Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-07 / 211. szám
T3S9. szepíemBer f. föliWS OTECTEI TttZFnjSKQ s A kamaszkorú város Néhány esztendővel ezelőtt még így jellemezték Szekszárdié: mezőváros. Városias jellege csak a központnak van, de elég egy mellékutcába fordulni, hogy hamisítatlan falusi körülmények között érezze magát az ember. . A város perifériája sok mindenről árulkodik, magán viseli azokat a jegyeket, amelyek az egész városra jellemzőek. A Szek- szárdra látogató idegen már az autóbusz ablakából kitekintve megállapíthatja, milyen településre érkezett Nem volt túlságosan bíztató a kép. Falusi házak, gazdasági udvarokkal, sáros utcácskákkal. Abban az időben beszélgettünk egy Szekszárdról elkerült mesteremberrel, aki húsz évi távoliét után jött újból a városba. Nem kellett kérdezősködnie: mindent pontosan ott és úgy talált, mint két évtizeddél ezelőtt. Ma viszont sokkal rövddebb idő iis elég ahhoz, hogy a visszatérő olykor gyökeresen megváltozott körülményeket találjon. A változásról áruükodiki a periféria is. Szándékosan használjuk ezt a kifejezést Az értelmező szótár meghatározása szerint: „Nagyobb településnek, főként városnak, külső, szélső, a központtól távolabb eső része a periféria”. A szó azonban ennél többet sejtet: inkább ' elhanyagolt, szegényes kültelekre gondol az ember, mint új lakónegyedekre, vagy villaszerű családi házak sorára. Pedig a következőkben erről a megváltozott város képét is tükröző perifériáról lesz szó. Kamaszkorban van Szekszárd. Groteszknek hat ugyan, de a ki- lencszáz éves város nagyon sokáig gyermekkorú volt Csak hosszú évek múltával mutatkoznak rajta a kamaszodás jelei. 1960-ban kezdett cseperedni. Addig inkább csak a megyeszékhely tekintélye miatt lehetett városnak nevezni. A feltúrt utak, lebontott házak egyre sokasodó épületek az újat, a fokozott ütemű városiasodást jelzik. A makettek, kicsit még utópisztikus látványa jellegében és jelentőségében a megváltozott várost sejtetik. Még a tősgyökeres szekszárdi is elcsodálkozik néha, ha útja a perifériára vezet. Előfordul, hogy néhány házat, esetleg utcasort már hiába keres. Szemre is tetszetős, modem bérházak, kertes családi házak kerültek helyébe. Ahol valamikor a város határát tudta a szekszárdi, lakótelepeket* új városrészeket talál. Az idősebbek még a Mayer-rétre mennek, a fiatalok már így jelölik meg az irányt: Tarcsay utcai lakótelep. Hitelesebb is így, hiszen hol van már a Mayer-rét? Legfeljebb a vándorcirkuszosok sajnálják. Sátraik helyén eddig 450 család talált modem, kényelmes otthont. Kicsit nehéz megszokni, hogy alig pár esztendő alatt lényegesen megváltozott a város képe. Egyik ismerősünk egyik este vonattal jött Bátaszék felől, elaludt. Már közeledtek az állomáshoz, amikor felriadt, és kipillantva az ablakon, rettenetesen megrémült. Azt hitte, továbbvitte a vonat. Pedig csak a Tarcsay utcai lakótelep házait látta... A munka még korántsem ért véget. A városi tanács nyilvántartása szerint a szekszárdi épületek nagy többsége elavulj, lebontásra váró épület. A házak 11,2 százaléka 1850 (!) előtt. 39,2 százaléka 1851—1890 között, 35,8 százaléka 1091—1941 között épült hosszú kutatás után valahol a periférián bukkan rá a keresett utcára, amely még a térképen sem szerepel. Legfeljebb szaggatott vonal jelzi, hogy oda utcát terveztek. Pedig nem régi a térkép: 1962-ben adták ki. Az Északi kertvárosra — azelőtt magát Szekszárdot sem lehetett nagyon városnak nevezni, most meí mér két kertvárosa is van — a családi házak jellemzők. A mutatós épületek sora, a gondozott kertek, kis gyümölcsösök szinte villanegyeddé varázsolják ezt a városrészt, ahol néhány évvel ezelőtt még kukorica termett. Elegáns betonút vezet a házak Előhegy 1963. és mindössze 13,8 százalékát húzták fel 1944 és 1960 között. Ehhez nem kell különösebb kommentár. A számok mindennél meggyőzőbben érzékeltetik a helyzetet. összehasonlításul még egy adat: 1960-tól 1967-ig 1507 lakás épült. A városiasodás folyamata tehát gyors, szinte ugrásszerű 1960 óta. A házak egy részét halálra ítélte a kor. A hasznavehetetlen, városképet rontó épületek közül 181-et bontottak le, hogy új, modem, a mai igényeknek megfelelő épület kerüljön a helyére. A várossal egy időben terebélyesedik a városiközpont is. Lassan eltűnnek a falusi jellegű sáros mellékutcák, rozzant lakóházak. Imponáló tempóval épül helyettük az új. Sokszor kell a térkép segítségéhez folyamodni, ha valamilyen utcát keres az ember. A kérde- zősködés nem sok eredményre vezet, mert nem egyszer esküvel bizonyítja a tősgyökeres szekszárdi: ilyen nevű utcáról még csalt nem is hallott. De az is megesik, hogy Wosinszky Mór utca 1962. előtt, furcsának, nem odavalónak tűnnek rajta a szekerek. A Déli kertváros sejteti inkább a kialakuló új város képét. A laktanya nem is olyan régen a város legszélső épületének számított, s pár esztendő alatt szinte a központba került. Szekszárd, fejlődését, terjeszkedését az Előhegyen lakók az ablakból figyelhetik. Innen tárul a legszebb panoráma. A családi házak sorát néhány helyen emeletes társasházak szakítják meg. Az Előhegy már benépesült, háznak helye sem igen lenne már több. A szakgimnázium mellett épülő panelbázak környékén már kialakulóban van az új lakótelep. A fiatalok a Parásztát „sajátították ki” maguknak. Egyelőre még csak néhány épület képviseld a KISZ-lakótelepet, de nem kell hosszú időnek eltelni ahhoz, hogy teljesen benépesüljön ez a környék isi Az „újváros” név sokkal inkább Csatárt illetné meg, ahol az elmúlt fél évtized alatt gombamódra szaporodtak el a családi házak. A városnak ezt a részét a mezőgazdasággal foglalkozók kedvelik: lehetőség van állattartásra, s a házak körüli kertben minden megterem, ami a konyhára kell. A város erőteljes iparosodásával egyenes arányban nő a lélek- száma is, s a távlati tervek igen bíztató perspektívát tartanak az itt élő emberek elé. Terebélyesedik, izmosodik a város. Riportsorozatunkban a perifériát mutatjuk be. A kamaszkorú város sajátos, új gondjait, örömeit kutatjuk. Következik: 2. Csak protekcióval? FEB — KÚ — Fokozottabb felelősséget Interjú Körösi Istvánnal, a társadalmi bíróságok munkájáról A társadalmi bíróságok segítségével a társadalom — egy-eg)*vál- lalat, intézmény — valamennyi dolgozója együttesen vehet részt a jog- és fegyelemsértések elleni harcban, a munkafegyelmet, a szocialista együttélés szabályait sértő, a társadalmi vagy személyi tulajdonban kárt Okozó dolgozók nevelését célzó munkában. E nevelő tevékenység célja az, hogy a megtévedt dolgozók belássák hibáikat, és a társadalmi bírósági eljárás eredményeként, a szocializmust építő társadalom hasznos tagjaivá váljanak, s ezen keresztül minden munkahelyen a szocialista együttélési szabályokat tiszteletben tartó kollektívák alakuljanak ki. Az év elején megtartott szakszervezeti választások során a társadalmi bíróságok elnökeit és tagjait is újjáválasztották. Az SZMT közgazdasági bizottságának jogügyi akcióbizottsága az elmúlt hónapban felülvizsgálta a megyénkben működő társadalmi bíróságok féléves tevékenységét. E vizsgálat alkalmával szerzett tapasztalatokról beszélgettünk Körösi Istvánnal, az SZMT közgazdasági bizottságának vezetőjével. — Hány esetben ült össze társadalmi bíróság megyénkben az elmúlt félévben? — A megyében újjáválasztott 59 társadalmi bíróság közül mindössze 15 tárgyalt. Közülük is 6 csak egy esetben. Végeredményben összesen 41 ügyet tárgyalt megyénkben az elmúlt félévben társadalmi bíróság. Ugyanakkor a vizsgálat során megállapítottuk, hogy ezen idő alatt mintegy 500 fegyelmi és kártérítési határozatot hoztak a termelő üzemekben, amelyeknek körülbelül a fele alkalmas lett volna társadalmi bírósági tárgyalásra. A tárgyalt ügyek számszerű csökkenéséből következik, hogy a társadalmi bíróságok csak részben töltik be hivatásukat. Pedig, mint ahogy azt a Vizsgálat során megállapítottuk a társadalmi bíróságok tagjai alkalmasak e feladat ellátására. Ennek ellenére tovább emelkedett azoknak a társadalmi bíróságoknak a száma, amelyek a vizsgált időszakban egyetlen ügyet sem tárgyaltak. — Mivel magyarázható a társadalmi bíróságok munkájában tapasztalható visszaesés? — Mindenekelőtt azzal, hogy a gazdasági és a szakszervezeti vezetők jelentős része közömbösséget tanúsít és nem érez felelősséget a társadalmi bíróságok működtetéséért. Ezt igazolja egyébként az is, hogy a tárgyalt ügyek többsége külső kezdeményezésre — ügyészség, rendőrség — kerül a társadalmi bíróságok elé. Pedig elsősorban a gazdasági és a szak- szervezeti vezetőknek kellene javaslatot tenni egy-egy ügy társadalmi bíróság elé utalására. Találkozni még olyan helytelen szemlélettel is, hogy a társadalmi bíróságok működése csorbítja a vállalati vezető fegyelmi jogkörét. Sok helyütt a nem megfelelő előkészítés következtében fellépő érdektelenség riasztja el a következő tárgyalásoktól a felelősségre vont dolgozó munkatársait. Ott ahol megfelelő az előkészítés, mint pédául Dalmandon és Forrni dón, ott az érdeklődés sem marad el. Egyébként elég gyér érdeklődés kíséri társadalmi bíróságaink tevékenységét, s ennek következtében a kitűzött célt, a dolgozók nevelését is csak részben sikerül megvalósítaná. — Milyen intézkedések követik a vizsgálatot, a társadalmi bíróságok munkájának megja. vitása érdekében? — Állami életünk és társadalmi rendszerünk demokratizmusát, elsősorban a, dolgozók szocialista öntudatának és erkölcsi felfogásának fejlesztése útján szélesíteni kell. Ennek érdekében pedig a társadalmi bíróságok munkáját fejleszteni, segíteni kell. És itt elsősorban a szakszervezettől várunk többet. Mert a példák azt bizonyítják, hogy a munkatársak közvetlen kollektívája sok esetben sokkal nagyobb hatással van a felelősségre vont személyekre, mintha rendes bíróság előtt kellene számot adni helytelen magatartásukról. A vizsgálat eredményeiről készülő összefoglaló jelentést a közeljövőben megtárgyalja az SZMT közgazdasági bizottsága, és az itt hozott állás- foglalások alapján elsősorban a szakszervezeti bizottságoktól várjuk, hogy az eddiginél nagyobb segítséget nyújtanak a társadalmi ^ bíróságok munkájának kiszélesítéséhez. Természetesen a gazdasági vezetőktől is nagyobb törődést és fokozottabb felelősségérzést kériink a társadalmi bíróságok működtetéséért. Ezt kívánja egyébként valamennyiünk érdeke — mondta befejezésül Körösi István. SZIGETVÁRI LÁgZLÖ Szekszárdi úttörők győzelme Csillebércen Szekszárd úttörői közül 24 pajtás, az elmúlt évben megrendezett szaktárgyi versenyek megyei győztesei, a nyáron országos döntőben mérték össze erejüket, a csülebérci nagytáborban, a többi helyezettel. Kiemelkedő sikert aratott a szekszárdi, 2713-as számú, Babits Mihály úttörőcsapat küldöttsége. Világjáró (földrajzos) versenyzői átjutottak valamennyi selejtezőn és elődöntőn. Alapos tudásukkal, kitartó munkával, a legtöbb helyezést szerezték meg csapatuknak, ezért elnyerték az IFÉRT Vállalat által felajánlott első díjat. Az igen érdekes szemléltető eszközt, plasztik humán torzó elnevezésű, műanyag emberi testet ábrázoló tárgyat Pék András, a KISZ KB munkatársa nyújtotta át tegnap délelőtt Szekszárdon, a Babits Mihály iskola és a csapat vezetőségének. Az úttörőtanács nevében Szabiár Ágnes és Kasler Edit pajtások vették át a díjat. Tanáraik megdicsérték László Pétert és Pánczél Gézát, akik eredményeikkel hozzájárultak a kitüntető helyezéshez. Az öttörőcsapat kiemelkedő győzelme a nevelők jó munkáját is dicséri, a pajtásokat pedig további sikerek elérésére buzdítja. Felvételre keresünk BUDAPESTI MUNKAHELYRE szerkezetlakatos, hegesztő, marós, esztergályos, mintakészítő szakmunkást, férfi segédmunkásokat, portásokat, VALAMINT VIDÉKI MUNKÁRA lakatosokat, hegesztőket, csőszerelőket és festő szakmunkásokat. Orsz. Bányagépgyártó Vállalat, Budapest, IV. Baross u. 91—95. (3)
