Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-08 / 212. szám
1967. szeptember 8. *ÖLWÄ MEGYE! NÉPÚJSÁG 5 Az 50. évforduló tiszteletére : 76 vagon exportkonzerv terven felül — Napi 600 vagonos rekord — Ifjúsági rohambrigádok a jubileumi munkaversenyben Megyénk élelmiszeripari üzemei önállóan szervezték meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére kezdeményezett jubileumi munkaversenyt. A vállalások elsősorban a nyereséges gazdálkodásra, a partnerekkel való jó kapcsolatiak kialakítására és a szocialista tudat formálására irányultak. Megyénk élelmiszeripari vállalatai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy minisztériumi szinten az 1966. első féléves termelési szintjét 10,5 százalékkal sikerült túlteljesíteni A legjobb eredményt ezúttal is a Paksi Konzervgyár dolgozói érték el. Zöldborsókészáru tervüket 110, befőttkészáru tervüket 26, jamgyár- tási tervüket pedig 19 vagonnal teljesítették túl. Talán még ennél is jelentősebb az export 76 vagonos túlteljesítése. A jubileumi munkaversenyben élen járnak a fiatalok szocialista brigádjai. Többek között vállalták, hogy ha szükséges, „roham- brigád”-ként besegítenek más munkaterületeken is. Gazdasági Vállalásaikat értékes kulturális és önképzési célkitűzésekkel egészítették ki. A Tolna megyei Gabonafelvásárló és-Feldolgozó Vállalat fennállása óta még egyszer sem fordult elő, hogy ilyen rövid idő alatt olyan nagy mennyiségű árut vett volna át, mint ebben áz évben. A vállalat dolgozóit dicséri, hogy bár a gépek kapacitása napi 480 vagon volt, ennek ellenére volt olyan nap, amikor 600 vagon áru került raktárba. A vállalat a megyén kívüli szállításoknál minőségi kötbért még nem fizetett az idén és megszüntették a keveréktakarmányoknál a korábbi években „divatos” leértékelést is. A Tolna megyei Tejipari Vállalat dolgozói felajánlották, hogy november 7-re teljesítik éves exporttervüket. Kiváló minőségű munkával sikerült elérni, hogy már most szeptember elején túlteljesítették felajánlásukat. Trappista sajtból 3, Pannónia sajtból pedig 9,5 vagonnal szállítottak terven felül exportra. Ugyancsak túlteljesítették az átlagzsírtartalom emelésére tett vállalásukat. Eredményeik értékét növeli, hogy időközben lényegesen csökkentették a felvásárlási költségeket. A kisebb élelmiszeripari egységek közül a Tamási Sütőipari Vállalat például eddig 300 ezer forint többlet eredménnyel zárta az idei első félévet, mint a tavalyit. A túlóra 0,2 százalékkal való csökkentésére tett vállalásukat 1,3 százalékra teljesítették. Végeredményben elmondhatjuk, hogy megyénk élelmiszeripari üzemei döntő többségben jól éltek az önállóság adta lehetőségekkel, s versenye állalásai kát úgy tették meg, hogy azok elsősorban a vállalat érdekeit tartották szem előtt. Ennek köszönhető, hogy a vállalatok eddigi eredményei igen kedvezően alakultak. Méltóan a jubileumi ünnephez. Sz. L. „Jöjjön, lásson, vásároljon í“ KGM—BELKER kiállítás Egy évvel ezelőtt a Kohó- és Gépipari Minisztérium és a Belkereskedelmi Minisztérium közös kiállításon mutatta be azokat a közszükségleti cikkeket, amelyeket gyártásra készítenek elő a gépipori üzemek. Most megismétlik a kiállítást — a tavalyi siker alapján — és természetesen nem csak azokat, a most már gyártott termékeket mutatják be, amelyek akkor megtetszettek a közönségnek, hanem újakat is. A kiállítás célja — mint azt a megnyitást megelőző sajtóbemutatón elmondták —, hogy az ipar és kereskedelem ezáltal közelebb kerüljön egymáshoz és főként a fogyasztókhoz, jobban tudjon alkalmazkodni a megnövekedett igényekhez. Huszonöt KGM-vállalait mintegy félezer termékét mutatják be a BNV Petőfi csarnokában, ezerháromszáz négyzetméteres területen. A termékek közül sokat már gyártanak, ezeket meg is vásárolhatják, illetve megrendelhetik a látogatók (az Otthon Áruház házhoz szállítja). Sok terméket működés közben mutatnak be. A bemutatott termékek közül 68 most szerep>el első ízben kiállításon. Valamennyit vagy már gyártják, vagy ez év utolsó negyedében, vagy 1968 első felében kezdik gyártani, illetve forgalomba hozni. Nehéz kiemelni néhányat a sok újdonság közül, hiszen csaknem valamennyi közérdeklődésre tarthat számot. A Zománcipari Művek például számos újdonságot — új vonalú, színes edényeket^ tűzhelyeket — mutat be. Bizonyára sok vásárlója lesz az újfajta, kétlángos gáz-főzőlapnak — lapos és teljesen burkolt, városi és porpán-bután gázra használható. — Egy másik újdonság a ..FÉG” Fegyver- és Gázkészülékgyár fürdőszobai vízmelegítője. Mind az ötliteres, mind a tizenkét literes percenként 12 liter víz hőfokát „emeli” 25 fokkal, készül városi gázas és palackgázas kivitelben. A propán-bután gázra alkalmas vízmelegítőből még az idén néhány százat forgalomba hoz a kereskedelem. Számos rádió- és televízióújdonságot, magnetofont is láttunk a bemutatón, míg a tv-készülékek és az asztali hálózati rádiók választéka nagy, táskarádióból nem bővült a választék. (Importból gondoskodnak a választékbővítésről.) Kék, zöld, rózsaszín és sárga színben láthatók a komplett fürdőszoba-berendezések, a jövő év elején kerülnek forgalomba. Látható a kiállításon összecsukható kerékpár és a legújabb, 250-es, kéthengeres Pannónia motorkerékpár is. A Labor Műszeripari Művek újdonsága az elektromos kézszárító, a MOM különféle műanyagházas ébresztőórákat mutat be, a Hűtőgépgyár kiállításán 45 termék — köztük 50 literes hűtőszekrény — szerepel. A Mechanikai Művek több újfajta olajkályhát mutat be, az Alumíniumgyár kiállítja többek közt bajonettzáras, különféle méretekben gyártott „Kukta” gyorsfűzőit. A kiállítás tegnap nyílt meg és szeptember 18-ig lesz nyitva. W Csak protekcióval ? Rám akart dőlni a ház A városi tanács hirdetőtábláján hosszú lista függ: a lakásigény- lök névsora. Akinek elintéződött az ügye, tintával kihúzzák a nevét, A szekszárdi helyzetet ez a kis cédula is tükrözi: sokkal gyorsabban nő a nevek száma, mint a kiutalást jelentő vonás. Az elmúlt hét esztendő alatt 1507 lakás épült a városban. Ennek ellenére jelentősen emelkedett a jogos lakás igénylők száma. 1965- ben 987-en fordultak a tanácshoz lakáskérelemmel, míg 1967-ben 1100-ra emelkedett azok száma, akik jogosan szeretnének állami lakáshoz jutni. A városi tanács az elsők között tartja számon az albérletben élő családos dolgozók kérelmét. Szekszárdon az albérletbe adott 890 „szoba” .közül több mint 250-ben élnek családok. tűk a kétszobást. Három évet vártunk a cserére. Az asszony, Hajdú Istvánná, a Szekszárdi Vasipari Vállalatnál dolgozik. Férje a Hazafias Népfront járási titkára. Olyan beosztás, amire azt szokták mondani: neki biztos könnyen megy. íme. Az anyósom rongyszőnyege... Ebben a házban csak szövetkezeti lakások vannak, ami azt jelenti. hogy az itt lakók anyagilag is jelentős összeget áldoztak, hogy otthonuk legyen. A szemüveges fiatalasszony karján kisgyerek. — Minden fillérünket félreraktuk, az égvilágon sehova nem mentünk. Én korrepetálást vállaltam a gyerek mellett, a férjem is minden lehetőséget megragadott, hogy egy kis mellékkeresethez jusson. Még így is csak a szerencsének köszönhetjük a lakást. Valaki, akinek szánták, visszalépett. Most majd szép lassan berendezzük. Egyik szobában az anyósom kiszuperált rongyszőnyege van, a kályhát is úgy kaptuk. Sokat segítettek a szüléink, anélkül nehezen ment válna. A férj Rehák Róbert a szekszárdi 2-es számú, az asszonyka a 4-es iskolában tanít. Sokat kell még takarékoskodniok ahhoz, hogy mindenük meglegyen. De határtalanul boldogok, mert a legfontosabb. legnehezebb már sikerült. Rehák Róbertné: „Egytűül nehezen megy.— A lakásépítések tempója kétségtelenül gyors. A rossz körülmények között élő igénylők szemében mégis csigalassúságának tűnik, mert bizony hosszú időnek kell elmúlni ahhoz, míg lakáshoz jutnak. A lakóház-építkezések mellett nap mint nap sokan megállnak, akik sóvárogva, vagy mérgelődve gondolnak arra, hogy ezt sem ők kapják. A hosszú, kényszerű várakozás néha elragadtatja az embereket: ki nem hallott még olyan hogy a lakáskiutalás nincs minden rendben? Feltétlenül protekció kell hozzá, és ez jelenti a sorrendi elsőbbséget, nem a rászorultság. A számok, tények ismeretében nehéz elhinni a feltételezés igazát. És ezt azok is cáfolják, akik felülve a szóbeszédnek, végső lehetőségként valamilyen ismerősükhöz fordultak segítségért — s a próbálkozás minden esetben kudarcba fulladt. Mégis, kik laknak a periféria új épületeiben? Találomra becsengettünk a Tarcsay utcai lakótelep három lakásába. Középkorú asszony nyit ajtót, kicsit meglepett. Uj bútorokkal egyszerűen, de ízlésesen berendezett lakás. — A lépcsőházban biztosan találkoztak a fiammal. Most ment el. Férjem még nincs itthon, ilyenkor még dolgozik. — Mióta laknak itt? — Két hónapja. — Honnan jöttek? — Ha az elején akarom kezdeni, egy rozzant parasztházból, ahol hat évet töltöttünk. Hat év után kaptunk egyszobás lakást a Toldi utcában. A gyerek akkor kilenc éves volt, így valahogy még kibírtuk egy helyiségben. Most tizenöt éves a fiú, kellemetlenné vált már az együttlakás Azt hiszem, nagyon megérdemel::;V . Jíi'íi Hajdú Istvánné: „Három évet vártunk a cserére” — Ne nézzenek nagyon körül, nem dicsekedhetünk a legjobb berendezéssel. A lakás minden p>ónzünket elvitte. De eszünkbe sem jut ezen bánkódni, az a fontos, hogy végre emberi körülmények között élünk. Fiatal p>edagógusházaspár. Másfél évig laktak albérletben. Ez így még nem sokat mond. Akkor már megvolt a kicsi és csak olyan szobát tudtak szerezni, ahova az idős háziasszony lakásán keresztül lehetett csak bemenni. Agyat nem tudtak tenni a szobába, csak a gyerekkocsi fért be. A havi négyszáz forintért még a zsörtö- lődést is el kellett viselni, ha a gyerek éjjel felsírt. „ — Tíz évig ebben a két személynek is szűk lakásban éltünk negyedmagammal. Mellékhelyiség egyáltalán nem volt. A tüzelőnk az udvar közepén ázott, még egy kamrát se tudhattunk magunkénak. Már akkor beadtam az igénylést nagyobb lakásra, de hosszú évekig még csak ígéretet sem kaptam. Közben az úi lakótelep építkezései miatt a ház egyik részét lebontották. Ennek következtében a padlásnál a tűzfal bedőlt, a mi lakásunk is élet- veszélyessé vált. Mentem én fű- höz-fához, míg a sok panasznak, kiidncselésnek meglett az eredménye. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy szövetkezeti lakást kínáltak Papp Lászlónak. Szívesen elfogadta volna, de a négytagú család mellett nem jutott erre pénz. Nem szívesen beszél ezekről a körülményekről. Megnyugodott. egyenesbe jött az élete, örül, hogy egy gonddal megint kevesebb. Akár az egész bérháznegyedet bejárhattuk volna. Majdnem mindegyik helyen kaptunk néhány címet, nevet, akik még rosszabb körülmények közül kerültek új lakásba. Az 5 esetükben — úgy véljük — nem volt szükség protekcióra. Kétségtelen, hogy számos család éi még hasonló körülmények között. Bármilyen gyors is a lakásépítések tempója, egyszerre minden rászorulót nem tudnak megfelelő otthonhoz juttatni. A sorrend éldöntése is nagyon nehéz, ki előbb, ki utóbb jut az áhított lakáshoz. De ez minden esetben a rászorultság, és nem a protekció függvénye. Fertői — Kónya Következik: 3. Nem mind arany Negyvenkörüli férfi fogad az ajtóban. Kétszoba-összkomfort boldog birtokosa. Felesége dolgozik, a két gyerek már iskolában van. Ö a szabadságát tölti. Papp Lászlót családostól — egy fiú és egy lány — 1955-ben helyezték a fővárosból Szekszárdra. A Wosinszky Mór utca egyik rozzant házában kapott szoba-kony- hás lakást.
