaki Fejlesztési Bizottság el­közlekedés- és postaügyi mmisz- ___ . . t ér fogadta hivatalában az an- n^M> uK>'ancsa!k fogadta hivata- goi miniezterasszonyt és társasé- lúban az angol mirtiszter- gában Sír Alexander Morley brit asszonyt. (MTI) Válaszért az MTI munkatársa az egyik szovjet szakértőhöz, J. A. Bobnov gépészmérnökhöz for­dult, aki Moszkvában az össz- szövetségi kiállítás űrkutatási pa­vilonjának vezetője. A százéves „Tőke” gezzék. Ehhez a legnagyobb se­gítséget Marx fő műve: „A tőke”, elsősorban az abban alkalmazott módszer adja. Ma is aktuális A szovjet szakember közölte: a kiállított Vosztok „annyira való­di” űrhajó, hogy tíznapos előké­szítés után már indulhatna is az űrbe. Természetesen jelenlegi helyzetéből nem lehetne útnak indítani, mert ahhoz egyéb be­rendezések is kellenek. Bubnov mérnök a következőképpen mond­ta el, hogyan indul útjára egy ilyen típusú űrhajó, mint ami­lyennel Gagarin is repült. Az indítóáilomásra darabon­ként szállítják el. A helyszínen minden darabját igen gondosan megvizsgálják, majd vízszintes helyzetben összeszerelik. Ezután smoker v'szik a kilövőszerkezet­hez. ott függőleges helyzetbe ál­lítják és feltöltik a hajtóanyag­gal. Az űrhajóst — aki rendsze­rint autóbuszon érkezik — aki- IPvf-.T- Uftlének kell ma­gasba emelnie. Az űrpilóta itt száll be a kabinba, amelynek aj­taját azután kívülről rázárják. De természetesen ott van a keze- ügyében az a gomb, amellyel szükség esetén egyetlen pillanat alatt szabaddá teheti a maga szá­mára az utat kifelé. Amikor minden rendben van, az előre meghatározott pillanat­ban begyújtják az első fokozat rakétáit, s az űrhajó egyre nö­Ezekben a hónapokban a tu­dományos ülésszakok hosszú sora, tanulmányok és cikkek százai emlékeznek meg Marx Károly fő művének, a „Tőké”-nek százéves évfordulójáról. De a jubileumi megemlékezéseknél is többet mond az a tény, hogy alig két emberöltő alatt „A tőke” eszméi­nek megvalósulása százmilliók életét formálta át. „A tőke” megjelenése után öt­ven év elegendő volt ahhoz, hogy a Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelme a fold egy- hatodán valóra váltsa a marxi gondolatokat. A századik évfor­dulón pedig már földünk népes­ségének 36 százaléka, a föld te­rületének több mint egynegye­dén megdöntötte az öröknek hitt kapitalizmust, és a kommunista társadalom felé halad. A társadalmi törvények Marx „A tőke” előszavában azt írta: „Ha egy társadalom nyo­mára is jött mozgása természet­törvényének, i— és e mű végső célja nem egyéb, mint a modern társadalom gazdasági mozgási törvényeinek feltárása — termé­szeti fejlődési szakaszokon nem ugorhat keresztül, sem parancs­szóval el nem tüntetheti azokat. De megrövidítheti és enyhítheti a szülési fájdalmakat”. Nem Marx mélyben egyesítve a lángeszű tudós ismereteit és a gyakorlati forradalmár tapasztalatait, ne­gyedszázados szívós kutatómun­kával feltárta a kapitalista tár­sadalom mozgástörvényeit. Mű­vében bebizonyította, hogy „A tőkemonopólium bilincsévé válik annak a termelőmódnak, amely vele és alatta virágzott fel. A termelőeszközök centralizációja, ós a munka társadalmasí­tása olyan fokra hágnak, ahol már nem férnek meg tőkés bur­kukban. A burkot szétrepesztik. Ütött a tőkés magántulajdon vég­órája. A kisajátítókat kisajátít­ják.”. Marx azt is felfedezte, hogy a „kisajátítók kisajátításá­ra” hivatott társadalmi erő a munkásosztály. Közgazdaságilag megalapozta az osztályharc elmé­letét és gyakorlatát. Iránytűt adott a nemzetközi munkásosz­tálynak, és ezzel megrövidítette az új társadalom születésének idejét. Az eszme győzelme A megváltoztatott világ képe a legmeggyőzőbb válasz azokra a támadásokra és kétségekre, ame­lyek „A tőké”-t első kiadásától hosszú időn keresztül kísérték. Amikor Marx élete fő művét be­fejezte, — a firenzei költőt. Dan­utadon, és ne bánd, hogy mit beszélnek!” Ez az út a burzsoá­zia szakadatlan rágalmai között vezetett a mű eszméinek megva­lósulásához. A megvalósulás cá­folhatatlan bizonyítékai kénysze­rítették a burzsoáziát arra, hogy ideológusainak erőfeszítéseit most már ne ,,A tőke” cáfolatára for­dítsa, hanem új taktikát köves­sen. Mi ennek az új taktikának a lényege? Már nem cáfolják „A tőke” megállapításait, hanem azt állítják, hogy ezek csak Marx korának kapitalizmusára érvénye­sek. Hiszen Marx nem láthatta előre a monopolkapitalizmus, kü­lönösen az állammonopolista ka­pitalizmus konkrét viszonyait. Ez valóban igy is van.' De mi sem lenne idegenebb Marx szellemé­től, mint a kapitalizmust örökké azonosnak, változatlannak tekin­teni, és „A tőké”-ben minden konkrét történelmi helyzetre al­kalmazható kész receptet keresni. Az azonban ma is cáfolhatatlan, hogy a kapitalizmus minden vál­tozásai ellenére is a tőkemono- pólíumon, a kizsákmányoláson alapszik. A mai valóság tényei tehát ugyanarra a sorsra fogják juttatni az új taktikát' követő burzsoá ideológusokat, mint elő­deiket. A kapitalizmus lényegé­nek tagadhatatlansága azonban nem menti fel a marxista köz­gazdászokat attól a kötelességtől. Napjaink nemzetközi és belpo­litikai eseményei kiemelkedő je­lentőséget adnak „A tőke” több megállapításának. Marx a társa­dalom mozgástörvényeinek feltá­rásával, a gazdasági viszonyok tu­dományos elemzésével a munkás- osztály politikai célkitűzéseinek tudományos megalapozását segí­tette elő. Az átlagprofitráta ki­alakulásának végigkövetésénél bebizonyította, hogy ........minden egyes tőkés és minden egyes ter­melési terület tőkéseinek összes­sége nemcsak általános osztály­együttérzésből, hanem közvetle­nül gazdaságilag is érdekelt az összmunkás osztálynak az össz­tőke által történő kizsákmányo­lásában ... íme itt a matemati­kai pontosságú magyarázata an­nak, hogy a tőkések — bármily kevéssé testvéri módon viselked­nek is egymás irányában a kon- kurrenciáhán — miért alkotnak mégis valóságos szabadkőműves­szövetséget, az egész munkásosz­tállyal szemben”. Ezt az egész munkásosztállyal szemben kiala­kított szövetséget mi sem bizo­nyítja jobban, mint a nemzetközi tőke mai magatartása. Vietnam és Dominika. Közel-Kelet és Ni­géria, és más példák sora figyel­meztet arra: a nemzetközi tőke semmiféle eszköz használatától vekvő sebességgel elindul útjára. A rakéták működése elvisel­idézte elő a kapitalizmus buká­sát, de ő volt az, aki egy sze­tét idézve — a következő mon­dattal indította útnak: „Menj hogy a kapitalizmus új jelensé­geinek marxista elemzését elvé­nem riad vissza, ha a profitról van szó. Korunk bonyolult nem-

Next

/
Thumbnails
Contents