Tolna Megyei Népújság, 1967. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-06 / 210. szám
J I 4 ' 'tTITNÄ ÜfTEGfH 19EPTTJSÁÍ3 1961 szeptember 8: BABITS MIHÁLY ifjúsági versmondó verseny Babits Mihály ifjúsági versmondó versenyt hirdet meg a Tolna megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya, a KISZ Tolna megyei Bizottsága, a szekszárdi Soós Sándor művelődési ház, a megyei könyvtár és a Tolna megyei Népművelési Tanácsadó. Ä versenyt minden évben a tanítási időszakhoz igazodva, szeptember és április között rendezik meg. A versmondó verseny meghirdetésének célja az, hogy a verset szerető fiataloknak rendszeres alkalmat adjon a versmondás művészetének gyakorlására. A meghirdető szervek ezúton is szolgálni igyekeznek az irodalmi ismeretterjesztés, az esztétikai nevelés ügyét, és az irodalmi műveltség elmélyítését. A versenyen részt vehet minden 15 és 26 év közötti fiatal. A vetélkedő három fordulós. Egy-egy fordulóban csak a kiírásban meghatározott korszak, vagy költő művei hangozhatnak el. Minden alkalommal egy kötelező es egy szabadon választott verset kell a résztvevőknek elmondaniuk. A kötelező verset csak a bíráló bizottság hallgatja meg, a szabadon választott azonban közönség előtt hangzik majd el. A kötelező verset a kiírásban megjelölt három költemény közül lehet kiválasztani, a szabadon választottnak is a megjelölt korszak, vagy költő műveiből kell kikerülnie. Az egyes fordulóban elhangzott verseket minden bíráló bizottsági tag egytől tizenötig terjedő pontszámmal értékeli. Az értékelésnél figyelembe veszik az előadott vers értelmezését, felépítését, átélését és előadásmódját, az előadó beszédtechnikáját, a szabadon választott verseknél versválasztását és esetleges külső tényezőket — esztétikai szempontból. Az öttagú bíráló bizottság által adott pontokat összeadják és az elért pontszámot a versenyző mindig magával viszi a következő fordulóra. A három fordulóban összesen hat verset kell elmondani, így a maximálisan elérhető pontszám 450. A verseny végén az elért pontszámok alapján minősítést kapnak a résztvevők. Négyszázötven ponttól 375-ig arany-, 374-től 300-ig ezüst-, 299-től 225- ig bronzérmet nyerhetnek el. A legtöbb pontot elért versenyző megkapja a „Babits Mihály ifjúsági versmondó verseny legjobb versenyzője” címet. A legjobb hat versmondó között mintegy 5000 forint értékű díjat osztanak ki. Azok a versenyzők, akik mindhárom fordulóban részt vesznek, valamennyien értékes jutalmakat kapnak. Az ünnepélyes eredményhirdetést és záróműsort, amelyben a legeredményesebb versmondók is fellépnek minden évben áprilisban, a költészet napján rendezik meg. A versenyt, kísérletképpen 1967—68-ban csak Szekszár- don rendezik meg, de ettől függetlenül részt vehetnek rajta a megye bármely községében lakó fiatalok. Idén az első fordulót novemberben tartják meg. Témaköre a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére, az orosz és szovjet költészet, valamint a forradalom emléke a világ- irodalomban. Ebből az alkalomból Sztyepán Boripanov: Az én szempontom, Jevgenyij Vinokurov: Történelemtanárom, és Jevtusenko: Bűvölő című költeményeiből lehet választani a kötelező verset. A második fordulót januárban rendezik meg. Ennek témaköre Babits Mihály költészete és műfordítása lesz. „Hazám”, „Fortissimo”, „A szövevény szerelem” című költeményei a kötelező versek. A harmadik fordulóban, márciusban Illyés Gyula költészetéből és műfordításaiból válogathatnak a versmondók. A három kötelező vers címe: „Kezdőbetűk”, „Kovácsfiak” és „Szekszárd felé”. A versenyre jelentkezni lehet a szekszárdi Soós Sándor művelődési házban és a járási művelődési házaknál szeptember 30-ig. Az öttagú bíráló bizottság minden alkalommal szak- zsüri lesz. Az idei versenyek zsűrijének állandó elnöki tisztjét Pákolitz István költő vállalta. A szabadon választható versek előadására valószínűleg a megyeháza nagytermében kerül majd sor minden alkalommal. Tervezik, hogy a szekszárdi Babits Mihály emlékház udvarán felállítandó kopjafára vagy oszlopra minden évben felkerülne a legjobbnak bizonyuló versmondó réztáblába vésett neve. Minden évben kiadják majd a beérkezett szavazatok alapján a közönség díját is. . ____________________ \ ^.,t/V\E RÁD TO- " RÖK, AZT MONtr , JA A SEREGEK URA, éS FÜSTTÉ ÉGETE/V\ SZEKEREIT. OROSZLÁMf KÖLYKEIDET KARI) e/aészti AAEG ' KEPREGENYVÁLTOZAT: SARLÓS ENDRE p ZLÄN1 frfi I iH A 1 & ^ 'avoam, oraJsa'aaMAJD... AAA3D BSY-| > S2Eß. /wosr NE. ff] EGYS2EPNAPON EGVSZER. S2ÉtOvlZfiAN52 AA/NOD./VM VAN AZZAL A LA'NNYAl'? NEAA EEKJJDTEK.' A’GY&A £Gy/V\AÍSS^\tJ[ /R2 OKH: NEVY YO&K- CITYBEN EGYETLEN TZOGAÍTSEAA AAONOhattak. a aaaglhléNAJC.... aaa&zészt HO - MAACACn/t tZVíA' TOÍ VOLT és AAINCHG E/ÁCHAN VISSZAVONULT. "Sv-. 'ez 7~ErfZ/\A DOLOG. A A/E/YUSÉG O&PH OLYAN, AkZA'R A± OszAs. VAGY BELEAAÉGY ÉGÉ -j •SZÉN, VAGY KUNT AAA RAOS2. PE HA CSAIZ\' Cfesz. A SZÉLÉN, I 6Es leszel., éppen EZtárZTZ., No AH... CEEEKwer/ve veceO. A jövő városa csehszlovák módra A prágai tervezőintézet kollektívája 135 ezer ember számára elegendő, eszményi lakhely tervét készítette el. A jövő városa, „Etarea” a környezetről kialakult legkorszerűbb elméleti, grafikai és térbeli nézetek és elgondolások eredménye, melyeknek alapja mind az ember és természet kölcsönös harmonikus egyensúlya. Az új város tervezői már konkrétan ki is választották Etarea helyét. Prágából gyors közlekedési eszközzel 15 perc alatt férhető el egy 20 négyzetkilométer alapterületű, igen szép fekvésű erdősített táj, ahol a valóság és az álmok új városát akarják felépíteni. Közlekedési eszközül az egy- sines, oszlopokra épült gyorsvas- utat választották, amely egy óra alatt körülbelül 30—40 ezer személyt szállíthat a fővárosba. Az utazási idő 15—35 perc lesz. Ezen kívül helikopter-állomást is építenek Etareában, sőt várható, hogy nem is olyan sokára, magánrepülőgépek is leszállhatnak ott. Az áruelosztást föld alatti pneumatikus csatornákon bonyolítják le. A fogyasztó a megfelelő készüléken feltárcsázza azt a számot, mellyel az egyes árucikkeket a katalógusban jelölték, és 3—12 percen belül a konyhában elhelyezett ládában találja a megrendelt árut. A vásárlás másik formáját teljesen automatizált önkiszolgáló boltokban bonyolítják / le. A bejárati ajtó kinyitását, a kiválasztást és árukiadást, a ’fizetést, és az aprópénz automatikus visszaadását — mindezt gépesítik. Az árut föld alatti alagutakon szállítják a városba és onnan ki, s ezáltal az utcákról eltűnnek a teherautók. A szemét elszállítását ugyancsak automatikusan végzik, közvetlenül a lakásokból, a fa és a szén égése után képződő hamu pedig természetesen egyáltalán nem létezik majd. A tervek szerint a települést úgynevezett zárt körből látják el vízzel. Ezt úgy teszik lehetővé, hogy két tavat töltenek meg a főváros vizével és azt megfelelő módon tisztítják és feldolgozzák. — A múlt tavaszon menetvonal-felderítésen voltunk — kezdett hosszabb mondókába. — Valamelyik faluban, az egyik ház udvarán, a kerítés mögött láttam egy tízéves forma gyereket. A kezében tartott egy kiskacsát, amelynek a szemem láttára harapta le a fejét. A vér csurgott a szája szélén, és csak annyit mondott, hogy jó. így mondta: „Jaó”. A szomszéd lány mesélte, hogy a gyerek nem normális. A szülei vérroko- nok. Pikó értetlenül nézett a katonára. _ — Van a hadtápnak két lova — folytatta Joós a hatásos bevezető után — Andris is szokott mellettük sofőrködni. Gyakran csökönyösek. A múltkor dühében beleharapott az egyiknek a fü- ! lébe. Mindig az a kisfiú jut eszembe a kacsával. — 28 — A százados felsóhajtott. Közönyös arccal, de alaposan szemügyre vette a katonát. Kisvártatva megkérdezte: — Nem vett észre a laborban semmi különöset? — ügy emlékszem, mintha Faragó olyan furcsán sóhajtott volna, — kutatott emlékei között Joós. — Persze volt is neki miért. — És utána mi történt? — Hátradőlt az asztallal együtt. Annyira alatta volt a térdem, hogy nem tudtam már kihúzni, engem is elrántott. — Ismerték a katonák Lábas tőrét? — Nem tudom. Ha nem mondja akkor, hogy s,— A tőröm”, mai napig se tudnám, hogy az övé volt. A százados felkönyökölt az asztalra. — Lenne egy kérésem. Ön a katonák között él, jobban ismeri az életüket, apróbb ügyeiket. Gondolkozzon az eseményen, és ha eszébe jut még valami, ami számunkra hasznos lehet, szóljon. Megegyeztünk? Joós fanyarul mosolygott. — Hát... bár nem hiszem... végeredményben a százados elvtársék szakmája... — Van még valami közölni valója? — Azt hiszem, mindent elmondtam. — Rendben van. Menjen vissza a többiekhez. Beszélgethet is velük. Rövid eszmecsere után Lábast rendelték be kij hallgatásra. A katona sápadtan, szobormerev arccal állt meg előttük. Nem nézett egyik nyomozóra sem. Hellyel kínálták. Vállat vont és leült. Cigarettát nyújtottak neki. Zavartan visszautasította. — Lábas honvéd! — szólította nevén Pikó. — Ön a gyilkosság előtti percekben összeverekedett az áldozattal. így volt? — így — felelte Lábas kurtán. — ön megfenyegette Faragót, hogy megöK. — Azt nem mondtam! — csattant fel a katona. — Csak azt mondtam, hogy ezt még megke- serüli. •— Milyen embernek tartotta Faragót — Piszkos gazembernek. Aki képes a katonatársától kétszáz forint kölcsönre ötven forint kamatot kérni, és mégcsak nem is szégyellik az megérdemli, hogy... — elhallgatott. — Nos mit érdemel? Feleljen azonnal! — Követelte a nyomozó. — Hát... mit tudom én.. — ön azt kiáltotta Faragónak, hogy ..megfőjt- lak, te gazember”. — Mert pofon vágott. Ha a százados elvtársat pofon vágnák, nem tudom, hogy mit... Pikó erélyesen közbevágott. — Ne szemtelenkedjen! Arra válaszoljon, amit kérdeztem! ígérte, vagy nem ígérte, hogy megfojtja? — Mondtam. — Tehát beismeri, hogy feldúlt állapotában megfenyegette az áldozatot? — Igei. — 30 — 29 —
