Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-12 / 215. szám

1907. szeptember 12.

rOLNA MEGYEI NÉPfJSAG

3

Elszállításra vár három és fél millió tonna áru

Interjú a szállítási bizottság titkárával

Néhány évvel ezelőtt több „szakember” úgy vélekedett, hogy rövidesen megszűnik az őszi csúcsforgalom gondja. E véleményüket arra alapozták, hogy mind a mezőgazdaság, mind az ipar szállítási igényeinek kielégítése vasúton és közúton, technikailag megoldott. A csúcsforgalom e vélemény óta is minden évben visszatér. Az őszi csúcsforgalom teljesítéséről beszélgettünk Piegl Ferenccel, a megyei szállítási bizottság titkárával, a 11-es AKÖV igazgatójával.

— Tudjuk, a 11-es AKÖV felkészült az őszi csúcsforgalomra, reméljük a többi partner sem okoz csalódást?

— Az Autóközlekedési Vállalat a második negyedév első hónapjaiban tárgyalásokat folytatott a MÉK-kel, a Gabonafelvásárló és -Feldolgozó Vállalattal, az Állami Pincegazdaság, a Paksi Konzervgyár, a kaposvári és az Ercsi Cukorgyár képviselőivel. Célunk az volt, hogy összehangoljuk és koordináljuk a szállítást. A megyei szállítási bizottság megtette a szükséges intézkedéseket, az őszi csúcsforgalom lebonyolítása érdekében. Mindenekelőtt számvetést végeztünk, hogy az igények arányban állnak-e a kapacitással.

— A szállítási bizottság felmérései szerint az idén a második félévben a 11-es AKÖV- nek egymillió 225 ezer, a célfuvarozási és közületi gépjárműveknek kétmillió 313 ezer tonna árut kell továbbítani. Ez csaknem két százalékkal több, mint a múlt évben volt. Különösen figyelemre méltó, hogy az AKÖV-nek ezen belül 9,7 százalékkal növekszik a teljesítménye.

— Az AKÖV, illetve a megye szállítási programjában a MÉK Vállalat jelentős helyet foglal el.

— Az őszi terv elkészítésekor a Tolna megyei szállítási bizottság figyelemmel volt a tervezett átlagtermésre, a termelőszövetkezetek és a Földművesszövetkezeti Szállítási Vállalat gépjármű- állományának növekedésére. Eszerint bontásokban így néz ki a szállítási feladat: augusztusban elszállítottak 6760 tonna árut. Szeptemberben 11 900, októberben 13110, novemberben 3450 tonna árut kell — gyümölcs- és zöldségfélékből — rendeltetési helyre küldeni. Elmondhatom, hogy á szállítási igényeket csaknem teljesen kielégítjük.

— Tehát nincs is különösebb nehézség?

— Sajnos van. A Paksi Konzervgyár szállításainál fennakadás tapasztalható. Ez a kedvezőtlen időjárás, és főleg a paradicsom előbbi érése miatt következett be. Az elszállításra kerülő áruk súlyában változás állott be, a tervezett mennyiséghez képest. Olyan esetekben, amikor a konzervgyár saját kapacitása, de a termelőszövetkezeteké sem elegendő a felkínált áru szállításához, a megyei szállítási bizottság gondoskodik a célfuvarozási, illetve a közületi gépkocsik igénybevételéről. Jelenleg is több ÉPFU-tehergépkocsi dolgozik a Paksi Konzervgyárban. A jövőre is az a terv, hogy igénybe vegyük akár más megyék járműveit is, amennyiben ott gépkocsikból felesleg, s itt hiány jelentkezik, hogy a felkínált árut időben a feldolgozó gyárakhoz, állomásokra küldhessük.

— Szekszárcion és környékén az ősz folyamán a szőlőszállítás is jelentős tételekben jeJ lentkezik.

— E szállítási feladatok tervezésénél figyelembe vettük, hogy a magántermelők (szőlőtermelők) termésének legnagyobb része csak fogatos járművel szállítható. A hegyi utak állapota a gépkocsikkal való közlekedést nem teszi lehetővé. Ezért a pincegazdasággal külön ütemtervet készítettünk.

— Tipikusan „csúcsforgalmi”

áru a cukorrépa.

— Körülbelül 80 ezer tonna cukorrépát kell a megyéből elszállítani. Ebből 25 ezer tonna az AKÜV-re vár. A fennmaradó mennyiséget, a termelőszövetkezetek hordják a vasútállomásokra. A cukorgyárakkal való tárgyalások eredményeként megkezdtük a cukorrépadepók kialakítását. Köztudomású, hogy a MÁV nem tud annyi vagont adni, hogy a felszedett cukorrépát, egyszerre elszállíthassák, sőt, a répát a gyár is csak úgy tudja feldolgozni, ha a szállítás a fel- dolgozási kapacitással összhangban van.

— Tehát a cukorrépa szállításával különösebb feladat nincs?

— Valóban nincs, mert évek hosszú során kialakult egy olyan '■

rendszer, amelyet minden évben egy kicsit tökéletesítünk, de a cukorgyári ütemezés szerint minden megtermelt répát elszállítunk a megyéből.

— Hallottuk, hogy a 11-es AKÖV gépkocsivezető- és raJ kodómunkás-hiánnyal küzd.

— A szállítási bizottsági értekezleten is sokat foglalkoztunk e témával. A kis kapacitású gépjárművek — három—öttonnás teherkocsik — nagy száma, sok gépjárművezetőt igényel. A megfelelő létszám nehezen biztosítható. Nincs elég rakodógépünk, hogy a rakodómunkás-hiányt enyhíteni tudnánk. Tettünk egynéhány fontos intézkedést, s ezek megvalósulása — a megyei szállítási bizottság közreműködésével — lehetővé teszi, hogy az őszi csúcsforgalomban szállításra felkínált árukat időben rendeltetési helyére továbbítsuk — fejezte be nyilatkozatát Piegl Ferenc.- Pj Magyarországra szakosítja a KGST a mezőgazdasági laboratóriumok gyártását

Vasárnap este az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár KG M-pavilonjában fontos tárgyalások kezdődtek a Labor Műszeripari Művek vezetői és A. M. Artjusin kandidátus, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztériuma keamizálási főosztályvezetője között, a komplett mező- gazdasági laboratóriumok választékának bővítéséről, illetve a gyártás és a Szovjetunióba irányuló exportszállítások növeléséről.

A Labor Műszeripari Művek és a Szovjetunió illetékes szakemberei között 1966. tavaszán kezdődtek a tárgyalások komplett mag- és takarmányvizsgáló laboratóriumok gyártásáról, illetve exportjáról, s a magyar vállalat még a múlt év végéig 30 komplett magvizsgáló és 15 komplett takarmányvizsgáló laboratóriumot adott át a szovjet megrendelőknek. Ez évben a gyártás és az export ütemét meggyorsították, s december végéig folyamatosan 300 magvizsgáló, 70 takarmányvizsigáló komplett laboratóriumot szállítanak.

A mostani tárgyalások főleg a mezőgazdasági laboratóriumi cikk- listájának bővítését, a gyártás és az export további biztosítását célozzák. A tervek szerint 1970- ig 34 féle komplett mezőgazdasági laboratóriumot szállítanak a Szovjetuniónak, a jelenleginél többszörös mennyiségben. Ezt a nagyarányú fejlesztést a KGST- tárgyalások során nemrégiben egy fontos megállapodással támasztották alá, amely szerint a mezőgazdasági komplett laborafó- riumok gyártását Magyarországra profilírozzák.

A kiállítás megtekintése után A. M. Artjusin, az MTI munkatársának adott nyilatkozatában elmondotta, hogy a bemutatott laboratóriumok nemcsak kiváló minőségükkel, megbízható, célszerű működésükkel, hanem évről évre javuló, korszerűsödő formai kivitelükkel is világszínvonalat képviselnek. A kölcsönösen hasznos együttműködést most tovább szélesítik, hogy minél előbb kialakítsák a 34 féle mezőgazdasági komplett laboratórium végleges terveit. (MTI)

Az ember legyőzi az aszályt

50 mázsa májusi morzsolt

A MÁSODIK KUKORICATÁBLÁNÁL., amikor megállt a teherautó, egy-kettőre leugráltak a Tolna és Baranya megyéből jött állami gazdasági vezetők. Az első táblát még a nyitott teherautóról, mint valami páholyból nézték végig. A másodiknál már ugraniok kellett. A kukorica kényszerítette őket.

Nézték a táblát: „SK 6.N:6,7. P:3,3,K:2.” — írták a füzetbe, és hallgatták az előadót: 28 ezer tő egy holdon, kitűnő jugoszláv fajta, legalább negyven mázsa morzsádra számítanak...” Vitatkoztak, összehasonlítottak, kalkuláltak...

Mindez Fornádon történt És ami Fomádon elkezdődött, az folytatódott Szakszóidon, majd Bólyban.

feladtunk két üres hordót és három szál deszkát a tehermotoros- ra. Három vagonnal is feladhattam volna. Dehát évről évre kisebb a forgalom. Az autóbusz, a motorbicikli meg az autó kiszorítja a hajót. Amikor még idekerültem, kilenc évvel ezelőtt, normális volt a forgalom. Aztán évről évre csökkent. Most meg, két éve hogy jött az új menetrend, végképp leállt. Nagyon rossz ez így, hogy délelőtt tízkor Indul Pestre a hajó, este fél ötkor ér föl. Igazán csak az utazik hajóval, aki nagyon ráér. Ha esetleg visszaállítanák a régit, aipikor este ment fölfelé... talán többen feiszállnának.

Egymás után szüntetik meg a hajóállomásokat a Dunán. Nemrég az adonyit, meg az érsek- csanádit „vonták ki a forgalomból”. Bizonyos, hogy sor kerül a madocsaira is.

— Talán kihúzom itt a nyugdíjig. Hét év van még hátra.

Mondja, de látszik, hogy nem nagyon bízik ebben.

— Sajnálná?

— Hát nézze, a kenyeremet nem nagyon féltem, régi hajós vagyok, biztosan elhelyeznének. Meg aztán, nagyon sivár itt az élet. Amott van egy ház, a gazdája Százhalombattán lakik, néha lelátogat. Odébb még egy magányos öregasszony él, fél kilométerrel feljebb a töltésen szintén egy idős néni. Nyáron még csak van valami mozgás, jönnek-men- nek a hajók, erre járnak a halászok, meg egy-két horgász. De télen ... egyedül vagyunk. Kirepültek a gyerekek is, a nagyfiúnk városba ment, gépgyárba, a középső hajós, a kisebbik meg Zir- cen ipari tanuló. Szegénykénk sokat szenvedett, amikor iskolába járt: Mindig elkísértem a faluba, meg érte mentem négy kilométerre. Nem kívánkozik vissza..,

Közben kikötött a Szentendre, beszáll a három utas. Egy perc és már indul is tovább. Az állomásvezető elvégzi az adminisztrációt, megpucolja a lámpákat — minden éjjel bepókhálósodnak — feltölti őket petróleummal és bezárja a raktárt, az irodát. Kedvetlen. Szeretne többet dolgozni. Ha a menetrend megváltozna ... ha a helybeli tsz többet szállítana hajóval is ... talán nem lenne itt ilyen reménytelenül egyhangú • az élet.

J. J.

Szekszárdon egymás mellett van a tsz és a gazdaság kukoricája. Azonos földminőség, de nem azonos eljárás. A tsz nem fertőtlenítette a talajt, kevesebb foszfort adott, és az eltérés óriási. Jóval kevesebb termést ígér.

Nézték a táblákat. Ahol a baranyaiak már csodálkoztak, no meg a Tolna megyeiek is, ott azt mondták a szekszárdiak:

— A túlsó fele még jobb!

Néma Mihály, a baranyai főosztály munkatársa meg is jegyezte;

— Ne őrjítsetek már meg bennünket! Már ez is sok, amit eddig láttunk!

Sorra fosztották a kukoricát, messziről gyönyörködtek a hatalmas, egészséges csövekben.

— Hiába. Műtrágya, fajta, és gép kell! Akkor terem a kukorica. Még ebben az aszályos évben is.

BOLYBAN IS GYÖNYÖRŰEK

voltak a kukoricák. Pedig a talajt négyzetekre, romboidokra hasogatta a szárazság.

— Vigyázzatok, le ne ejtsetek valamit, mert azonnal eltűnik a repedésekben. És olyan mélyre nem tudunk leásni, hogy kiszedjük! — jegyezte meg viccelődve Szabó János, a gazdaság, főagro- nómusa.

Huszonhat, ö thai das táblákra osztott, különböző fajtájú táblát jártak be a szakemberek.

Tizenegy-tizenkét kitűnő fajtát láttak.

Mind negyven, ötven, hatvan mázsa szemes termést ígér.

Kérdeztek, vitatkoztak, összehasonlítottak. Egyben mindenki egyetértett: jó volna, ha már minden gazdaságban ilyen kukoricák lennének/

És lehetnének.

A szakmai feltétel adott. A Xkesedés adott. A föld is adott. "Je nincs elég jó fajtájú vetőmag, nincs gép, kevés a műtrágya.

— Ha annyi műtrágyát adnánk a kukoricának, amennyi szükséges lenne, a jobb terméshez, nem jutna a búzának, nem jutna semminek — mondták többen.

— Jó vetőgépekj is kellenének!

— Tárgyalások folynak erről. Úgy hallottam, hogy nyolcszáz román, jugoszláv és másfajta vetőgépet hoznak be.

— Ha nincs több. egyelőre ennyi is elég lenne!

— Műtrágyával nem biztatnak bennünket.

— Bulgáriában a tízszereseié nőtt a műtrágya-felhasználás. Nem értem, hogy ők hogyan csinálják.

— A vetőmag is drága. Az egyszeres vetőmag ára 160 dollár.

Ceruzát, papírt vettek élő:

— Holdanként három mázsa többlet termésből ki lehetne fizetni. A jó fajta pedig ad 30—40 mázsa többletet is. És a kukoricát keresi a világpiac is.

— Ezekben a gazdaságokban már az idén húsz mázsával is több lesz a kukorica átlagtermése, mint a többiben.

AZ IDŐJÁRÁSSAL IS szembe szállhat az ember. Csali műtrágya, gép és az ember által tudatosan kitenyésztett jó fajta kell hozzá.

Jelenleg mindegyikből kevés van.

Ezért lesz alacsonyabb a kukoricatermés a vártnál.

Az alacsonyabb termés is sokba kerül, valutában is.

A magasabb termés eléréséhez is pénz kell. Valuta is. De úgy érzem, hogy az állami gazdasági vezetőknek volt igazuk: ma már legalább húsz mázsával nagyobb termést kell betakarítani kukoricából, mint kenyérgabonából, mert csak így fedezi a szijjv:égleteket, s csak így érdemes termelni ezt a munkaigényes növényt,. A búzatermés jó volt az idén. Az elkövetkezendő években a kukorica átlagtermését is növelni keli. És ez a növelés, még ha pénzbe, valutába is kerül — olcsóbb, mint a takarmánybehozatal.